A csodálatos szitakötők, és amit eddig nem tudtál róluk

Sokat hallunk a méhek fontosságáról és szerepéről, a pillangókat csodáljuk, és a hangyák szisztematikus munkáját is elismerjük. Még a levéltetvekről is több szó esik kártékonyságuk miatt, mint a csodás szitakötőkről. Láttál már közelről szitakötőt? Már a külsejük is elképesztő! Óriás szemek, vibráló színek és vadul csapkodó szárnyak. Nem csak gyönyörűek, de nem csípik meg az embert és nem tesznek kárt a haszonnövényekben sem.

Egyedülállóak és lenyűgözőek

A szitakötők már az őskorban is léteztek, életük pedig igazán érdekes és izgalmas. A szitakötők eredete 300 millió évre nyúlik vissza, már a dinoszauruszok előtt is léteztek.  Ennyi idő alatt persze sokat változtak. Míg a mai szitakötők szárnyfesztávolsága  5 és 20 cm között van, őseiké  elérte a 60 cm-t is.  Több mit 3000 szitakötő faj létezik. Lehetnek klubfarkúak, sólyomfarkúak, sziromfarkúak, cirkálók, aranygyűrűsök, tigrisfarkúak és szkítafarkúak. A legtöbbjük trópusi éghajlatról származik, de vannak olyan fajok is, amelyek kedvelik a mérsékelt időjárást. Minden kontinensen megtalálhatóak, kivéve az Antarktiszt.

Elképesztően jól repülnek

Tudnak lebegni, fel-le mozogni, hátrafelé haladni és a levegőben párosodni. Nem véletlenül ilyen ügyesek, hiszen csak azt eszik, amit repülés közben elkapnak. Képesek elkapni egy elkerített területen belül a zsákmány több mint 90 százalékát. Repülési technikájuk annyira lenyűgöző, hogy még a robotika mérnökei is tanulmányozzák őket.

Évekig élnek lárvaként

A szitakötőlárvák kizárólag vízi életmódot folytatnak. Szinte mindennel táplálkoznak, ami elérhető, az ebihalaktól és halaktól kezdve a szúnyogokig és más lárvákig. A lárvaállapot akár évekig is eltarthat, ezután jönnek csak ki a vízből. Felreped a burok, a törzs kinyúlik és a négy szárny is előbújik. Több órára, sőt napokra is szükségük lehet ahhoz, hogy a szárnyak megkeményedjenek és a szitakötő repülni tudjon. Sokan éppen ezt a sérülékeny időszakot nem élik túl. A szitakötők tehát élhetnek néhány hétig, de akár egy évig is.

Micsoda biológia!

A szitakötők egész feje tulajdonképpen egy nagy szem. Szinte mindent látnak maguk körül, minden szögben. Kizárólag közvetlen a háta mögé nem lát. A hím szitakötőknek külön nemi szervük van. A párzásra használt szerv a test alján, a has második vagy harmadik szegmensében található. A spermiumokat azonban a kilencedik szegmensben lévő nyílásban tárolják. A szitakötőnek párzás előtt össze kell hajtania a hasát, hogy a spermiumok a nemi szervére kerüljenek. Hidegvérűek, testhőmérsékletüket a szárnyaik gyors mozgatásával szabályozzák, így termelnek hőt.

A szitakötők az emberek szövetségesei

Szerencsére az embert nem csípik meg, de a szitakötők húsevőek. Olyan rovarokkal táplálkoznak, amelyek gyakran kellemetlenséget okoznak az embereknek. Egyes szitakötők naponta több mint 100 szúnyogot is képesek megenni. Ezen kívül legyeket, lepkéket, szúnyogokat, májusi legyeket, bogarakat, méheket és pillangókat esznek. A szitakötőlárvák még a szúnyoglárvákat is megeszik. A szitakötők hatalmas rajokban mozognak, nagyon érdekes megfigyelni őket.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet