labrador

A labrador retriever nagyfokú vízszeretete miatt terjedt el az a legenda, amely szerint az újfundlandi és a vidra keresztezéséből származik. Bár régóta létezik, csak az 1900-as évek elején ismerték el önálló fajtának. Őseit új-fundlandi halászok hozták magukkal Angliába, ahol céltudatos tenyésztőmunkával a világ egyik legkiválóbb vadászebét faragták belőle.

A retriever szó a retrouve szóból származik, jelentése: visszahozni, apportírozni. Ez a tulajdonság nagy előny. Ez egy veleszületett készség, a labradornak olyan könnyed a fogása, hogy akár egy tojást is elhoz anélkül, hogy eltörné, éppúgy, mint közeli rokona, a golden retriever. A labradornak rövidebb, tömöttebb a szőre, mint a goldennek, de mindkettőjük lételeme a víz. A labrador retrievert 1991-ben a világ legnépszerűbb kutyafajtájának nyilvánították.

Származása, tulajdonságai

Nevével ellentétben nem a Labrador-félszigetről származik, hanem Újfundlandról, ahol a jeges vízben a halászok segítője volt. Angliába 1820 körül vitték be Új-Fundlandból. Malesburg gróf látta őket a tengerben, ahogy a tengerészekkel a mély vízben halakat fogdostak. Tetszését megnyerte, s így került Angliába. 1887-ben kapta a labrador nevet, ekkor már Angliában mint vadászkutya aratott sikert. A századfordulón angol arisztokraták újfundlandikat egyéb retriever fajtákkal, pointerrel és szetterekkel kereszteztek, így a tenyésztés során az ősénél rövidebb szőrű és finomabb testfelépítésű egyedek alakultak ki. Hengeres testű, erős állat. Széles, kissé burkolt koponya, gesztenyebarna vagy ébenfekete szem, rövid, kemény szőr, a vidráéhoz hasonló, erős, zászlótlan farok jellemzi. Farkát úszás közben kormányzásra használja. Többnyire jeltelen fekete, csoki barna, vagy zsemle színű.

Forrás: wikipedia