A Championnat de France 2023 canicross futam résztvevői és szervezői lesújtva és sokkolva állnak az eset előtt. A kutyás terepfutó versenyen súlyos kutyamérgezés történt, melyet elszórt, mérgezett húsgombócok okoztak. Összesen négy kutya lett rosszul, közülük három életét vesztette. A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a rosszulléttől számított mindössze 15 percen belül a kutyák már nem éltek. A negyedik kutya folyamatos kezelést kap, egyelőre az ő állapota stabil.

Az egész futamot törölték, mindenki a nyomokat kereste

A mérgezés vasárnap reggel történt a dél-franciaországi Vauvert városában, a rendezvény második és egyben utolsó napján. Az eset után a nap további futamait törölték, az önkéntesekből és tulajdonosokból álló csapatok pedig átfésülték a területet további nyomokért. A négy kutya az utolsó futamra készült, melynek győztesei kvalifikálhatták volna magukat az októberben, Németországban megrendezendő canicross világbajnokságra. A kutyák tehát az indulásra vártak és vélhetően egy ugyanazon a területen sétáltak vagy pihentek gazdáikkal.

A helyszínen természetesen jelen voltak állatorvosok is, akik már a mérgezés legelső tüneteitől kezdve próbálták megmenteni a kutyákat. Három kutya esetében azonban ez nem sikerült. Az eseményt szervező Kutyás Sportok és Szabadidő Szövetsége szerint nemcsak a gazdik, de a résztvevők és a szervezők is szinte sokkos állapotba kerültek. Soha ilyen nem történt még kutyás futóversenyen. A szövetség elnöke, Yvon Lasbleiz így nyilatkozott:

„Komoly trauma volt az állatorvosokból álló csapatunknak, akik segíteni próbáltak. Állatorvosaink az esetleges balesetek miatt vannak ott, ilyen esetekre készülnek. Az emberi kegyetlenséggel szemben azonban még ők is tehetetlenek…”

A rendőrség nyomoz

A város polgármestere azonnali hatállyal lezáratta a területet. Egy ilyen mérgezés nemcsak a kutyákra, de más állatokra, emberekre és kisgyermekekre is rendkívül veszélyes. A hatóságok teljes erőbedobással dolgoznak, még mindig vizsgálják a terepet és gyűjtik a bizonyítékokat. Franciaországban állatkínzás bűncselekménye miatt legfeljebb 2 év börtönbüntetés és 30 000 EUR pénzbüntetés szabható ki.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Sea Shepherd Conservation Society, egy non-profit, tengeri természetvédelmi aktivista szervezet adott hírt elsőként a megdöbbentő incidensről. A szívszorító fotókon és felvételeken az óceán felszínét kék puha tőkehal sűrű rétege borítja. A döglött halak töménytelen mennyiségben sodródnak a vízen.

Ezt a halfajtát a halrudacskák, a halolaj és a halliszt tömeges előállítására használják. A tőkehal szőnyeg több ezer négyzetméteren borítja az óceánt. Franciaország tengerészeti minisztere sokkolónak nevezete a döglött halakról készült felvételeket és azonnali vizsgálat indítását sürgeti. Az FV Margiris vonóhálós halászhajó a világ második legnagyobb halászhajója.

Megrepedt vonóháló

Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa is megszólalt az ügyben, aki szintén azonnali vizsgálatot sürget. A hajó tulajdonosa szerint a szerencsétlen eseményt a vonóháló megrepedése okozta, mely nagyon ritkán fordul elő. Az uniós jogszabályoknak megfelelően ezt bejegyezték a hajónaplóba és jelentették a litván hatóságoknak, az elpusztult halakat pedig levonják a hajó kvótájából. A Margirishez hasonló vonóhálós halászhajók több mint egy kilométer hosszú vonóhálókat használnak, és a halat a fedélzeten dolgozzák fel, amit a környezetvédők erősen bírálnak. A hajót 2012-ben már kitiltották ausztráliai vizeiről, ahol 18 000 tonna hal kihalászására volt kvótája.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A francia parlament megszavazta azt az új törvényjavaslatot, mely az eddiginél sokkal pontosabban és sokkal szélesebb körben határozza meg a vadállatos cirkuszok, delfináriumok és a nercfarmok sorsát. Röviden: mindegyiket betiltják.

Ez persze nem ilyen egyszerű, hiszen az intézmények bezárásához hosszú távú együttműködésre lesz szükség azok üzemeltetőivel és az állatvédő szervezetekkel. A bezárások és betiltások során gondoskodni kell az állatok elhelyezéséről, jólétéről is.

Hét év múlva elérik a teljes tilalmat

A parlament úgy határozott, hogy két évet adnak arra, hogy az összes cirkuszból kivonják a vadon élő állatokat, azután nem szerepelhetnek francia cirkuszokban elefántok, tigrisek, oroszlánok, medvék – hogy csak párat említsünk az előszeretettel használt cirkuszi vadállatok közül. Hét év múlva pedig az egész ország területén tilalom lesz a vadállatok tartására, mely nem csak a cirkuszokat érinti. A delfináriumok és a nerctenyésztés tilalma öt év múlva fog életbe lépni.

Az új törvény nemcsak a vadon élő és egzotikus fajokat védi meg a fogságtól és a kizsákmányolástól, de sokkal szigorúbb büntetéssel sújt le az állatkínzókra, állatbántalmazókra és a rossz tartási körülményekre. A bántalmazásért kiszabható maximális börtönbüntetést 5 évre emelték, a pénzbüntetést pedig 75 000 euróra.

Lakossági támogatás

A törvényjavaslat módosítást több közvélemény-kutatás is megelőzte. A felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a francia lakosok túlnyomó többsége támogatja a szigorításokat, a vadállatos cirkuszok és a delfináriumok végleges bezárását. Franciaország egyes területein már tiltólistásak a hasonló attrakciók, de központi szabályozás most először született ezzel kapcsolatban. Sokan abban bíznak, hogy a törvény hamarosan kiterjesztésre kerül a vadászatra és a bikaviadalok rendezésére is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

 

A Parc Asterix az egyik legnépszerűbb és legnagyobb vidámpark Észak-Franciaországban, ahol delfinárium is működik. Oroszlánfókák és delfinek szórakoztatták a nagyérdeműt még a világjárvány előtt. A vidámpark most az egyre szigorodó állatvédelmi törvény miatt döntött úgy, hogy nem éri meg tovább tartani ezeket az állatokat. A legújabb törvényjavaslat szerint, mely jó eséllyel zöld utat fog kapni Franciaországban, tilos lesz fogságban tenyészteni a tengeri emlősöket és nagyon szigorú szabályozás fog vonatkozni a delfinek tartására. Komoly büntetés vár azokra az intézményekre, akik nem felelnek meg az előírásoknak.

Sok kritika érte a parkot

A Parc Asterix sok kritikát kapott az elmúlt évben, a látogatók többször is jelezték a közösségi oldalakon, hogy a delfinek depressziósnak tűntek és nagyon pici medencében voltak összezsúfolva. A fejlesztés nem opció a vidámparknak, szerintük már eddig is veszteséges volt a delfinek és oroszlánfókák tartása, így inkább a bezárás mellett döntöttek. Az állatok azonban nem szabadulnak végleg, európai vidámparkok veszik át őket.

Ezért ne látogass soha delfináriumot

A delfinek elképesztően intelligens állatok, felismerik magukat például a tükörben és természetes élőhelyükön komoly szociális életet élnek. 30-40 fős közösséget alkotnak, a tagok jól ismerik egymást. A delfinek azonban ragadozók, így életformájuk a vadászat.  Egy delfinárium medencéjébe bezárt delfin élettere borzasztóan kicsi a természetes élőhelyéhez képest. Már eleve ez a bezártság megnyomorítja a delfineket testileg, lelkileg egyaránt. Sok esetben képtelenek feldolgozni a fogságot , ilyenkor körbe-körbe úszkálnak a medencében, vagy mozdulatlanul lebegnek az alján. A szabadban élő delfinek akár 80 évet is élnek, a rabságban ezzel szemben maximum 30 évet bírnak ki.  A szabadban naponta átlag 50 km-t tesznek meg és egyes fajuk akár 60 méterre is lemerülnek.

A vadon élő delfin nem hagyja, hogy megérintsék, nem engedi magához közel az embert. Ehhez képest egy delfináriumban folyamatosan ki van téve az emberek érintésének. A delfinek legnagyobb tragédiája az, hogy úgy festenek, mintha mindig mosolyognának. Nem, ők nem mosolyognak, egészen egyszerűen ilyen a fejük és a szájuk alakja. Ennek semmi köze a mosolyhoz vagy a vidámsághoz. Az egész delfinárium egyetlen dologról szól: az emberek tudatlanságát, érdektelenségét és butaságát meglovagolva az állatok kegyetlen kizsákmányolásából szerzett profitról!

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org, wikipedia

Franciaországban fokozatosan betiltják a vadállatok utazó cirkuszokban való szerepeltetését, ezen kívül pedig a nyérctenyésztést és a delfinek, valamint a gyilkos bálnák fogságban való tenyésztését.

Mindezt a francia környezetügyi miniszter, Barabara Pompili jelentette be kedden. Az országban jelenleg három delfinárium működik, ezeket érinti a tenyésztési tilalom. A rendelet továbbá azt is tartalmazza, hogy az országban nem lehet több delfináriumot létesíteni, valamint a három meglévő intézmény nem szerezhet be több delfint az állományukba.

Mi lesz az állatokkal?

Franciaországban jelenleg becslések szerint 500 vadállat él a cirkuszokban. A tiltást folyamatosan és fokozatosan akarja bevezetni a kormány, egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a következő években fog életbe lépni. A jelenleg fogságban lévő állatok sorsáról egyesével fognak dönteni, mindegyik állat megfelelő elhelyezéséről gondoskodni fognak. Ehhez a kormány 8 millió eurós segélycsomagot fog biztosítani a cirkuszoknak és a delfináriumoknak. Ez a segély arra is szolgál majd, hogy a cirkuszok fokozatosan átálljanak az állatok nélküli működésre, megújuljanak, fejlődjenek.

Országos szintű tiltás

Franciaországban már csaknem 400 helyi önkormányzat léptetett életbe hasonló korlátozásokat, azonban országos tiltás most először lépett életbe. Franciaország ezzel a lépéssel csatlakozott ahhoz a több mint 20 európai országhoz, ahol szigorú döntést hoztak az állatok szórakoztatóiparból való kivonásáról.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI