Kő-hegyi kutyás kiruccanás
Tavasszal még nagyobb kedvvel megyünk kirándulni négylábúnk társaságában! Nem csak a mi kedvünk lesz jobb tavasszal, hiszen ha rohangálnak, szaglásznak, ismerkednek, hegyet másznak, patakban csobbannak, akkor kutyáink boldogok lesznek, és emellett bónuszként, még el is fáradnak. Tökéletes terep egy ilyen kis túrára a Pomáz határában található Kő-hegy.
Ha autóval érkezünk, érdemes a navigációs rendszerben a Vércse utcát megjelölni célpontként. Itt leparkolva azonnal megtaláljuk a zöld sáv jelzést, amelyet követve feljuthatunk a hegy tetejére. Fontos információ, hogy a lakott övezet szélén lévő házak egyikénél több nagytestű kutyát is tartanak, akik ki tudnak szökni a kerítésen. Itt legyetek óvatosak!
Bemelegítésként kellemes, széles sétaút vezet tölgyeseken, majd bükkösökön át, el a János-forrás mellett. Kicsivel később ugyan meredekebb kaptatók izzasztják meg a kirándulókat, de nincsenek leküzdhetetlen akadályok, kisgyermekes családok is feljutottak a hegycsúcsra, igaz, nem babakocsival. Senkit ne riasszon meg az, hogy Petőfi Sándor a Kő-hegy „iszonyúan magas” szikláiról emlékezett meg, az itt tett kirándulás után! Ő mégiscsak az Alföld gyermeke volt.
Mintegy háromnegyed órás gyaloglással elérhetjük a Kő-hegy fennsíkját. Innen tényleg fantasztikus a panoráma Szentendrére, Pomázra, a Duna szalagjára, a Lupa-tóra!
Tovább követve a zöld sáv jelzést, pár perc séta után egy nagy tisztáson találjuk a Kőhegyi menedékházat, amely most büféként funkcionál (mosdó lehetőség is van itt). A kiszolgálás kedves, a választék meglepően nagy (a zsíros kenyeret, meleg teát, házi szörpöt és a palacsintát teszteltük, bejött ).
Az épületbe a kutyusok is követhetik gazdijukat, és így segíthetnek is nekik a megfelelő ételek-italok kiválasztásában. A büfé előtti tisztáson padok és asztalok mellett is meg lehet pihenni. Kedvenceinket legfeljebb az intenzív illatok zavarhatják meg egymás kergetésében. Mi innen visszafordulva, mintegy 2 óra alatt megjártuk a Kő-hegyet.
Ajánljuk mindenkinek ezt a kellemes túrát!
Laura, Narancs és Andris