Saját KB bal
Saját KB jobb

A kutyabarát Márai

Márai Sándor minden szempontból nagy kutyabarát volt: több művében is megjelent a kutya, és – ahogy a korabeli írásokból is kiderül – az író mindennapjainak is fontos résztvevője volt a család négylábúja. Ismerkedjetek meg Márai”kutyás” életével!

1932-ben írt „Csutora” című regényét, az író maga is „kutya-regény”-ként aposztrofálja. A mű főhőse egy puliként vásárolt keverék kutya. Csutora gazdája zsebében, karácsonyi ajándék gyanánt érkezett a családba, ahol fenekestül felfordul az élet a kutyának köszönhetően. Ahogy cseperedik a kutya – akiről kiderül, hogy nem is puli, hanem keverék, „részben harapós kuvaszok leszármazottja” – kiszámíthatatlanná, harapóssá válik, és amikor a gazda elhatározza, hogy keményebb nevelési módszert alkalmaz, végképp elmérgesedik közöttük a viszony.

Csutorának egyénisége van, amit gazdája nem tud megtörni. „Csutora makacsul ragaszkodik élete legfőbb értelméhez, a szabadsághoz, melyet szüntelenül el akar venni tőle a törvényeket alkotó, szokások rabságába merevedett ember.” Így végül úgy dönt a család, hogy mind a kutya, mind a gazdája számára az lesz a legjobb, ha túladnak rajta. A történtek ellenére azonban Csutora konoksága, hajthatatlansága egyfajta tiszteletet ébreszt a gazdájában.

Márai Sándor a regény egy későbbi kiadásához írott utószavában így fogalmazott: „A házban egy ideje új kutya foglalta el helyét, megkapta az elköltözött nyakörvét és szájkosarát; Jimmy King a neve, hófehér, finnyás és szelíd, az őskutyáktól, a finn spitzektől származik […] minden harapás ellenére Csutora sötét emléke mégis kedvesebb neki, mint a jóságos és szépséges Jimmy King erényei. Mert, amint halad az életben, botorkálva és tévedések árán kezdi megtanulni, hogy általában nem a szépet, a jót és erényt szeretjük – hanem mindazt, ami elnyomott, tökéletlen, ingerült és vicsorogva perelő, mindazt, ami nem az erény s a beleegyezés, hanem a hiba és a lázadás.”


Márai Sándor

Márai egyik legismertebb, legnagyobb népszerűségnek örvendő műve az 1943-ban írt „Füves könyv”. Ebben külön címet szentel az állatoknak is. A közkedvelt idézet így szól: „Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: “Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyára pazarol! Önző, rideg fráter!” – ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt.” (Márai Sándor: Füves könyv)

Márai azonban nem csak írt a kutyákról, maga is gazdi volt. Erről a Márai-családnál dolgozó cselédről, Terézről szóló 1932-es novellájából tudhatunk. Bár a novella főhőse Teréz, a „tökéletes” cseléd, de a műben számos utalást találhatunk a család házi kedvencére is:

„Reggel, ha álmosan kijövök szobámból, Teréz már megsétáltatta a kutyát, kitakarította szobámat, megcsinálta a fürdőt és elkészítette a reggelit.” ….. „A kutyát határozott parancsom ellenére hússal táplálja, egyszer neki adta az egész csirkekocsonya-maradékot, s kérdésemre azt felelte: „Megette a kutya. Ízlett neki.” És lenézett fölöttem. Lesütöttem a szemem.”….. „A kutyának így beszél rólam: „Most nagy legény vagy, most ugatsz, megállj csak, majd kijön a nagyságos úr.” A nagyságos úr, az én vagyok, s azért nevez így, hogy a kutya jobban megértse. Végre is nem mondhatja, hogy „majd kijön a Sándor”, sem azt, hogy „csak ugass, jön már a Márai”. A kutya valószínűleg meg sem értené. Én vagyok a nagyságos úr, a kutya az kutya, és ő Teréz. Évek óta élünk közös fedél alatt.” (Márai Sándor: Teréz).


Sziládi-Kovács Hajni

 

 

 

(kutyabarát.hu)

 

 

Forrás: irodalmiszemle.bici.sk/, hegyvidekinaplo.blog.hu/
Képek forrása: moly.hu,  wikipedia.org, olvassbele.com
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...