Saját KB bal
Saját KB jobb

Kiránduljunk kutyával! A Regéci vár és Boldogkő vára

Ha követtek minket, akkor tudjátok, hogy a Zempléni-hegység az egyik kedvenc magyarországi tájam. Akárhányszor járunk itt, mindig úgy megyek haza, hogy újra vissza kell térnem, mert még felét sem fedeztem fel a látnivalóknak, amit ez az eldugott csücsök tartogat. A természeti szépség, a túraútvonalak sokasága és az érintetlen táj önmagában is elég lenne, hogy hátizsákos kalandokra csábítson.

A mindenhol fülön csíphető történelem és kulturális hagyomány, a Rákócziak hagyatéka, a várromok és felújított várak, Kazinczy Ferenc és Károlyi Gáspár munkássága a régió gondosan ápolt öröksége. A vallási és nemzetiségi sokszínűség, amely évszázadokon át jellemző volt a Zemplénre, és részben most is él, Mádon, Vizsolyban vagy Filkeházán sétálgatva egy olyan világba repít vissza, amelyben a tolerancia nem elvárás, hanem alapvetés volt. Az itteni emberek kedvesek és vendégszeretők, alig várják, hogy mesélhessenek a családjuk, a falujuk vagy éppen a környék történetéről. Szóval igen, szerelem ez nálam, ami újra és újra visszatérésre csábít, és szerintem Tatyi sem bánja, bár a vizsolyi bibliakiállításból valószínűleg neki a lelkész család macskái voltak a legérdekesebbek…. 

A Regéci vár azonban mindkettőnk számára óriási élmény volt. Egy hatalmas, virágos mezőn keresztül vezetett a földút a parkolóig, ahol az autót hagytuk, innen pedig aszfaltos, de erdőben haladó, árnyékos úton tettünk meg két kilométert a vár bejáratáig, ahol a hőségre való tekintettel a büfé teraszán frissítettük fel magunkat, miközben a kilátásban gyönyörködtünk. A Regéci vár felújítás alatt áll, remélhetőleg hamarosan a Füzéri várhoz hasonlóan egy teljesen rekonstruált erősséget látogathatunk majd itt is – és persze remélem, hogy a kutyabarát hozzáállás a felújítás után is megmarad – de el kell mondanom, hogy romjaiban is impozáns. A szláv eredetű regéc szó szarvat jelent, és a toronyból lenézve tökéletesen érthető, hogy miért kapta ezt a nevet a vár. A szarv forma két végén álló toronyból és a romos sziklákról is lenyűgöző a kilátás, középen a reneszánsz stílusú palota egyelőre még romos falai között sétálgathatunk, amelynek építése Zrínyi Ilona nevéhez kötődött. Ő egyébként a középkori mércével is szigorú úrnőnek számított, megválogatta, hogy kik léphetnek be és kik élhetnek a várban, illetve azt, hogy milyen viselkedés elfogadott. A palota falain olvasható a szabályzat, amely jól érzékelteti, milyen lehetett az élet Regécen az XVII. század második felében. A kiállításon további érdekességeket tudhatunk meg a vár életéről, az ott élt emberek munkaköréről, például, hogy mit csinált a cipóhámozó, a konyhasáfár és a borsoló. 

Regéctől nem messze található a már távolról is gyönyörű látványt nyújtó Boldogkői vár, hazánk egyik ikonikus építménye, ahol Balassi Bálint a Borivóknak való című költeményét írta. A vár egy felülről nyeles lábashoz hasonló, vulkáni andezites sziklaalakzatra épült. Egy nagyobb, egybefüggő építményből és a fából épült, nyitott folyosón elérhető, különálló őrbástyából áll. A Regéci várhoz hasonlóan Boldogkő vára is Rákóczi birtok volt, majd a szabadságharc után a többivel együtt ezt az erősséget is felrobbantották a Habsburgok. Bár itt félmunkát végezhettek, mert a többi robbantás áldozatává vált zempléni és felvidéki várral ellentétben, Boldogkő vára az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike. Az Országos Kéktúra 25. és 26. szakaszai találkoznak a várban, így gyalogosan is megközelíthető. Az 1960-as évektől kezdve folyt itt az értékmentés, 2009 óta pedig itt is felújítási munkálatok zajlanak. Tágas kiállítóterek kerültek kialakításra, ahol a XVI. században pénzhamisításra használt eredeti bronz kohó is megtekinthető, de a gönci baracknak és a belőle készült pálinkának is szenteltek egy termet – szerencsére nem csak nézni lehet 🙂 A vár pincéjében ásvány- és szoborkiállítás található, nagy melegben kellemes, hűvös ez a tér, Tatyi élvezte, hogy egy kicsit lehűtheti, kifújhatja magát a padlón. 

A vártól nem messze található a boldogkői tájház, ahova a várban váltott belépőjegy érvényes, illetve Boldogkőváralján áll az egykori Péchy-Zichy kastély is, melynek parkja védett természeti terület, különleges mikroklímája számos növényritkaságnak ad otthont. A kastély parkja a francia és angol kertépítészet egyik legszebb hazai példája, viszont sajnos nem tudtunk megtekinteni, mivel az útikönyvben elfelejtették megemlíteni, hogy szociális otthon működik az épületben, és az itt lakók nyugalma érdekében csak előzetes bejelentkezéssel és vezetővel látogatható. Legközelebb felkészültebbek leszünk! 🙂

Bujdosó-Szalay Adél / @tatyiandme
Instagram: @tatyiandme
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok