A brazil kormány legfrissebb jelentése szerint az Amazonas területén 40 százalékkal csökkent az erdőirtás a 2022-es év azonos időszakához képest. A csökkenés egyértelműen azoknak az intézkedéseknek és törvényeknek köszönhető, melyek az új elnök Luiz Inacio Lula da Silva nevéhez fűződnek. Silva választási kampányában nagy hangsúlyt fektetett az erdőirtás visszaszorítására. Az adatok szerint egyelőre úgy tűnik, az ígéret nem csak a kampánycélokat szolgált.

Az Amazonas Alap

Silva választási győzelmét a környezetvédők saját győzelmüknek is érezték. Az Amazonas megmentésére létrehozott alap ugyanis már évek óta be volt fagyasztva a korábbi elnök, Bolsonaro miatt. Silva első intézkedései között volt, amikor tavaly novemberben újraindította az Amazonas Alap működését. Ez tette lehetővé, hogy a Brazil Állami Fejlesztési Bank elkezdje felhasználni azt a több mint 525 millió font értékű összeget, amely 2019 óta a kasszájában rekedt. Közel 4 évig volt megbénítva az alap működése, Bolsonaro hatalma alatt pedig az erdőirtás mértéke elérte a 15 éves csúcsot.

Reménysugár

Csak idén áprilisban az erdőirtás 68 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. A régióban 329 négyzetkilométer erdő pusztult el, ami a jócskán a 456 négyzetkilométeres átlag alatt van.Egyelőre nem tudni azonban, hogy a csökkenő tendencia folytatódik-e a nyár végén, amikor az erdőpusztulás jellemzően tetőzik. Vannak olyan területek is, ahol sajnos az erdő irtása növekvő tendenciát mutat. Ilyen például az egyik legszárazabb terület, a Cerrado-régió és a brazil szavannában. Szakértők szerint a veszteség a hosszú ideje tartó folyamatos és növekvő pusztítással összefüggésben következik be.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forras: yaleenvironment

Az új brazil elnök Luiz Inácio Lula Da Silva kormánya jelentette be, hogy Brazília betiltja az állatok kísérleti felhasználását a kozmetikai termékek és parfümök gyártása során. Az Agencia Brasil szerint az új intézkedés azokra a termékekre vonatkozik, melyek összetevői bizonyítottan biztonságosak és hatékonyak.  Az állatkísérletek betiltása állatvédelmi szempontból óriási lépés az ország számára . 

Gerinces állatokon nem lehet többé tesztelni

Az új szabályok értelmében gerinces állatokat, például kutyákat, macskákat és patkányokat nem lehet többé felhasználni kozmetikai kutatásokban. Ezek leggyakrabban testápolási termékek, kozmetikumok és parfümök fejlesztésére és minőségellenőrzésére irányuló kutatások voltak a múltban. Az új tilalom olyan termékekre vonatkozik, melyek összetevői biztonságosak és hatékonyak. Ezt pedig egy korábbi kutatás eredményével alá tudja támasztani a gyártó. Az olyan új termékekre, melyeknek egyes összetevői még nem bizonyítottan biztonságosak, alternatív kutatási módszerek alkalmazását írja elő a törvény. Jelenleg 40 ilyen alternatív elismert kutatási módszer létezik Brazíliában.

Alternatív kutatási módszerek

Ma már számos olyan módszer áll rendelkezésre, mely kiváltja az élő állatok szükségességét a egy termék fejlesztésénél vagy tesztelésénél. Az ilyen módszerek között például mesterséges bőr és mesterséges szaruhártya használata is szerepel.

Amazónia burjánzó növényvilágában számos gyógyhatású, vagy annak tartott növény, virág és termés van. Ezeknek a tesztelése és tanulmányozása legtöbbször állatkísérletekkel történt. Az alternatív kutatási módszerek lehetőséget nyújtanak továbbra is a kutatások folytatására, de állatok felhasználása nélkül. Ez a szabályozás összhangban van az Európai Unió állatkísérletekre vonatkozó rendeletivel. Így nemcsak állatvédelmi szempontból hoztak fontos döntést Brazíliában, hanem az ország csatlakozott ahhoz a számos országhoz, ahol az állatvédelem előbbre való a kozmetikai termékek gyártásánál.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet 

 

Az Amazonas Alap (Amazon Fund) működését a korábbi elnök, Jair Bolsonaro bénította meg, amikor szabálytalanságokra hivatkozva az alap két bizottságát is felszámolta. A pénzügyi alap az ország erdőirtás elleni harcának egyik legfőbb fegyvere volt.

Az Amazonas Alap az erdők védelmére valaha létrehozott legnagyobb alap

A csütörtöki döntés arra kötelezi a hatóságokat, hogy 60 napon belül indítsák újra a pénzügyi alapot. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a Brazil Állami Fejlesztési Bank elkezdje felhasználni azt a több mint 525 millió font értékű összeget, amely 2019 óta a kasszájában rekedt. Az Alap működése közel négy évig volt ellehetetlenítve, mely pótolhatatlan veszteségeket okozott az esőerdőkben. Az újraindítás azonban lehetővé teszi a fenntartható fejlődés előmozdítását és az erdőirtás csökkentését.

Új elnök, új szemlélet – győzelem az esőerdőknek

Az október 30-án megválasztott  Luiz Inácio Lula da Silva elnök ígéretet tett arra, hogy a szélsőjobboldali vezető környezetellenes politikájának véget vet. Az Amazonas Alapot maga Lula elnök hozta létre 2008-ban, akkori kormányzati ciklusa alatt.  Nyolcéves elnöksége idején több mint 70 százalékkal csökkentette az erdőirtást. Lula január 1-jére tervezett beiktatása után az erdőirtás megszüntetését is célnak tűzte ki. Ez pedig nem lesz könnyű feladat. Bolsonaro hatalomra kerülése óta minden évben nőtt az erdőirtás, idén  pedig 15 éves csúcsot ért el.

Bolsonaro döntése alkotmányellenes volt

A friss  bírósági ítélet szerint a Bolsonaro-kormány döntése az Alap felfüggesztéséről alkotmányellenes és felelőtlen volt egy olyan időszakban, amikor az erdőirtás és az erdőtüzek száma egyre fokozódik. Bolsonaro döntése miatt az támogató országok (Németország, Norvégia) is visszavonták a támogatásukat. Norvégia egyedül az alap kiadásainak 94 százalékát fedezte. Bolsonaro döntése milliárdokba került az Alapnak az elszalasztott lehetőségek miatt.

Németország brazíliai nagykövete néhány órával a döntés után jelezte, hogy újra támogatni fogják az Amazonas Alap munkáját.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

 

Csak ebben a hónapban kétszer akkora területen történt erdőirtás, mint New York City. Korábbi évek azonos hónapjához hasonlítva ez több,  mint bármikor.  A brazil űrkutatási intézet (INPE) DETER nevű rendszerének riasztásai szerint 1 455 km2 erdőt irtottak ki szeptemberben, ez pedig 48 százalékkal több, mint bármely korábbi év azonos hónapjában.

2022-ben rekordot döntött a tüzek és az erdőirtások száma

Januártól szeptemberig 8590 km2 erdő tűnt el az Amazonasból. Ez 11-szer akkor terület, mint New York City. Az elmúlt három évben pedig a hivatalos kormányzati adatbázis, a PRODES szerint Belgiumnál nagyobb területű erdőt irtottak ki az Amazonasban. A Greenpeace Brazília szóvivője szerint az elmúlt években a Bolsonaro-kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az éghajlatváltozás tényét, az Amazonas esőerdőinek érdekét. Az őslakosokra és a hagyományos közösségekre sem volt tekintettel. Aktívan támogatott egy környezet-, őslakos- és demokráciaellenes programot, amely a szén-dioxid-kibocsátás súlyos növekedését eredményezte.

Bolsonaro megengedte, sőt, ösztönözte a katasztrofális mértékű erdőirtást az Amazonas és más, az éghajlat szempontjából kritikus brazil erdőkben. Kormánya az Egyesült Királyságban és az EU-ban is lobbizott, hogy megpróbálja megakadályozni olyan fontos jogszabályokat, amelyek megakadályoznák az erdőirtással összefüggő termékek piacra jutását.

Sok múlik a választások eredményén

A brazil kormány intézkedései nemcsak az erdők pusztulását, hanem a őslakosok és környezetvédők elleni erőszak növekedését is fokozták. A CIMI civil szervezet által közzétett jelentés szerint 2021-ben 176 őslakost gyilkoltak meg. A Global Witness jelentése szerint Brazília az egyik legveszélyesebb ország a környezetvédők számára. Környezetvédő aktivisták és tudósok szerint Brazíliának egyedül a kormányváltás hozhatna reményt. Az október 3-án tartott választások azonban nem hoztak eredményt. A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva a szavazatok 48,4 százalékát szerezte meg, vagyis 1,6 százalék hiányzott ahhoz, hogy első körben eredményt hirdessenek. A második kör október 30-án lesz, akkor dől el a brazil kormány és – környezetvédelmi szempontból –  Brazília sorsa is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: greenpeace

A Pantanal a világ legnagyobb mocsaras területe. Neve a portugál „pântano” („ártér” vagy „mocsár”) szóból ered, Dél-Amerikában, Brazília két államában terül el, összesen 150 000 km2 területen. Kis része Bolíviába és Paraguayba is átnyúlik.

A Pantanal területének több mint 80 százaléka víz alá kerül a nedves időszakban, így elképesztő vízinövény-együttest tart fenn a terület. A világ legsűrűbb növényi és állati ökoszisztémája található itt, bár az esőerdők mellett a Pantanal méltánytalanul kevés hírverést és megbecsülést tart.

Ezen az elképesztően gazdag növény- és állatvilágban dúskáló helyen 2020-ban több mint 22 ezer erdőtüzet regisztráltak, ami az előző évhez képest 120 százalékkal volt több. A mocsaras vidék brazíliai területeinek 30 százaléka vált a lángok martalékává, miközben a régiót az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb aszálya sújtotta. A tüzekben mintegy 17 millió gerinces állat pusztult el, köztük hüllők, madarak és főemlősök egyaránt.

A tavalyi tüzek különböztek a megszokottaktól

Az erdőtüzekben elpusztult állatok felméréséről a brazil kutatók a Scientific Report című folyóirat friss számában számoltak be. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány az ilyen természeti katasztrófák megelőzésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A Pantanalban természetes módon is keletkeznek erdőtüzek, de a 2020-as pusztítás a kutatók szerint apokaliptikus volt. Kiemelték, hogy a tavalyi tüzek nagyon különböztek a megszokottól. Szokatlan volt a hevességük és a kiterjedésük, valamint a természetes ciklusuk is eltért a megszokottól. Ez elsősorban az óriási szárazsághoz köthető.

A tanulmány vezető szerzője, Walfrido Tomas, az Embrapa Pantanal munkatársa elmondta:

„Az éghajlatváltozás világszerte komoly kihívást jelent a vizes élőhelyek megőrzésnek szempontjából. Az erdőtüzek a szárazabb éghajlat és az olyan szélsőséges éghajlati jelenségek gyakoribbá válásának várható következményei, mint amilyen a Pantanalban történt.”

A tudósok és az állatvédő szervezetek remélik, hogy ez a szörnyű tragédia segít majd ráirányítani a figyelmet az erdőtüzekre vonatkozó protokollok kidolgozásának, átgondolásának fontosságára.

Tudósítás a helyszínről:

Bohata Krisztia

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, MTI, focusingonwildlife

Műholdas adatok elemzésével kimutatták, hogy tavaly egy év alatt 11,9 millió hektár esőerdő pusztult el a Földön, ez nagyjából háromszor akkora terület, mint Svájc.  Ennek a számnak az egyharmada olyan erdőveszteség, mely különösen fontos volt a biodiverzitás és az ökoszisztéma szempontjából. Ide sorolják az „érett”, vagy idős korú erdőket, melyekben több száz év alatt olyan biológiai sokféleség alakult ki, amit új erdők ültetésével sem lehetne pótolni.

Hiába a sok erőfeszítés, a veszteség nőtt

A 2018-as adatokhoz képest 2,8 százalékkal nőtt a kipusztított esőerdők száma. Annak ellenére, hogy egyre több mozgalom és küzdelem indult védelmükben.  A Maryland Egyetem  kutatói azt is kiszámolták, hogy a kipusztult 11,9 millió hektár erdő 400 millió gépjármű szén-dioxid kibocsátását lett volna képes megkötni.

Ausztráliának volt a legrosszabb éve

Az erdő pusztulás mértéke területi megoszlás szerint változik minden évben. 2019-ben egyértelműen Ausztráliában volt a legdurvább növekedés, hatszorosára nőtt az előző évekhez képest. A bozóttüzek okozta veszteségeket azonban még mindig nem lehetett teljes körűen felmérni, így ez a szám bizonyára növekedni fog.  Brazília 1,36 millió hektárt vesztett.  Ez a szám lényegesen kevesebb, mint amit a 2017-es óriási erdőtűz okozott, de azt az évet leszámítva még így is az elmúlt 13 év legnagyobb pusztulása történt ott is. Azonban tavaly már nem a tüzek, hanem a mezőgazdaság terjedése , a földhasználat miatt irtottak a legtöbbet.

Bolívia 290 000 hektár erdőt vesztett el, leginkább erdőtüzek miatt. Ezeket a tüzeket nagy részben a mezőgazdasági területek megtisztítása miatt gyújtották, majd a száraz és szeles időjárás miatt kezelhetetlenné és ellenőrizhetetlenné váltak. Bolívia 80 százalékkal több erdőt vesztett 2019-ben, mint a megelőző években.

Indonéziában azonban 5 százalékkal csökkentek a számok és ez már a harmadik év, mely csökkenő tendenciát mutat. Ez az eredmény elsősorban a kormányzati politikának köszönhető. Itt komolyan betartják az olajpálma ültetvények miatti fakitermelés tilalmát és növelték a hatóság létszámát is, akik így hatékonyabban tudják ellenőrizni a területeket és a vállalatokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent.co.uk, GlobalForestWatch

A mesébe illő történet Brazíliában történt, Mogi das Cruzes városában, ahol az egyik helyi benzinkút tulajdonosa, Sabrina Planner arra lett figyelmes, hogy egy fekete kutya sündörög folyamatosan a környéken. Akkor már két éve dolgoztak a benzinkúton, de még soha nem látták a közepes testű koromfekete kutyát a környéken. A kutyus közelebb merészkedett és barátságosan közeledett a dolgozók és a vásárlók felé is.

Nem menhelyre vitték, hanem haza

Miután megetették és meggyőződtek arról, hogy a kutyán nincs semmilyen biléta, elvitték az állatorvoshoz. Itt aztán az is kiderült, hogy chip sincs a kutyában és már napok, talán hetek óta is keresgélheti otthonát. A kutyus megkapta a szükséges oltásokat, féreghajtást valamint orvosi vizsgálatot, melynek során kiderült, hogy teljesen egészséges. Sorsa a megtalálói kezében volt és a jelek szerint nagyon jó helyre tévedt be. Sabrina és férje nem sokat gondolkoztak, az örökbefogadás mellett döntöttek. Hazavitték Negão-t és elkezdték tanítani, szocializálni, pórázon sétálni, egyszóval boldog gazdis kutyának lenni. Nem volt nehéz dolguk, hiszen Negão egy igazán barátságos és okos kutya.

Új munkatárs a benzinkúton

A kutyus sok időt töltött a kúton gazdáival, különleges sármja és kedvessége mindenkit levett a lábáról. Szépen lassan elválaszthatatlan tagja lett a csapatnak, így teljes idős állást, egyenruhát és beléptető kártyát is kapott. Feladata szerint fogadnia kell a vendégeket, farokcsóválással üdvözölni őket és simire jelentkezni az érdeklődőknél. Természetesen a kis benzinkutasnak óriási sikere van, sokan jönnek miatta tankolni és a törzsvásárlók nagy rész ajándékokkal is meg szokta lepni. Egy kis játék, egy kis jutalomfalat jár borravalóként a nagyszerű munkaerőnek, aki időközben a helyi állatvédő szervezet arca is lett. Negão esete ugyanis nagyon jó példa arra, hogyan tudjuk mi, emberek egyetlen pillanat alatt megváltoztatni egy árva kutya életét.

A brazil kutyus élete igazi sikertörténet, szerencsére ma már sok-sok árva kutya kerül szerető családhoz. Sajnos azonban még mindig több azoknak a száma, akik menhelyeken élnek és talán soha nem is kerülnek ki onnan. Ha teheted, vásárlás helyett fogadj örökbe egy kisállatot te is!

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotók: cesarsway.com

A Waorani törzs győzelme történelmi. Hivatalos jelentések szerint egy év alatt közel egymillió focipályányi erdőt vágnak ki Brazíliában, az amazonasi esőerdők területén, mely a világ legnagyobb egybefüggő erdőterülete. Bár a terület 60%-a Brazíliához tartozik, az Amazonas-medence sorsa az egész világ élővilágára és klímájára is hatással van, így közel sem az ország magánügye, mi történik az esőerdőkkel. Fontos tudni azt is, hogy a bolygó felszíni édesvíz készletének egyötöde is itt található, melyre szintén fokozottan kellene vigyáznia az ország vezetésének.

Földművelés, olajfúrás

Az elmúlt évek alatt fokozódott az erdők irtása, a helyi lakosok mezőgazdasági tevékenységet folytathatnak a kiirtott területeken, mely folyamat állami támogatással történik már évek óta, szinte kontrollálatlanul. Az Amazonas területén lévő hatalmas olajkészlet pedig az olajipari gigacégek célpontjává vált, akik nem kímélnek sem természetet, sem az őslakosokat.

Törvény védi az őslakosokat

A törvény kimondja, hogy minden bennszülött törzsnek joga van a területhez, melyen él. Az ő belegyezésük nélkül nem értékesíthető a területük senkinek. A Waorani törzs egy jogtalan adásvétel miatt be is perelt egy olajcéget és a pert meg is nyerte. Ezzel fél millió hektár esőerdőt mentett meg a pusztulástól. Ennek a győzelemnek fontos része, hogy a környezetvédelmi aktivisták folyamatosan felvilágosító programokat tartanak az őslakosok között, akiket nem egyszer csellel, némi adománnyal és ígéretekkel vesz rá a saját kormányuk arra, hogy adják beleegyezésüket a területük eladásához. A felvilágosító munkának köszönhető, hogy egyre kevésbé lehet őket kijátszani, becsapni, így egyre kevesebb terület esik áldozatul a pusztításnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás, fotók: intercontinentalcry.org, filantropikum.com

Sebastião Salgado világhírű brazil fotóművész egy farmon nőtt fel, innen ered a természet iránti szeretete és tisztelete. 2017-ben a Műcsarnokban láthattuk Genesis című kiállítását, mely egy olyan nyolcéves expedíció eredményéről számolt be, mely a bolygó még érintetlen tájait mutatja be különös érzékenységgel – hegyek, sivatagok, óceánok, állatok és népek.

Salgado munkája során különösen érzékennyé vált az emberiség pusztító társadalmi-gazdasági jelenségeivel szemben, hiszen pályafutása során olyan területeknek ásott a legmélyére, melyet felszínesen szinte mindenki ismer, de az igazi arcát csak kevesen tudják elviselni. Ilyen fontos projektje volt a Workers (Munkások, 1993) című album elkészítése, amely a kétkezi munkások életmódját mutatja be, vagy a Migrations (Migrációk, 2000) című kötet, mely azokat a tömegeket mutatja be egy egészen más szemszögből, akik természeti katasztrófák, éhség, háború elől menekülnek.

„Bolygónk mintegy 46% százaléka még mindig pontosan olyan, mint a teremtés idején. Meg kell óvnunk azt, ami fennmaradt.”

Salgado szavai nem csupán elméletbeli felvetések. Valóban komolyan gondolja a tenni akarást és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy feleségével 20 év alatt összesen 2 millió fát ültettek brazíliai farmjuk környezetében. Ezzel pedig tulajdonképpen visszaállították az őserdőt, melyet újra állatok és pompás növények népesítenek be.

Létrehozták az Instituto Terra szervezetet, mely az oktatáson és környezetvédelmen túl megpróbálja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy csupán 15 év alatt egy kész erdőt lehet létrehozni a semmiből. Ez pedig kiemelkedően fontos a folyamatos erdőtüzek és a botrányos brazil erdőirtás tekintetében.

Hazánkban a legnagyobb civil kezdeményezés jelenleg a 10 millió Fa csoport nevéhez fűződik. Országos felhívásuknak és szervezésüknek köszönhetően alig 4 hónap alatt több, mint 10 000 fát ültettek és ez a szám rohamosan nő. Ha kedvet kaptál a fa ültetéshez, csatlakozz hozzájuk!

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: metro.co.uk, Facebook

Fotó: metro.co.uk