Kutyák a művészetben – Gustave Caillebotte: Le Pont de l’Europe
Híres festményeken olykor fel-felbukkanak kutyák. A reneszánsz portrékon vagy a barokk ábrázolásokon általában ismert a megrendelő, így az ábrázolt kutya kiléte is valószínűsíthető. A XVIII. századtól, és főleg az impresszionizmus térnyerésével, azonban a művészek szabadabb, spontánabb témakeresése miatt gyakran elkapott pillanatok kerültek megfestésre. Ezen képek esetében csak találgathatunk, vajon, kik vannak a képen?
A művészről
Gustave Caillebotte (1848-1894) eredetileg jogászként végzett, de mérnöki képesítést is szerzett. 22 évesen besorozták, és a francia-porosz háborúban kellett szolgálatot teljesítenie. Akkor kezdett komolyabban érdeklődni a festészet iránt, miután visszatért szülővárosába, Párizsba. Kezdeti tanulmányait követően az impresszionizmus felé fordult, bár az akkori kritikusok szerint „a legtöbb impresszionistával ellentétben, Caillebotte tudott rajzolni.” Kedves témái közé tartoztak az otthoni, családi élettel kapcsolatos jelenetek, de igazán ismert az urbanizálódó Párizst megörökítő városképeiről lett. Haussmann városrendezése nyomán Párizs ugyanis ekkoriban nyerte le a ma is ismert, széles sugárutakkal, polgári társasházakkal és gyönyörű hidakkal megkomponált képét, amely inspirálóan hatott nem csak Caillebotte-ra, hanem a kor sok más művészére is (pl. Renoir park jelenetei, Monet – A Gare St. Lazare pályudavar).
A modern Párizs
Caillebotte képein tetten érhető, ahogy a modern nagyvárosban a különböző társadalmi osztályok képviselői keverednek, megosztják az életterüket ugyanazokon a színtereken. Ezt megelőzően a felsőbb osztályok és a pl. a munkásosztály képviselői „külön világban” éltek, nagyjából ebben az időszakban indult el a társadalmi liberalizálódás, amely a II. Világháborúval nyerte el a végső lökést.
A kutyatartás Párizsban jellemzően a felső-középosztály, a tanult réteg életmódjának fontos része volt. Párizs már akkor is kutyabarát város volt, több festményen, később fotográfián láthatunk kávézókban ücsörgő vagy éppen az utcán elegánsan öltözött gazdájukkal sétáló kutyákat.
Kutyák
Első ránézésre úgy tűnik, hogy a képen ábrázolt kutya a házaspár mellett jobbra elsétáló férfihez tartozik, de ez nem valószínű, ugyanis az ő ruhái egyszerűbbek, inkább az alsóbb társadalmi osztályokhoz tartozókra jellemző viselet. Ezért valószínű, hogy a kutya nem hozzá tartozik, hanem a képen a korlátra támaszkodó férfihoz – vagy éppen valakihez, aki a kutya mögött van, és „még nem ért oda” a kép látóterébe? Csak nem a pillanatot elkapó művész kutyája?
Caillebotte több fontos festményén találkozhatunk kutyaábrázolással, valamint fennmaradt több olyan fénykép is, amely a művészt kutyájával ábrázolja Párizs utcáit járva. Lehet, hogy a művész saját, szeretett kedvencét örökítette meg?
