Környezetvédelem - Kutyabarát Masgazin

Az aranyhal is veszélyeztetheti a természetes vizek élővilágát

Bohata Krisztina — Mon, 13 Jul 2026 06:51:47 +0000

Sokan ártalmatlannak gondolják, ha megunt aranyhalukat egy tóba vagy folyóba engedik. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy ez komoly ökológiai következményekkel járhat. A kutatók szerint az aranyhal nemcsak képes túlélni a természetes vizekben, hanem alapjaiban változtathatja meg azok élővilágát, veszélyeztetve az őshonos fajokat és a vízi ökoszisztéma egyensúlyát.

Zavarosabb víz, kevesebb őshonos faj

A kutatást a University of Toledo és a University of Missouri szakemberei végezték, eredményeiket pedig a Journal of Animal Ecology tudományos folyóiratban publikálták. A kutatók mesterséges, de a természetes tavakat jól modellező vízrendszerekben vizsgálták, milyen hatással vannak az aranyhalak a különböző élőhelyekre.

Az eredmények szerint tápanyagban gazdag tavakban az aranyhalak rövid idő alatt jelentősen rontották a víz átlátszóságát. Az iszap felkavarása miatt nőtt a lebegő részecskék mennyisége, ami az egész vízi ökoszisztéma működésére hatással volt. Emellett jelentősen csökkent a csigák, a bolharákok és a szabad szemmel alig látható apró vízi élőlények mennyisége is. Ezek nélkülözhetetlen táplálékforrást jelentenek számos halfaj számára.

Az őshonos halakkal is versenyeznek

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az aranyhalak közvetlen versenyhelyzetet teremtenek az őshonos halfajok számára. Ugyanazért a táplálékért és élőhelyért küzdenek, ami rontja a természetes halállomány kondícióját. A kutatók szerint ez hosszú távon a populációk csökkenéséhez is vezethet.

A káros hatások nemcsak a tápanyagban gazdag, hanem a tápanyagszegény tavakban is megjelentek. Bár a változások mértéke eltérő volt, a kutatás alapján nincs olyan édesvízi élőhely, amely teljesen védett lenne az invazív aranyhalak hatásaival szemben.

Egy jó szándékú döntés is súlyos következményekkel járhat

A kutatók szerint az aranyhalakat kiemelten veszélyes invazív fajként kell kezelni. Vizsgálatuk azt is kimutatta, hogy jelenlétük akár úgynevezett ökológiai „rendszerváltást” is előidézhet. Ilyenkor a tó élővilága olyan mértékben átalakul, hogy az eredeti állapot helyreállítása rendkívül nehéz és költséges.

A szakemberek ezért arra kérik a gazdákat, hogy soha ne engedjék szabadon megunt akváriumi halaikat. Ha valaki már nem tud gondoskodni egy aranyhalról, érdemes állatkereskedésnek felajánlani, új gazdát keresni számára, vagy a helyi természetvédelmi hatóságtól segítséget kérni. Egyetlen aranyhal szabadon engedése is elegendő lehet ahhoz, hogy hosszú időre megváltoztassa egy tó élővilágát.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post Az aranyhal is veszélyeztetheti a természetes vizek élővilágát appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Miért lettek ilyen kicsik a dél-afrikai leopárdok?

Bohata Krisztina — Sat, 11 Jul 2026 06:25:30 +0000

A dél-afrikai leopárdok egy különleges populációja régóta foglalkoztatja a kutatókat. A fokföldi virágkirályságban (Cape Floristic Region) élő állatok ugyanis jóval kisebbek más afrikai társaiknál. Egyes egyedek testtömege akár a fele is lehet a kontinens más részein élő leopárdokénak. Egy új genetikai vizsgálat most arra is választ adott, hogyan alakult ki ez a szokatlan jelenség.

Húszezer éve elszigetelődve élnek

A kutatók teljes genomvizsgálattal elemezték a térségben élő leopárdok DNS-ét, majd összehasonlították azokat más afrikai populációkéval. Az eredmények szerint a fokföldi leopárdok körülbelül 20–24 ezer évvel ezelőtt kezdtek elkülönülni a kontinens más részein élő társaiktól. Ez az időszak egybeesett az utolsó jégkorszak leghidegebb szakaszával, amikor a klímaváltozás miatt az élőhelyek és a táplálékforrások is átalakultak. A populáció hosszú időn át elszigetelten fejlődött, ezért genetikai szempontból ma már jól elkülöníthető csoportot alkot.

A kisebb testméret alkalmazkodás lehet

A vizsgálat során mintegy 90 olyan gént azonosítottak, amelyek kapcsolatban állnak a testmérettel, az izomzattal, a csontozattal és az energiafelhasználással. A kutatók szerint a kisebb termet nem véletlen. A régióban jóval kisebb és ritkábban előforduló zsákmányállatok élnek, mint Afrika más területein. A leopárdok főként szirti borzokra, kis termetű antilopokra és más kisebb emlősökre vadásznak. A genetikai eredmények arra utalnak, hogy a kisebb testméret az adott környezethez való alkalmazkodás eredménye lehet.

Fontos lehet a jövőjük szempontjából

A kutatók meglepetésére a viszonylag kis létszámú, ezer egyednél is kisebb populáció megőrizte genetikai változatosságának jelentős részét. Ez kedvező hír a természetvédelem számára, mert a genetikai sokféleség segíti az állatokat a betegségekhez, a környezeti változásokhoz és más kihívásokhoz való alkalmazkodásban. A szakemberek szerint a fokföldi leopárdok egyedülálló evolúciós örökséget képviselnek, ezért különösen fontos élőhelyeik összekapcsolása, az orvvadászat visszaszorítása és az ember–nagyragadozó konfliktusok csökkentése.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrrás: scincedaily

The post Miért lettek ilyen kicsik a dél-afrikai leopárdok? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egyre több gólya táplálkozik szeméttelepeken, aminek komoly ára lehet

Bohata Krisztina — Fri, 10 Jul 2026 18:32:27 +0000

A fehér gólya egyre gyakrabban keres táplálékot európai hulladéklerakókon. Egy új kutatás szerint a szeméttelepek ugyan bőséges és könnyen megszerezhető élelmet biztosítanak a madaraknak, de a rövid távú előnyök mellett hosszú távú egészségügyi kockázatokkal is járhatnak. Az eredményeket a Society for Experimental Biology firenzei konferenciáján mutatták be.

Könnyebb táplálék, kevesebb energia

A kutatók lengyelországi fehér gólyákat vizsgáltak, amelyek az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban járnak hulladéklerakókra táplálékot keresni. A legtöbb madár továbbra is természetes zsákmányt fogyaszt, ezért a kutatók össze tudták hasonlítani a különböző táplálkozási szokásokat. A szeméttelepeken a gólyák emberi élelmiszer-maradékokat, húsdarabokat, rovarokat, rágcsálókat és földigilisztákat találnak. Mivel nem kell hosszú időt tölteniük a mezőkön és vizes élőhelyeken történő táplálékkereséssel, jelentős energiát takarítanak meg.

A vizsgálatok szerint a hulladéklerakókon táplálkozó gólyák testtömege nagyobb, energiatartalékaik pedig magasabbak, mint természetes táplálékot fogyasztó társaiké. A felszabaduló időt és energiát más tevékenységekre, például a költésre fordíthatják. A lengyel kutatók azt is megfigyelték, hogy a gólyák elsősorban a költési időszak közepén keresik fel a szeméttelepeket, amikor a fiókák táplálékigénye a legnagyobb.

A könnyű tápláléknak komoly ára lehet

A hulladéklerakók azonban nemcsak élelmet rejtenek. A gólyák műanyaggal, dróttal, üveggel és nehézfémekkel is kapcsolatba kerülhetnek, amelyek káros hatással lehetnek az egészségükre. A kutatók már egészen fiatal madaraknál, körülbelül egyhetes fiókáknál is kimutatták a hulladéklerakókon szerzett táplálkozással összefüggő DNS-károsodás jeleit. Ez arra utal, hogy a kedvezőbb energiaellátás mellett rejtett egészségügyi következmények is jelentkezhetnek.

A vonulási szokásokat is megváltoztathatja

A kutatás szerint a hulladéklerakók nemcsak a gólyák egészségére, hanem viselkedésére is hatással lehetnek. A könnyen elérhető táplálék miatt egyes állományok már nem vonulnak olyan hosszú távokra, mint korábban. Erre jó példa az Ibériai-félsziget fehér gólya-populációja, amely a kedvező időjárás és a hulladéklerakókon elérhető táplálék miatt a korábban teljesen vonuló életmódról részben vonulóvá, sőt egyes esetekben helyben maradóvá vált.

Mi történik, ha eltűnnek a szeméttelepek?

A kutatók szerint a kérdés azért is egyre fontosabb, mert az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályainak változásával egyre kevesebb nyílt hulladéklerakó marad elérhető a madarak számára. Ez befolyásolhatja azoknak a fehér gólya-populációknak a létszámát, vonulását és költési sikerét, amelyek hozzászoktak ehhez a táplálékforráshoz.

A szakemberek szerint a helyzet összetett. Bár az egyes madarak egészségére káros lehet a szeméttelepi táplálkozás, a többletélelem összességében hozzájárulhatott ahhoz, hogy a korábban csökkenő fehér gólya-állományok megerősödjenek. Éppen ezért fontos kérdés, hogy milyen hatással lesz a faj jövőjére, ha teljesen megszűnik a hozzáférés ezekhez a táplálékforrásokhoz.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

The post Egyre több gólya táplálkozik szeméttelepeken, aminek komoly ára lehet appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egy tál víz is életet menthet – így segítsük a madarakat a nyári hőségben

Bujdosó-Szalay Adél — Wed, 08 Jul 2026 05:41:14 +0000

A tartós kánikula nemcsak nekünk és házi kedvenceinknek megterhelő, hanem a vadon élő állatoknak is. A madarak számára ilyenkor sokszor a víz jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen a természetes pocsolyák és kisebb vízforrások könnyen kiszáradhatnak. Éppen ezért egy egyszerű madáritató kihelyezésével is segíthetjük a velünk élő madarakat.

Az itatóhoz nincs szükség különleges eszközre: egy sekély, 5–7 centiméter mély műanyag virágalátét vagy tál is tökéletesen megfelel. Fontos, hogy rendszeresen friss, tiszta vízzel töltsük fel, és ne hagyjuk kiszáradni. A madarak ugyanis gyorsan felfedezik és megjegyzik a biztos vízlelőhelyeket, ezért ha egyszer kihelyeztünk egy itatót, érdemes egész nyáron gondoskodni róla.

Nemcsak a madarak profitálnak belőle: a méhek, pillangók és más beporzó rovarok, de akár a sünök, gyíkok vagy békák is szívesen használják a kertben elhelyezett vízforrást. A nagy melegben egy egyszerű tál víz valódi oázist jelenthet számukra.

Ha szeretnénk még biztonságosabbá tenni az itatót, helyezzünk bele néhány követ vagy kavicsot. Ezek egyrészt kapaszkodót biztosítanak a kisebb madaraknak és rovaroknak, másrészt csökkentik a fulladás veszélyét. Az itatót lehetőleg félárnyékos helyre tegyük, ahol a víz lassabban melegszik fel, ugyanakkor a madarak könnyen észreveszik, és szükség esetén gyorsan fedezékbe tudnak húzódni.

Néhány perc odafigyeléssel és egy tál friss vízzel is sokat tehetünk azért, hogy a körülöttünk élő állatok könnyebben átvészeljék a nyári hőséget.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/itatassal-is-segitsuk-a-madarakat Kép: Patrick Nizan: https://www.pexels.com/photo/sparrow-drinking-from-garden-birdbath-32662800/

The post Egy tál víz is életet menthet – így segítsük a madarakat a nyári hőségben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egy egészség, közös felelősség – Mit jelent a One Health szemlélet a kutyások számára?

Bujdosó-Szalay Adél — Tue, 16 Jun 2026 11:08:39 +0000

Amikor a kutyánk egészségéről beszélünk, legtöbben az állatorvosi vizsgálatokra, az oltásokra vagy a megfelelő táplálásra gondolunk. Pedig a kép ennél jóval összetettebb. A modern egészségügy egyik fontos megközelítése, az úgynevezett One Health („Egy egészség”) szemlélet arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek, az állatok és a környezet egészsége elválaszthatatlanul összefügg egymással.

Első hallásra ez talán tudományos szlogennek tűnhet, valójában azonban a mindennapi kutyatartásban is gyakorlati jelentősége van.

Mi az a One Health?

A One Health olyan együttműködésen alapuló szemlélet, amely az emberi, állati és környezeti egészséget egyetlen összefüggő rendszerként kezeli. Az alapgondolat egyszerű: ami hatással van az egyik területre, az előbb-utóbb a másik kettőre is hatással lesz.

Ha például egy fertőző betegség terjedésének kedvez a megváltozott környezet vagy az éghajlat, az érintheti a vadon élő állatokat, a háziállatokat és végső soron az embereket is. Ugyanez igaz a vízminőségre, az antibiotikum-használatra vagy akár a biodiverzitás csökkenésére.

A szakemberek szerint a felbukkanó új fertőző betegségek több mint 60%-a állati eredetű, ezért az emberi és állategészségügy szoros együttműködése kulcsfontosságú a megelőzésben.

Miért fontos ez a kutyásoknak?

A legtöbb gazda nap mint nap megtapasztalja, hogy a kutya és az ember élete szorosan összefonódik. Együtt élünk, sétálunk, kirándulunk, gyakran ugyanaz az életterünk. Emiatt az egészségügyi kockázatok egy része is közös.

A One Health szemlélet egyik legismertebb példája a zoonózisok kérdése. Ezek olyan betegségek, amelyek állatról emberre vagy emberről állatra is terjedhetnek. Ide tartozik például a veszettség, de számos bakteriális, vírusos vagy parazitás fertőzés is. A kutyatartók számára azonban talán még fontosabbak a vektorok által terjesztett betegségek.

A kullancsok és szúnyogok nem válogatnak

A klímaváltozás és a környezeti változások következtében Európa-szerte egyre nagyobb figyelmet kapnak a vérszívó ízeltlábúak, például a kullancsok és a szúnyogok. Ezek az állatok nemcsak a kutyákra, hanem az emberekre is veszélyes kórokozókat terjeszthetnek.

Egy kullancs által terjesztett betegség megjelenése egy adott területen nem csupán állategészségügyi kérdés. Ha a kullancspopuláció növekszik, vagy új fajok jelennek meg, az egyszerre jelent kockázatot a háziállatokra, a vadon élő állatokra és az emberekre.

A kutyák ráadásul gyakran „jelzőrendszerként” is működnek. Előfordulhat, hogy egy új kórokozó először a kutyapopulációban jelenik meg nagyobb számban, így az állatorvosok megfigyelései a humán egészségügy számára is fontos információt jelenthetnek.

Az antibiotikumok felelős használata is One Health kérdés

A One Health egyik kiemelt területe az antibiotikum-rezisztencia. Amikor baktériumok ellen antibiotikumot alkalmazunk, a helytelen vagy túlzott használat hozzájárulhat ahhoz, hogy ellenálló törzsek alakuljanak ki. Ezek a rezisztens baktériumok nem ismerik a szakmai határokat: megjelenhetnek emberekben, állatokban és a környezetben egyaránt. Ezért fontos, hogy a kutyák antibiotikumos kezelését mindig állatorvos irányítsa, és a gazdák pontosan betartsák az előírásokat.

A környezetvédelem is kutyás ügy

A One Health szemlélet arra is rámutat, hogy a környezet állapota közvetlenül befolyásolja kedvenceink egészségét. A szennyezett vizek, az invazív fajok terjedése, az élőhelyek átalakulása vagy a szélsőséges időjárás mind olyan tényezők, amelyek hatással lehetnek a fertőző betegségek előfordulására, a paraziták elterjedésére és általában az állatok jóllétére.

Amikor például összeszedjük kutyánk után a kutyapiszkot, felelősen használjuk a parazitaellenes készítményeket, vagy vigyázunk a természetes élőhelyek tisztaságára, valójában nemcsak a környezetet védjük, hanem egy nagyobb egészségügyi rendszer részeként is cselekszünk.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Egészségügyi Világszervezet; CDC; Kép: Pia B: https://www.pexels.com/photo/diver-swimming-among-fish-4816318/

The post Egy egészség, közös felelősség – Mit jelent a One Health szemlélet a kutyások számára? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A magyar erdők rejtőzködő nagymacskája – veszélyben a hiúz

Bujdosó-Szalay Adél — Mon, 15 Jun 2026 14:56:58 +0000

A természetvédők szerint a magyarországi hiúzállomány mára kritikusan alacsony szintre csökkent, ezért fennáll a veszélye, hogy ez a különleges nagyragadozó ismét eltűnik hazánkból. A hiúz jelenleg főként az Északi-középhegység erdős területein fordul elő, de állománya rendkívül kicsi és elszigetelt.

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Európa legnagyobb vadon élő macskaféléje. Jellegzetes fülszőr-pamacsairól, rövid farkáról és foltos bundájáról könnyen felismerhető, bár a legtöbb ember soha nem találkozik vele. Rendkívül rejtőzködő életmódot folytat, többnyire éjszaka aktív, nappal pedig sűrű erdőkben pihen. Jelenlétét leggyakrabban csak vadkamerák vagy nyomkövetések igazolják.

A hiúz a Kárpát-medence őshonos ragadozója, azonban a 19–20. század során a vadászat és az élőhelyek csökkenése miatt szinte teljesen kipusztult Magyarországról. Az 1980-as évektől kezdve a szlovákiai állományból érkező egyedeknek köszönhetően ismét megjelent a Zemplénben, a Bükkben és a Börzsönyben.

Táplálékát elsősorban őzek, nyulak és kisebb emlősök alkotják. Csúcsragadozóként fontos szerepet tölt be az erdei ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában, ezért jelenléte az egészséges, összefüggő erdők egyik jelzője.

A faj fennmaradását ma elsősorban az élőhelyek feldarabolódása és a kis egyedszám veszélyezteti. A hiúznak nagy, zavartalan erdőterületekre van szüksége, ezért minden olyan természetvédelmi intézkedés, amely segíti az összefüggő élőhelyek megőrzését, a faj jövője szempontjából is kulcsfontosságú.

Bár a legtöbb kiránduló soha nem fog élőben hiúzt látni, különleges értéket jelent, hogy ez a titokzatos nagymacska még ma is része Magyarország természeti örökségének. Eltűnése nemcsak egy fokozottan védett faj, hanem erdeink egyik legkülönlegesebb lakójának elvesztését is jelentené.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/eltunhet-a-hiuz-magyarorszagrol; Kép: patrice schoefolt: https://www.pexels.com/photo/a-lynx-on-mossy-rock-11612020/

The post A magyar erdők rejtőzködő nagymacskája – veszélyben a hiúz appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Még az óvatos búvárok is károsíthatják a korallzátonyok élővilágát

Bujdosó-Szalay Adél — Wed, 10 Jun 2026 16:09:55 +0000

Egy friss kutatás arra világított rá, hogy még a legjobb szándékú természetbarátok is okozhatnak károkat anélkül, hogy észrevennék. A kutatók több mint 700 búvár viselkedését vizsgálták Indonézia és a Fülöp-szigetek népszerű merülőhelyein. A résztvevőket víz alatti videófelvételeken figyelték meg, majd a merülések után arról is megkérdezték őket, szerintük milyen gyakran érintkeztek a korallokkal. Az eredmények meglepőek voltak: a búvárok átlagosan körülbelül négypercenként érintették meg a korallzátonyok valamelyik részét. A káros érintkezések több mint 80 százaléka teljesen akaratlanul vagy észrevétlenül történt.

A legtöbb esetben nem szándékos rongálásról volt szó. Elég lehet egy rosszul időzített lábmozdulat, egy véletlen érintés vagy az, hogy valaki túl közel úszik a korallokhoz, miközben egy érdekes állatot figyel. A kutatás szerint a vadon élő állatok megfigyelése közben még gyakrabban fordult elő a zátonyok véletlen érintése.

A szakemberek szerint a probléma egyik oka, hogy sok búvár túlbecsüli saját felkészültségét. A vizsgálatban résztvevők többsége átlag felettinek tartotta a saját tudását és környezettudatos viselkedését, miközben a valóságban jóval többször érintették a korallokat, mint gondolták.

Bár egy-egy véletlen érintés jelentéktelennek tűnhet, a népszerű búvárhelyeken naponta akár több ezer látogató is megfordulhat. Ilyen esetekben a sok apró behatás idővel összeadódhat, és érzékelhető károkat okozhat a sérülékeny élővilágban.

Korábbi kutatások szintén kimutatták, hogy a gyakran látogatott zátonyokon több a sérült és letört korall, mint a kevésbé terhelt területeken.

A történet tanulsága messze túlmutat a búvárkodáson. Gyakran hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy aki szereti a természetet, az automatikusan jót is tesz neki. A valóság azonban ennél összetettebb. Legyen szó kirándulásról, kutyasétáltatásról, madáretetésről vagy akár búvárkodásról, a jó szándék mellett is fontos megismerni, hogyan hatnak a cselekedeteink a környezetünkre.

A kutatók szerint a megoldás nem az, hogy kevesebben látogassák a korallzátonyokat. A természetközeli élményeknek fontos szerepük van a természetvédelem támogatásában. Sokkal inkább arra van szükség, hogy a látogatók megfelelő képzést kapjanak, és tudatosabban mozogjanak ezekben a különösen érzékeny élőhelyekben.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.sciencenews.org/article/scuba-diver-damage-coral-reefs Kép: Pia B: https://www.pexels.com/photo/diver-swimming-among-fish-4816318/

The post Még az óvatos búvárok is károsíthatják a korallzátonyok élővilágát appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Turista dobott követ egy veszélyeztetett hawaii fókára

Bohata Krisztina — Thu, 28 May 2026 06:37:32 +0000

Komoly felháborodást keltett Hawaiin egy videó, amelyen egy turista követ dob egy veszélyeztetett hawaii fóka felé egy maui strandon. Az amerikai hatóságok szerint a férfi zaklatta a védett állatot, ezért eljárás indult ellene. Az ügy azért is kapott nagy figyelmet, mert ez a különleges fóka a világ egyik legritkább tengeri emlőse.

Videóra vették az esetet a strandon

A 38 éves Igor Lytvynchuk ellen azután emeltek vádat, hogy egy szemtanú videót készített az esetről Maui szigetén. A felvételen látható, ahogy a férfi egy kókuszdió méretű követ dob a sekély vízben úszó fóka felé. A kő kis híján eltalálta az állat fejét. A hatóságok szerint az állat egy ismert hím hawaii fóka volt, amelyet R404 néven tartanak nyilván. A faj hivatalos neve hawaii barátfóka (Hawaiian monk seal). A videó gyorsan elterjedt az interneten, és sokan követelték a turista felelősségre vonását. Maui polgármestere is megszólalt az ügyben. Azt mondta, a fóka nemcsak egy állat a helyiek számára, hanem a közösség és az óceán része.

A férfi szerint a teknősöket akarta védeni

A turista ügyvédje szerint a férfi nem akarta bántani az állatot. Állítása szerint azt hitte, hogy egy agresszív oroszlánfókát lát, és a közelben lévő tengeri teknősöket próbálta megvédeni. Az ügyvéd szerint ügyfele korábban már járt Hawaiin, ismerte a teknősöket, de nem tudta felismerni a hawaii barátfókát. A történet után a férfi komoly fenyegetéseket kapott az interneten. Az ügyvédje szerint volt, aki nyilvánosságra hozta a személyes adatait, sőt egy gyanús csomagot is küldtek az otthonába. Azt is állította, hogy ügyfelét később fizikailag bántalmazták, de nem tett feljelentést.

A hawaii fóka a kihalás szélén áll

A hawaii barátfóka (Hawaiian monk seal) kizárólag a Hawaii-szigetek térségében él. A faj a 19. században majdnem kihalt a vadászat miatt, és ma is rendkívül veszélyeztetettnek számít. Az állatokra az élőhelyek pusztulása, a szennyezés, a klímaváltozás és a halászfelszerelések is komoly veszélyt jelentenek.

A férfi ellen a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvény és a tengeri emlősök védelméről szóló törvény alapján indult eljárás. Ha bűnösnek találják, akár több év börtönt és jelentős pénzbírságot is kaphat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian

The post Turista dobott követ egy veszélyeztetett hawaii fókára appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Így vigyázhatunk a tengeri élővilágra nyaraláskor

Bohata Krisztina — Sun, 24 May 2026 18:36:46 +0000

A tengeri élővilág minden nyáron hatalmas terhelést kap a strandolók és búvárkodók miatt. Sokan nem is tudják, hogy a korallzátonyokat és a tengeri állatokat nemcsak a hulladék veszélyezteti. Károkat okozhatnak bizonyos naptejek vegyi anyagai, a rosszul végzett snorkelezés vagy akár egy ledobott horgony is.

Egy rossz mozdulat is elpusztíthatja a korallokat

A NOAA (az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala) szerint a korallzátonyok sérülésének egyik leggyakoribb oka a fizikai érintkezés. Egy uszonyrúgás vagy egy véletlen rálépés is elég lehet ahhoz, hogy a korall megsérüljön, majd néhány napon belül elpusztuljon. A szakértők azt javasolják, hogy snorkelezés közben maradjunk vízszintes testhelyzetben, és ne érintsük meg a korallokat vagy a tengeri állatokat. A teknősök, delfinek vagy lamantinok üldözése ráadásul több helyen törvénybe is ütközik.

Egy korallzátonyra ledobott horgony azonnali és visszafordíthatatlan károkat okozhat. A korallok nagyon lassan nőnek, évente csupán 0,2–2 centimétert. Ez azt jelenti, hogy egyetlen sérülés akár több évtizedes növekedést is tönkretehet. Ezért sok népszerű búvárhelyen már bójákat használnak a horgonyzás helyett. A szakértők szerint ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a hajósok csökkentsék a természetkárosítást.

A naptej és a műanyag sem mindegy

A kutatások szerint az oxybenzone nevű fényvédő összetevő már rendkívül alacsony mennyiségben is korallfehéredést okozhat. Emiatt több országban korlátozták az ilyen anyagokat tartalmazó naptejek használatát. A szakemberek inkább a cink-oxid alapú, ásványi fényvédőket ajánlják. A WWF arra is figyelmeztet, hogy a tengeri teknősök gyakran medúzának nézik a műanyag zacskókat. A lenyelt műanyag világszerte komoly veszélyt jelent számukra. Egy parton hagyott zacskó akár évszázadokig a tengeri élővilágot veszélyeztetheti.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

The post Így vigyázhatunk a tengeri élővilágra nyaraláskor appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Rekordaszály idején: mit tehetünk a kertünkért – és hosszabb távon a környezetért?

Bujdosó-Szalay Adél — Sun, 10 May 2026 13:38:50 +0000

Az elmúlt években egyre gyakrabban halljuk az „aszály” szót, de 2026 tavaszára a helyzet már nemcsak mezőgazdasági probléma lett. Magyarországon rekordközeli szárazságról beszélnek a szakértők, több helyen kritikusan alacsony a talaj nedvességtartalma, és a folyók vízszintje is látványosan csökkent. A hosszú csapadékmentes időszakok és a hirtelen lezúduló esők váltakozása már a kertekben is érezhető.

Sokan ilyenkor automatikusan több locsolással próbálják megmenteni a növényeket, de a szakemberek szerint önmagában az öntözés nem jelent hosszú távú megoldást. A legfontosabb kérdés egyre inkább az: hogyan tudjuk megtartani a vizet?

A talaj a legfontosabb „víztározó”

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy vigyázunk a talaj nedvességtartalmára. A csupasz föld nagyon gyorsan kiszárad és felmelegszik, ezért sokat segíthet a mulcsozás: például fakéreggel, levágott fűvel vagy szalmával takarhatjuk a növények körüli talajt. Ez csökkenti a párolgást, hűvösebben tartja a földet, és kevesebb öntözést igényelnek a növények.

Az sem mindegy, mikor locsolunk. A déli órákban a víz jelentős része egyszerűen elpárolog, ezért érdemes inkább kora reggel vagy este öntözni. A lassú, célzott öntözés – például csepegtető rendszerrel – sokkal hatékonyabb, mint a gyors „elárasztás”.

Az esővizet érdemes megtartani

A klímaváltozás egyik furcsasága, hogy miközben hosszú száraz időszakok vannak, néha rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső zúdul le. Ilyenkor a víz gyakran egyszerűen elfolyik a csatornákba.

Pedig egy egyszerű esővízgyűjtő hordóval is rengeteg vizet lehet megspórolni. Az ereszcsatornához csatlakoztatott gyűjtőrendszerek vagy nagyobb kerti tározók segíthetnek átvészelni a szárazabb heteket.

Egyre többet beszélnek az úgynevezett „esőkertekről” is. Ezek olyan kialakított mélyebb területek vagy növényágyások, amelyek felfogják és lassabban engedik elszivárogni a csapadékot. Nemcsak praktikusak, hanem a biodiverzitásnak is jót tesznek.

Nem biztos, hogy a gyep a jövő

A hagyományos, folyamatosan zöld pázsit rengeteg vizet igényel. Egyre több kertész javasolja, hogy legalább részben váltsuk fel szárazságtűrő növényekkel, vadvirágos részekkel vagy mediterrán jellegű kertekkel. A levendula, zsálya, varjúháj vagy rozmaring például sokkal jobban viseli a hőséget és kevesebb gondozást igényel. Ráadásul, ezeket a növényeket a beporzók is nagyon szeretik.

Bővebben arról, hogyan lehet a kertünk kutya- és természetbarát, itt olvashatsz: Kutyabarát kert – természetesen – 2. rész

A fák szerepe is felértékelődik. Árnyékot adnak, hűtik a környezetet és segítenek lassítani a talaj kiszáradását. Egy jól megválasztott fa hosszú távon sokkal többet számíthat, mint gondolnánk.

Hosszabb távon szemléletváltásra lesz szükség

A szakértők szerint az aszály már nem átmeneti probléma, hanem tartós alkalmazkodást igénylő kihívás. Egyre többen hangsúlyozzák, hogy a jövő nem a „minél gyorsabban elvezetett vízről”, hanem a víz helyben tartásáról szól.

Ez egyéni szinten apró döntésekkel kezdődik: kevesebb betonozott felület, több növény, esővízgyűjtés, tudatos öntözés és olyan kertek kialakítása, amelyek jobban alkalmazkodnak a megváltozott klímához.

Lehet, hogy ezek kis lépéseknek tűnnek, de amikor egyre gyakoribbak a szélsőséges nyarak, valójában minden megtartott liter víz számít.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Agroinform.hu; WWF Magyarország; Kép: Roman Biernacki: https://www.pexels.com/photo/autumn-bloom-wilted-pink-hydrangea-35213997/

The post Rekordaszály idején: mit tehetünk a kertünkért – és hosszabb távon a környezetért? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

100 éves lett David Attenborough, a természetfilmek legendája

Bohata Krisztina — Sun, 10 May 2026 13:31:52 +0000

David Attenborough 2026. május 8-án ünnepelte 100. születésnapját. A legendás brit természettudós és dokumentumfilmes eredetileg csendesen szerette volna tölteni ezt a napot, végül azonban világszerte köszöntötték. A BBC egy nagyszabású eseménnyel tisztelgett előtte a londoni Royal Albert Hallban, ahol zenék, személyes történetek és visszaemlékezések idézték fel munkásságát.

A természet egyik legismertebb hangja lett

David Attenborough neve mára összeforrt a természetfilmezéssel. Jellegzetes narrációja generációk számára tette izgalmassá az állatvilágot és a bolygó legkülönlegesebb élőhelyeit. Filmjei eljutottak az Amazonas esőerdeitől az Északi-sarkvidékig, miközben olyan állatokat és ökoszisztémákat mutatott be, amelyeket sokan korábban sosem láthattak.

Pályáját az 1950-es években kezdte a BBC-nél. Később olyan meghatározó sorozatok kötődtek a nevéhez, mint a Life on Earth, a Planet Earth vagy a Blue Planet. Sokan neki tulajdonítják, hogy a természetfilmek kiléptek az oktatóműsorok világából, és világszerte népszerű televíziós produkciókká váltak.

Nemcsak bemutatta, hanem védte is a természetet

Attenborough hosszú ideig főként a természet szépségére helyezte a hangsúlyt. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre többet beszélt a klímaváltozásról, a biodiverzitás csökkenéséről és a műanyagszennyezésről is. Saját bevallása szerint az volt a célja, hogy először megszerettesse az emberekkel a természetet, majd szembesítse őket a veszélyekkel. A Blue Planet sorozat különösen nagy hatással volt a közvéleményre. A filmek után világszerte erősödött az egyszer használatos műanyagok elleni fellépés. Attenborough 2018-ban az ENSZ klímakonferenciáján is felszólalt, ahol úgy fogalmazott: az emberiség egy globális léptékű, ember okozta katasztrófával néz szembe.

Világszerte tisztelegtek előtte

100. születésnapján tudósok, színészek és természetvédők méltatták munkáját. Chris Packham brit természetfilmes „a Föld élővilágának legnagyobb nagykövetének” nevezte. Ian McKellen színész pedig arról beszélt, hogy Attenborough milliók számára tette érthetővé és szerethetővé a tudományt. A londoni Természettudományi Múzeum egy újonnan felfedezett fürkészdarázs-fajt is róla nevezett el. Emellett különleges kiállítással ünneplik munkásságát, amely a természethez fűződő kapcsolatát mutatja be. David Attenborough életműve azért különleges, mert nemcsak dokumentálta a természetet, hanem sok ember gondolkodását is megváltoztatta. Filmjei ma is arra emlékeztetnek, hogy a bolygó élővilágának megőrzése közös felelősségünk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: The Guardian

The post 100 éves lett David Attenborough, a természetfilmek legendája appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kutyabarát filmajánló: merülés egy rejtett világba – Hévíz: Dzsungel a víz alatt

Bujdosó-Szalay Adél — Sun, 26 Apr 2026 08:52:27 +0000

Látványos, elgondolkodtató és közelebb visz a természethez. A Hévíz: Dzsungel a víz alatt című film mindez egyben, és még több. Ez a több mint egyórás magyar természetfilm nemcsak dokumentumfilm, hanem valódi felfedezőút egy olyan világba, amelyről valószínűleg a legtöbben nem is sejtjük, hogy létezik.

A Hévízi-tó legtöbbünk fejében gyógyvízként, tavirózsákkal borított fürdőtóként él. A film viszont megmutatja a felszín alatti, meglepően vad arcát. A meleg víz különleges ökológiai kísérletté alakította a tavat: trópusi halfajok, egzotikus sügérek, rejtőzködő ragadozók és szinte dzsungelszerű víz alatti élőhelyek bontakoznak ki a kamera előtt.

A film egyik legnagyobb ereje, hogy nemcsak gyönyörködtet, hanem kérdez is. Mit jelent az, ha idegenhonos fajok telepednek meg egy különleges ökoszisztémában? Hol húzódik a határ csoda és ökológiai kockázat között? És mit árul el mindez az ember és természet kapcsolatáról?

A különleges búvárfelvételek – köztük a hévízi forrásbarlang képei – önmagukban is lenyűgözők, de ami igazán emlékezetessé teszi ezt a filmet, az a szemlélete. Nem szenzációt keres, hanem megértést. Nemcsak bemutatja a természetet, hanem párbeszédre hív vele. Nem szenzációt hajszol, nincs túldramatizálva, erős hangeffektek sincsenek. Azt a típusú természetfilmet hozza, amelyet sokan kedveltek, és talán sokan hiányolunk a „természetrealityk” mellett. Kutyával is ideális választás, négylábú társaknak nyugodt szundikálást lehetővé tevő.

A Vad Víz Stúdió munkája ráadásul szépen bizonyítja, hogy világszínvonalú természetfilmhez nem kell az Amazonasig menni – néha elég új szemmel nézni azt, ami itt van mellettünk.

A filmet youtube-on tudjátok megnézni itt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.vadviz-studio.com/#dataItem-jdy77mgf; Kép: Andres Ayrton from Pexels: https://www.pexels.com/photo/focused-young-black-couple-having-lunch-and-watching-tv-on-couch-near-curious-dog-6578830/

The post Kutyabarát filmajánló: merülés egy rejtett világba – Hévíz: Dzsungel a víz alatt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A Föld Napjának története: hogyan kezdődött és miért fontos

Bohata Krisztina — Tue, 21 Apr 2026 06:07:16 +0000

Először 1970-ben ünnepelték meg, azóta pedig olyan eseménnyé vált, mely világszerte emberek millióit vonja be különböző környezetvédelmi akciókba és eseményekbe.

A Föld Napjának születése

A Föld Napjának születése az 1960-as évekre vezethető vissza. Ez az időszak Amerikában jelentős társadalmi és kulturális változásokat hozott. Az országban megerősödtek a polgárjogi, békepárti és környezetvédelmi aktivitások. Az emberek egyre inkább megértették a környezetszennyezés hatását a bolygóra és a saját életükre. Abban az időben az Egyesült Államok súlyos környezeti válsággal nézett szembe. Riasztó volt a levegő és a víz szennyezettsége. Mérgező hulladéklerakók működtek szabályozatlanul, széles körben használták a káros növényvédő szereket. A kaliforniai Santa Barbara partjainál 1969-ben bekövetkezett olajszennyezés tovább fokozta az emberek környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmait, és cselekvésre késztette őket.

Országos tanítási napként indult

Gaylord Nelson wisconsini demokrata szenátor is a változást követelő aktivisták között volt. 1969 szeptemberében országos „tanítási napot” hirdetett meg a környezetvédelemről, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a bajra. Környezetvédelmi aktivisták támogatásával Nelson a tavasz első napjára tervezte az eseményt, remélve, hogy kihasználja a téli szünetről visszatérő egyetemisták energiáját. 1970. április 22-én végül emberek milliói álltak az Egyesült Államokban az ügy mellé.

Az első Föld napja hatalmas siker volt, 20 millió amerikai vett részt a gyűléseken, tüntetéseken és oktatási rendezvényeken. A környezetvédelmi kérdések hirtelen nemzeti üggyé váltak, és a kormány a nyilvánosság nyomására cselekedni kezdett. A Föld Napja mozgalom jelentős szerepet játszott a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) megalakulásában és számos környezetvédelmi törvény, köztük a tiszta levegőről szóló törvény, a tiszta vízről szóló törvény és a veszélyeztetett fajokról szóló törvény elfogadásában.

Ma már 193 országban ünneplik

Azóta a Föld napja globális mozgalommá nőtte ki magát, amelyhez emberek milliói csatlakoznak világszerte. Az esemény az érdekérvényesítés, a tiltakozás és az oktatás platformjává vált, amely felhívja a figyelmet a környezetvédelemre, valamint a fenntartható életmód és gazdaság fontosságára. Ma már több mint 193 országban ünneplik a Föld napját. A környezetvédelmi helyreállításoktól és szemétszedésektől kezdve a faültetésen át az oktatási fórumokig sokféle rendezvényt tartanak.

Miért fontos és mit üzen?

A Föld napja felhívja a figyelmet arra, hogy milyen riasztó ütemben használjuk ki és pusztítjuk a Föld erőforrásait. Hangsúlyozza, hogy sürgősen cselekednünk kell környezetünk védelmének érdekében. Az esemény arra ösztönzi az embereket, hogy életmódbeli változtatásokkal csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Csökkentsék az energiafelhasználásukat, a hulladéktermelést és váltsanak fenntarthatóbb életmódra. Emlékezteti a vállalkozásokat, vállalatokat és a politikai döntéshozókat a környezeti felelősségvállalás fontosságára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: earthday.org ,onegreenplanet

The post A Föld Napjának története: hogyan kezdődött és miért fontos appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

15 lenyűgöző és kevésbé ismert tény a cápákról

Bohata Krisztina — Thu, 16 Apr 2026 19:35:35 +0000

A cápák világa tele van olyan biológiai megoldásokkal, amelyek évmilliók óta tökéletesednek. Sokan csak a filmekből ismerik őket, pedig a valóság sokkal színesebb. Létezik közöttük világító, gyalogló, de még süteménykiszúró formájú harapásra képes faj is. Az alábbiakban 15 olyan tényt gyűjtöttünk össze, amelyek bizonyítják, hogy ezek a halak a természet legzseniálisabb alkotásai közé tartoznak.

1. Már a dinoszauruszok előtt is léteztek

A cápák igazi túlélőművészek. A fosszilis leletek, például apró pikkelyek és fogak bizonyítják, hogy már 460 millió évvel ezelőtt is lakták az óceánokat. Ez azt jelenti, hogy már jóval azelőtt léteztek, hogy az első fák megjelentek volna a szárazföldön, vagy az első dinoszauruszok trappolni kezdtek volna.

2. A végtelen fogsor titka

A cápák fogápolása iránt mindenki irigykedhetne. Fogaikat nem rögzíti gyökér az állkapocshoz, hanem sorokban helyezkednek el, mint egy futószalagon. Ha egy fog kiesik vagy elkopik, a mögötte lévő egyszerűen előreugrik. Egy nagy fehér cápa élete során akár 30 000 fogat is elhasználhat, amelyek ráadásul természetes fluoridbevonattal rendelkeznek a szuvasodás ellen.

3. Elektromos hatodik érzék

Az orruk környékén található apró, géllel telt pórusok, a Lorenzini-ampullák lehetővé teszik számukra az elektrolokációt. Ezzel a biológiai detektorral megérzik a zsákmányállat szívverése vagy izommozgása által keltett leggyengébb elektromos mezőt is, így a homok alatt rejtőző halakat is könnyedén megtalálják.

4. Szaglás a levegőben

Bár vízi állatok, egyes nyílttengeri fajok, mint az óceáni fehérfoltú cápa, trükkös módon vadásznak. A kutatók szerint képesek kidugni az orrukat a felszín fölé, hogy elkapják a szél által szállított illatmolekulákat. Az orrjáratukba kerülő légbuborékok szétpukkadnak, felszabadítva az illatokat, így messzebbről megérzik az élelmet, mint a vízben terjedő szagcsíkok alapján.

5. A tengeri gyorsulási bajnok

A röviduszonyú makócápa a vizek Ferrarija. Különleges hőcserélő keringési rendszerének köszönhetően izmait és agyát 5-11°C-kal a környező víz hőmérséklete felett tudja tartani. Ez az extra energia teszi lehetővé, hogy 35 km/h-s sebességgel lőjön ki, és utolérje a leggyorsabb halakat is.

6. A jég alatti lassú gyilkos

A grönlandi cápa a makócápa tökéletes ellentéte: ez a világ leglassabb cápafaja, mindössze 2,5 km/h-val úszik. Ennek ellenére sikeres vadász, mert képes a jég alatt alvó fókákra nesztelenül ráúszni. Emellett elképesztő korig élhet, egyes példányok több száz évesek is lehetnek.

7. Gyalogló cápák a parton

Az ausztráliai vállfoltos cápa nemcsak úszni tud, hanem lapát alakú uszonyain „gyalogol” is. Ezt a képességét a tengerfenéken és a szárazföldön egyaránt használja. Dagálykor gyakran kimászik a sziklák közé, hogy a kis medencékben rekedt rákokat és halakat levadássza, mielőtt visszatérne a mélybe.

8. Alkalmazkodás az édesvízhez

A legtöbb cápa elpusztulna a folyókban, de a bikacápa kivétel. Speciális szervei, például a veséje és a rektális mirigyei képesek szabályozni a test só-víz háztartását. Emiatt gyakran felúsznak nagy folyókba, sőt, Ausztráliában láttak már bikacápát a Brisbane folyóban ugrándozni a meleg nyári napokon.

9. Az élő gumiabroncs

A „felfújódó cápa” (Swell shark) egyedülálló védekezési mechanizmust fejlesztett ki. Ha veszélyben érzi magát, bemenekül egy sziklarésbe, és hatalmas mennyiségű vizet vagy levegőt nyel le. Ezzel a testméretét a duplájára növeli, így beszorul a résbe, és a ragadozók képtelenek kihúzni onnan.

10. Fénykardok a sötétben

A mélytengeri világító lámpáscápa hátúszóin olyan tüskék találhatók, amelyek tövénél fénykibocsátó szervek vannak. Ezek a sötétben úgy világítanak, mint a Star Wars filmek fénykardjai. A kutatók szerint ez a látványos jelzés arra szolgál, hogy figyelmeztesse a nagyobb ragadozókat: jobb, ha távol maradnak.

11. Túlélőkészlet újszülötteknek

A sötét cápák anyái gondoskodóak: a kicsiket „úti csomaggal” indítják útnak. Az újszülött cápák mája szokatlanul nagy és tele van tárolt olajokkal. Ez az energiatartalék tartja életben őket az első hetekben, amíg meg nem tanulnak vadászni és rá nem találnak a megfelelő táplálkozóhelyekre.

12. A tengeri „süteménykiszúró”

A apró suti-cápa (Cookie-cutter shark) neve viccesnek tűnhet, de a módszere félelmetes. Tapadókorongos ajkaival rátapad bálnákra, delfinekre vagy akár emberekre is, majd éles fogaival egy tökéletes kör alakú hústépést hajt végre – pontosan úgy, mintha egy tésztaformával vágnának ki egy darabot.

13. Kegyetlen testvérharc a méhben

A homoki tigriscápánál a túlélésért vívott harc már a születés előtt elkezdődik. Az anyaállat méhében a leggyorsabban fejlődő embrió elkezdi felfalni a kisebb testvéreit és a többi meg nem termékenyített petét. Ez az intrauterin kannibalizmus biztosítja, hogy csak a két legerősebb utód jöjjön a világra.

14. Hajók által irigyelt bőr

A cápák bőre nem sima, hanem apró, fogszerű pikkelyek (denticulák) borítják. Ezek úgy irányítják a vizet a test körül, hogy csökkentik a súrlódást és apró örvényeket keltenek, amik szinte „előretolják” az állatot. Ezzel a textúrával 12%-kal gyorsabban úsznak, mintha sima bőrük lenne.

15. Hároméves vemhesség

A galléros cápa az egyik legkülönösebb megjelenésű faj, leginkább egy angolnára hasonlít. Nemcsak a külseje, de a biológiája is extrém: a vemhességi ideje akár 3,5 évig is eltarthat. Ez a leghosszabb vemhességi időszak, amit valaha feljegyeztek a gerinces állatok körében.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: disoverwildlife

The post 15 lenyűgöző és kevésbé ismert tény a cápákról appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Veszélyben a brit pillangók, sok faj egyedszáma csökken

Bohata Krisztina — Thu, 16 Apr 2026 10:57:18 +0000

A világ legnagyobb rovarmegfigyelő programja szerint az 58 őshonos fajból 33 állománya zsugorodott drasztikusan az utóbbi évtizedekben. Bár a hőmérséklet emelkedése néhány fajnak kedvez, a legtöbb csoport létszáma folyamatosan apad. Az enyhébb időjárás miatt a nagy színjátszólepke és az admirálislepke egyre északabbra költözik. Ezzel szemben a kényesebb, különleges igényű pillangók helyzete válságosra fordult. A nagy gyöngyházlepke egyedszáma például 66 százalékkal esett vissza 1976 óta.

Az élőhelyek elvesztése és a szennyezés

A szakértők szerint a veszteségek mögött leginkább a természetes élőhelyek eltűnése és a légszennyezés áll. A hagyományos erdőművelés elmaradása miatt a napfényes erdőszélek területe jelentősen lecsökkent. A járművek okozta nitrogénszennyezés ráadásul megváltoztatja a növényzet összetételét is. Ez a folyamat közvetlenül érinti a hernyók táplálékát és rontja a túlélési esélyeiket. A kutatók kiemelik, hogy a pillangók sokszínűsége a táj átalakulása és romlása miatt veszik el a természetből.

Sikeres mentőakciók és biztató példák

Akadnak azért jó hírek is a fajmegőrzés területén. Az 1979-ben Nagy-Britanniában már kihaltnak hitt hangyaboglárka sikeresen visszatért a szigorú védelemnek köszönhetően. Számuk 1983 óta látványosan, több mint 1800 százalékkal nőtt a gondozott gyepeken. Ez a siker is bizonyítja, hogy a megfelelő életkörülmények helyreállításával megállítható a populációk összeomlása. A szakemberek szerint több segítségre és több érintetlen területre van szükség a fajok megmentéséhez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian

The post Veszélyben a brit pillangók, sok faj egyedszáma csökken appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.