Egészen horrorisztikus történetről adott hírt a mexikói rendőrség. Egy állatkert korábbi igazgatója állítólag megölt, majd felszolgált négy törpe kecskét az állatkert karácsonyi vacsoráján.

José Rubén Navát január 12-én váltották le a Chilpancingo városban található állatkert igazgatói posztjáról, miután egy szarvas tisztázatlan körülmények között elpusztult. A nyomozás során azonban a szarvas halálának oka mellett más megdöbbentő tényekre is fény derült. Az igazgató számos esetben engedélyezte, sőt elrendelte, hogy az állatkerti állatok közül néhányat eladjanak, elcseréljenek, vagy megegyenek.

Az állatkert területén vágták le őket

Fernando Ruiz Gutierrez, a környezetvédelmi hivatal vadvilágért felelős igazgatója elmondta, hogy az igazgató az állatkert négy hím törpe kecskéjét leölte, megfőzte és felszolgálta a karácsonyi ünnepségen. Azon túl, hogy teljesen törvénytelen és etikátlan a tett, még veszélyes is. Ezek az állatok ugyanis nem voltak alkalmasak emberi fogyasztásra. Az igazgatónak így nemcsak az állatok megöléséért, hanem a munkatársak egészségének veszélyeztetéséért is felelnie kell.

A nyomozás során kiderült, hogy több zebrának is nyoma veszett az állatkertben. Ezeket az igazgató elmondása szerint korábban különböző szerszámokra cserélték. A cseréről azonban semmilyen dokumentumot nem találtak, valamint az eszközöket sem nem tudták bemutatni a rendőröknek. Arra is fény derült, hogy szarvasokat és watusi szarvasmarhákat adtak el magánszemélyeknek az állatkerti állományból. A vadállatok kereskedelme pedig illegális az országban. Súlyosbító körülmény, hogy az állatkerti állományból történt az adásvétel.

Virágzik a vadállatok illegális kereskedelme

Mexikóban szinte mindennapos az illegális vadállat kereskedelem és annak következményei. Szintén a napokban Aguascalientes városban egy illegálisan tartott oroszlán szökött el. Súlyosan megsebesített egy nőt, megtámadott két kutyát és egy macskát. A nőt jelenleg is kórházban ápolják, a láb-, fej- és tüdősérülésekkel. Az oroszlánt azóta sikerült befogni és egy helyi állatkertbe szállítani. A veszélyes állat szintén illegálisan került tulajdonosához, aki nem megfelelő körülmények között tartotta. Ezzel nemcsak az állatot, hanem a környezetében élő embereket is veszélyeztette.

A mexikói környezetvédelmi hatóság adatai szerint 2019 és 2020 között 660 százalékkal nőtt az illegálisan tartott vadállatok lefoglalásának száma.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Independent

A rajtaütés pontosan Jülin város közigazgatási területén történt, ahol egyébként a hírhedt kutyahús fesztiválokat is tartják a kínaiak. A két odúban, amit a vámosok felfedeztek, 2,25 tonna tobzoska pikkelyt és két kilogramm tobzoska mancsot találtak, melyek a tobzoskák legértékesebb darabjai az illegális piacon.

A csempészek valószínűleg Vietnámban vásárolták meg az illegális árut, majd vitték Kína területére. Fontos tudni, hogy a tobzoska minden ázsiai országban védelem alatt áll, és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük.

Nehéz a tradíciónak útját állni

A tobzoskák illegális kereskedelmét azonban a szigorú szabályozás láthatóan nem oldotta meg. Ameddig kereslet van bármilyen termékre, addig lesz rá kínálat is, ha nem legálisan, akkor a szabályok megkerülésével. A tobzoska évszázadokon át szerepelt a kínai tradicionális orvoslásban jóváhagyott összetevőket tartalmazó listán, ahonnan tavaly nyáron távolították el. Bár kihúzták a listából és megtiltották a kereskedelmét, ez nem jelenti azt, hogy az emberek innentől fogva nem hisznek a gyógyító erejében. Kína pedig mindent megtett az ügy érdekében, már az egészségügyi biztosítók sem támogatják tovább a tobzoska pikkelyéből készült gyógyszereket.

Nem a tobzoskán esett meg a szívük

A tobzoskára vonatkozó szigorú szabályozások elsősorban nem állatvédelmi érdekek mentén születtek meg. Az új típusú koronavírus felbukkanása és elterjedése után kínai kutatók úgy gondolták, hogy a tobzoska lehetett az egyik közvetítő állat a vírus denevérek és emberek közötti útján. Bár soha nem bizonyították ezt az elméletet, a tobzoska lekerült a tradicionális orvoslás gyógyhatású alapanyagainak listájáról.  Kereskedelme már korábban is tiltott volt, ennek ellenére 2019-ben összesen 130 tonna illegális pikkelyt és húst foglaltak le a hatóságok.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, China Daily 

Viszonylag ritkán esik szó a legális, tehát törvényes és engedélyezett vadállat kereskedelemről. Általában nagyobb publicitást kap az illegális vadászat és az ahhoz kapcsolódó orvvadászati tevékenység, melyet nagyon nehezen kontrollálnak a hatóságok.

Az illegális vadállat kereskedelem virágzik, de a tényleges forgalmát csak megbecsülni tudják a szakértők. A törvényes vadállat kereskedelemről azonban pontos adatok és információk állnak rendelkezésre. Ennek köszönhetően pedig mára az is bizonyossá vált, hogy milyen mértékben van hatással a globális ökoszisztémára, a vadállatok populációinak számára.

Döbbenetes számok

A Faunalytics által végzett kutatás szerint csak az elefántcsont kereskedelem elérte a két milliárd dollár forgalmat egy év alatt. 15 év adatait elemezték a kutatásban és hiteles adatokkal alátámasztott jelentésükben az áll, hogy 2000 és 2014 között összesen három milliárd valamilyen vadállatot, vagy annak részét szállították csak az Egyesült Államokba. Ez összesen kétmillió szállítmányt jelentett, 78 százaléka legális és törvényes szállítmány volt és jellemzően közvetlen a vadonból kerültek kilövésre az állatok.  A jelentés rámutat arra, hogy bár rengeteg szó esik az illegális vadállat kereskedelemről, az iparág nagy része bizony teljesen törvényes keretek között zajlik.

A világjárvány is változást hozhat

A koronavírus járvány érezhetően lelassította a folyamatot. Ez nem csak a járvány kirobbanásakor keletkezett szállítási nehézségek és korlátozások miatt történt, hanem a vadállatok kereskedelmének járványügyi kockázata miatt is. A COVID-19 rámutatott arra, hogy bizony a vadállatok komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek az ember számára.

A koronavírusoknak sokféle állatfaj lehet a forrása. A 2012-ben a közel-keleti légzőszervi szindróma járványát okozó koronavírus egy tevétől származott, 2002-ben pedig egy hasonló súlyos járványt okozó koronavírus a denevérről cibetmacskák közvetítésével terjedt át az emberre.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Onegreenplanet, Faunalytics

Az Erzsébet Királyné Nemzeti Parkban megtalált oroszlán tetemeknek levágták a mancsaikat és a fejüket.  A látvány még a sokat látott parkőröket és hatósági embereket is sokkolta. Az Ugandai Vadvédelmi Hivatal (UWA) szakemberi szerint a brutális csonkítás összefüggésben van az illegális vadállat kereskedelemmel. Véleményük szerint hat oroszlánt megmérgezték, majd ezután csonkították meg őket. A mérgezésre az is utal, hogy a közelben nyolc keselyű tetemet is találtak.

Nem ez az első alkalom

A kelet-afrikai országban sajnos nem ez az első eset, hogy oroszlánokat mérgeznek meg. 2018-ban 11 oroszlán lelte halálát ugyanebben a parkban. Akkor kiderült, hogy a közelben lévő falvak lakói mérgezték meg az állatokat, mert féltették a szarvasmarháikat.

Az oroszlánok jóléte azért is fontos az országnak, mert ők adják a parkok legfőbb vonzerejét a turisták számára. A turizmus évente 1,6 milliárd dollárt termel Ugandának, ez az ország GDP-jének közel 10 százaléka. A világjárvány előtt évente általában 1,5 millió ember látogatott el az ország nemzeti parkjaiba.

Több veszély is fenyegeti a megmaradt populációkat

A Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület által összeállított fajok listáján az oroszlánt veszélyeztetett státuszba sorolták. Élőhelyük fokozatos elvesztésével párhuzamosan egyre többször kerülnek konfliktusba a földjét és haszonállatait védő emberrel. Ezen kívül az orvvadászat és a trófeavadászat is tizedeli az állományt. Ha ez még nem lenne elég, az illegális vadállat kereskedelem is sújtja őket, mely a világ negyedik legjövedelmezőbb tiltott piaca a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelem után.

Az alábbi videóban az Ugandai Vadvédelmi Hivatal (UWA) képviselője számol be az eseményekről:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

Az állatok jellemzően nagyon kicsik voltak és a Galápagos-szigetekről származtak. A kis teknősöket egy bőröndben akarták átvinni a reptéri határon a csempészek, melyet csomagként adtak fel. A teknősökkel teletömött bőrönd majdnem átcsúszott az ellenőrzésen, egy véletlen rutinnak köszönhetően néztek bele a hatóság emberei. A látvány még az edzett vámosokat is megdöbbentette, szívszorító látványt nyújtottak a pici teknősök szorosan fóliába tekerve és egymás hegyén-hátán bezsúfolva egy táskába.

 Ne legyen szaguk

A műanyag fóliát valószínűleg azért tekerték a szerencsétlen állatokra, hogy egy kutyás ellenőrzés során ne lehessen érezni az állatok szagát. A teknősök közül tízen nem élték túl a fóliázást és a kegyetlen utazást. Sajnos őket már nem tudták megmenteni a reptér dolgozói.

Borsos ár egy teknősért

Vajon mi visz rá valakit, hogy ilyen kegyetlen módon kifossza a természetet és szenvedést okozva  kereskedjen élő állatokkal a fekete piacon? Természetesen a pénz. Egyetlen bébi tengeri teknősért 5000 dollárt is el lehet kérni,  mely a csempészeknek minden kockázatot és kegyetlenséget megér. Ecuadorban azonban nagyon komoly szankciókkal sújtják azokat, akik megkárosítják a természetet és vadállatokat próbálnak meg kicsempészni a Galápagos-szigetekről. Az összes hatóságot bevonják a nyomozásba és az eljárásba, az adóhatóságot, a környezetvédelmi hivatalt és a rendőrséget is. A tettesek akár 3 év letöltendő börtönt is kaphatnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: bbc.com.news, Facebook

Tobzoska, orchidea, kaméleon

Ez csak néhány azok közül a fajok közül, melyek a nemzetközi vadállat-kereskedelem és egzotikus növény piac kedvelt termékei. A belőlük táplálkozó iparág évente több millió dollárt termel. Azt, hogy ez milyen drámai hatással van a biodiverzitásra és az egyes fajok egyedszámának csökkenésére, egy új kutatás eredménye mutatja be. A Nature Ecology & Evolution természettudományi magazinban megjelent tanulmány megállapította, hogy összességében az illegális és legális vadon élő állatok és növények kereskedelme 61,6 százalékkal csökkentette a fajok egyedszámát. A veszélyeztetett fajok 81 százalékos csökkenést szenvedtek el a kereskedelem miatt.

„Fajok ezreivel kereskednek folyamatosan, melyekből háziállat, tradicionális gyógyászati alapanyag vagy éppen luxusétel lesz. Azt, hogy ez ilyen mértékben befolyásolja a fajok egyedszámát, eddig nem tudtuk. ” – mondta David Edwards társszerző.

A vadon élő állatok kereskedelmével foglalkozó legtöbb tanulmány általában a piaci trendekre összpontosít, nem pedig arra, hogy milyen hatással van ez az egyes fajok egyedszámára és élőhelyére.  Az új kutatási módszer alapját az képezi, hogy összehasonlítják a kereskedelem által sújtott területeket olyan érintetlen helyekkel, ahol nem folyik vadászat ugyanazokért az állatokért vagy növényekért.  Mindkét helyen több számláló eszközt helyeztek ki, a mért adatokkal pedig megbecsülték az adott területen élő fajok populációit.

Minél messzebbre viszik, annál kevesebb van belőle

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetköz vadállat és növény kereskedelem sokkal nagyobb hatással van a fajok populációjára mint a helyi kereskedelem. Minél messzebbre szállítanak egy állatot az élőhelyétől, annál jobban csökken az egyedszáma.  Ami pedig igazán megdöbbentő, hogy a védett területeken sem mértek sokkal jobb számokat.  Ezeken a részeken a fajok populációja 56 – 70,9 százalékkal csökkent.  Évente nagyjából 100 millió növényt és állatot mozgat meg a nemzetközi kereskedelem, mely becslések szerint 4-20 millió dollár forgalmat generál.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mongabay.com