Egy kutatás segítségével jobban megérthetjük a kutyák evolúcióját
Egy ősi kutyafajta genetikai térképe segítheti a kutyák evolúciójának jobb megértését.
Egy ausztrál szakemberekből álló kutatócsoport az Afrikából származó basenji ősi kutyafajta teljes genomját térképezte fel, hogy jobban megértsük a kutyák evolúcióját, háziasításuk folyamatát és a fajtákra jellemző betegségek kialakulását.
A basenji nem ugat
Ennek az ősi, kistermetű, igen különleges kutyafajtának az egyik sajátossága, hogy nem tud ugatni. Ma is együtt él néhány afrikai törzs tagjával, és közösen vadásznak. A BMC Genomics című folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutyafajták családfájának törzsénél elhelyezkedő basenji genomja torzítatlan referenciaként fog szolgálni a különböző fajták jövőbeli összehasonlításakor.
A genetikai változások felkutatása
A tanulmányt vezető Richard Edwards, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem munkatársa szerint a basenji genetikai térképe segíthet meghatározni a háziasítást, és a későbbi tenyésztést kísérő genetikai változások idejét és irányát. Egy másik kutató, Kylie Cairns arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen kutatással sokkal közelebb kerülhetnek az orvosok az egyes betegségek kialakulásának okához, azok kockázatának megértéséhez. A basenji genomja továbbá kulcsfontosságú viszonyítási alap lesz egyebek között a farkasok és dingók esetében.
Az ember néhány ezer éve háziasítja a kutyákat
Ehhez képest a legtöbb kutyafajta csak az elmúlt 200-300 évben jelent meg. Ezért a korai fejlődésre nincs rálátása a kutatóknak, nem tudják, hogy az ősi kutyafajtákból pontosan hogyan lettek a mai fajták, miként fejlődtek, és az ember milyen változásokat idézett bennük elő.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: MTI
