10 millió baromfit vágtak le az elmúlt időszakban Japánban, mely rekord mennyiségnek számít. Az ország mezőgazdasági minisztériuma szerint összesen 9,98 millió madarat kellett megölni a járvány miatt, ez pedig jóval több, mint a 2020-as szám. Megerősítést nyert, hogy a járvány egy Miyazakiban található, mintegy 100 000 tyúknak otthont adó tojófarmon terjedt el.

Mi az a madárinfluenza és miért különösen veszélyes?

A tenyésztési gyakorlat megváltoztatására lenne szükség

Egyes szakemberek szerint a jövőbeli járványok megelőzéséhez a jelenlegi tenyésztési gyakorlat megváltoztatása lenne szükséges. A tenyésztés szót tulajdonképpen a gyártással is lehetne helyettesíteni, hiszen a nagyüzemi baromfi gazdaságokban valósággal gyártják ezeket az állatokat és a tojásokat. Az egyedek genetikailag azonosak, fajtajellegüknek nem megfelelő tartásban szaporodnak és nevelkednek. Szűk helyeken élnek, antibiotikumos kezeléseket kapnak.

Legtöbbjük soha nem lát napfényt és nem kapirgál zöld fűben vagy földön. Becslések szerint az Egyesült Államokban évente felnevelt és levágott kilencmilliárd csirke mindegyike egy maroknyi fajtára vezethető vissza.

 

Manipulált génállomány

Az ipari csirkeállomány nagy része genetikailag manipulált, hogy természetellenes sebességgel és méretre növekedjenek. A csirkék nagy része ma több mint négyszer akkora, mint 60 évvel ezelőtt volt. A genetikai sokféleség hiánya hatalmas veszélyt jelent az iparágra, és az állatokat fogékonyabbá teszi a járványokra, így a madárinfluenzára is. Ez pedig veszélyt jelent a közegészségügyre. Egyelőre nincs más biztos módszer a madárinfluenza megállítására, mint a teljes állományok kiirtása.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet, wikipedia

A Human Society International (HSI) információ szerint a Kopenhagen Fur nevű szőrmekereskedő vállalat, aukciós ház hamarosan beszünteti tevékenységét és 2-3 éven belül végleg bezár. A vállalat az egyik legnagyobb és legrégebbi kereskedőház, mely kifejezetten bőr-és szőrme értékesítésével foglalkozik.

A bezárásnak egyik oka többek között a koronavírus terjedése, mely Dánia szinte teljes nyérc állományát érinti. Több nyérc telepen is kimutatták a SARS-CoV-2  jelenlétét az állatokban. Az átfogó ellenőrzések és vizsgálatok után a felügyeleti szervek arra jutottak, hogy a nyércek képesek a Covid-19 mutációit is létrehozni és hordozni, így óriási veszélyt jelentenek a járvány elleni védekezésben.

A teljes állományt leölik

Közel 17 millió nyérc elpusztításáról döntött a dán kormány a vizsgálatok lefolytatása után, így az országban a prémtenyésztés jelenleg teljesen megszűnt. A kereskedőház ellátása is elakadt ezáltal, hosszú távon nem képes fenntartani tevékenységét.  Ezek az események jól mutatják, hogy nincs már helye a prémfarmoknak és a szőrmekereskedelemnek a világban. A prémfarmokon nem csak szükségtelen szenvedést okoznak a tragikusan rövid életű állatoknak, de a jelenlegi vizsgálati eredmények szerint időzített vírushordozó bombaként is ketyeghetnek.

Azon túl, hogy a szőrme ma már inkább számít etikátlan, mint divatos viseletnek, az ipar még az utóbbi években is sok pénzt termelt a vállalatoknak és a kormányoknak. Most viszont egészen más szempontokat is figyelembe kell venni, amikor egy szőrmefarmról beszélünk. A komoly járványügyi kockázatot egy ország vezetése sem helyezheti semmilyen gazdasági érdek elé.

Szőrmementesség

A szőrme megítélésében sokat segítettek a radikális állatvédők évtizedek óta tartó akciói, akik felnyitották a szemét a divatipar legnagyobbjainak is.  Neves és ismert divatházak kezdték el sorban bejelenteni, hogy nem használnak többet szőrmét kollekcióik elkészítéséhez. A szőrmementesség így egyfajta küldetés és „divat” is lett bizonyos körökben, de a teljes ipar leállításához kevésnek bizonyult.  Úgy tűnik, egy világjárványnak sikerül végül térdre kényszeríteni a szőrmeipart, amely reméljük, hogy a pandémia után sem éled újra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A koronavírus járványnak köszönhető karantén ideje alatt a természet újra éledt. Számos állatfaj sokkal nagyobb számban lelhető fel a természetben, mint azelőtt. Csikóhalat is egyre többet számolnak a kutatók bizonyos helyeken.  Sőt olyan fajok is megjelentek újra, akiket már kihaltnak hittek a kutatók.

2008 óta nem láttak ennyi csikóhalat

Angliában a Stundland-öbölben lettek figyelmesek a kutatók arra, hogy a hajóforgalom és a halászat szüneteltetése óta egyre nagyobb számban merészkednek elő csikóhalak. Egyetlen merülés alatt 16 példányt számoltak össze. Ilyen mennyiségű csikóhalat ezen a helyen egyszerre 2008-óta nem láttak. Ez az öböl Dorset megyéhez tartozik és az Egyesült Királyság egyik legsokszínűbb partja.  Számos természeti csoda megtalálható a partszakaszon, melyet 2012-ben védetté nyilvánítottak.  A terület ugyanis olyan ritka fajoknak ad otthont, mint a fenéken élő lágykorallok, csésze korallok és szivacsok.  Angliában egyedül itt él tüskés és rövid orrú csikóhal, melyek igazán különleges fajnak számítanak. Nagyjából 20 cm hosszúak és borzasztóan titokzatos életet élnek.

Lengedezve várják a táplálékot

A csikóhalak igen érdekes életmódot folytatnak. Nem vadásznak és nem is tesznek túl sok mindent a táplálékért. Egyszerűen hosszú farkukkal átkulcsolnak egy növényt, például egy hínárt, majd ezen lengedezve várják, hogy valamilyen táplálék állat kerül a közelükbe. Mozgásuk sem hétköznapi, általában függőleges helyzetben lebegnek. Úszójuk számít a „csavarnak”, mely a mozgás irányát állítja be. Ennek függvényében haladhatnak függőlegesen és vízszintesen is. A zsákmányát pedig úgy szippantja be, hogy szájából minden vizet kiprésel, becsukja a kopoltyúfedelét, így vákuumot képez. Ennek segítségével pedig egyszerűen beszippantja a vízzel együtt áldozatát. Képes akár nagyobb termetű garnélák elejtésére is.

Helyreállt a tápláléklánc

Az emberi tevékenység távolmaradásának köszönhetően az öbölben is helyreállt a tápláléklánc, a csikóhalak sokkal nagyobb számban találnak élelmet. Ennek köszönhetően pedig egyre nagyobb számban merészkednek elő rejtekhelyeikről. A bőséges kínálatnak köszönhetően nemcsak belakmároznak, de még „elvitelre” is marad étel, amit gondosan elrejtenek a tenger fenekén.

Az eltűnt fajok visszatérése ráébresztette a kutatókat arra, hogy sokkal szigorúbb és szélesebb körű szabályozásra lenne szükség természetünk védelmére.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Returntonow.net, Wikipedia

A kutyák szaglása számos esetben óriási segítség az ember számára. Robbanószerek, kábítószerek keresése mellett képesek a rák, vagy éppen a malária felismerésére is. Reptereken folyamatosan teljesítenek szolgálatot rendőrségi kutyák, akik eddig általában illegális drogok, kábítószerek azonosítására voltak kiképezve. Most pedig a COVID-19 terjedésének megállításában is segítségünkre lehetnek.

Gyors és biztos megoldás

A világjárvány kitörésével párhuzamosan szinte teljesen leállt a világ légi közlekedése. A szigorítások és határzárak lassan kezdenek enyhülni, de a szakemberek óvatosságra intenek. Sokan tartanak attól, hogy az enyhítésekkel egyidejűleg újabb hullámban fog támadni a járvány.  A vírust hordozó embereket nehéz azonosítani, minden utazó tesztelésére nincs mód, a gyorstesztek költségesek és nem nyújtanak 100 százalékosan biztos eredményt.  Szakemberek szerint segítség lehet a helyzet megoldásában olyan kutyák kiképzése, akik képesek kiszimatolni a COVID-19 jelenlétét az emberi szervezetben. A speciális tréninget el is kezdték 6 gondosan kiválasztott kutyával, akik a „The Super Six” vagyis „A Szuper Hatos” nevet kapták.  A csoportban labradorok és cocker spániel keverékek kaptak helyet, név szerint Norman, Digby, Storm, Star, Jasper és Asher.

Hamarosan szolgálatba állnak

A kutyák képzése jelenleg is folyik. A jelenlegi tervek szerint 8-10 hét szükséges ahhoz, hogy biztonsággal szolgálatba állíthassák őket és a reptérre érkező embereket elkezdjék velük szűrni.  A trénerek szerint egy kutya naponta akár 250 embert is képes lenne „átvizsgálni”. Azokat az embereket is azonosítani tudnák, akik nem mutatnak tüneteket, csak hordozzák a vírust. Ez pedig hatalmas előrelépés lenne a járvány terjedésének megállításában.

A kutyák tehát ismét fontos szerepet játszhatnak egy olyan feladat megoldásában, ahol az emberi képességek végesnek bizonyulnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: iHeartDogs.com, Medicaldetectiondogs.org.uk

A koronavírus járvány miatt az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása történelmi csökkenést ért el. Ez a tendencia azonban a járvány után várhatóan gyorsan vissza fog állni a korábbi magas szintre. A környezetvédelemmel foglalkozó kutatók és szakemberek most arra ösztönzik az országok vezetőit és az embereket, hogy próbáljuk megtartani a karantén idején megtapasztalt és kialakult új szokásokat, melyek hozzájárultak a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez.

A Leeds Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tanulmányban közel 7000 háztartást vizsgálva a tudósok készítettek egy listát, mely sorrendbe állítja azokat a fogyasztási szokásokat, melyek a legjobban károsítják a környeztet. Ezeknek az elhagyása segít egyéni szinten csökkenteni a káros gázok kibocsátását. Sokan nem is gondolnák, de a globális üvegház hatású gázok kibocsátásának nagyjából kétharmad részét a háztartási tevékenységek teszik ki. A lista elkészítéséhez mérték a táplálkozási, a közlekedési és az általános háztartási energiafogyasztási szokásokat. Az adatok begyűjtése és elemzése után pedig arra jutottak, hogy sorrendben az alábbi 10 tevékenységgel tudjuk a legjobban csökkenteni a szén-dioxid kibocsátásunkat.

1. Nem járunk autóval, egyáltalán nem is tartunk autót.
2. Elektromos járművel közlekedünk.
3. Évente legalább eggyel kevesebb hosszabb repülőutat teszünk meg.
4. Megújuló energiát használunk otthonunkban.
5. Tömegközlekedéssel járunk dolgozni.
6. Otthonunkat korszerűsítjük, modernizáljuk energetikai szempontból.
7. Vegán étrendet tartunk, tehát nem fogyasztunk húst és állati eredetű élelmiszert.
8. Átállunk hőszivattyús fűtési rendszerre.
9. Energiatakarékos elektromos berendezésekre térünk át.
10. Megújuló energiát hasznosító fűtési rendszert használunk.

A kutatási adatok szerint, ha a magas fogyasztású háztartások betartanák ezeket a változtatásokat, éves szinten átlag 9 tonna szén-dioxiddal kevesebbet bocsátanának ki.  A leglátványosabb eredményt az autó elhagyásával érhetjük el, ez évente 2,04 tonna szén-dioxiddal kevesebb kibocsátást jelent egyénenként. Egy hosszú repülőút 1,68 tonnát, egy évi vegán étrend pedig 0,8 tonnát jelent.

A járvány rámutatott arra, hogy lehet autó nélkül élni

A kutatók hozzátették, hogy ez a lista csak a jelenleg könnyen elérhető lehetőségeket sorolja fel. További innovációkra és fejlesztésekre is szükség van a kibocsátás jelentősebb csökkentéshez. A járvány viszont rámutatott arra, hogy bizony lehet autó nélkül élni, lehet otthonról dolgozni és akkor sem dől össze a világ, ha leáll az összes légitársaság járata.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent.co.uk

Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően egyre többen és egyre tudatosabban kezdték el mellőzni az egyszer használatos műanyagokat. A bennünket vélten vagy valósan fenyegető klímakatasztrófa árnyékában bátran állíthatjuk, hogy sokkal nagyobb hangsúly helyeződött környezetünk megóvására és a mérhetetlen műanyagszennyezés csökkentésére.

A legtöbb élelmiszerboltból eltűntek az ingyen zacskók, a vendéglátó helyekről szépen kikoptak a szívószálak és megjelentek a biológiailag lebomló alternatívák.  A járványügyi védekezés miatt azonban ez a törekvés szinte megvalósíthatatlannak látszik.  A jelenlegi helyzet rávilágított arra, hogy milyen fontos kulcsszerepet játszik a műanyag az egészségügyi rendszerekben. Sebészeti maszkok, műanyag kesztyűk, védőruhák és felszerelések – mind műanyagból készülnek. Nagy részük pedig egyszer használatos.  A járvány kitörésével egyidejűleg ezeknek az eszközöknek a gyártása is felgyorsult, a kormányok szinte versenyeznek a beszerzésekben, az emberek pedig szinte mindenhol a védőfelszerelések hiányáról számolnak be.

Nincs más lehetőség

Jelenleg a legfontosabb dolog minden ország és ember számára a járvány megfékezése. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem lehetséges a védőfelszerelések nélkül. A környezetvédelmi aktivisták azonban aggodalmukat fejezték ki, mert az elmúlt hónapokban keletkezett elképesztő mennyiségű hulladék feldolgozására egyáltalán nem készült fel senki.  A műanyag hulladékok körüli szabályozás lelassult, vagy teljesen leállt, ugyanakkor a hulladék többszörösére növekedett.  A nem megfelelően tárolt műanyag hulladékok nagy része a csatornákon, majd folyókon keresztül az óceánokba kerül.  Azokba az óceánokba, melyekbe becslések szerint amúgy is évi 8 millió tonna műanyag szivárog.

Világjárványból hulladékkrízisbe

Az eldobott védőeszközök szerkezete különösen veszélyes a tengeri életre. A kesztyűk, műanyag zacskók a tengeri teknősök számára például medúzának tűnhetnek, elfogyasztásuk pedig fulladáshoz, bélelzáródáshoz vezethet.  A szabadon úszó műanyagok idővel lebomlanak apró pici részekre és ez a mikro műanyag bekerül az állatok szervezetébe, majd élelmiszereinkbe és a levegőbe.

A Földközi-tengerben már a járvány előtt is percenkét 33 ezer műanyag palack landolt, ehhez jön most a bődületes mennyiségű gumikesztyű. A gond leginkább azokban az országokban van, ahol egyáltalán nem megoldott a hulladék kezelése, de jelenleg még a fejlett országokban sem tudnak hatékonyan tenni az óceánok szennyezése ellen.  Valami talán elindult a járvány előtt, de most pillanatnyilag ez a legkisebb gondja mindenkinek.

A járvány egyszer véget ér. Fontos, hogy betartsuk a védekezés szabályait, tartsunk távolságot, fertőtlenítsünk. De ha gumikesztyű helyett inkább kezet mosol alaposan ahogy hazaértél és egyszer használatos maszk helyet mosható textilmaszkot viselsz, már sokat tettél a környezetedért és a műanyagszennyezés csökkentéséért.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: cnn.com laboratorium.hu onegreenplanet

A koronavírus járvány leállította az életet szinte az egész világon. A katasztrofális gazdasági és emberi veszteségek mellett a környezetre egyértelműen jó hatással volt ez a leállás. Drámaian csökkent a légszennyezettség, a legnagyobb ipari területek felett jól láthatóan kitisztult a levegő és most arra is fény derült, hogy például a bálnák is könnyebben kommunikálnak egymással.

Az állatok elkezdték visszahódítani az ember által elfoglalt lakó- és fészkelő helyüket. Sok vadállat jelent meg az elnéptelenedett városokban világszerte. A kutatók pedig elkezdték globálisan is vizsgálni, hogy milyen hatással van az állatokra a járvány, a környezeti hatások megváltozása. A tengeri emlősöket is górcső alá vették és különös megfigyeléseket végeztek.

Csökkent a zajszennyezettség

Az állatok mozgását és viselkedését nagyban befolyásolják az ember okozta környezeti hatások. Nem is gondolnánk, de például a zajok is hatással vannak viselkedésükre. David Barclay, a Dalhousie Egyetem kutatója kifejezetten egy ilyen irányú kutatást indított. Csapatával azt tanulmányozták, hogy Vancouver partjainál milyen zajcsökkenést lehet mérni a hajóforgalom csökkenésével párhuzamosan. A kanadai hajózási forgalom ezen a területen január és március között 20 százalékkal esett vissza, a környezeti zaj pedig ezzel párhuzamosan öt decibelre csökkent.

Alaszkában hasonló a helyzet

Egy másik kutató, Michelle Fournet, a Cornell Egyetem tengeri akusztikusa az alaszkai bálnákat tanulmányozta és hasonló csökkenésről számolt be. Az itt élő bálnákról tudják, hogy amikor megindul a hajóforgalom és zajossá válik a környezet, sokkal kevesebbet kommunikálnak egymással, mint amikor a hajók elhagyják a partokat. A koronavírus járvány pedig teljesen megállította a hajóforgalmat, így a bálnák sokkal többet és összetettebben beszélgetnek egymással, mint az átlagos zajszennyezettség ideje alatt.

A hajók megzavarhatják a bálnák tájékozódási képességét

A bálnák különleges módon képezik és hallják a hangokat. Koponyájuk úgy viselkedik, mint egy antenna. A hanghullámok rezonanciát keltenek a koponya csontozatában, amely ezeket továbbítja az állat hallószervébe. Ezzel a módszerrel akár 100 km távolságban is képesek kommunikálni egymással. A bálnák koponyája azonban különösen az alacsony frekvenciás hangokra érzékeny, amit például a hajók csavarjai is keltenek. Ezért ezek az óceánjáró hajók képesek megzavarni a bálnák tájékozódási képességét és párbeszédeiket.  A mostani csendben azonban sokkal kevesebb a zavaró tényező és ezért a bálnák kommunikációja is felerősödött.

Nézd meg itt, hogyan beszélgetnek egymással:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Onegreenplanet.org

Az érzelmi támogató és segítő kutyákra most talán nagyobb szükség van mint valaha. Segítenek kezelni a stresszt, nyugalmat és biztonságot nyújtanak az érzelmileg labilis vagy beteg emberek, gyerekek számára. Sajnos a világjárvány miatt a legtöbbjük nem dolgozhat abban a megszokott formában, amelyben eddig tették. Nem látogathatnak iskolákat, idősek otthonát, beteg gyerekeket. Személyes találkozásra nincs most mód és szinte elképzelhetetlen, hogy enélkül egy terápiás kutya dolgozni tudjon. Hiszen a simogatás, a testi kontaktus minden esetben fontos része a terápiának. Egyre több olyan kutya és gazdi van azonban, akik megoldották a home office-t és kitalálták, hogyan tudják online folytatni a támogató órákat.

Terápia online

Az öt éves Jordan általában a floridai Seminole megyében található Kids House-ban dolgozik, ahol bántalmazott és elhanyagolt gyerekeknek segít. Olyan gyerekeknek, akik most talán az átlaghoz képest is kritikusabb időszakot élnek meg, így fokozottan szükségek van lelki támogatásra.

Jordan feladata

A bántalmazott és elhanyagolt gyerekek sokszor képtelenek teljes bizalmat adni egy embernek, így nehezen tudnak kapcsolódni, megnyílni egy humán terapeutához. Egy kutya ezzel szemben teljes és feltétel nélküli szeretetet ad, olyan bizalmi légkört képes kialakítani, melyre egy ember nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem képes. Jordan olyan biztonságos érzelmi kapcsolatot nyújt ezeknek a gyerekeknek, mely soha nem adatott meg nekik. A járványhelyzet miatt azonban elszigetelődnek a családok, azon belül a gyerekek akiknek fokozottan szükségük lenne Jordan támogatására, de az fizikailag elérhetetlen számukra.

Virtuális segítség

Jordan és a Kids House nem hagyta magára kis pácienseit a járvány idején. Online jelentkeznek be a gyerekekhez, akik a képernyőn keresztül láthatják kedvenc kutyájukat és beszélhetnek hozzá. Olyan kisgyerek is van, akinek saját plüss Jordan kutyája van, akit most az igazi kutya helyett ölelgethet és simogathat. Jordan kiképzője szerint így is sok örömet, vidám és felszabadult perceket tudnak csempészni a gyerekek életébe. Miközben a kutyust nézik a képernyőn és simogatják a plüss verziót, beszélgetnek a terapeutával és elvégzik azokat az érzékszervi és légzési gyakorlatokat, melyeket Jordan segítségével szoktak. Természetesen egy ilyen terápia nem pont olyan, mint a fizikai találkozás. Másfajta élmény és tanulás, amit mindenki most tanul.

Jordan és a Kids House folytatja tehát a terápiás üléseket, addig nyújtanak segítséget a gyerekeknek amíg csak képesek rá. Bíznak benne, hogy hamar visszaáll a rend és újra személyesen jöhetnek a gyerekek a kutyához, addig viszont tovább fejlesztik az online foglalkozásokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: clickorlando.com

Fotók: jordonsjournal/Facebook

 

A kínai járványügyi központ (CDC – Center for Disease Control and Prevention) vezetője George Fu Gao szerdán jelentette be, hogy a rohamos ütemben terjedő koronavírus egy olyan piacról származik, ahol a halak és egyéb tengeri állatok mellett különféle egzotikus vadállatok kereskedelme is folyik illegálisan. A vírus egyértelműen egy ilyen vadállatból származik, egy kígyóra gyanakodnak a kutatók. A piac egy kilométerre található Wuhan város gyorsvasútjának egyik forgalmas állomásától, mely az agglomerációt köti össze a várossal.

Valószínűleg egy kígyó a vírusgazda

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre nem hirdetett közegészségügyi vészhelyzetet (PHEIC), várnak azoknak a kutatásoknak az eredményére, melyek definiálják, hogyan lett állatról emberre terjedő a szóban forgó vírus.  Egy kínai tudósokból álló csoport publikációja szerint a legtöbb beteg, aki a vírus kirobbanásakor kapta el a betegséget a  Huanan Seafood Wholesale (tengeri hal piac) területén járt, ahol a csirkék mellett kígyókat és denevéreket is árulnak. A tudósok megállapítása szerint egy bizonyos kígyófaj a vírusgazda, melyben megtaláltak és izoláltak egy glikoproteint, mely az állatról emberre terjedésért lehet  felelős.

2019‐nCoV  az új SARS?

2003-ban a SARS koronavírus járvány 26 országba terjedt el és közel 8000 embert betegített meg. Ez a vírus akkor egy denevérből származott, ezt a lehetőséget most sem zárták ki a kutatók. A 2019‐nCoV vírust egyelőre nem tartják olyan aggasztónak mint a 2003-as SARS-ot, de a tudósok felhívták a figyelmet a rendkívüli óvatosságra, hiszen a vírus nagyon könnyen mutálódik és alkalmazkodik a megváltozott környezethez.  Már több mint 600 fertőzést erősítettek meg, a halálos áldozatok száma pedig ezidáig 17, de ez a szám valószínűleg nőni fog.

Magyarországon kell félnünk a járványtól?

A járvány rendkívül gyorsan terjed és a halálos áldozatok száma is nő. A vírus tüdőgyulladást és bronchitist okozhat, mely súlyos tünetekkel jár együtt. Magas láz, száraz köhögés, mellkasi fájdalom és légzési nehézség kíséri a betegséget. Európában négy olyan város van, melynek reptere közvetlen járatot fogad Vuhanból: Párizs, London, Róma és Moszkva. A vírus ezért már megjelent Európában és nem lehet megjósolni, hogy mikor kerül Magyarországra. Fontos, hogy rendszeresen és alaposan mossunk kezet, valamint figyeljük a vírus terjedéséről szóló híreket.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sustainability-times.com

A Tölgyesi Állatorvosi rendelő Facebook oldalán olvasható az alábbi bejegyzés , mely arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre több Parvo-vírusos esettel találkoznak a környéken és a helyzet már járvány közelivé vált.

” Kedves Tulajdonosok!

Rendelőnkben egy hét alatt 3 „parvos” kutya fordult meg. Dél-Pest több kerületében jelezték a kollégák, hogy járvány közeli helyzet van. Ennek tükrében kérjük a Tulajdonosokat (ez amúgy minden időszakban érvényes figyelmeztetés!), hogy a még oltatlan, vagy nem teljes oltási sorozattal rendelkező kölyökkutyákat NE vigyék ki az utcára, az utcai cipőkhöz ne férjenek hozzá, a rendelőben a kutyákat ölükben fogva várakozzanak. Fiatal, oltott kutyákkal is érdemes kerülni a kutyafuttatókat, zsúfoltabb parkokat. Felnőtt kutyáknak is érdemes beadatni a kombinált oltást, ha azt esetleg nem kapja évente.”

A legnagyobb veszélyben a kölykök és azok a kutyák vannak, akik nem kapják meg évente a kombinált oltást. Ez az oltástípus jelenleg nem kötelező, de minden tulajdonosnak ajánlott és szerencsére ma már nagyon sokan felismerték a fontosságát. A rendelő közleményében kitér arra is, hogy pontosan mit okoz a parvovírus és milyen tünetekkel jár:

A Parvo vírus által okozott betegség, a parvovírusos bélgyulladás napjainkra a vakcinázásnak köszönhetően jelentősen visszaszorult, mégis időnként előfordul, főleg oltatlan kutyák körében. Fertőző megbetegedésről van szó, amely járványos formában is jelentkezhet.
Lappangási idő 1-4 nap. A beteg állatnál a hőemelkedés mellett bágyadtság, és abszolút étvágytalanság figyelhető meg. A kutya nem iszik, majd 1-2 napon belül sűrűn ismétlődő hányás, és hasmenés, esetenként véres, bűzös hasmenés jelentkezik.
Nagyon fontos, hogy az állat mielőbb vénás infúzióban részesüljön, mert csak ez az egyetlen módja a folyadékpótlásnak. A gyors kezelésnek, a beadott szérumnak, gyógyszereknek köszönhetően van esély a gyógyulásra, viszont minél fiatalabb a kutya és minél később kerül állatorvoshoz, az esélyek rohamosan romlanak.
Vakcinázás mellett járványveszélyes időben kerüljük a kutyák által gyakran látogatott parkokat, tereket a sétáltatás során, valamint gyakrabban fertőtlenítsünk. Kiskutyákat, amíg azok nem részesültek az úgynevezett kölyökkori sorozatoltásban (minimum egy monovalens parvo vakcina és két kombinált oltás), tilos az utcára kivinni.

Vigyázzatok kutyáitokra és ne kockáztassátok meg a kombinált oltás elhagyását.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: FB/Quercus-Tölgyesi Állatorvosi Rendelő