Egy frissen megjelent közlemény szerint a fásítás nem csodaszer az éghajlatváltozásra. Az Ökológiai Kutatóközpont elemzése szerint a nem megfelelő a tervezés és a kivitelezés akár ártalmas is lehet. Magyarország jelentős része pedig nem is alkalmas erdőtelepítésre.

A fatelepítés sikerességét számos tényező befolyásolja

A globális felmelegedés lassításának egyik eszközeként tartják számon a faültetést. Minél több fát ültetünk, azok annál több szén-dioxidot fognak megkötni a légkörből. Ez így is van, azonban a fásítás eredményét számos tényező befolyásolja. Való igaz, hogy a légköri szén-dioxidot legtartósabban az erdők kötik meg, de már a fásítás előkészítése is szén-dioxidot szabadít fel a talajból. Ha olyan fát ültetünk, melyet öntözni kell, még nagyobb lesz az energiaigénye. Ezért például olyan helyen, ahol az életben maradáshoz mesterséges beavatkozás (pl. öntözés) szükséges, nem érdemes fásítani.

Gyepes területek és képesek a szén-dioxid megkötésére

Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a szén-dioxid megkötése nem csak attól függ, mekkora a föld feletti növénytömeg. Így az olyan gyepes, cserjés területek is alkalmasak lehetnek erre a feladatra, de csak akkor, ha képesek az önfenntartásra. A kulcs tehát nem a fásítás, hanem minden területen az őshonos növényzet helyreállítása lenne.

Magyarország területén eltérőek a lehetőségek

Országunkban számos olyan terület létezik, ahol érdemes belefogni az erdőtelepítésbe őshonos fajokkal. A Dunántúl nyugati-délnyugati része, és az ország északi-északkeleti területeinek nagy része alkalmas erdősítésre. Az Alföld viszont túlnyomórészt gyepek létesítésére alkalmas. Idegenhonos növényfajok telepítését ökológiai szempontok miatt egyik területen sem javasolják.

Körültekintően kell tehát eljárni, figyelembe véve a leendő vegetáció túlélési esélyeit, vízigényét, illeszkedését a természetes ökoszisztémákhoz, és nem mellékesen a társadalmi igényekhez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, Ökológiai Kutatóközpont

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben hívja fel minden természetjáró figyelmét, hogy az elárvultnak tűnő madárfiókákkal mi a teendő. Fontos tudni, hogy bár ezek a kis fiókák elesettnek és elárvultnak tűnhetnek, a legtöbb esetben nem szorulnak segítségre. Többségük ugyanis nem árva és nem kell megmenteni őket. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy óvatosan megfogva visszatesszük a madárfiókát a sűrű aljnövényzetbe vagy bokrok alá.

A szülők a közelben lehetnek

A madárfiókák tömeges fészekelhagyása során a kis és közepes testű madárfajokra jellemző, hogy a fiókák még azelőtt elhagyják a fészket, mielőtt elérnék teljes röpképességüket. Ez azt jelenti, hogy kireppenek a fészekből ugyan, de a közelében maradva, az aljnövényzetben bujkálva fedezik fel a környezetüket. Itt hívják magukhoz etető szüleiket is. Ezek a kis fiókák többnyire már tollasak, nem menekülnek, viszont magányosnak tűnhetnek a földön ücsörögve. Gyakran hangosan is csipognak, amely még kétségbe ejtőbb látványt nyújthat. Általában azonban ilyenkor nem segítségért „kiabálnak”, hanem szüleiket hívják, akik nagy valószínűség szerint a közelben tartózkodnak.

Ne vigyük őket haza

A hangosan csipogó, földön ücsörgő madárfiókát hajlamosak vagyunk árvának tekinteni és szeretnénk azonnal megmenteni. Kifejezetten káros lehet azonban, ha megfogjuk és hazavisszük őket.  Így elszakítjuk a környezetüktől és az élelmet biztosító szüleiktől. Akár utcán, parkban vagy kertben találkozunk velük, keressük meg a legközelebbi bokros, aljnövényzetes területet és tegyük őket oda.  A fiókákat nyugodtan megérinthetjük, a madárfajoknak rossz a szaglásuk így ez nem okoz problémát. A vadonban talált emlős kölyköknél azonban már más a helyzet, őket nem szabad megérinteni, mert anyjuk nagy eséllyel nem fogja tovább gondozni őket.

Viharkárok, leszakadt fészkek

Van azonban olyan szituáció is, amikor a fiókáknak kimondottan szükségük lehet a segítségünkre. A tavaszi viharok során előfordulhat, hogy leszakadt, megrongálódott fészekkel találkozunk. Az is előfordul, hogy a fészek ép marad, de a fióka kipotyog belőle. Ilyenkor keressük meg a fészket és tegyük bele vissza. Ha úgy látjuk, hogy a fészek tönkrement, akkor egy kis vesszőkosárba helyezzük el a madarat és abban tegyük fel az ágak közé.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, MME 

A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kiadta hivatalos jelentését a tavalyi évre vonatkozó fakitermeléssel kapcsolatban. Eszerint a tavalyi évben a kivágott fák száma Németországban rekordmennyiséget ért el. 2021-ben összesen 83 millió köbméter fát vágtak ki a német erdőkben. 2020-ban ez a szám 80,4 millió volt, így a növekedés meghaladta a 3 százalékot.

Erdőkárok miatt kell a legtöbb fát kivágni

A statisztikai hivatal szerint a kitermelt fák legnagyobb részét erdőkárok miatt kell kivágni. Ilyen okból összesen 50,5 millió köbméter fa került kitermelésre. 2020-ban ez a szám 60,1 millió volt,  ehhez képest 2021-ben 16 százalékos csökkenés figyelhető meg. A legtöbb kárt rovarok okozták, 41,1 millió köbméter faanyagot vágtak ki rovarkárok miatt. 2020-ban ez a szám  43,3 millió volt.. A rovarkárok miatt kitermelt fák mennyisége a teljes mennyiséghez képest 2021-ben 81,4 százalék volt, míg 2020-ban ez a az arány 72 százalékot mutatott.

Aszály, szél és viharok

A természeti károk is jelentős nyomot hagytak az erdőkben. Aszálykár miatt 4 millió köbméter fa veszett oda. A szél-és viharok 2,3 millió köbméter fát károsítottak meg. Ez a szám jócskán elmarad a 2020-as adattól, makor a Sabine és Victoria hurrikánok 10,2 millió köbméter fát károsítottak meg olyannyira, hogy szükségessé vált a kivágásuk. Megnövekedett a tűlevelű fajok kitermelésének a száma, a teljes kitermelés 62,1 százalékát tették ki ezek a fajok. 2011 és 2017 között ez a szám átlagosan 30 millió köbméter alatt maradt.

A tölgy és bükk kitermelés is növekedett

Nem csak a tűlevelű fajok kivágása növekedett. A kivágott tölgy és vörös tölgy mennyisége 28,9 százalékkal, 1,8 millió köbméterre nőtt az előző évhez képest. 2021-ben mintegy 9,1 millió köbméter bükk és más keményfafajok vágására került sor, ami 2,5 százalékkal több, mint az előző évben.

Bohata Krisztina

(Kutyabrát.hu)

Forrás: MTI, Destatis

A Pantanal a világ legnagyobb mocsaras területe. Neve a portugál „pântano” („ártér” vagy „mocsár”) szóból ered, Dél-Amerikában, Brazília két államában terül el, összesen 150 000 km2 területen. Kis része Bolíviába és Paraguayba is átnyúlik.

A Pantanal területének több mint 80 százaléka víz alá kerül a nedves időszakban, így elképesztő vízinövény-együttest tart fenn a terület. A világ legsűrűbb növényi és állati ökoszisztémája található itt, bár az esőerdők mellett a Pantanal méltánytalanul kevés hírverést és megbecsülést tart.

Ezen az elképesztően gazdag növény- és állatvilágban dúskáló helyen 2020-ban több mint 22 ezer erdőtüzet regisztráltak, ami az előző évhez képest 120 százalékkal volt több. A mocsaras vidék brazíliai területeinek 30 százaléka vált a lángok martalékává, miközben a régiót az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb aszálya sújtotta. A tüzekben mintegy 17 millió gerinces állat pusztult el, köztük hüllők, madarak és főemlősök egyaránt.

A tavalyi tüzek különböztek a megszokottaktól

Az erdőtüzekben elpusztult állatok felméréséről a brazil kutatók a Scientific Report című folyóirat friss számában számoltak be. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány az ilyen természeti katasztrófák megelőzésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A Pantanalban természetes módon is keletkeznek erdőtüzek, de a 2020-as pusztítás a kutatók szerint apokaliptikus volt. Kiemelték, hogy a tavalyi tüzek nagyon különböztek a megszokottól. Szokatlan volt a hevességük és a kiterjedésük, valamint a természetes ciklusuk is eltért a megszokottól. Ez elsősorban az óriási szárazsághoz köthető.

A tanulmány vezető szerzője, Walfrido Tomas, az Embrapa Pantanal munkatársa elmondta:

„Az éghajlatváltozás világszerte komoly kihívást jelent a vizes élőhelyek megőrzésnek szempontjából. Az erdőtüzek a szárazabb éghajlat és az olyan szélsőséges éghajlati jelenségek gyakoribbá válásának várható következményei, mint amilyen a Pantanalban történt.”

A tudósok és az állatvédő szervezetek remélik, hogy ez a szörnyű tragédia segít majd ráirányítani a figyelmet az erdőtüzekre vonatkozó protokollok kidolgozásának, átgondolásának fontosságára.

Tudósítás a helyszínről:

Bohata Krisztia

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, MTI, focusingonwildlife

A Tisztítsuk meg az országot! program keretén belül a szemetet a Nagykovácsi, Budapest X. és XVII. kerülete térségében lévő erdőkből szedték össze és szállították el. A hulladék nagy része illegális szemétlerakásból származik, melynek oka a lakott területek közelsége.

A szemét összetétele

A szemét nagy része építési hulladék volt, ez az összes szemét 70 százalékát tette ki. A második legnépszerűbb szemét a gumiabroncs, ebből 240 köbmétert sikerült összegyűjteni az erdőkből. A harmadik helyen az szilárd ipari lom végzett, ezek az elromlott vagy csak megunt, kidobott kis háztartási készülékek, berendezések. Az ilyen jellegű hulladékból 183 köbmétert szállítottak el.  Kommunális hulladékból 66 köbmétert gyűjtöttek össze.

Veszélyes hulladékot is találtak

Az erdészek 4 köbméter palát is találtak eldobva, mely az azbeszttartalma miatt veszélyes hulladéknak minősül. Olyan szeméthalmokra is bukkantak a munkálatok során, melyeket már teljesen benőtt a növényzet, tehát évek ott hevernek.

Nem számítottak ennyire

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. által koordinált programba kapcsolódva a Pilisi Parkerdő előzetesen a ténylegesnek töredékére, 570 köbméterre becsülte az illegális hulladék mennyiségét. Az illegális szemétlerakók ellen nagyon nehéz harcolni, hiszen nem állhat az erdő minden fájánál őrt senki. A parkerdő úgy próbálja megelőzni az ilyen lerakóhelyek kialakulását, hogy több sorompót és tiltó táblákat is kihelyez a legveszélyeztetettebb területekre.

Nem a természetjárók szemetelnek

A Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben évente 25 millió látogatást regisztrálnak és ez különösen hangsúlyossá teszi a hulladékmentesítés fontosságát. Teljesen egyértelművé vált azonban, hogy a szemétért nem a természetjárók a felelősek. Sőt a kirándulók és túrázók egyre tudatosabban figyelnek környezetükre így az általuk elhagyott szemét mennyisége folyamatosan csökken. Ezzel szemben viszont az illegálisan kirakott hulladék mennyisége évről évre jelentősen nő.

Bohata Krisztina

Kutyabarát.hu

Forrás: parkerdo.hu, MTI

Az Év Fája szavazást minden évben az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium hirdeti meg és bonyolítja le. Minden év végén a következő év fájára lehet szavazni, tehát a most megválasztott fa a 2020-as Év Fája lesz. A szavazás október végén kezdődött, november 22-ig tartott, az eredményhirdetés pedig eddig váratott magára.

Az Országos Erdészeti Egyesület közlése alapján a győztes fa a tatár juhar (Acer tataricum) lett 2131 szavazattal.

A tatár juhar a honfoglaló magyarok útvonalán elterjedt, általuk is ismert fafaj. Az alföldi területeken erőteljesen visszaszorult, de a hegy- és dombvidékeken is kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős.

Ezt kell tudnunk a tatár juharról

„Közepes termetű fa (20m). Törzse szabálytalan, görbe, erősen ágas, kérge téglalapokra tagolt, parás, szürkésbarna, koronája sűrű. Vesszeje rozsdabarna, parás, gyakran paraléces, rügyei barnák, csúcsukon szürkén molyhosak. Levelei keresztben átellenesek, 4–7 cm hosszúak, 5 ritkábban 3 karéjúak, mellékkaréjosak. Poligám virágai laza sátorozó bugában nyílnak, keskeny szirmai sárgászöldek. Termése 2–4 cm hosszú ikerlependék, a szárnyak közel párhuzamosan állnak.”  Wikipedia

Az Év Fája szavazással és választással az Országos Erdészeti Egyesület a hazai fafajokra kívánja felhívni a figyelmet. Évről-évre egyre többen érdeklődnek a téma iránt, idén összesen 5014 érvényes szavazat érkezett, a tatárjuhar 2131 szavazattal nyerte el az Év fája címet, a második helyen 1472 szavazattal a kecskefűz (Salix caprea), a harmadik helyen 1411 szavazattal a rezgő nyár (Populus tremula) végzett.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, Wikipedia

Az erdőirtás megállítása

Nos, az említett országok közül Norvégia gondolta a legkomolyabban ezt az ígéretet és olyan drasztikus lépést tett, mely egyedülálló az egész világon. A parlament megszavazta, hogy az állami közbeszerzéseknél kiiktatják az olyan termékeket és árukat, melyek előállításához fák kivágása szükséges. A skandináv államok, Norvégiával az élen eddig is élen jártak a zöld gondolkodásban és ami talán a legfontosabb, az ország vezetői, minden politikai erő és a társadalom is elkötelezett a környezet védelmében.

De Norvégia nem csak a saját háza táján „sepreget”. Óriási összegeket és energiát áldoznak évek óta arra, hogy leállítsák, de legalábbis visszaszorítsák Brazíliában vagy Indonéziában az erdőirtásokat.

Az Amazonas hatalmas erdőtüzei mindennél jobban rávilágítottak arra, hogy az erdők pusztulása nagy mértékben köszönhető a mezőgazdaság terjeszkedésének. A gazdák felégetik az erdőket, hogy legelőkhöz jussanak a haszonállatok, vagy termőföldhöz a növénytermesztés. A túlfogyasztás következményei kézzel foghatóak és egészen az erdők pusztulásáig vezethetők.

Norvégiában egyébként nem csak az erdőirtást tiltották be, de 2025-től az a benzin- és dízelüzemű autók árusítása is tiltólistán lesz. Teszik mindezt úgy, hogy az ország a világ egyik legnagyobb olajexportőre.

Norvégia ezzel az egyik legagresszívebb módon áll át az elektromos autók oldalára, ami annak fényében külön figyelemre méltó, hogy a világ egyik legnagyobb olajexportőréről beszélünk.  A bejelentés után Elon Musk így reagált Twitter oldalán a hírre:  „You guys rock!!” – ami szabad fordításban olyasmit jelent, hogy „jól nyomjátok, fiúk” és ezzel mi is teljesen egyetértünk!

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: hvg.hu, intelligentliving.co