Július 14-e nemcsak a nagy francia forradalom emléknapja, hanem a Csimpánzok Világnapja is. Ezen a napon ünneplésre hívják az embereket világszerte, legközelebbi rokonaink, a csimpánzok megünneplésére.

A ma élő főemlősök közül a csimpánzok a legközelebbi rokonai az emberi fajnak. A hozzánk hasonlóan társaságkedvelő, szociális csimpánzok közé tartozik a közönséges csimpánz és a bonobó, vagy törpecsimpánz. Fejlődésük körülbelül 6, illetve 2,5 millió éve vált el az emberi fajétól.

A csimpánzok Nyugat-Afrikában Guineától Gabonig, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi részén élnek. A hímek jóval nagyobb termetűek a nőstényeknél, és a populációk között is nagy a testméretbeli különbség. A hímek testtömege 35-70 kg, míg a nőstényeké 25-50 kg között változik. Zárt, több hímet és nőstényt, illetve kölyköket is számláló csoportokban élnek. Társas viszonyaik sokban hasonlítanak az emberi családi, társas kapcsolatokra.

Rendkívül intelligens állatok, memóriájuk még az emberénél is jobb. Képesek az együttérzésre, a gondoskodásra és a kötődésre valamint a jövő megtervezésére is. Lenyűgöző intelligenciájuk és társas életük elsősorban Dr. Jane Goodall brit etológus helyszíni megfigyeléseinek köszönhetően vált kutatás tárgyává. Jane először 1960. július 14-én lépett a Tanganyika-tó partjára, hogy személyesen tanulmányozza legközelebbi rokonainkat. Ez a dátum vált később a Csimpánzok Világnapjává.

Ezen a napon kerüljenek ők a figyelem középpontjába, és egyben remek alkalom ez arra, hogy mi is kapcsolódjunk főemlős rokonainkkal, és rajtuk keresztül megtanuljuk, hogyan élhetünk jobban, nagyobb összhanggal a teremtett világ egészével.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Jane Goodall Intézet; https://hu.wikipedia.org/wiki/Csimp%C3%A1nz; Kép: Photo by Francesco Ungaro: https://www.pexels.com/photo/photography-of-monkey-1238352/

The post Július 14-e: A Csimpánzok Világnapja appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Három év kihagyás után nemrég ismét hazánkba látogatott a világhírű természettudós, Dr. Jane Goodall. Az idén 89 éves etológus még mindig az év legnagyobb részét utazással tölti, hogy elvigye a remény magjait a világ minden táján élő emberekhez.

Idei, az ELTE TTK campusán tartott előadásának központi témája is a remény volt. Hiszen a klímaváltozás, az ökológiai környezetünk gátlástalan pusztítása miatt egyre sürgetőbb a helyzet. Lényegi változásra lenne szükség, hogy megelőzzük a katasztrófát. Egy ilyen globális, az életünket fenyegető helyzetben úgy érezhetjük, hogy ehhez mi, egyszerű emberként kevesek vagyunk. A túlfogyasztás, az erőforrások pazarlása, a Föld erőforrásainak kizsákmányolása a szemünk előtt zajlik, mégis kicsik vagyunk, tehetetlenek. Egyedül nem tudjuk megállítani a folyamatot.

Dr. Jane Goodall azonban élő példa arra, hogy bár úgy érezhetjük, egyedül nem megy, ha sok „egyszerű ember” mind megteszi ami rajta múlik, akkor sikert érhetünk el. Saját példáját hozta fel, amikor huszonévesen, nőként, egyetemi végzettség nélkül elindult, hogy beteljesítse az álmát: Afrikában csimpánzok megfigyelésével foglalkozzon. Egy fiatal lány csak tette, amit tennie kellett. És ez a fiatal lány már az egyik legismertebb természettudós, az etológia megreformálója és a remény nagykövete lett. Akinek előadásaira milliók kíváncsiak, és könyveit a világ minden táján olvassák.

Jane szerint a remény forrásai elsősorban a fiatalok, de bízhatunk a Föld és a emberek rugalmas ellenállóképességében is, és abban, hogy az emberi tudást, a technológiai fejlesztéseket és az emberi természetet a jó ügyek szolgálatába tudjuk állítani. Mint például az európai réti sas állományának újraéledése. Dr. Jane Goodall a fiókák gyűrűzésén is részt vett, ahol megismerhette az 1970-es évekre a kihalás szélére került faj reményt adó sikertörténetét, amely szép és inspiráló példája annak, hogy még az utolsó órákban sincs minden veszve, és amíg megtesszük a magunk részét, addig van remény.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Turista Magazin, személyes élmény. Kép: Photo by Engin Akyurt: https://www.pexels.com/photo/green-leafed-plant-on-sand-1438404/. Készítette: Nick Stepowyj at https://www.flickr.com/people/nickstep/ – https://www.flickr.com/photos/nickstep/5407412315/, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=13238971

The post Dr Jane Goodall – A remény nagykövete Magyarországon járt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Lelőttek három csimpánzt egy svéd állatkertben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„Sziasztok! Itt Jane Goodall. Nagyon megdöbbentett, hogy olyan jogszabályok meghozásáról hallottam, amelyek lehetővé tennék a fák kivágását még a védett magyar erdőkben is.” – kezdi személyes üzenetét az ismert etológus, természetvédő.

Dr. Jane Goodall-t nem kell bemutatnunk. Évtizedek óta a klímaváltozás elleni küzdelem, a Föld megmentésének élharcosa, utazó nagykövete. Karizmatikus személyisége és fáradhatatlan munkája igazi ikonná emeli. Dr. Goodall most személyes üzenetet küldött egy kis ország lakóinak. Nekünk.

Meghoztak ugyanis egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy védettség alá tartozó területeken is fakitermelést lehessen folytatni. A döntés indoka az, hogy az energiaválság és a lehetséges gázhiány, illetve a dráguló rezsi jelentős nehézséget okozhatnak a téli fűtési szezonban. Ezért döntött a kormány a fakitermelés fokozása mellett.

A környezetvédő szervezetek álláspontja szerint azonban az erdők kivágása nem hoz gyors megoldást. A szeptemberben kivágott fa ugyanis még nem alkalmas ezen a télen tüzelőnek, hiszen nem szárad ki megfelelően. Emellett pedig, különösen a klímaválság idején, a fák kivágásával járó esetleges rövid távú haszon eltörpül a hosszú távú veszteség mellett.

A több száz éve növekedő, egységes ökológiai rendszert alkotó erdők elpusztításával helyrekozhatatlan károkat szenved a hazai táj, az ökoszisztéma és a környezet. Dr. Jane Goodall videóüzenetében kiemeli:

„Az erdők nem csak a klímaváltozás lassításáért folytatott harcunkban játszanak szerepet, […] de az erdőkre támaszkodunk a hőmérséklet és a csapadék szabályozásában is.”

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.facebook.com/events/444089584399203/; https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/12/egererdo-tarvagas-fakitermelse-kormanyrendelet/; JGI Hungary YouTube; Kép: Photo by Ivars: https://www.pexels.com/photo/tree-trunks-piled-up-on-grass-on-autumn-cloudy-day-4324342/

The post Dr. Jane Goodall videóüzenetet küldött hazánk fáinak védelmében appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Ezek a nők hangot adtak az állatoknak és számtalan életet mentettek meg. Munkájuknak soha nem szabadna feledésbe merülnie, eredményeik és kitartásuk valódi inspirációt jelenthetnek mindnyájunknak. Emlékezzünk meg most öt olyan fantasztikus nőről, akik megváltoztatták a világot az állatokért.

Caroline Earle White

Az első amerikai menhely alapítója. 1869-ben létrehozta Philadelphiában és Pennsylvaniában az első állatvédelmi szervezeteket (Society for the Prevention of Cruelty to Animals, The Women’s Branch of the Pennsylvania Society for the Prevention of Cruelty to Animals). Az általa toborzott női aktivistákkal kóbor kutyákat és macskákat fogadtak be és találtak számukra szerető otthont. Az általa alapított menhelyek a mai napig léteznek. A kutyák és macskák mellett a lovakért is sokat tett. Adománygyűjtésbe kezdett, hogy a lovaknak legyen elég ivóhelyük a városban. Összesen 35 ivókút létesült a kampánya során, melyek közül sok még ma is használatban van.

Dr. Jane Goodall

Több mint hat évtizeden keresztül tanulmányozta a tanzániai csimpánzokat, ez volt a valaha végzett leghosszabb tanulmány. Rengeteget tanult a főemlősökről, ezáltal pedig a világ is sokkal többet megtudott róluk. 1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet, hogy folytassa a vadon élő állatok kutatását, valamint a csimpánzok védelmét, megőrzését és a környezetvédelmi edukációt. 1991-ben megnyitotta a Jane Goodall Intézet Tchimpounga menedékhelyét az elárvult csimpánzok számára, ahol jelenleg több mint 100 csimpánzról gondoskodnak.

Dian Fossey

Szenvedélyesen kutatta és szerette a ruandai hegyi gorillákat. Számos erőfeszítést tett, hogy megvédje a veszélyeztetett fajt az orvvadászoktól.  1967-ben megalapította a Karisoke Kutatóközpontot, és 1986-ban történt meggyilkolásáig minden idejét a hegyi gorilláknak szentelte. Halálát sokan összefüggésbe hozzák azzal, hogy védelmi törekvései szemben álltak az orvvadászok anyagi érdekeivel.

Jill Robinson

Életét a medveepe farmok elleni küzdelemre tette fel. Minden erejével azon van, hogy megszűnjön Ázsiában a medveepe kereskedelem és véget vessenek a medvék kínzásának. 1998-ban megalapította az Animals Asia szervezetet és medvemenhelyeket nyitott Kínában és Vietnámban. Több száz medve életét mentette meg. Emellett az ázsiai macskák és kutyák életéért is küzd, szervezete a macska- és kutyahús-kereskedelem felszámolásáért dolgozik Ázsiában.

Sangduen Lek Chailert

A legtöbben „Lek” néven ismerik, de Thaiföld „elefántsuttogójának” is nevezik, miután életét az elefántok védelmének szentelte. Tanúja volt annak, hogy milyen bántalmazásoknak vannak kitéve a ezek a csodálatos állatok, és elhatározta, hogy tesz valamit ez ellen. 1995-ben létrehozta az Elephant Nature Foundationt és egy menedékhelyet az ázsiai elefántok számára. Ez volt az első etikus elefántpark Thaiföldön, ahol a turizmusban dolgoztatott, kihasznált és kizsigerelt állatok menedéket találtak. A magyar filmesek által készített Szolgalelkű óriások című film remekül bemutatja a hölgyet és az általa létrehozott csodálatos elefánt menhelyet.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: theanimalrescuesite, wikipedia

The post Öt nő, akik megváltoztatták a világot az állatokért appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„Sokan mondják, hogy a könyvem nem is jöhetett volna jobbkor.”- nyilatkozta Dr. Jane Goodall legújabb könyve, a Book of Hope megjelenése kapcsán. Ezzel bátran egyetérthetünk. A Book of Hope, a Remény Könyve, ugyanis éppen akkor érkezett, amikor sokan kétségbeesettek, a helyzetük reménytelenné vált, a pandémia okozta kilátástalanság pedig áthatja a hétköznapokat.

Ebben a helyzetben kell a remény. Kell, hogy higgyük, hogy a klímakatasztrófát meg lehet állítani. Kell, hogy merjünk változtatni a szokásainkon. És kell, hogy elhiggyük, hogy képesek vagyunk tenni, segítséget nyújtani és kiállni. Dr. Goodall a Remény nagykövete. Szerinte a remény nem reménykedés, hanem tett. A remény elhatározást szül, ösztönöz és segít, hogy mindig megtaláljuk a jó megoldást.

A Remény Könyve olyan kérdésekben segít, mint például:

Hogyan őrizzük meg a reményt? Hogyan ébresszük fel a reményt a következő generációban?

A Book of Hope társszerzője az a Douglas Abrams, akihez a Book of Joy, a magyarul is nagy sikert aratott Az öröm könyve című mű fűződik. A közös műtől tehát inkább várhatunk gyakorlati, a hétköznapokban is jól használható kézikönyvet, mintsem elmélkedést a jövő kilátástalanságáról. Dr. Goodall karizmatikus személyisége és életútja a garancia arra, hogy hiteles és bevált segítséget kaphatunk.

Természetesen kötelező minden Jane rajongónak, azoknak is, akik olvasták a Reasons for Hope-ot. Bár a témából adódóan van némi átfedés, korántsem egy „remake”-ről van szó. Mondjuk annyi közös bennük, hogy Dr. Goodall mindent átható optimizmusa és szerény, de megalkuvást nem tűrő lénye sugárzik belőlük.

„Talán a leggyakrabban azt kérdezik tőlem: Valóban hiszed, hogy van még a világunk számára remény? A gyerekeink és unokáink jövőjére? És erre teljes szívemből „igen”-nel tudok felelni.” —Jane Goodall

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás és kép: http://www.janegoodall.hu/hope-a-remeny-konyve-2021; Kép: Photo by Ron Lach from Pexels

The post Megjelent Dr. Jane Goodall új könyve, a Book of Hope appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post „Passzold vissza Tesó!” – Eredményesen zárult a tavaszi kampány, a Covid-19 és a hőség ellenére is! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Definíció: „Zoonózis: olyan fertőző betegségek, amelyek állatról emberre képesek átterjedni (illetve emberről állatra: ez utóbbit fordított zoonózisnak is nevezik). Több súlyos betegség tartozik ide. A klímaváltozás következtében a betegségek kórokozóit hordozó állatok (vektor) közül soknak a tenyészhelye megváltozott. Eredetileg görög összetett szó: zoon jelentése állat, noszosz betegséget jelent.” (Wikipedia)

„A világ eddig ismeretlen kihívásokkal néz szembe. Amikor ezt írom, a COVID-19 koronavírus már világszerte több mint 3 millió embert fertőzött meg, és 218 286 halálos áldozatot követelt (2020. április 29.). Sokan önkéntes karanténba vonultak, távolságot tartanak a többiektől és a minimálisra szorítják vissza az érintkezéseik számát. A vállalkozások egy része bezárt, míg mások otthoni munkavégzéssel oldják meg a teendőket. Sokakat átmenetileg szabadságoltak, mások elveszítették az állásukat. A gazdasági következmények katasztrofálisak.

Követjük a híreket, és imádkozunk, hogy a halálozási ráta csökkenni kezdjen és mielőbb vége legyen a karanténnak. Kínában, ahonnan a COVID-19 koronavírus elterjedt, ez már meg is történt, a kínai kormány következetes intézkedéseinek köszönhetően. Remélhetőleg, hamarosan rendelkezésünkre áll majd a vakcina is, és az élet visszatérhet a normál kerékvágásba. Viszont soha nem szabad elfelejtenünk, hogy min mentünk keresztül és meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy a jövőben elkerülhessünk egy hasonló világjárványt.

Tragikus, hogy a zoonózis kutatásokkal (állatokról emberre terjedő betegségek, mint a COVID-19 is) foglalkozó kutatók már régóta megjósolták egy hasonló világjárvány lehetőségét. Szinte biztos, hogy a mostani világjárvány is így kezdődött, a vuhani halpiacon, ahol csirke és hal mellett, szárazföldi vadállatok húsát is árusították emberi fogyasztásra.

A zoonózis betegségek terjedése a piacokon

A piacokon a vadállatokat jellemzően kis ketrecekben, összezsúfolva tartják, és gyakorta a helyszínen vágják le őket. Így az emberek – az árusok és a vevők is – érintkezhetnek ezeknek az állatoknak, például cibetmacska, tobzoska, denevér, nyestkutya, kígyók, stb. az ürülékével, vizeletével, vérével és egyéb testnedveivel.

A SARS, amely szintén zoonózis, szintén egy vadállatpiacon, a kínai Guangdongban ütötte fel a fejét.

A legtöbb kínai piac sokban hasonlít az európai és amerikai termelői piacokhoz. Világszerte rengeteg frissáru piac van, ahol zöldséget, gyümölcsöt és gyakorta háziállatok húsát vásárolhatjuk meg kedvező áron. És természetes, hogy sokan a szupermarketek helyett, inkább ott vásárolnak.

Nem Kína az egyetlen hely, ahol ideális körülmények adódtak, hogy a kórokozók átlépjenek egyik fajról a másikra. Több ázsiai országban vannak ilyen piacok. Vagy említhetnénk az afrikai bozóthús-piacokat, ahol a vadállatokat élve és húsként is értékesítik. Az emberi HIV/AIDS betegséget a bozóthús-kereskedelem miatt a csimpánzokról emberre átterjedt kórokozónak köszönhetjük. Az ebola szintén állatokról terjedt át a főemlősökre és az emberre.

 A vadállatok illegális kereskedelme és a betegségek terjedése

A vadállatok és azok testrészeinek világszerte elterjedt illegális kereskedelme szintén aggodalomra ad okot. Sajnos egy kivételesen jövedelmező, sokmilliárdos üzletről beszélünk, amelyet gyakran bűnszövetkezetek űznek. Nem csak kegyetlenség, és bizonyosan a fajok kipusztulásának egyik fő oka, de a zoonózisok terjedéséhez is hozzájárul. Ahogy a vadállatok, vagy egyes részeik, illegálisan átlépik az országhatárokat, úgy mennek velük a vírusok is.

A majmok és főemlősök, madarak és hüllők, illetve egyéb vadállatok hobbiállatként tartása szintén aggasztó. Egy harapás vagy  karmolás súlyos következményekkel járhat.

Amint zoonózisként azonosították a COVID-19-et, a kínai hatóságok betiltották a vadállatok húsának értékesítését és fogyasztását, bezárták a vuhani piacot és megtiltották a vadállatok húsért történő tenyésztését.

Több ezer olyan „vállalkozás” üzemel azonban Ázsia-szerte, ahol a vadállatokat továbbra is húsukért nevelik. Bizonyos vidéki közösségekben ez egyfajta megélhetésnek számít. Amíg nem biztosítanak más megélhetést ezeknek az embereknek, és azoknak, akik a vadvilág kizsákmányolására kényszerülnek, hogy megkeressék a napi betevőt, addig a kormányok tiltó rendeletei csak illegalitásba űzik ezeket a tevékenységeket. Így a szabályok betartása talán még reménytelenebb lesz.

Mindenesetre, a vadállatok kereskedelme, tenyésztése és fogyasztása ellen szóló rendeleteket állandósítani kell, és az egész társadalom érdekében szigorúan be is kell őket tartatni. Szerencsére, egy felmérésben a megkérdezett kínai és ázsiai állampolgárok nagy része egyetértett abban, hogy a vadállatokat nem szabadna húsukért, gyógyászati célra és a szőrméjükért kizsákmányolni.

A nagyüzemi állattartás és a betegségek

Nem csak a vadállatoktól eredeztethető zoonózis. A nagyüzemi állattartási körülmények, ahol rengeteg állat él összezsúfolva, szintén kedvez a vírusok emberre történő átvitelének. A madárinfluenza és sertéspestis néven ismert betegségek a baromfi- és sertésüzemekből terjedtek el. A háziállatok és értelmes lények, akik éreznek félelmet és fájdalmat. A MERS-járvány feltételezhetően a Közel-Keletről indult, ahol valószínűleg fertőzött dromedárok nem megfelelően elkészített húsát vagy tejét fogyasztották.

Összefoglalás

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a zoonózisok kialakulásának okát figyelmen kívül hagyjuk, akkor még a COVID-19-nél is sokkal súlyosabb fertőzésekkel kell majd szembenéznünk. Sokan úgy hiszik, hogy az ember és a természet kapcsolata fordulóponthoz ért. Meg kell állítanunk az erdőirtást és a természetes élőhelyek pusztítását szerte a világon.

El kell kezdenünk alkalmazni a környezetbarát technológiákat, és új megoldásokat kell találnunk a táplálékigényünk és az egészségünk biztosítása érdekében. Fel kell számolni a szegénységet, hogy ne kelljen senkinek sem a vadászatból és a vadállatok kizsákmányolásából, a természet pusztításából megélni. Segítenünk kell azokat a közösségeket, akiknek az élete és a megélhetése a környezet egészségén múlik, hogy megfelelő környezetvédelmi intézkedésekkel és gyakorlattal fejlődhessenek. Végül pedig, az agyunkat és a szívünket együtt kell használnunk, hogy az ösztönös tudásunkkal, a tudománnyal és a rendelkezésünkre álló innovatív technológiák segítségével bölcsebb döntéseket hozhassunk az emberek, az állatok és a közös környezetünk sorsáról.

Míg érthető módon elsődleges szempont, hogy a COVID-19-et ellenőrzés alá vonják, nem feledkezhetünk meg a másik válságról, melynek hosszú távú katasztrofális hatásai ellehetetleníthetik a jövő generációkat. A klímaváltozás elleni küzdelem egyre erőteljesebb. Az ipar szereplőinek és a kormányoknak érezniük kell a nyomást, hogy csökkentség az üvegházhatású gázok kibocsátását, védjék az erdőket és megtisztítsák a tengereket.

A koronavírus-világjárvány hatására a világ számos országában az ipar leállásra kényszerült. Ennek következtében, sokan életükben először lélegezhettek be tiszta levegőt és láthatták meg az éjszakai égbolton ragyogó csillagokat.

Remélem, hogy a vállalatok és a kormányok megértik, hogy milyennek kellene lennie a világnak, és azt is, hogy a természet semmibevétele vezetett minket a mostani világjárványhoz. Bízom benne, hogy ezt a tapasztalatot arra használják fel, hogy tiszta, megújuló energiaforrásokat fejlesztenek, felszámolják a szegénységet és olyan megélhetést biztosítanak az embereknek, amely nem jár a természet és az állatok kihasználásával.

Értsük meg, hogy részei vagyunk a természetnek. Az ételünk, a vizünk és a tiszta levegőnk múlik ezen. Ismerjük fel, hogy az emberek, az állatok és a környezet egy nagy egész része. Mutassunk tiszteletet egymás iránt, a többi érző, értelmes állat és az Anyatermészet iránt. A mi és az ő gyermekeik jóléte érdekében, és azért, hogy a Föld, az otthonunk, visszanyerhesse az egészségét.”

Forrás: Dr. Jane Goodall – A Jane Goodall Intézet alapítója, az ENSZ Béke nagykövete, janegodall.com.au. Képek: pexels.

The post Dr. Jane Goodall gondolatai a COVID-19 és a zoonózis kapcsán appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Csimpánzok

Dr. Jane Goodall szeretete a csimpánzok iránt gyermekkorában kezdődött, amikor Édesapjától plüssmaci helyett egy plüss csimpánz kapott ajándékba. A kis Jane annyira megkedvelte a mókás figurát, hogy saját bevallása szerint innen eredeztethető az állatok iránti vonzalma. Jubilee, a játék csimpánz most már Dr. Goodall íróasztalán csücsül.

Hatvan évvel ezelőtt kezdődött az a történet, amely egy fiatal lányról szól, aki mit sem törődve a konvenciókkal, a főemlős-kutatás kiemelkedő alakja lett. A fiatal Jane nem járt egyetemre, nem vett rész olyan formális oktatásban, amely meghatározta volna a kutatási módszertanát. Ő egyszerűen csak meg akarta ismerni a csimpánzokat. Módszerei naivak voltak, de épp ez a naivitás és eredendő kíváncsiság vezetett ahhoz, hogy örökre megváltoztatta az állatokról, az állatok viselkedéséről és az etológiáról alkotott fogalmainkat. A fiatal Jane alaposan megfigyelte a Gombe Nemzeti Park csimpánzcsaládjait. A közelükbe merészkedett, és elfogadtatta magát velük. Észrevette, hogy az állatok nem csak érzelemmentes ösztönlények, hanem szociális kapcsolataik, interakcióik vannak. Ma már bátran mondhatjuk, hogy személyiségek. Hatalmasat csalódott, amikor megfigyelte, hogy a csimpánzok képesek a hatalmaskodásra és a viszálykodásra. Addig úgy hitte, az önzés és a gonoszság kizárólag emberi tulajdonságok.

Módszerei miatt rengeteg kritika érte, kutatásait pellengérre állították. Vizsgálatai azonban olyan tényszerű bizonyítékokat mutattak be, amelyek a kutatók addigi elméleteit az állatok és emberek közötti különbözőségről hitelesen cáfolták. Megfigyelései révén kiderült, hogy az addig kizárólag emberi tulajdonságnak hitt eszközhasználat a csimpánzok körében is megfigyelhető.

Gombétól a globális környezetvédelemig

Dr. Goodall kutatási módszertana és eredményei ledöntöttek egy olyan falat ember és állat között, amelynek köszönhetően átalakult a fajok viszonya, az egymás iránti tisztelet és az, ahogy emberként más fajokra nézünk.

Ahogy jobban megismerte és meg akarta óvni a csimpánzokat, Dr. Goodall rájött, hogy a gombei csimpánzok csak akkor menthetők meg, ha az élőhelyüket biztonságban meg tudják tartani. Ez pedig függ a környező települések lakóitól, az ő munkalehetőségeiktől és elköteleződésüktől. Nem helyi, hanem sokkal összetettebb probléma, emiatt pedig összefogásra, széleskörű szervezésre és nevelésre van szükség, hogy megoldást találjanak rá. Így lett kutatóból aktivista, majd idővel a globális környezetvédelem egyik leghitelesebb követe, aki fáradhatatlanul járja a világot, hogy eljuttassa az üzenetet mindenkihez.

A National Geographic új dokumentumfilmjében olyan ismert környezetvédők – és egyben Dr. Goodall közeli ismerősei – szólalnak meg, mint Dr. Richard Wrangham vagy Harry herceg.

Forrás és képek: ng.hu; wikipedia: By William Waterway – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=18457292; By Muhammad Mahdi Karim – Own work, GFDL 1.2, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=72964222 Indexkép: pexels.

The post Föld Napja a Remény jegyében appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A herceg és Dr. Goodall a windsori kastélyban találkoztak, ahol a kutatónő a Roots&Shoots (Gyökerek és hajtások) program vezetőségi ülésén vett részt. Harry herceg a rendezvény során beszédet mondott a Roots & Shoots programban résztvevő hallgatóknak, akik beszámoltak a program keretében folytatott tevékenységükről. A fiatalok olyan projekteket dolgoznak ki és alkalmaznak, amelyekkel a saját közösségüket környezetvédelemre, tudatosságra inspirálják. 

“A jó hír az, hogy Titeket, fiatalokat, nem kell meggyőzni arról, hogy sürgősen tennünk kell valamit [a bolygónk megmentéséért], hiszen Ti már ténylegesen minden egyes nap tesztek érte. Az elkötelezettségetek és a változás, amit elértek példaértékű.” – mondta Harry herceg – “Ahogy nagymamám, a Királynő mondta:

„Néha a világ gondjai olyan hatalmasak, hogy úgy érezzük, csak keveset tudunk tenni, hogy enyhítsük őket. Önmagunkban nem törölhetjük el az igazságtalanságot, nem zárhatjuk le a háborúkat, de az apró jótettek ezreinek hatása hatalmasabb, mint azt el tudnánk képzelni.” 

A hazánkban is működő Roots & Shoots program segíti a fiatalokat, hogy a saját közösségeiken belül tegyenek a környezetért. Dr. Goodall 1991-ben, Tanzániában hozta létre a programot, mindössze 12 hallgató részvételével. Mára ez a kicsiben indult kezdeményezés világszerte 700 000 főt tudhat a soraiban, óvodáskorú gyermekektől egyetemistákig. A Roots & Shoots lehetőséget biztosít a gyermekeknek és fiataloknak, hogy részt vegyenek különböző környezetvédelmi kampányokban, segíti őket saját környezetvédelmi projektjeik megtervezésében és kivitelezésében.

A találkozóra 26 országból érkezett diákok mindannyian a Roots & Shoots program résztvevői, akiknek projektjei olyan sürgető, globális méretű problémák megoldását célozzák mint a klímaváltozás, a globális felmelegedés, az állatvédelem, az óceánok szennyezése, a nem fenntartható életmód vagy a konfliktusok megoldása.

Bujdosó-Szalay Adél / kutyabarát.hu

Forrás és képek: Good Morning America; Jane Goodall Intézet

The post Harry herceg és Dr. Jane Goodall összefogtak, hogy segítsenek a fiataloknak megmenteni a bolygónkat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.