Figyelem! A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas megtörtént esetek leírását is tartalmazza. 

Általában végtagmaradványok, fejek, cipők jelzik az olyan támadások helyét, amelynek áldozatai nem a vadállatok, hanem az orvvadászok vagy trófeavadászok. Amikor egy csupán szórakozásból vagy sportból gyilkoló vadász élete ilyen „tragikus” módon ér véget, az állatvédők általában nem szokták sajnálni az illetőt.

De olyan eset is előfordul, amikor nem az állatok végeznek egy trófeavadásszal, hanem az állatokat védő fegyveres emberek. Pár héttel ezelőtt egy ismert trófeadavászt, Riaan Naude-ot találták holtan az út szélén Dél-Afrikában egy lőtt sebbel. A jelentés szerint kivégzésszerű gyilkosság áldozata lett.

Az orvvadászok csúfos halála

Négy évvel ezelőtt történt az az emlékezetes eset, amikor három orvvadász maradványaira bukkantak dél-afrikai Sibuya vadrezervátumba. A banda nyakig felfegyverkezve azért hatolt be a rezervátumba, hogy orrszarvúakat öljenek a szarvukért. A felszereltségükből ítélve akár egy egész csordát is megölhettek volna. Puskákkal és fejszékkel érkeztek. Több napi élelem is volt náluk, azonban egy dologgal nem számoltak. A parkot egy egész oroszlánfalka védte. Mindössze három pár cipő és néhány emberi maradvány maradt belőlük.

Az incidens után Nick Fox, a rezervátum tulajdonosa így nyilatkozott:

Bár szomorúak vagyunk minden emberéletet követelő incidens miatt, az orvvadászok azért jöttek ide, hogy megöljék az állatainkat, és ez egy nagyon világos üzenet a többi orvvadásznak, hogy nem mindig ti lesztek a győztesek.

Számos további esetről tudunk, amikor az állatok megvédték magukat

2018 májusában Claude Kleynhans trófeavadászt egy bölény sebesített meg halálosan a dél-afrikai Levubu folyó közelében. A vadász éppen egy elejtetett bölénytetemet rakodott fel dzsipjének platójára, amikor egy bölény rátámadt és felszakított a combartériáját. Az 54 éves férfi a helyszínen életét vesztette.

2022 elején az Ingwelala magánrezervátumból jelentettek hasonló esetet, ott az oroszlánok végeztek egy orvvadásszal. Az a falka falta fel, akikre vadászni próbált. Szinte a teljes tetemet eltüntették, egyedül a fejét hagyták érintetlenül a támadás helyszínén.

2019-ben a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban egy orvvadászt halálra taposott egy elefánt, maradványait pedig felfalták az oroszlánok. A keresőcsapat csak egy emberi koponyát és egy nadrág maradványait találta. Majd 2021 októberében ugyanebben a rezervátumban egy másik összezúzott és megcsonkított emberi testet találtak. Valószínűleg itt is egy elefánt taposta halálra az orvvadászt, így próbált meg időt nyerni csordájának a menekülésre.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: dailystar.co.uk

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben hívta fel  figyelmet arra, hogy a vízimadarakat egyáltalán nem szükséges etetni a nyári hónapokban, sőt esetenként több kárt okozunk vele, mint hasznot.

A vízimadarak etetése nem hasznos

A vízimadarak nyáron korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ettől függetlenül az emberek előszeretettel etetik őket. Ez a gyakorlat azonban egyáltalán nem hasznos, sőt tömegesen sodorhatja veszélybe és betegítheti meg az állatokat. Világszerte küzdenek a hatóságok ezzel a szokással, most hazánkban is arra szólították fel a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

A vízimadarak életmódja alapvetően eltér az énekesmadarakétól, akik a klasszikus, téli etetőket látogatják előszeretettel. A vízimadarak etetése nemcsak a madarakat betegítheti meg, de szennyezi a környezetet és ronthatja a víz minőségét is. Ezen kívül a mesterségesen fenntartott táplálékbőséggel kikapcsolhat a madarak téli túléléséhez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést is. Később ezek a madarak fagynak bele a tavakba, mert nem működött az alapvető vonulási ösztönük.  A városokban kiszórt élelem még a patkányok elterjedését is elősegíti.

Visszafordíthatatlan folyamat

Azok a madarak, melyeket nyáron etetnek az emberek, nem vonulnak el ősszel. Az emberek pedig tovább etetik őket.

„A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.” (MME)

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MME, MTI

A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli az emberi szem kéknek, ezt egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport állapította meg. Arra keresték a választ, hogy vajon miért olyan ritka a kék színű virág. Több okot is találtak, a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.

A Bayreuth-i Egyetem vezetésével végzett tanulmány eredményeit a Frontiers in Plant Science című folyóiratban publikálták. A virágtulajdonságok egyik legnagyobb adatbázisának számító TRY Plant Trait Database-ből származó információk elemzésével a kutatók érdekes eredményekre jutottak.

Szél által beporzottak között egyáltalán nincs kék

Azok a növényfajok, amelyeknek a beporzását a szél vagy az eső végzi, egyetlen egynek a virágát sem észleli kékként az emberi szem – olvasható az egyetem közleményében. Ezzel szemben a döntően rovarok és madarak által beporzott virágos növények 7,5 százalékának a virágát látják kéknek az emberek.

„Ez a különbség azt sugallja, hogy a beporzó organizmusok színérzékelése jelentősen befolyásolja a virágok színének kialakulását az evolúció folyamán” – mondta Anke Jentsch, az egyetem professzora.

Az emberi szemben három típusú fotoreceptor található, ezek a vörös, a zöld és a kék fényre reagálnak. A méhek ezzel szemben kevésbé érzékenyek a vörös színekre, kevésbé tudják megkülönböztetni a sárgát és a fehéret, ugyanakkor különösen élénken észlelik a kék árnyalatokat.

A kék virágpigment előállítása nagyon nehéz

„A méhek tehát a többi beporzócsoporthoz és az emberhez képest is másként látják a virágos növények színeit. Különösen vonzódnak a kék virágokhoz” – magyarázta Jentsch.

Azonban ha a méhek ennyire szeretik a kék virágokat, akkor a rovarok és madarak által beporzott növényfajoknak miért csupán a kis százaléka rendelkezik kék virággal?  Ennek bizony az az oka, hogy  a kék virágpigment előállítása annyira bonyolult a növények számára, hogy csak azok a fajok hoznak ekkora áldozatot, amelyek egyébként is ádáz küzdelmet vívnak egymással a beporzók figyelméért.

Olyan helyeken figyelhető ez meg inkább, ahol az éghajlati viszonyok különösen barátságtalanok a rovarok és egyéb beporzók számára, például magaslati éghajlaton. Azoknál a virágos növényeknél, amelyek fajgazdag füves vidékeken honosak és gyakran tápanyagszegény talajban kell túlélniük, a kék virág előnyös tulajdonság, mert a beporzók számára még nagy távolságból is kitűnik a többi faj közül.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Fantasztikus projektet indított és menedzsel egy ausztrál természetkutató csoport. Marc Anderson természetfotós vezetésével eltökélték, hogy a világ összes tájáról begyűjtenek professzionálisan rögzített hangfelvételeket és ezeket egy interaktív térképre helyezik. Így teszik lehetővé mindenki számára, hogy élvezetes és egyedülálló módon ismerjék meg bolygónk természetes hangjait egy globális hangtérkép létrehozásával.  A hangfelvételek és a műholdas képek kombinálásával egyesítik a természet legszebb, legérdekesebb, leginspirálóbb hangjait.

Hallgasd meg a világot úgy, mint még soha

Merülj el egy rovarkórus koncertjében a borneoi esőerdőben, vagy mássz fel a Himalája tetejére, hallgasd meg a szelet. De ha máshoz lenne kedved, feküdj ki egy alpesi rétre és hallgasd a madárkórus fantasztikus koncertjét. Az élmény azért sem mindennapi, mert a felvételek olyan minőségben készült sztereo felvételek, melyek több mikrofon segítségével 360 fokos hangot rögzítenek. Ez a technika utánozza legpontosabban a természetes élményt. Élethűen és reálisan ábrázolja az adott környezet összes hangját.

Egyedi fajok is mikrofon elé kerülnek

A projekt készítői elsősorban a teljes és természetes hangzás visszaadására törekszenek. Ugyanakkor a felvételek készítői olykor egy-egy kiemelt faj hangját rögzítették, hiszen az adott helyen az adott állatfaj dominál. Így hangjuk is meghatározó a környezet számára. De olyan is előfordul, hogy azért rögzítik egy bizonyos állat hangját, mert az ritka hangzású vagy nagyon érdekesen szól.

A felvételek rögzítői

A soundmap felvételeinek rögzítésén több mint 90 ember dolgozik folyamatosan. Ők olyan professzionális természetfotósok és kutatók, akik nagyjából folyamatosan terepen vannak. Elhivatottságuk és szakértelmük nélkül nem tudna elkészülni egy ilyen komplett és professzionális hangadatbázis. Ezek az emberek idejük nagy részét töltik el egy-egy ilyen hangfelvétel elkészítésén, az oldal pedig teljesen non-profit módon működik, önkéntes alapon lehet csatlakozni. Az oldalon azonban lehetőség van az együttműködők támogatására, lehet vásárolni CD-t vagy digitálisan le lehet tölteni az anyagot. Sőt, ha te is szeretnél hangot rögzíteni a projekthez, jelentkezz az oldalon és tedd fel Magyarország valamelyik csodás helyét a hangtérképre.

Addig is kattintsd körbe a világot, csukd be a szemed, dőlj hátra és élvezd a természet hangjait ITT.

Forrás: naturesoundmap

A tavalyi évben nagyon sok állatfajt végleg elvesztettünk. Egy kis hawaii csiga kipusztulásával kezdődött az év, majd a világ egyik legnagyobb édesvízi hala hagyott itt minket végleg.  Év közben 3 madárfaj, egy cápafaj, két békafaj és sok növényfaj tűnt el végleg a Föld felszínéről.

A 2019-ben kihalt állat-és növényfajok száma két tucat körül van, de ez „csak” a hivatalosan alátámasztott adat. Az igazság az, hogy ezeknek a fajoknak a száma inkább az ezerhez, vagy a több ezerhez közelít. A tudósok és kutatók ugyanis csak több éves kutatás és megbizonyosodás után jelentik be egy-egy faj eltűnését. Ez a folyamat akár évtizedekig is eltarthat. 

Úgy halnak ki, hogy nem is tudtunk róluk

Az ember csak azt tudja nyilvántartani és számlálni, aminek tud a létezéséről. A legtöbb kihalás viszont olyan fajok között fordul elő, melyek létezéséről még csak nem is tudunk. Ezek a növények és állatok általában olyan élőhelyen élnek, mely az ember számára nem, vagy csak nagyon nehezen érhető el.  Olyan helyek, melyek nagyon érzékenyek az éghajlat változására, a szennyezésre és a szélsőséges időjárási viszonyokra.  Még egy kihalt állatfaj azonosítására is van azonban esély, sőt, kimondottan sok olyan növény és állatfaj van, amit csak kihalása után azonosítottak.

Eltűntnek nyilvánítva

A tudósok és a természetvédők az IUCN RED LIST (Vörös lista, a kihalóban lévő állatok nyilvántartása) alapján valamint saját kutatások és tudományos publikációk segítségével állították fel a 2019-es listát. A legtöbb faj azonban nem a tavalyi évben halt ki, hanem hosszú évek után ekkor nyilvánították őket kihalttá. Olyan állatfajok is vannak a listán, akiket még keresnek a tudósok, tehát nem adták fel teljesen a reményt egyes túlélők felfedezésére. 

Nézzétek meg galériánkat azokról az állatokról, akikkel 2019-ben kevesebb lett a világ. A galériában szereplőkön kívül bőven vannak még tavaly kihalt fajok, de róluk nem áll rendelkezésre sajnos fotó.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/fotók:  therevelator.org

Nem is gondolnánk milyen különleges közelről egy hópehely, milyen fantasztikus apró és teljesen egyedi mintákat rejt.  Annyira tökéletes, részletes és látványos formákat ölt, hogy nehezen lehet elhinni, természetes módon jönnek létre és nem egy tehetséges művész alkotja meg őket pontos geometriai tervezéssel.

Alexey Kijatov fotósnak különleges tehetsége van ahhoz, hogy ezeket e jeges csodákat rövid életük során megörökítse úgy, hogy attól a szavunk is eláll. Különböző módokat talált ki a kis pelyhek fotózására. Némelyiket nyitott erkélyen, a háza előtt fotózott, főleg üvegfelületeken, melyeket hátulról LED lámpával világított meg. Másik módszere a sötét gyapjúszövetek háttérként való használata, ezekre helyezte el a pelyheket, természetes fényben. Talán ezek a leglátványosabb fotói, melyeken látszik a gyapjúszálak nagysága a hópelyhek méretéhez képest.

Nézzétek meg ezeket a lenyűgöző hópehely fotókat galériánkban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: 500px.com

Először is, szögezzük le: nincs olyan, hogy “a kutya miatt”. A kutya tetteiért mindig a gazda a felelős. Ha a kutya odaszalad egy kisgyerekhez és az megijed, az nem a kutya hibája. Sőt, nem a gyereké, hogy miért ijedt meg, nem a szülőé, hogy miért engedi közel a gyereket, és persze a gazdáé. Elfogult kutyásként nehéz lehet elfogadni, hogy valaki nem rajong a kutyákért, sőt esetleg fél tőlük, de mindenki más és más, és ezt tiszteletben kell tartanunk. Mindenki azért indul útnak a természetbe, hogy jól érezze magát, kikapcsolódjon és feltöltődjön – ez a közös bennünk. Hagyjunk teret másoknak is erre!

Erdőben, természetvédelmi területen a póráz használata kötelező! Lehet vitatni a szabályok jogosságát, lehet lázadni ellenük, de senki nem kötelez, hogy túrázni menj az erdőbe a kutyáddal. Az erdő nem a miénk. A szabályok értünk és a vadvilág, a természet védelmében születtek. Ha a kutyádat minden helyzetben be tudod hívni, vagy lábnál követ és tényleg egy szupereb, és senkit nem zavar, akkor is a Te felelősséged, hogy tényleg ne történjen semmi baj. Vannak olyan hétvégék, amikor szinte mozdulni sem lehet a felkapottabb túraútvonalak mentén, biciklisek, terepfutók, kisgyermekes családok, lovasok és más kutyások között mozgunk, ez a helyzet az, amikor nemcsak illik, de mindannyiunk jól felfogott érdeke a póráz használata.

Ha kerékpáros, lovas vagy futó jön az ösvényen, akkor húzódj le, és adj utat. Ha lovakkal találkoztok, célszerű az ösvénytől kb. 2-3 méterre húzódni és csendben maradni. A lovak érzékeny állatok, könnyen megijedhetnek és megtorpanhatnak, esetleg megugorhatnak, ami balesetveszélyes.

Semmit ne hagyj hátra! Sokan azt hiszik, hogy a kutyakaki a természet része, és a vadállatok ürüléke mellett elfér ez is az erdőben. A vadállatok élettere az erdő, mi és a kutyáink csak látogatók vagyunk ott. Nemcsak a “szemetelés” kérdése számít,  – bár sajnos a népszerűbb ösvények parkoló környéki részei hamar “elaknásodnak” – hanem az is, hogy a kutyaürülék szaga megzavarhatja a vadállatokat, elriaszthatja őket a megszokott útvonalaiktól. Ráadásul a kutyapiszok antibiotikumokat és egyéb méreganyagokat tartalmaz. Egy szó, mint száz, szedd össze! Ha hosszabb vándortúrán vesztek részt együtt, akkor pedig ugye jól jöhet a kis ásó.

Azt gondolom, hogy az alapvető tapintat és odafigyelés a másikra jó iránymutató lehet, még akkor is, ha úgy érezzük, velünk szemben nem gyakorolják. Sokan nem szeretjük, ha kéretlenül simogatják a kutyánkat, vagy úton-útfélen megállítanak minket és kutyás anekdotákkal szórakoztatnak… Van, aki a nyugalomért, van, aki a tökéletes képért, más a testmozgásért megy az erdőbe, ne mi legyünk azok, akik miatt kellemetlen élménnyel távoznak!

Bujdosó-Szalay Adél / @tatyiandme

Képek: flickr