Tudtad, hogy a gólyák … – érdekességek kedvelt költöző madarunkról
Tél végén mindig örömmel halljuk, hogy megérkeztek az első gólyák Magyarországra. Ilyenkor valahogy felcsillan a remény, hogy vége lesz a rossz időnek, és hamarosan beköszönt a tavasz. Idén már február végén több helyen észlelték a tavasz hírnökeit. Akasztón február 22-én tűnt fel az első példány, február 28-án pedig Kiskunhalason és a Rábaközben is megfigyeltek visszatérő madarakat. Ilyenkor rendszerint a hímek érkeznek meg először, hogy elfoglalják vagy rendbe tegyék a korábbi fészket. A gólyák többsége azonban csak március második felében érkezik meg hosszú afrikai teleléséből.
Ha ilyenkor felnézünk a lámpaoszlopok tetejére, nemcsak a jellegzetes fehér-fekete madarakat láthatjuk, hanem gyakran hallhatjuk is a tavasz egyik legkülönlegesebb hangját: a gólyák kelepelését.
Mit jelent a gólyák kelepelése?
A fehér gólya (Ciconia ciconia) nem énekesmadár. Hangképző szerve kevésbé fejlett, ezért kommunikációjának egyik legfontosabb eszköze egy különleges, mechanikus jeladás. A madár gyors, ritmikus mozdulatokkal csattogtatja össze felső és alsó csőrét. Ez a kelepelés.
A csattogás frekvenciája általában másodpercenként 4–6 ütem, de veszélyhelyzetben ennél sokkal gyorsabb is lehet. Kelepelés közben a gólya hátrahajtja a fejét, csőrét az ég felé emeli, majd előrecsapja. A mozdulatsor látványos és energiatakarékos, a hang pedig akár több száz méterre is elhallatszik, ami különösen fontos a nyílt élőhelyeken fészkelő madarak számára.
A kelepelésnek többféle jelentése lehet. Egyrészt szolgálhat a terület védelmére, de a párkapcsolati kommunikáció eszköze is. A gyors, éles kelepelés a veszélyre hívja fel a figyelmet.
Hány gólya él Magyarországon?
Magyarország a fehér gólyák egyik fontos európai élőhelye. Jelenleg körülbelül 5500 pár költ hazánkban, állományuk azonban inkább stagnál. A legnagyobb veszélyt a táplálkozóterületek csökkenése, valamint a középfeszültségű villanyoszlopokon bekövetkező áramütések jelentik.
A fehér gólya több nemzetközi természetvédelmi egyezmény oltalma alatt áll, Magyarországon pedig fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Így nevelik fel fiókáikat
A gólyák évente egyszer költenek, de ha a fészekalj megsemmisül, pótköltés – úgynevezett sarjúköltés – is előfordulhat. A tojó általában április végén vagy május elején rakja le az első tojást, majd kétnaponta újabbakat. Egy fészekalj leggyakrabban 3–5 tojásból áll, bár ritkábban ettől eltérő szám is előfordulhat.
A kotlás 28–34 napig tart, és mindkét szülő részt vesz benne. Mivel a kotlás rendszerint már a második tojás lerakása után megkezdődik, a fiókák nem egyszerre kelnek ki.
Az első hetekben az egyik szülő szinte folyamatosan a fészekben marad, hogy árnyékolja és védje a kicsiket. A táplálásban mindkét madár részt vesz. A fiókák körülbelül négyhetes korukban már felállnak a fészekben, 8–9 hetesen pedig kirepülnek. A kirepülés után még néhány hétig visszajárnak a fészekbe éjszakázni.
Segítsük a gólyák védelmét!
Az első fehér gólyák február végén már megérkeztek Afrikából, és hamarosan egyre több fészek népesül be. A lakossági megfigyelések fontos szerepet játszanak a madarak nyomon követésében.
Ha gólyát vagy lakott fészket látsz, segítheted a kutatók munkáját. A megfigyelést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gólyás adatbázisába lehet feltölteni. Az ilyen bejelentések hozzájárulnak ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a hazai gólya állomány helyzetéről, és hatékonyabban védhessük ezt a mindenki számára kedves madarat.
