A közönséges cserepesteknősök például gyakran tesznek óriási kerülőutakat, mire elérik céljukat. Már Charles Darwin óta foglalkoztatja a kutatókat és a biológusokat a tengeri állatok vándorlása. Hogyan és miért teszik meg a több száz vagy több ezer kilométeres utat például a tengeri teknősök a nyílt óceánon? Egy új kutatás érdekes dolgot tárt fel. Egyes tengeri tengeri állatok talán nem is tudják, hová tartanak. Úgy tűnök, sokkal rosszabban tájékozódnak, mint hittük.

Feltérképezték a teknősök mozgását

Egy nemzetközi tudóscsoport feltérképezte a közönséges cserepesteknősök mozgását a Chagos-szigetcsoportról kiindulva. Ez a terület a teknősök fészkelőhelye, innen az Indiai-óceánon található táplálkozóhelyre úsztak. A kutatás megállapította, hogy a teknősök rövid távolságok megtétele során gyakran kerülő utakat tettek meg. Ez arra enged következtetni, hogy az állatok navigációs érzéke a nyílt óceánon viszonylag fejletlen.

A teknősök jellemzően a szükséges távolság kétszeresét tették meg a célállomásokig. Az egyik példány 1306 km-t úszott, hogy elérjen egy mindössze 176 km-re lévő szigetet. Ez azt jelenti, hogy a szükséges táv több mint hétszeresét tette meg.  A kutatók összesen 22 teknőst jelöltek meg és követtek nyomon, műholdon keresztül.

Nem tökéletes navigátorok

A kutatást a Deakin Egyetem tengertudományi tanszékvezetője, Graeme Hays professzor vezette. Szerinte ha a teknősök tökéletes navigátorok lennének, akkor valószínűleg egyenes utakon haladnának a fészkelőhelyeikről a táplálékkereső területek felé. Korábbi kutatások szerint a teknősökben valószínűleg lenyomat marad a szülőhelyük mágneses mezejéről. Ide térnek később vissza tojásokat rakni. A kutatók szerint valószínűleg egy geomágneses térkép segítségével tájékozódnak, ami meglehetősen „durva felbontású”.  Nem teszi lehetővé a pontos, egyenes vonalú vándorlást, de jelzi számukra, ha letérnek az útról.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A 250 kilogrammos álcserepes óriásteknőst egy hajó ütötte el, a baleset során pedig olyan sérülést szenvedett, melyekkel már nem tud biztonságosan élni a tengerben.  A teknősnek eltört a páncélja és alatta olyan „légzsebek” keletkeztek, melyek már nem teszik lehetővé, hogy a víz alá merüljön. Csak a víz felszínen képes lebegni, így nem tud táplálékért lemerülni a vízbe. Az állatorvosok stabilizálták az állapotát és a Matthew nevet adták neki. Matthew jól van, nincsenek fájdalmai, teljes életet képes élni, azonban a táplálkozásban segítségre szorul.  Időközben az is kiderült, hogy Matthew egy nőstény.

Rehabilitáció után jöhet a nagy utazás

Matthew a floridai The Turtle Hospital-ba került rehabilitációra, ahol a kezelések után az állatvédők és az orvosok úgy döntöttek, a teknősnek új otthont keresnek. Egyetlen hely felel meg számára, a texasi South Padre Island-i Sea Turtle Inc. nevű természetvédelmi létesítmény. Texas azonban túl messze van Floridától ahhoz, hogy az autós szállítás szóba jöhessen. Ekkor jött a Turtles Fly Too (Teknősök is repülnek) szervezet mely kifejezetten teknősök sürgősségi szállítására biztosítanak magángépeket.

Jól bírta a repülést

A pilóták szerint a teknős nyugodtan viselte a repülést, bár egy kis turbulencia okozott némi mocorgást a dobozban.  Fontos volt, hogy testhőjét 21-23 fok között tartsák végig az úton, mindezt minimális érintkezés, zajkeltés és stressz nélkül.  Az utazás rendben lezajlott, a teknős új otthonában új családot is kap. Több rehabilitált teknőshöz csatlakozik és a faj nagyköveteként fog tevékenykedni.

Nézzétek meg a híradást a teknős szállításáról:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: theanimalrescuesite

Környezetvédelmi szakértők szerint az ország legsúlyosabb ember okozta környezeti katasztrófájával állnak most szemben. A teknős pusztuláson kívül delfinek és bálnák is áldozatul estek. Srí Lanka nyugati partjainál gyulladt ki és süllyedt el egy teherszállító hajó júniusban, vegyi anyag rakománya pedig az eddigi legsúlyosabb tengeri pusztítást okozta a térségben.

Tisztázatlan körülmények között május 20-án gyulladt ki a szingapúri nyilvántartásba vett teherszállító. Összesen 1486 tartályt szállított, ebben 25 tonna salétromsavat és más vegyi anyagokat, valamint kozmetikumokat. Miután egy mentőcsapat megpróbálta elvontatni a part közeléből június 2-án, a hajó elsüllyedt.

Óriási pusztítás

A hajóról a tengerbe került méreganyagok eddig összesen 176 teknőst, 20 delfint és négy bálnát öltek meg. A tetemeket kisodorta a partra a víz, ahol önkéntes csapatok segítségével a hatóságok folyamatosan gyűjtik be őket. A hajó orosz kapitányát egyelőre nem helyezték hivatalos vád alá, de a kormány összesen 15 embert nevezett meg felelősnek az okozott kár miatt. Ők nem hagyhatják el az országot, amíg a károkat pontosan fel nem mérik. Amennyiben bizonyítják a természetkárosítást és meghatározzák a pontos mértékét, mindannyian természetkárosítás miatt kerülhetnek vád alá.

Emberi mulasztás

A tűz és a baleset okát egyelőre még nem lehet tudni, de elképzelhető, hogy a tavalyi mauritiusi tengeri katasztrófához hasonlóan itt is emberi mulasztás történt. Majdnem napra pontosan egy éve egy Mauritius partjainál hajózó tanker hajó által szállított üzemanyag ömlött a tengerbe és okozott hasonlóan óriási kart a tengerben. Akkor a kapitány térerőt keresve közelítette meg veszélyesen és gondatlanul a partot, hogy a legénység tudjon telefonálni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Az állatok jellemzően nagyon kicsik voltak és a Galápagos-szigetekről származtak. A kis teknősöket egy bőröndben akarták átvinni a reptéri határon a csempészek, melyet csomagként adtak fel. A teknősökkel teletömött bőrönd majdnem átcsúszott az ellenőrzésen, egy véletlen rutinnak köszönhetően néztek bele a hatóság emberei. A látvány még az edzett vámosokat is megdöbbentette, szívszorító látványt nyújtottak a pici teknősök szorosan fóliába tekerve és egymás hegyén-hátán bezsúfolva egy táskába.

 Ne legyen szaguk

A műanyag fóliát valószínűleg azért tekerték a szerencsétlen állatokra, hogy egy kutyás ellenőrzés során ne lehessen érezni az állatok szagát. A teknősök közül tízen nem élték túl a fóliázást és a kegyetlen utazást. Sajnos őket már nem tudták megmenteni a reptér dolgozói.

Borsos ár egy teknősért

Vajon mi visz rá valakit, hogy ilyen kegyetlen módon kifossza a természetet és szenvedést okozva  kereskedjen élő állatokkal a fekete piacon? Természetesen a pénz. Egyetlen bébi tengeri teknősért 5000 dollárt is el lehet kérni,  mely a csempészeknek minden kockázatot és kegyetlenséget megér. Ecuadorban azonban nagyon komoly szankciókkal sújtják azokat, akik megkárosítják a természetet és vadállatokat próbálnak meg kicsempészni a Galápagos-szigetekről. Az összes hatóságot bevonják a nyomozásba és az eljárásba, az adóhatóságot, a környezetvédelmi hivatalt és a rendőrséget is. A tettesek akár 3 év letöltendő börtönt is kaphatnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: bbc.com.news, Facebook

Egy indiai földműves talált rá a teknősre, majd átadta a hatóságoknak, akik közzé tették a különleges teknős képét közösségi oldalukon, akiből azonnal sztár lett. Az indiai flapshell teknős, magyar nevén leffentyűsteknős, normál esetben zöld és barna színekben pompázik, ilyen élénk sárga színűvel a helyiek még soha nem találkoztak.  Szakemberek vizsgálták meg a teknőst és megállapították, hogy a teknős nagy valószínűség szerint albínó. Veleszületett rendellenesség okozza a sárga színt, a tirozin pigment teljes vagy részleges hiánya.

Today a Yellow Turtle was rescued from a Pond in Burdwan,WB. It’s one kind of a rarely occuring Flapshell Turtle. @ParveenKaswan @SanthoshaGubbi @RandeepHooda @rameshpandeyifs pic.twitter.com/enTyNAkxmP

— Debashish Sharma, IFS (@deva_iitkgp) October 27, 2020

Visszakerült a vadonba

A tirozin egy aminosav, amely a szervezet számos folyamatáért felelős. Az egyik ezek közül a melanin előállítása. Ez biztosítja a pigmentet a bőrünkben és a szemünkben, a teknősök esetében a testüket borító héjban is.  Az Indiában talált sárga teknősnek a szeme is rózsaszín, így szinte teljesen egyértelműnek tűnik, hogy ő albínó.  A kis sárga teknős becslések szerint  egy-két éves lehet és a vizsgálódás után már vissza is engedték a vadonban.

Amikor a tengerek és óceánok szennyezéséről beszélünk, általában először mindenki a műanyag szemétre gondol. Úgy véljük, hogy a legnagyobb bajt és kárt a szívószálak, műanyag szatyrok és műanyag dobozok okozzák, a halászhálók valahogy eszünkbe sem jutnak.

Ezek a tárgyak és az összes egyszer használatos műanyag hulladék, ami a tengerek és óceánok vizébe kerül, valóban óriási problémát jelentenek az ökoszisztémának. Azonban a Greenpeace legújabb jelentése szerint a halászat során alkalmazott eszközök több állat halálát okozzák, mint amennyit kifognak. A túlhalászás megzavarja az élelmiszerláncot és sok tengeri állat kihalásához vezet.  Ezen kívül a korallzátonyok pusztulásáért is felelős.

A halászat szemete

A halászati ipar több szempontból sokkal károsabb, minthogy „csak” kifogják a halakat a vízből. Egyrészt a vonóhálókba sokkal több és több fajta állat kerül, mint amire eredetileg halásznak. Delfinek, cápák, bálnák és más tengeri állatok akadnak bele és gyakran el is pusztulnak. Másrészt pedig évente 640 000 tonna halászati felszerelés landol a tengerben és marad is ott örökre. Ezekbe a hálókba, vasakba szintén rengeteg állat fogságba kerül és elpusztul, vagy súlyos sérülést szenved. Hogyan is néz ki egy ilyen sérülés és mit okoz a halászati ipar a tengerek vizein? Az alábbi 5 videó szemléletesen bemutatja a sokkoló valóságot.

Figyelem, megrázó tartalom!

1. Tengeri teknős, nyakán benőtt halászháló darabjával 

Christine Figgener tengerbiológus talált rá erre a teknősre, miközben kutató hajójukkal megfigyelést tartottak. A teknős nyakára egy zsinór volt tekeredve, mely teljesen belenőtt a húsába. A kötelet sikerült levágni, a felvételen pedig tisztán látható, hogy milyen mély sebet ejtett a teknősön.

2.  Búvártól kér segítséget a delfin, hogy szabadítsa meg a horogtól

Fantasztikus felvétel arról, ahogy egy delfin megmutatja egy búvárnak az uszonyában lévő horgot és a rá tekeredett zsinórt. Majd türelmesen megvárja, amíg a búvár megszabadítja őt terheitől.

3. Egy bébi fóka uszonyát félig levágta a horgász zsinór

Az  Ocean Conservation Namibia kutatói fedezték fel egy csapat fóka megfigyelése közben, hogy egy fiatal példány egy horgász zsinórt húz maga után. Sikerült megfogniuk az állatot, akinek az uszonyát félig levágta a zsinór és a nyakára is szorosan rátekeredett. Miután megszabadították a súlyos sérülést okozó zsinórtól, visszaengedték a tengerbe.

4. Egy nagyon ritka delfin lelte halálát a hátrahagyott halászhálóban 

A kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita a kihalás szélén áll. Kevesebb, mint 20 életben maradt példányról tudnak a kutatók. A videón egy ilyen vaquita lelte halálát egy halászhálóban. Jól látszik, hogy kézzel is szinte lehetetlen lebontani a hálót az állat testéről.  Egy ilyen hálóba került delfin esélytelen a szabadulásra.

5. Veszélyes mutatványt vállalt a búvár, hogy segítsen egy cápán 

Egy búvároktató hajtott végre hajmeresztő mutatványt, amikor egy cápának segített megszabadulni a szájába akadt hálótól. A cápa segítség nélkül nem maradt volna életben, hiszen nem tudott táplálkozni. A búvárnak sikerült kiszednie a hálót a cápa szájából, aki ezután nem tűnt el azonnal. Odaúszott a búvár mellé közel – ami nem jellemző a cápákra –  és belenézett a szemébe. A búvár szerint így köszönte meg neki, hogy megmentette az életét.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Sea Turtle Biologist/Youtube, The Dodo/Youtube, Ocean Conservation Namibia/Youtube, Sea Shepherd Conservation Society, The Dodo/Youtube, onegreenplanet.org

A helyi környezetvédők jelentése szerint rég nem látott mennyiségű ritka tengeri teknős fészkel a thai partokon. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy a környezet élővilágára kifejezetten jó hatással van a turisták elmaradása a térségből. Thaiföldön sok olyan partszakaszt foglaltak el a strandok, ahol korábban számos tengeri teknős fészkelt.

Egyre több lezárt területre mennek vissza az állatok

A lezárt Haifa városában, Izraelben nemrég egy vaddisznót láttak sétálgatni, London külvárosát pedig szarvasok látogatják. Egyre több hír érkezik a nagyvilágból, mely arról számol be, hogy vadállatok tévednek be az elnéptelenedett városokba, területekre. Ez figyelhető meg Thaiföldön is, ahol az utazási tilalomnak és a lezárásoknak köszönhetően az állatok kezdik visszafoglalni azokat a területeket, amiket a turisták egyre növekvő száma élhetetlenné tett számukra.

Növekszik a fészkek száma

A thaiföldi tengerbiológiai központ igazgatója, Kongkiat Kittiwatanawong azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy tavaly november óta 11 olyan tengeri teknős fészket is találtak, melyekből az elmúlt években egy sem volt bizonyos partszakaszokon. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a tengeri teknősök csökkenő számát nagy mértékben a fészkelő helyük elveszítése okozza, ami pedig az emberi tevékenységnek tudható be. Hiába számít veszélyeztetett fajnak Thaiföldön a tengeri teknős, mégis sokan pusztulnak el halászati hálóba tekeredve, vagy azért, mert fészkelő helyüket megzavarják az emberek. A hatóságok most nagyon örülnek a növekvő fészek számoknak, de erős a félelmük, hogy amint újra indul a turizmus, ez a tendencia sajnos vissza fog fordulni. 

Igazán különleges állatok

A tengeri teknősök megjelenésüket tekintve is igazán különleges állatok. Szárazföldi rokonaikkal ellentétben ők nem tudják behúzni nyakukat és lábaikat a páncél alá. Nagyjából 45 év alatt érik el a felnőtt kort és ekkor raknak először tojásokat. Ez sajnos nem kedvez a túlélési esélyeiknek, hiszen minél több idő alatt éri el egy állatfaj a felnőtt életkort, annál nagyobb veszélyt jelent ránézve az emberi pusztítás. A tengeri teknősöknél is nagyobb az esély arra, hogy még azelőtt elpusztul, hogy gondoskodott volna utódokról.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: The Guardian, wikipedia

Cover: unsplash

A Galápagos-szigeteken (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) 14 nagyobb sziget és  6 kisebb található, valamint 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport a Csendes-óceánban. Közigazgatásilag Ecuador egy önálló tartományát alkotják.

A galápagosi óriásteknősök hazája

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra)  valamint a különböző Darwin-pintyek, valamint az itt élő különleges az  leguánok. A galápagosi medvefóka is itt él.  Bár az óriásteknős a legismertebb állatfaj, lassan egy évszázad telt el azóta, hogy utódokat, bébi vagy növendék teknősöket lássanak kutatók a szigeten. Ezért óriási volt a felfedezés a Pinzón-szigeteken, ahol az 500 fős állomány között több fiatal teknőst is észlelt James Gibbs kutató. A szigeten évek óta folynak újratelepítési és fajmegőrzési programok, melynek sikerességére vonatkozóan ez az első kézzel fogható adat.

Már az első hajósok óriási kárt okoztak a sziget ökoszisztémájában 

Amikor a tengerészek a tizennyolcadik század közepén először landoltak a Pinzón-szigeten, véletlenül olyan környezeti katasztrófát okoztak, melyet nemzedékeken keresztül próbáltak enyhíteni a kutatók. A hajókon lévő patkányok ugyanis birtokba vették a szigetet és a teknősök petéivel táplálkoztak a keltető helyeken, melyeket addig egy ragadozó sem támadta. A patkány inváziónak köszönhetően az elkövetkező évtizedekben egyetlen teknős sem tudott kikelni és a fajt a kipusztulás fenyegette. Amikor a teknősállomány 100 alá csökkent az 1960-as években, nagy erőfeszítések árán sikerült felszámolni a szigeten élő patkánypopulációt.

Teknőstojások inkubátorban

Miután sikeresen kiirtották a patkányokat a szigetről, találtak pár tojást, melyeket inkubátorba helyezve keltették egy közeli szigeten. Az így született teknősöket azonban nem engedték vissza addig a szigetre, míg elég nagyok nem lettek ahhoz, hogy a patkányok ne tegyenek kárt bennük. 5 éven keresztül folyt a keltető program, azóta most először fedeztek fel a szigeten született kis teknősöket. A faj fennmaradására tehát minden esély megvan, de folyamatosan figyelik a tudósok a sziget ökoszisztémáját és a fenyegető veszélyeket.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: thescienceandspace.com, wikipedia

Cover: shutterstock