csimpánz - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová

Az emberi agy különösen reagál a csimpánzok hangjára

Bohata Krisztina — Wed, 10 Dec 2025 15:10:12 +0000

Egy friss vizsgálat szerint az emberi agy nemcsak az emberi hangokra érzékeny. Bizonyos területek a csimpánzok vokalizációira is erőteljesen reagálnak. A Genfi Egyetem kutatói olyan agyi mintázatot azonosítottak, amely csak a csimpánzhangok esetében aktiválódik. Miközben bonobók vagy makákók hangjai nem váltanak ki hasonló választ. Az eredmények arra utalnak, hogy a hangfelismerés képességének vannak mélyen gyökerező, közös evolúciós alapjai.

Hogyan vizsgálták a hangokra adott agyi választ?

A kutatók 23 önkéntes részvételével végeztek kísérletet. A résztvevők négyféle hangot hallgattak: emberi hangokat, valamint csimpánz-, bonobó- és makákó hangokat. A bonobók hangja inkább madárénekhez hasonlíthat, a makákóké pedig messzebb áll az emberi hangzástól. Mindezt funkcionális MRI-vel követték, így pontosan látták, hogyan változik az aktivitás a hallókéregben. A vizsgálat célja az volt, hogy kimutassák: létezik-e az agyban olyan terület, amely kifejezetten bizonyos főemlősök hangjára reagál. A kérdés azért fontos, mert segít megérteni, milyen korai idegrendszeri folyamatok járultak hozzá a hangfelismerés és később a nyelv kialakulásához.

A csimpánzhangokra különösen érzékeny agyi régió

A kutatók találtak olyan területet az agyban, amely élénken reagált a csimpánzok vokalizációira. Ez a régió szerepet játszik a beszédhangok, a zenei mintázatok és az érzelmi jelzések feldolgozásában is. A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a csimpánzok hangjai sokkal erősebb választ váltottak ki, mint a genetikai szempontból ugyanennyire közeli bonobók hangjai. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy az agy működését nemcsak az evolúciós közelség, hanem a hang akusztikai jellemzői is befolyásolják.

A felfedezés arra utal, hogy az emberek agya őrizhet olyan ősi idegi mechanizmusokat, amelyek már a nyelv kialakulása előtt is szerepet játszottak a hangfelismerésben. Ez segíthet megérteni, hogyan alakult ki a vokális kommunikáció, és milyen folyamatok tették lehetővé a beszéd megjelenését. A kutatók szerint a további vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogyan alakul ki a hangfelismerés a korai életkorban – akár már a magzati fejlődés során –, és milyen szerepet játszanak ebben az evolúciósan régi idegrendszeri mintázatok.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post Az emberi agy különösen reagál a csimpánzok hangjára appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Meglepő felfedezés: a csimpánzok napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt

Bohata Krisztina — Tue, 30 Sep 2025 06:24:58 +0000

Új kutatás bizonyította, hogy a csimpánzok étrendjük révén rendszeresen fogyasztanak alkoholt. Afrikai élőhelyükön sok olyan gyümölcsöt esznek, amelyek természetes módon megerjednek. A tudósok számításai szerint így naponta akkora mennyiségű alkohol jut a szervezetükbe, mint amennyit egy ember két pohár ital elfogyasztásával venne magához.

Kifejezetten szeretik az erjedt gyümölcsöket

A vizsgálat során több száz gyümölcsöt elemeztek Ugandában és Elefántcsontparton. Kiderült, hogy a csimpánzok gyakran választják a magasabb alkoholtartalmú fügét és szilvát. Egy nap alatt nagyjából 14–15 gramm alkohol jut a szervezetükbe, ami testtömegükhöz mérten is jelentős mennyiség.

Bár az adat elsőre soknak tűnik, fontos tudni, hogy az erjedt gyümölcsök alkoholtartalma alacsony, átlagosan mindössze 0,3 százalék. Ez sokkal gyengébb, mint a bor vagy a sör. A csimpánzok ezért nem esnek bódult állapotba, viszont ha nagy mennyiségben falják a fügét, érezhető hatást tapasztalhatnak.

Evolúciós jelentősége is van

A kutatók szerint mindez nem véletlen. Az emberek, a csimpánzok és a gorillák közös genetikai adottsága, hogy szervezetük gyorsabban bontja le az alkoholt. Ez arra utal, hogy őseink már nagyon régóta találkoztak erjedt ételekkel, és alkalmazkodtak hozzájuk. Az is felmerült, hogy a közös gyümölcsevés és az ebből származó enyhe alkoholhatás segíthetett a közösségi kapcsolatok erősítésében.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: NationalGeographic

The post Meglepő felfedezés: a csimpánzok napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Július 14-e: A Csimpánzok Világnapja

Bujdosó-Szalay Adél — Tue, 01 Jul 2025 19:52:26 +0000

Július 14-e nemcsak a nagy francia forradalom emléknapja, hanem a Csimpánzok Világnapja is. Ezen a napon ünneplésre hívják az embereket világszerte, legközelebbi rokonaink, a csimpánzok megünneplésére.

A ma élő főemlősök közül a csimpánzok a legközelebbi rokonai az emberi fajnak. A hozzánk hasonlóan társaságkedvelő, szociális csimpánzok közé tartozik a közönséges csimpánz és a bonobó, vagy törpecsimpánz. Fejlődésük körülbelül 6, illetve 2,5 millió éve vált el az emberi fajétól.

A csimpánzok Nyugat-Afrikában Guineától Gabonig, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi részén élnek. A hímek jóval nagyobb termetűek a nőstényeknél, és a populációk között is nagy a testméretbeli különbség. A hímek testtömege 35-70 kg, míg a nőstényeké 25-50 kg között változik. Zárt, több hímet és nőstényt, illetve kölyköket is számláló csoportokban élnek. Társas viszonyaik sokban hasonlítanak az emberi családi, társas kapcsolatokra.

Rendkívül intelligens állatok, memóriájuk még az emberénél is jobb. Képesek az együttérzésre, a gondoskodásra és a kötődésre valamint a jövő megtervezésére is. Lenyűgöző intelligenciájuk és társas életük elsősorban Dr. Jane Goodall brit etológus helyszíni megfigyeléseinek köszönhetően vált kutatás tárgyává. Jane először 1960. július 14-én lépett a Tanganyika-tó partjára, hogy személyesen tanulmányozza legközelebbi rokonainkat. Ez a dátum vált később a Csimpánzok Világnapjává.

Ezen a napon kerüljenek ők a figyelem középpontjába, és egyben remek alkalom ez arra, hogy mi is kapcsolódjunk főemlős rokonainkkal, és rajtuk keresztül megtanuljuk, hogyan élhetünk jobban, nagyobb összhanggal a teremtett világ egészével.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Jane Goodall Intézet; https://hu.wikipedia.org/wiki/Csimp%C3%A1nz; Kép: Photo by Francesco Ungaro: https://www.pexels.com/photo/photography-of-monkey-1238352/

The post Július 14-e: A Csimpánzok Világnapja appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Ezért tartják meg a főemlősök halott kicsinyeiket

Bohata Krisztina — Mon, 30 Jan 2023 07:10:30 +0000

Egy főemlős hajlamos úgy viselkedni halott kicsinyével mintha az még élne. Mindenhová viszi magával, vigyáz rá és óvja. Olykor még etetni is próbálja. A folyamat egészen hosszú ideig eltarthat. Hetekig, de akár hónapig is ragaszkodnak kicsinyükhöz. Még akkor is, amikor annak teste már bomlásnak indult. A kutatók eddig nem tudtak pontost választ adni a miértre. A napokban azonban megjelent egy tanulmány a Live Science című folyóiratban, melyben úgy tűnik, megtalálták a választ a kérdésre.

Széleskörű megfigyelés

A kutatók több mint 400 olyan esetet elemeztek, amikor ez a viselkedés megfigyelhető volt. A 400 esetet összesen 50 főemlősfaj egyes egyedei produkálták, így szinte mindegyik fajnál előfordulhat a jelenség. A kutatás adatai először is arra engedtek következtetni, hogy az anya és a gyermek életkorának köze lehet ehhez a viselkedéshez. A legtovább az emberszabású majmok hordozták maguknál halott kicsinyeiket. Egyesek akár több hónapig is.

Több oka lehet

A fiatal anyák számra elképzelhető, hogy a halál fogalma és jelentése még nem nyilvánvaló. A kutatók úgy vélik, hogy ebben az esetben egyszerűen még túl fiatal ahhoz, hogy megértse a halál következményeit az anya. A másik lehetséges ok a gyászreakció. Úgy vélik, hogy a kicsinyek megtartása átsegíti őket azon a stresszen és traumán, amit annak elvesztése okoz. Számos főemlős, akiknél nem figyelhető meg a halott csecsemő hordozása, szintén erős gyászreakciókat mutat. Csoportosan összegyűlnek a halott test mellett, körbeülik és némán nézik halott társukat. Egyesek hosszú idő után is képesek visszamenni a csoportos gyász helyszínére.

Fejlett érzelmi intelligencia

Ez a viselkedés egyértelműen azt mutatja, hogy ezek az élőlények mennyire fejlettek érzelmileg. A főemlősök hasonló módon gyászolják a veszteséget, ahogy az emberek. De nem csak a gyászban hasonlítanak az emberre. Egyes fajok köszönnek egymásnak találkozáskor és búcsúzáskor. Ez a viselkedés csak az emberekre jellemző és erre a néhány majomfajra. Talán nem is olyan különösek ezek az egyezések, hiszen a majmok DNS-e 99 százalékban megegyezik az emberével.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

The post Ezért tartják meg a főemlősök halott kicsinyeiket appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Lelőttek három csimpánzt egy svéd állatkertben

Bohata Krisztina — Tue, 20 Dec 2022 09:20:55 +0000

A Jane Goodall Intézet közleményben ítélte el az állatkertben történteket, ahol három csimpánzt lőttek ki, egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan miért. Az állatkertből több csimpánz is megszökött a kifutójából, közülük pedig legalább hármat lelőttek.

Három csimpánz a közlemény kiadásakor még mindig csapdában volt az épületben. Az állatkert vezetősége szerint nem volt más alternatíva, csak a csimpánzok kilövése. Nyugtató lövedéket az állatoknak okozott stresszre hivatkozva nem alkalmaztak. Továbbá az is kiderült, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű érzéstelenítő lövedék az állatkertben.

A Jane Goodall Intézet határozottan elítéli, hogy emberi gondozás mellett egy állat lelövésére kerüljön sor. Mindig kell lennie más megoldásnak. Hangsúlyozzuk azt a fontos szerepet, amelyet a gondozók játszhatnak a csimpánzok kifutóba való visszavezetésében. Az állatkerteknek pedig mindig elegendő nyugtatóval kell rendelkezniük, hogy elkerüljék az ilyen tragédiákat. A csimpánzok kilövése csakis mások közvetlen veszélye esetén jöhet szóba, mint legvégső megoldás. Megítélésünk szerint igencsak kérdéses, hogy erről volt szó. Szívfacsaró, hogy az egyik lelőtt csimpánz még csak három éves volt. (részlet a Jane Goodall Intézet nyilatkozatából)

Nem eutanázia történt

Az intézet szerint nem helyes, hogy az állatok lelövésére az eutanázia szót használják. Ez ugyanis azt jelenti, hogy mindez az állatok érdekében történt. Véleményük szerint azonban ez nem igaz. Úgy gondolják, hogy egy állatkertnek nem is szabadna állatot tartania, ha az egyetlen megoldás szökés esetén a leölés. A csimpánzok rendkívül intelligens állatok, akik meg tudják találni a módját annak, hogy kiszabaduljanak a kifutójukból.

Fontos lenne, hogy ilyen esetben fel legyen készülve az állatkert és a gondozók arra, hogy valamilyen humánus módon vegyék rá az állatokat arra, hogy térjenek vissza a kifutójukra. Az ilyen eset nem egyedülálló, számos példa van arra, hogy egy kiszökött csimpánzt visszaterelték fegyverek és nyugtató nélkül a helyére. Az pedig elfogadhatatlan, hogy nincs megfelelő mennyiségű nyugtató lövedék egy állatkertben.

Vizsgálatot követelnek

A Jane Goodall Intézet egy független vizsgálatot sürget, mert az állatkert nem ad egyértelmű magyarázatot arra, hogy pontosan miért történt a tragédia. Kérdés még a további három csimpánz sorsa, akik egyelőre (a nyilatkozat idején) még nem tértek vissza a kifutójukba. Felszólították a Furuviksparken vezetőségét a további tragédiák elkerülésére, a helyzet megfelelő kezelésére.

„ A helyzet ellenőrzött megoldásának – vagyis a csimpánzok és az emberek biztonságának – érdekében használják a nemzetközi hálózaton belül rendelkezésre álló szakértői segítséget.”

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: janegoodall.hu

The post Lelőttek három csimpánzt egy svéd állatkertben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Elrabolt csimpánzbébikért követelnek váltságdíjat Kongóban

Bohata Krisztina — Thu, 06 Oct 2022 05:43:17 +0000

A történet egészen elképesztő. Ki gondolná, hogy az emberrablás, a fogva tartás és a váltságdíj követelése ma már az állatokat is fenyegeti. Különösen azokat a ritka vagy veszélyeztetett állatokat, melyekért mindent megtesznek gondozóik. Pedig sajnos a kongói történet nagyon is valós és megdöbbentő: csimpánzokért követelnek váltságdíjat bűnözők.

Új fogalom: állatrablás

A három csimpánzbébit egy állatkereskedésből mentették meg állatvédő aktivisták és egy menhelyen kerültek elhelyezésre. Az állatrablók innen vitték magukkal a három kölyköt, bántalmazták és fogva tartják őket, az életükért pedig váltságdíjat követelnek. A Jeunes Animaux Confisqués au Katanga (JACK) menhely alapítói, Roxanne és Franck Chantereau elmondták, hogy az állatrablóktól videókat kaptak, melyen a csimpánzok egy piszkos, rendezetlen helyen voltak láthatók. Az egyik csimpánznak a feje fölé volt kötve a karja. Az alábbi videót Facebook oldalukon is közzé tették.

Az emberrablók azzal fenyegetőztek, hogy lefejezik az egyik állatot, a másik kettőt pedig eladják kínai emberkereskedőknek, ha nem kapnak nagy összegű készpénzt. Az állatrablók ezen túlmenően a menhely vezetőjét és annak családját is halálosan megfenyegették. Hussain, Monga és César nevű csimpánzok elrablásáról rengeteg helyen hírt adtak és a rendőrség is nyomoz.

A menhely vezetője elmondta, hogy már többször is célba vették őket, de ez az első eset, hogy egy főemlősért váltságdíjat követelnek, vagy halálos fenyegetést kapnak. A térség állatvédelemmel foglalkozó munkatársai és a szakértők bíznak abban, hogy az állatrablás gyakorlata nem veti meg lábát Kongóban, ezért úgy gondolják, nem szabad engedni az állatrablók követeléseinek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

The post Elrabolt csimpánzbébikért követelnek váltságdíjat Kongóban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Így élnek most a kegyetlen állatkísérletekből mentett csimpánzok

Bohata Krisztina — Sat, 21 May 2022 12:22:34 +0000

Libéria fővárosának közelében hat lakatlan szigeten élnek azok a csimpánzok, akiket hosszú éveken keresztül kegyetlen állatkísérletekre használtak. Összesen hatvanöten vannak.

A kísérleteket az Egyesült Államok egyik vérbankja finanszírozta és évtizedeken át tartott. Ez alatt az idő alatt becslések szerint 400 csimpánzt tartottak fogva ketrecekben, egy libériai laboratóriumban. Az állatokon biopsziákat és egyéb fájdalmas kísérelteket hajtottak végre. Az évek során, ahogy kezdték betiltani az ilyen jellegű kísérleteket, a laboratóriumban lévő csimpánzok száma csökkent. A 2000-es évek elején zárták be végleg a labort, ekkor a csimpánzokat hat lakatlan szigetre telepítették át, de nem gondoskodtak róluk.

Hepatitis B vakcina kutatására használták őket

A kísérletek még a hetvenes években kezdődtek. A Hepatitis B vakcina kutatására vonatkozó laboratóriumi állatkísérleteket a New York Blood Center, egy vérbank rendelte meg. Több száz csimpánzt vásároltak a laboratórium részére, a kegyetlen kísérleteket legtöbbjük nem élte túl. 2015-ben a New York Blood Center elsősorban állatvédelmi aktivisták nyomására csökkentette a finanszírozást, a hatvanöt megmaradt csimpánzt pedig a szigetekre telepítették.

Itt azonban nincs számukra megfelelő és elég természetes táplálék és ivóvíz. Egy nagy nemzetközi állatvédelmi szervezet, a HSI (Humane Society International) azonnal jelentkezett, hogy gondját viselje a csimpánzoknak és vállalta, hogy életük végéig gondoskodik az állatokról. Ehhez azonban a vérbank beleegyezésére volt szükség, melyet végül 2017-ben kaptak meg.

Nem engedhetők vissza a vadonba

Mivel a csimpánzok egész életüket fogságban töltötték, nem telepíthetők vissza a vadonba. A HSI gondoskodik arról, hogy ezek az állatok a lehető legjobb módon éljék le hátralévő napjaikat. A csimpánzok folyamatosan friss élelmet és orvosi ellátást kapnak a gondozóktól. Minden reggel több mint 200 kilogramm élelmet készítenek számukra, az esti adag pedig 120 kilogrammot nyom. A szigeten élő csimpánzok akár 30 évig élhetnek, de a HSI továbbra is gondoskodik róluk. Ezen a videón többek között az etetésüket láthatjátok.

A csimpánzokról készült dokumentumfilmet ITT nézhetitek meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Onegreenplanet

The post Így élnek most a kegyetlen állatkísérletekből mentett csimpánzok appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Így karácsonyoznak a gyógyszerkísérletekből mentett csimpánzok

Bohata Krisztina — Tue, 24 Dec 2019 07:06:31 +0000

A Chimpanzee Sanctuary Northwest egy csimpánz menhely, lakói laboratóriumi gyógyszer kísérletekből, bezárt állatkertekből, vadasparkokból kerültek a menhelyre, ahol egy számukra tökéletesen kialakított, tágas helyen tölthetik megérdemelt nyugodt napjaikat.

Gondozóik és a menhely alapítói a megfelelő táplálás és ellátás mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a csimpánzok mentális egészsége is rendben legyen, hiszen ezek az állatok rendkívül intelligensek és érzékenyek. Fontos, hogy környezetük stimulálja az elméjüket, ne csak fizikai, de szellemi kihívásokkal is találkozzanak nap mint nap. A kiegyensúlyozott, biztonságos élet egyik alappillére számukra a megfelelő rutin kialakítása, melynek fontos része a napi háromszori étkezés. Tudják mikor és mire számíthatnak, de gondozóik igyekeznek feldobni a rutin étkezéseket egy kis feladattal, ajándékkal.

Így történt ez karácsony közeledtével is, amikor a csimpánzok közel 2 hektáros kifutóján lévő korábbi karácsonyi ünnepségből „mentett” három fenyőfából karácsonyi meglepetést készítettek a lakóknak. A menhely lakói az ünnepek közeledtével sok felajánlást és ajándékot kapnak, ezekkel díszítették fel a fákat. A csimpánzok nagyon hamar ráéreztek a karácsonyi hangulatra, begyűjtötték az ajándékokat és megették a sok finomságot. A képek alapján igazán élvezték az ünnepi kincsvadászatot.

A karácsonyi ünnepségről és meglepetésről a menhely munkatársai készítettek fényképeket és beszámolót. A csimpánzotthon nem fogad látogatókat, nem engednek turistákat és érdeklődőket a csimpánzok közelébe, de igyekeznek gyakran hírt adni az otthon életéről és az állatok hogylétéről.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás, fotók: chimpsnw.org, onegreenplanet.org

The post Így karácsonyoznak a gyógyszerkísérletekből mentett csimpánzok appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.