A legújabb kutatások lesújtó eredményeket hoztak. Kimutatták, hogy a rövid fejű, nyomott orrú kutyák egészsége több ponton is károsul. Ez pedig az agyműködésükben kimutatható. Az olyan rövid orrú, vagy nyomott orrú kutyák, mint a mopsz és a francia buldog, rendkívül népszerűek az egész világon. Magyarországon francia buldogból törzskönyvezik jelenleg a legtöbbet. Ezek a kutyák éppen kerek fejformájuk, nagy szemeik, „kisbaba” vonásaik miatt népszerűek. Ezek a vonások azonban károsítják az egészségüket. A koponya megrövidülése nem csak légzési nehézségekkel, alvásproblémákkal, de az agy torzulásával is jár.
Alvási mintázatuk is eltér az átlagtól
Ezekre a kutyákra jellemző az alvási apnoé, mely növeli az álmosságot, így többet alszanak az átlagosnál. Az alvási periódusaik sem olyanok, mint általában a többi kutyafajtáé. Jóval hosszabb a REM-fázisuk, mint a nem-REM. Az alvási EEG mintázatuk pedig fehérállomány-vesztésre utaló jeleket is mutat.
„A nagy, kerek fej lehet, hogy sokak számára vonzó kutyatulajdonság, de nagyon egészségtelen. Az extrém rövid fejű kutyák, mint amilyen a francia és angol buldog, valamint a mopsz átlagosan 3-4 évvel kevesebb ideig élnek, mint más kutyák, és gyakran előfordul, hogy a felnőttkort sem érik meg”
Ezek a kutyák rövid életük során is számos betegséggel küzdenek. Gyakran műtéteken kell átesniük, hogy mozgásszervi-, szem- és légzési problémáikat korrigálják. A koponya kóros megrövidülése az agy torzulásával, gömbölyűbbé válásával is együtt jár. A kutatók eddig azonban nem tudták, hogy ez a torzulás milyen hatással van az agy működésére.
A vizsgálat során 92 kutya alvását vizsgálták meg EEG-vel a kutatók egy alváslaboratóriumban.
„Azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a rövid fejű kutyák másképp alszanak-e, mint a többi kutya, hiszen ismert, hogy ők a légzési problémáik miatt oxigénhiánnyal küzdenek és ezért rosszabb minőségű az alvásuk. Azt találtuk, hogy a rövidebb fejű kutyák a vizsgálat ideje alatt többet aludtak a rendelkezésére álló három órában. A több alvás napközben valószínűleg az elégtelen éjszakai alvás pótlása. De az EEG mintázatok áttanulmányozásakor ennél izgalmasabb eredményeket is kaptunk” – Bognár Zsófia doktorandusz.
A kogníció vizsgálata során kiemelt figyelmet kap az alvás alatti REM fázis, amelyet paradox alvásnak is neveznek. Ezt az agyi aktivitást az ébrenléthez hasonló gyors frekvenciájú agytevékenység jellemzi úgy, hogy közben az izomtónus a minimumra csökken. Korábbi kutatásokból ismert például, hogy a REM alvás közben mérhető béta és delta agyhullámok nagysága (EEG amplitúdója) összefügg a tanulás sikerességével kutyáknál, és az intelligenciával embereknél.
„Jelen vizsgálatban azt találtuk, hogy a brachycephalikus kutyáknál a béta hullámok aránya csökkent, a delta pedig emelkedett a hosszabb orrúakhoz képest. Az alvási orsók frekvenciája nőtt. Ezt a mintázatot korábban összefüggésbe hozták a kutyák rosszabb tanulásával, embereknél pedig az agy fehérállományának veszteségével” – Ivaylo Iotchev a tanulmány első szerzője.
„Több oka is lehet az eredményeinknek. Ezek közül a legérdekesebb az, hogy olyan, mintha a rövid fejű kutyák megmaradtak volna a kölyökkori alvásmintázatnál, az újszülöttek ugyanis több időt töltenek REM alvás fázisban. Elterjedt feltevés, hogy a bracycephalikus kutyákat csecsemőszerű vonásokra szelektálták. Azért nagy a fejük és a szemük, magas a homlokuk, pisze az orruk, mert mi emberek, ellenállhatatlanul vonzónak találjuk ezeket a tulajdonságokat. Így érik el a kisbabák, hogy gondoskodjunk róluk. Elképzelhető, hogy a kutyák csecsemőszerűségre szelektálása részben az agyműködésüket is infantilizálta….
De ez egyelőre csak egy merész feltételezés. Az azonban biztos, hogy a brachycephalikus fejformára való tenyésztés olyan módon változtatja meg az agyi aktivitást, amely a kutyák és az emberek alvásával kapcsolatos irodalom ismeretében aggasztó, mert az agyműködés potenciálisan káros változásaira utal” –Kubinyi Enikő, egyetemi tanár, az MTA-ELTE Társállat és a NAP Kutyaagy Kutatócsoport vezetője.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: ELTE Etológia
