Mi van a név mögött? Öt érdekes latin név az állatok világából
„Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi,
Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.”
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Elmélkedik Júlia Shakespeare klasszikus drámájában a nevekről, melyek érzése szerint közte és szerelme, Rómeó között állnak. A névadás fontos emberi rituálé – amely egyesek szerint meghatározza a sorsunkat. Ha belegondolunk, hogy mennyit gondolkodunk egy új kutya vagy egy születendő gyermek nevén, látható, hogy a név maga, az általa kiváltott érzelmek és asszociációk igenis fontos részei a kultúránknak.
Nevet adni univerzális emberi dolog. Ha felfedezünk egy újdonságot azonnal elnevezzük. Így van ez az állatfajok esetében is, ahol a latin név adása ráadásul a felfedező előjoga. A binomiális nomenklatúra szabályai szerint a latin név első tagja a generikus név, amely az állatoknál a nem, ahová az adott faj tartozik. Pl. a Canis nembe tartozik a farkas, az aranysakál és a prérifarkas is, így latin neveik köveztkezetesen Canis lupus, Canis aureus és Canis latrans. A név második tagja a specifikus név, amely az adott faj megkülönböztető neve. (Az alfajok esetében egy harmadik nevet is használnak, így a kutya latin neve pl. Canis lupus familiaris – azaz a Canis nem, farkas fajának háziasított alfaja).
A latin névadás tudományos komolyságát azonban néha egészen eredeti kivételek törik meg, mint például az alábbi öt szellemes név, amely a névadók humoráról árulkodik.
Az öt alfajt számláló csérféle, a barna noddi latin nevének: Anous stolidus szabad fordítása egyszerűen idióta bolond. Hogy miért kaphatta az amúgy különösebb értelmi deficittel nem rendelkező madárfaj ezt a kevéssé kedves nevet, pontosan nem tudjuk.
Annyi biztos, hogy első tudományos leírása magától a kettős nevezéktan atyjától, Carl Linnétől származik, még 1758-ból. Akkor még Sterna stolidaként említi. A stolidus latinul: „lassú gondolkozású, bolond”. Az ókori görög eredetű „bolond, idióta” jelentésű Anous nemet csak az 1800-as években vezette be James Francis Stephen brit természettudós. Így esett, hogy szegény barna noddi duplán viseli a nem túl hízelgő jelzőt.
Szintén érdekes történetet sejtet az Anelipsistus americanus név, amely „szerencsétlen amerikai”-t jelent és egy bogár latin neve.
Nem sok magyarázatot igényel azonban egy medúzafaj latin neve, amely Tamoya ohboya. Első tagja a szögletes formájú doboz medúzák neve, míg a második, angolból képzett tag az Oh, boy! – azaz, „jaj, anyám!” felkiáltásra utal.
A hivatalosan először 2011-ben leírt faj elnevezésére online várták az ötleteket, melyek közül egy biológia tanárnőét választották aki így indokolta a névválasztást: „fogadok, hogy az „Oh, boy!” az első, ami kiszalad az ember száján, ha meglát egy ilyet.”
Néha azonban egy véletlen félreértés is állhat a névadás hátterében. Mint például a Madagaszkáron honos lemúr, az indri esetében. A francia természettudósok expedícióra indultak a helyi malagaszik vezetésével. Feltehetően a malagaszik meg akarták mutatni a franciáknak a rejtőzködő lemúrt, így amikor megpillantották, rámutattak és így kiáltottak: „Indri!”. A franciák ebből azt a következtetést szűrték le, hogy a lemúr neve indri, így lett a latin név Indri indri. Jóval később derült ki, hogy malagaszi nyelven az indry szó nagyjából annyit tesz: „nézd, ott!”.
Modern korunkban a félreértések helyett sokkal inkább a filmek és az irodalom befolyásolja az új fajok elnevezését. Így történt, hogy egy nyugat-ausztrál pókfajta az Anamidae aragog névre hallgathat, J.K. Rowling Harry Potter sorozatának félelmetes pókja után. Illetve egy szivacs formájú Malájziában honos gomba a Spongiforma squarepantsii nevet kapta Spongyabob Kockanadrág, azaz Spongebob Squarepants, után.