Amit érdemes tudni a gabonamentes tápokról – vajon a kevesebb gabona több húst jelent?
A gabonamentes tápok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gazdik körében, részben az allergiás félelmek, részben pedig amiatt a nézet miatt, miszerint kutyáink húsevők, ezért semmi szükségük nincsen gabonára a mindennapi életükben. A tápok gyártói igyekeznek kiszolgálni a fogyasztói igényeket, ezért egyre szélesebb körben jelennek meg a piacon gabonamentes tápok, elsősorban a prémium és a felső árkategóriás szektorban. Sajnos azonban a búza és kukorica mellőzése az összetevők közül a legtöbb esetben nem jelenti a táp minőségének vagy hústartalmának növekedését.
A gabonafélék a száraz kutyaeledelek hagyományosan használt összetevői. Részben azért, mert keményítőtartalmuknak köszönhetően összetartják az összetevőket és így a falatkák megőrzik a formájukat. Részben természetesen az is közrejátszik, hogy gabonafélékből sokkal olcsóbban lehet kalóriához jutni, mint minőségi húsból: 100 g rizs fogyasztói ára kb. 50 Ft és 350 kcal van benne, 100 g csirkemell kb. 150 Ft, és 120 kcal-t tartalmaz. Az Amerikai Egyesült Államokban a gabonafélék szinte egytől egyig GMO-k, azaz genetiakilag módosított élelmiszerek, amely sok fogyasztót elrettent a vásárlásuktól. Hazánkban ugyan ez nem jellemző, de az itthon forgalmazott szárazeledelek egy része, így néhány magasabb árkategóriájú táp (pl. Acana, Orijen, Hill’s) is az USA-ból származik. A kutyák többségének nem okoz gondot a gabonafélék hasznosítása, az ember társaként az évezredek során sokféle táplálékon megéltek, beleértve a konyhai maradékokat és a moslékot is, idealizált tehát az a kép, hogy mindig is jó minőségű, magas hústartalmú ételeket adtunk nekik. Napjainkban viszont, amikor a kutyatartók széles rétege megengedheti magának, hogy a legjobbat adja családtagként szeretett kedvencének, jogos igény az, hogy szeretnénk tudni, pontosan mi van a kutyatápokban.
Az amerikai truthaboutpetfood.com oldal whistleblowere, a fogyasztóvédő Susan Thixton megvizsgálta a gabonamentes tápok összetevőit, és arra lett figyelmes, hogy ezekben a szárazeledelekben a gabonaféléket zöldborsóval és más hüvelyesekkel helyettesítették. Thixton egy saját maga által kidolgozott becslési rendszerrel összehasonlította ugyanannak a gyártónak a gabonatartalmú és a gabonamentes tápjainak az összetételét, és arra a következtetésre jutott, hogy míg a gabonatartalmú tápokban csak elvétve fordul elő borsó, addig a gabonamentes eledelek 15-30%-át teszi ki. Ez a mennyiség közel azonos a hagyományos formula gabonatartalmával. Tehát attól, hogy egy szárazeledel gabonamentes, egyáltalán nem tartalmaz több húst, mivel a gabonákban található keményítőt, amelytől ropogósak és szép formájúak a falatkák, pótolják zöldborsóval.
A zöldborsó a hüvelyesek családjába tartozik, és míg a növényevők számára emészthető, addig a kutyák nem, vagy csak kismértékben tudnak belőle tápanyagokat hasznosítani. A hüvelyesekben található fitinsav képes megkötni a kalciumot, a magnéziumot és a vasat. További aggodalomra ad okot a hüvelyesek lektintartalma. A lektin egy kutyák számára emészthetetlen fehérje, amely megköti a szénhidrátokat, felborítja a leptinreceptorok (a szénhidrátból cukor előállítását felügyelik) működését, ezzel elhízást és cukorbetegséget okozhat. Továbbá a lektin gátolja a tápanyagok felszívódását a bélrendszerben, amelynek hosszú távon súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Bár kis mennyiségben a zöldborsó és egyéb hüvelyesek fogyasztása nem káros a kutyákra nézve, minden egyes nap, minden egyes étkezés alkalmával, nagy mennyiségben nem biztos, hogy egészséges. Több olyan esetről számoltak már be, ahol a kutya nem tolerálta a gabonamentes tápra való váltást vagy komoly panaszai alakultak ki.
Érdemes tehát alaposan szemügyre venni az összetevők listáját, ha kutyaeledelt vásárolunk. A pontos mennyiségeket ugyan nem tüntetik fel a gyártók, de az emberi élelmiszereknél bevett szisztémához hasonlóan, az állateledelek összetevői is mennyiségi sorrendben vannak feltüntetve, az egyes összetevők nyers tömegét viszonyítva egymáshoz. A zöldborsó biztonságos alternatívája a genetikailag módosított gabonaféléknek, de nem biztos, hogy ekkora mennyiségben nem okoz egészségügyi problémákat.
