A pingvinek a Föld legszélsőségesebb környezetében való élethez alkalmazkodott fajok közé tartoznak. Egy 40 fős kutatócsoport egészen új felfedezéseket tett a szmokingos madár evolúciójáról egy teljes génkészlet elemzés során.

A kutatás során az összes élő és a közelmúltban kihalt pingvin vonal teljes DNS-ét megvizsgálták. Megállapították, hogy a pingvinek már több mint 60 millió évvel ezelőtt elvesztették a repülés képességét. Ezt követően pedig egy speciális testfelépítést fejlesztettek ki, mely alkalmassá tette őket a tengeri életre. A kutatók azonosították azokat a specifikus géneket is, amelyek a pingvinek hideg hőmérséklethez és vízi környezethez való alkalmazkodásáért felelősek.

Repüléstől az úszásig

A pingvinek egykor a többi madárhoz hasonlóan repültek, de évmilliók alatt ügyes úszókká fejlődtek. Az alkarcsontok rövidebbé, sűrűbbé és merevebbé váltak és kialakultak az uszonyok. A csontok megnövekedett sűrűségének köszönhetően képesek lettek mélyebbre merülni. Annyira alkalmazkodtak a vízi élethez, hogy ma már képesek óránként akár 25 kilométert is úszni.

Bizonyos gének a látásukat is megváltoztatta. Csökkent a vörös és a zöld színek érzékelése, ezáltal jobban látnak a kék óceánban. Azt a gént is megtalálták a kutatók, mely a pingvinek hőszabályozásáért, az optimális testhőmérséklet fenntartásáért és az oxigénellátásért felelősek. A sok millió év alatt a pingvinek ízérzékelése is átalakult. A többi madár fajnál csak az édes íz érzékelése hiányzik, a pingvinek a keserű ízt sem érzik.

Daniel Ksepka, a tanulmány társszerzője úgy nyilatkozott a pingvinekről, mint az evolúció legszórakoztatóbb lényeiről. Teljesen más testfelépítéshez és életmódhoz alkalmazkodtak, mint őseik. A kutatók azt feltételezik, hogy a pingvinek evolúciójában volt egy olyan szakasz, amikor szárnyaikat repülésre és víz alatti úszásra egyaránt használták. Nagyjából 55 millió évvel ezelőtt váltak teljesen repülés képtelenné.

Sok pingvinfaj veszélyeztetett

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listája szerint a világ 18 pingvinfajának fele veszélyeztetettnek számít. Az afrikai pingvinek száma például a 20. század eleje óta mintegy 90 százalékkal csökkent. A dél-afrikai Dassen-szigeten az 1900-as évek elején nagyjából 1,4 millió pingvin élt, 1950-re már csak 145 ezer példány maradt. A drasztikus fogyatkozásnak számos oka van. Élőhelyek elvesztése, környezetszennyezés, betegségek és a túlhalászás miatt csökkenő táplálék.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: HealthypetsMercola, NatGeo

A kis pingvineket az ország természetvédelmi minisztériuma most a veszélyeztetett kategóriába sorolta, miután tömegesen kezdtek el pusztulni a partok mentén. Csak az elmúlt hónapban a Ninety Mile Beachen 183 halott pingvint, a Cable Baynél több mint 100, már bomlásnak induló tetemet fedeztek fel. Május végén, szintén a Ninety Mile Beachen 109 halott pingvint találtak, május közepén pedig negyvenet egy közeli partszakaszon.

Egyelőre nem tudni az okát

2022 május eleje óta több mint 500 halott pingvint mosott partra a víz. A minisztérium vezető kutatási tanácsadója, Graeme Taylor szerint pontos számot nem lehet tudni, mert néhányat az emberek fedeztek fel és temettek el. A madarak tetemeit megvizsgálták, elsősorban betegségeket, mérgeket kerestek szervezetükben.

Az vizsgálatok eredményei szerint azonban a pingvinek éhen haltak. Az összes vizsgált tetem súlyosan alultáplált volt. Normál esetben a súlyuk 800 és 1000 gramm között van, a halott pingvinek ennek nagyjából a felét nyomták. Nem volt rajtuk testzsír, izomzatuk elsorvadt. A kevés zsírréteg miatt hipotermiában is elpusztulhatnak, mert alámerüléskor nincs, ami meggátolja a szervezet kihülését.

Hi @docgovtnz, 3 dead blue penguins on 90 mile beach today, about 12km north of #Ahipara. All within a 100m stretch of each other. Run over by cars? Or victims of a certain fishing method? #NewZealand #Aotearoa #Wildlife #Penguins@nzherald @NZStuff @Breakfaston1 pic.twitter.com/isuo4OV1Yk

— Jeff Rice (@EvolvingCaveman) May 2, 2022

Az óceán melegedése az oka

A pingvinek nagy valószínűség szerint azért nem jutnak táplálékhoz, mert  a klímaváltozás miatt túl meleg lett az óceánok vize az általuk fogyasztott halak számára. Már hat egymást követő évben jelentenek a történelem során feljegyezett legmagasabb óceáni hőmérsékletet, amely kihatással van az óceánok ökoszisztémájára. Ahogy a vízhőmérséklet emelkedik, a kis halak mélyebbre vándorolnak, hogy hűvösebb vizeket keressenek. A kék pingvinek maximum 20-30 méterre tud lemerülni, ezt a szintet pedig már valószínűleg elhagyták azok a halak, melyek a táplálékuk nagy részét jelentették.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife, Twitter, Wikipedia

Új-Zélandon, otthonától 3000 kilométerre találtak egy Adélie-pingvint, akit a környéken lakók fedeztek fel. Az elveszett pingvin már nevet is kapott, és hamar híre ment a közösségben. Pingu-t először egy helyi lakos pillantotta meg ,és első ránézésre azt hitte, egy plüssjátékot lát.

Harry Singh éppen feleségével sétált munka után a Christchurch közelében lévő Birdings Flat tengerpartján, amikor megpillantották a pingvint.  A kis pingvin egy órán át nem mozdult, és nagyon kimerültnek tűnt.

A pingvinszakértő még sohasem látott ilyet

A férfi és felesége értesítették a pingvinmentőket, mert aggasztotta őket, hogy a madár nem indul el a víz felé. Ez pedig azt jelenti, hogy könnyen parti ragadozó madarak áldozatává válhat. A madár végül  egy Thomas Stracke nevű szakértőhöz került, aki tíz éve foglalkozik pingvinrehabilitációval. A szakértő megdöbbent, amikor megállapította, hogy a pingvin a kizárólag az Antartkiszi-félszigeten élő Adélie faj képviselője.

Az Adélie-pingvin

Az Adélie-pingvin közepes méretű madár, a magassága nagyjából 50-70 cm, testsúlya pedig 3,6-6 kilogramm között mozog.  Ő az a pingvin, akit a legtöbb ember ismer, tipikus pingvin megjelenése van. Feje és háta fekete, hasa fehér, lába pedig narancssárga.  Rövid csőre van, melynek tövét toll borítja. Szeme körül fehér gyűrűk vannak, farka pedig a többi pingvinéhez képest hosszabb, ezért úgy tűnik, mintha szmokingjuk lenne.

Egyelőre nincs ok aggodalomra

Bár a Pingut vizsgáló szakértő még nem találkozott ilyen esettel, már korábban is találtak Adélie-pingvint Új-Zélandon. Igaz csak két alkalommal, 1993-ban és 1962-ben. Aggályos lenne, ha ez többször fordulna elő, mert ez azt jelenté, hogy valami megváltozott az óceánban, amiről a kutatók egyelőre nem tudnak.

A kis eltévedt pingvint alaposan megvizsgálták. Kiderült, hogy alultáplált és vízhiányos, ezért infúzióval kezdték táplálni. Miután magához tért és megerősödött, egy biztonságos tengerparti szakaszon engedték útjára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, MTI

A kutatók és tudósok is értetlenül állnak az eset előtt, korábban ilyennel még nem találkoztak Fokváros környezetében.

A védett pingvineket holtan találták egy Fokvároshoz közeli kisváros, Simon’s Town partjainál. Ezen a területen sok veszélyeztetett pingvin kolóniája él, az állatvédők kiemelt figyelemmel óvják a közösséget. A pingvinek holttestét alapos vizsgálatnak vetették alá, és szemeik körül méhcsípéseket találtak. A  Southern African Foundation for the Conservation of Coastal Birds (Dél-afrikai alapítvány a tengerparti madárvilág védelméért) klinikai állatorvosa, David Roberts vezette a vizsgálatokat. Nyilatkozatában kifejtette, hogy a helyszínen elhullott méheket is találtak és egyelőre értetlenül állnak az eset előtt.

Tovább folytatják a vizsgálatokat

A méhcsípések mellett más külsérelmi, vagy mérgezésre utaló jelet nem találtak az elhullott pingvineken. Mintáikat azonban további vizsgálatoknak vetik alá, hogy egy esetleges betegséget vagy toxikus anyag jelenlétét kizárják. A tömeges halálozás azért is érinti nagyon érzékenyen a fajt, mert ezek a pingvinek csak Dél-Afrika partjainál élnek és szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, ami azt jelenti, hogy a kihalás szélén állnak.

A madárvédelmi alapítvány munkatársai bár nem találtak magyarázatot, bizakodóak, mivel szerintük minden jel arra utal, hogy az eset egy szerencsétlen véletlennek köszönhető. Nem gondolják, hogy gyakran kell ilyen „támadásokra” számítani.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: guardian

Több turistákkal teli gumicsónak ment ki a jeges vízre, hogy megcsodálják az orkákat és pingvin családokat természetes élőhelyükön. Egy ilyen túrán az ember igazi rálátást kap arra, hogyan élik ezek az állatok a mindennapjaikat, hogyan táplálkoznak vagy éppen vadásznak. Ehhez képest az állatkertekben semmit nem tud meg az ember róluk, csak azt, hogyan néznek ki. Sajnos azonban ritkán lehet eljutni ilyen csodás távoli, egzotikus tájakra és testközelből megcsodálni a valódi természetet.

Vadászat, menekülés

Egy turistacsoportnak olyan szerencséje volt, hogy nem csak az állatokat tudták megfigyelni, de egy igazi menekülős, üldözős jelenetbe is belecsöppentek. Sőt szó szerint a részesei lettek. Az történt ugyanis, hogy az orkák egyre nagyobb számban jelentek meg a hajók körül. Békésen úszkáltak és barátságosan viselkedtek, a látványukon kívül semmilyen izgalmat nem okoztak a nézelődőknek.

Egészen addig, amíg megjelent egy kis pingvin a vízen, akit az éhes orkák üldözőbe vettek. A pingvin elképesztő iramban menekült a hatalmas állatok elöl, olyan iramban úszott, hogy a kamera is alig bírta követni. Aztán egyszer csak az egyik csónak felé vette az irányt és leleményesen felismerte benne a menekülő útvonalat. Egy jól irányzott ugrással egy pillanat alatt bent termett a csónakban, így megmenekült az orkák elől, a turistáknak pedig nem mindennapi élményt okozott. Később, miután elmúlt a veszély, a kis pingvint szabadon engedték. Nézzétek meg a videót:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Dailymail

A dél-amerikai magellán-pingvin története igazán szívet melengető és ismét bizonyíték arra, hogy az állatok nem felejtenek, érző és gondolkodó lények. Ez a kis pingvin minden évben közel 5000 mérföldet (kb. 8000 km) úszik azért, hogy újra találkozzon azzal az emberrel, aki korábban megmentette az életét.  

A 71 éves Joao Pereira de Souza nyugalmazott kőműves és részmunkaidős halász, aki egy brazíliai Rio de Janeiro mellett fekvő faluban él. 2011-ben a tengerpart sziklái között találta meg a kis pingvint, aki súlyos olajszennyezés áldozata lett. Teljes testét olaj borította, mozogni sem tudott már a legyengültségtől. A pici pingvint Joao gondosan megtisztította, tollait szinte egyesével szabadította meg a sűrű olajtól. Ellátta megfelelő élelemmel és a kicsit és elnevezte Jinjing-nek.

Jinjing úgy döntött, marad

Joao nagyjából egy hét múlva döntött úgy, hogy már elég erős a pingvin ahhoz, hogy visszatérjen természetes élőhelyre. Megpróbálta visszaengedni a tengerbe, Jinjing azonban nem tágított megmentője mellől. Majdnem egy évig maradt Joao mellett és csak azután tért vissza a tengerbe, miután levedlette tollait és újat növesztett helyettük. Néhány hónap elteltével azonban visszatért. Joao nem akart hinni a szemének, amikor a tengerparton meglátta az akkor már kifejlett pingvint. Jinjing is nagyon megörült és hazáig követte a férfit. Azóta pedig minden évben 8 hónapot gazdájával tölt és csak a fennmaradó 4 hónapban éli a pingvinek szokásos életét Argentína és Chile partjainál. 

Nagy utat tesz meg hazáig

Jinjing minden évben nagyjából 8000 kilométert tesz meg, mire visszaúszik választott otthonába, de úgy tűnik, ez már megmásíthatatlanul az élete része lett. Joao elmondása szerint senki másnak nem engedi meg, hogy hozzáérjen, etesse, vagy az ölébe vegye. Minden évben június körül érkezik és februárban kel ismét útra. Senki nem gondolta az elején, hogy valaha viszont fogják látni őt, de ma már szinte természetesnek tűnik, hogy a kis pingvin évről-évre visszatér megmentőjéhez. A jelenség még a mindent látott etológusokat is felvillanyozta, senki nem tapasztalt még ehhez hasonlót.

Nézzétek meg ezt a nem miden napi párost:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: metro.co.uk

A világ legnagyobb jéghegye 2017-ben szakadt le az Antarktiszról. Három évet töltött a tengeren, most pedig elkezdett közelíteni Dél-Georgia szigete felé, ahol valószínűleg zátonyra fog futni. Az itt élő fókák és pingvinek számára ez óriási veszélyt jelent, mert a jéghegy el fogja zárni őket a nyílt víztől, vagyis a legfontosabb táplálékszerzési helyüktől.  Ez leginkább a keltetés és fiókák nevelésének időszakában veszélyes, mert ha túl nagy kerülővel, túl messzire kell menniük élelemért, nem biztos, hogy időben visszatérnek.

Történt már hasonló eset

A jéghegy körülbelül 500 km-re van a szigettől és nagyjából ugyanilyen méretű is. Műholdas felvételek szerint pontosan a sziget felé tart az áramlatoknak köszönhetően.  Az Antarktiszról  leszakadó jéghegyek útja általában ugyanez,  csak a mozgási sebességük változik attól függően, hogy milyen mélyen nyúlnak a vízvonal alá. Az A68 esetében ez csak pár száz méter, így haladási sebessége viszonylag gyors.  Amennyiben valóban zátonyra fut, úgy akár 10 évig is ott maradhat egy helyben, a  szigethez csapódva. Volt már ilyenre példa, 2004-ben Dél-Georgia partjainál futott zátonyra egy jéghegy, sajnos az ott élő pingvinek és fókák nagyon megsínylették a becsapódást, a fent leírt okok miatt. Nem sokkal a zátonyra futás után nagy számban találtak elhullott fókakölyköket és pingvineket.

Sok mindenre hatással lehet

A fókák és pingvinek életén túl sok minden mással is számolni kell egy ilyen zátonyra futás után.  Károsodhat az óceán fenekén található ökoszisztéma, de a hajózás is elakadhat és a halászatot is megzavarhatja. Egyelőre azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a jéghegy valóban a szigetnek fog ütközni, vagy egy áramlatnak köszönhetően elkerüli azt.  Ha mégis az óceánban marad, az segítheti a planktonok szaporodását, mely kiváló hatással van az éghajlatváltozás lassítására.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Ecowatch