Nincs elég szörnyű szaporító telep ma Magyarországon, hogy az emberek szeme kinyíljon

Nincs elég szörnyű szaporító telep ma Magyarországon, hogy az emberek szeme kinyíljon

2018 SZEPT 14  |  Hírek

Mint azóta kiderült, két holland nő, anya és lánya tartotta borzalmas körülmények között egy barcsi házban azt a több mint száz tacskót, akiket a rendőrség segítségével állatmentők menekítettek ki a minap – írta meg az Index. Nem győzünk elég cikket megjelentetni a témában, hogy miért ne vegyük meg az olcsó kutyát a szaporítótól, hiszen ha vásárlói vagyunk ennek a piacnak, mi magunk is hozzájárulunk az állatok kínzásához, kizsigereléséhez. De ha vannak szaporítók, az magyarul annyit tesz, hogy vannak vásárlók is.

 

Az index.hu információi szerint a két nő ellen korábban Hollandiában is indult eljárás, mert ott közel háromszáz kutyát tartottak. A háromszázból több mint százhetvenet elkoboztak tőlük a holland hatóságok, egyúttal több tízezer eurós bírsággal is büntették őket, ám a két nő először Belgiumba, majd Magyarországra tette át "székhelyét".

Amikor a magyar rendőrök, az önkormányzat, területileg illetékes hatósági állatorvos és az állatvédők kivonultak a barcsi ingatlanba, a kutyákon kívül biankó kutyaútleveleket, valamint egy fel nem használt mikrochip-et is találtak. Először 92 kutyát gyűjtöttek be a házból, de később kiderült, hogy papírkartonokba rakott törölközők között további kutyákat rejtettek el a nők. 

Elsősorban erkölcsi kérdésnek kellene lennie, nem anyaginak

A minőségnek bizony ára van, amit sok ember még mindig nem tud hova tenni, ha kutyákról van szó. Sem a minőség, sem az ár fogalmát. Ami pedig megkülönbözteti a tenyésztőt és a szaporítót, az a végcél. 

Míg egy tenyésztő elsődleges törekvése arra irányul, hogy a fajtát nemesítse, minél egészségesebb és szebb egyedek szülessenek nála, addig a szaporítónak egyetlen célja van: minél rövidebb idő alatt minél több haszonra szert tenni. Átgázolva az állatokon, megtévesztve, megkárosítva a vevőket.

A tenyésztők gyakran megelégelik az állandó igazságtalan versenyt a szaporítókkal, a magyarázkodást a zavarba ejtő, szemrehányó kérdésekre: miért is annyira drága a náluk megvásárolható kölyökkutya? Ide kattintva megtalálhatod összefoglalónkat, hogy egy tenyésztő által árult kölyökkutya ára miért magasabb, ugyanitt azt is megértheted, miért járnak még ennek ellenére is rosszabbul anyagilag azok, akik a minőséget a mennyiség elé helyezik. Hogyan ismerhetjük fel és kerülhetjük el messziről a szaporítókat? Csak tudnunk kell olvasni a jelekből, itt bővebben olvashatsz ezekről.

Magyarország világhírű a szaporítóiról

- Régebben nagy szám volt, ha olyan szaporítótelepekre bukkantunk, ahol 50 kutya volt. Ma már ez nem számít rendkívülinek, vannak olyan telepek, ahol 300 és 500 között van az egyedszám - magyarázta az Indexnek Némedi Edina, az Állatmentő Sereg egyik tagja. 

Az ország legfertőzöttebb része Pécs mellett Püspökladány, Monor, Karcag és környéke. Pécsett például minden hónap első vasárnapján van az "állatos piac" (Monoron kisállat börzeként fut). 

Oda járnak le a felvásárlók, a szaporítók ügyfeleinek többsége ugyanis külföldi, autókkal, furgonokkal, kamionokkal szállítják ki Nyugat-Európába a kutyákat horror nyereségért. Erről a folyamatról korábban már beszámoltunk.

Ebben a történetben mindenki bűnös. Nem egy külföldi oknyomozó riport készült, ami országunkhoz vezetett, mint „kelet-európai” felvevő piac. Szégyen ilyen kontextusban látni hazánkat, a szaporítóinkkal, akikkel tele az ország. Szégyen, mennyi pénzt szednek össze a csempészek a szegény kölykök nyomorán. Talán az egyik legnagyobb fájdalom az egészben a bizonyos állatorvosok cinkossága, akik az életre esküdtek fel, és egyetlen tollvonással küldenek egy tragikus sors felé fiatal állatokat. De ugye amiről nem tudunk, az nem fáj: ha nem lenne kihez vinni, ha nem lenne keletje a brit piacon a beteg kelet-európai (mert ennek nevezik Magyarországot a cikkekben!) olcsóbb kutyáknak, akkor ez a folyamat valahol elakadna. De van. Van pécsi vagy más piac, van díler, kamion és van vásárló.

Magyarországon a szaporítás maximum állatjóléti és adózási problémákat vet fel, és mint tudjuk, egyiket sem veszik kellőképpen komolyan a hatóságok. Nem egy, a nagynyilvánosság előtt is ismert szaporító telepet hagynak működni, mert nem találják elég rossznak a körülményeket (legutóbb például Abán).

 

Az előzményeket és más kapcsolódó tartalmakat itt megtalálod:

92 tacskót foglaltak le a rendőrök egy barcsi ház egyetlen szobájából

A hatóságok nem találták állatkínzásnak a 129 kutyával működő abai szaporító telepet

Akciós megunt szaporítós kutya – adnak hozzá kabátot!

Több mint 100 kutyát foglaltak le egy söjtöri szaporító telepen

 

 

(kutyabarát.hu)

Felhasznált forrás: index

 

Hozzászólás