Az eset még áprilisban történt, amikor egy nő a nyílt utcán elkezdte verni kutyáját látszólag minden ok nélkül. Ráadásul tette mindezt a póráz csatos végével, később pedig az öklével. A Pest Megyei Főügyészség közleményében részletes tájékoztatást adott az eset körülményeiről:

Törökbálinton, 2022 áprilisában, a reggeli órákban egy férfi autójával megállt a Rákóczi utca és József Attila utca sarkán. Éppen átment előtte egy nő, aki kutyát sétáltatott. A nő egyszer csak a kutyát ütni kezdte a kezében lévő póráz csatos végével. Ezután tovább sétált egészen a dohányboltig, ahol kikötötte a kutyát egy fához, majd ott is elkezdte ütni. Ekkor már úgy, hogy a kezében lévő szatyrot odatette a kutya fejéhez, és az ökölbe szorított kezének ujjbütykeivel ütötte. A férfi odament és számon kérte, hogy miért bántja a kutyáját. A nő kiabált vele, majd elment onnan, viszont a kutyát az utcán tovább ütötte, míg a kutya el nem szaladt tőle.

A kutya nem csinált semmit

A tanú azt is elmondta a nyomozóknak, hogy a kutya nem volt agresszív, nem támadt senkire. A gazdája azonban úgy ütötte, hogy a kutya folyamatosan nyüszített. A későbbi vizsgálat során kiderült, hogy  a nő a közeli boltokban is kötekedett az eladókkal.  Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, kiderült az is, hogy a nőnek több kutyája is van.  A nyomozó hatóság azonban megszüntette a nyomozást az alábbi indokkal:

A bántalmazás módja nem volt alkalmas arra, hogy az eb maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, így az állatkínzás bűncselekménye nem valósult meg.

Az ügyészség indított vizsgálatot

A törvény  szerint azonban nem csak az állatok maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó bántalmazása tilos, hanem minden az állatok szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, kínzása is. Az ügyészség közérdekvédelmi feladatai közzé tartozik az állatok védelme, ezért a Pest Megyei Főügyészség e jogkörében vizsgálatot indított az ügyben. Az ügyészség úgy véli, hogy bár nem okozott maradandó károsodást a nő kutyájának, a bántalmazás szükségtelen fájdalmat és szenvedést okozott az állatnak.

A főügyészség ezért intézkedett az illetékes állatvédelmi hatóság felé a szükséges eljárás lefolytatása érdekében, melynek befejezését is figyelemmel kíséri.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ugyeszseg.hu

 

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) befejezte a nyomozást a három évvel ezelőtt indult ügyben. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén történt károkozással összesen tizenhárom embert vádolnak. A héjafiókák lopásán kívül számos természetkárosítás, lopás és orvvadászat is felkerült a bűnlajstromra.

Harminc méter magasan lévő fészket is kifosztottak

A KR NNI a police.hu oldalon ismertette az esetet. A rendőrséghez a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól  még 2019-ben érkezett bejelentés a vadon élő populáció megkárosításáról. A bejelentés szerint ugyanis a fokozottan védett állatfajokhoz sorolt ragadozómadarak fészkeit ismeretlenek fosztogatják, és kilopják belőle a fiókákat. Az elkövetőket 2020 májusában Tahitótfalu külterületén érték tetten.  A három férfit és egy nőt éppen akkor fogták el, amikor egy 30 méter magas fa koronáján lévő fészkekből vették ki a pár hetes héjafiókát.

A nyomozók a gyanúsítottaknál tartott kutatások során laptopokat és mobiltelefonokat foglaltak le, majd további 9 embert fogtak el.  A nyomozás során nyilvánvalóvá vált, hogy a  ragadozómadarak megszerzésével az elkövetők célja az illegális solymászat volt. A madarakat kisebb állatok elejtésére trenírozták. A KR NNI nyomozói az eljárás során az elkövetőktől 12 élő állatot foglaltak le. Ezek között volt 8 héja, 2 szalagos álölyv és 2 afrikai uhu.  A madarak elhelyezéséről a környezetvédelmi hatóság gondoskodott.

Összesen 40 bűncselekmény

A gyanúsítottaknál természetvédelmi oltalom alatt álló madarak preparátumait is találtak. Héját, karvalyt, barna rétihéját és sárgarigót. Birtoklásukhoz érvényes engedéllyel egyikük sem rendelkezett. A 11 férfit és a 2 nőt összesen 40 bűncselekménnyel gyanúsították meg a nyomozók. Többségében természetkárosítás, lopás és orvvadászat, lőfegyverrel való visszaélés miatt kell felelniük. Egy személyt a nyomozók meggyanúsították veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésével is. Egy másikat pedig a fentieken kívül magánokirat hamisítással, mert a védett példányok eredetét valótlan tartalmú okirattal akarta igazolni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: police.hu

Közel két évvel ezelőtt, 2020 őszén indult el a bizonyítékok gyűjtése az ügyben. Végül vadkamera-felvételek alapján indították el a rendőrségi nyomozást. A gyanú szerint a tettesek élvefogó csapdák jogszerűtlen üzemeltetése során követtek el állatkínzást védett ragadozómadarakkal szemben. A területen korábban több elpusztult madár tetemére bukkantak, ezért az MME és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) együttműködésben kezdet el a vizsgálatot állatkínzás gyanúja miatt.

„A gyanúsított elsősorban a vadászható ragadozó emlősök – róka, borz, nyest, házi görény – gyérítésére széles körben használt és engedélyezett élvefogó csapdákat üzemeltetett nagy számban vadgazdálkodási tevékenység keretében. A vadkamerás felvételek alapján legalább 11 esetben került védett ragadozómadár – tíz egerészölyv és egy karvaly – a csapdákba, amelyeknek üzemszerű működtetés esetén nem is esett volna bántódásuk, hiszen a napi ellenőrzések alkalmával azokat kötelező azonnal és sértetlenül elengedni.” (MME)

Meg lehetett volna menteni őket

Az MME közleménye szerint, ha a csapdákat kinyitották volna, biztosítani lehetett volna a védett madarak kijutását. Ez sem a madaraknak, sem a csapdakezelőknek nem okozott volna sérülésveszélyt. A vadkamera felvételek alapján azonban erre egyszer sem került sor.

A gyanúsított a védett madarakat egy előre erre a célra elkészített hurkos bot segítségével a nyakuknál fogva rángatta ki a csapdából, amivel bizonyítottan felesleges szenvedést és feltételezhetően maradandó sérüléseket vagy akár pusztulást is okozott. A csapdából kirángatott madarakat az elengedés helyett minden rögzített esetben magával vitte, amely egyrészt hatósági engedélyköteles tevékenység, másrészt így az sem zárható ki, hogy a madarak elpusztultak vagy velük szemben további jogsértő tevékenység zajlott – hangsúlyozták a közleményben.

Nagy valószínűséggel már hosszú ideje és több csapdával is zajlott a madarak elfogása, így akár több száz védett ragadozó madár is áldozatul eshetett. Az MME úgy véli, szükséges a csapdahasználat jogi és gyakorlati szabályozásának újragondolása. Számos olyan eset is történt az elmúlt években, amikor a csapda nem megfelelő használata okozta védett állatok pusztulását vagy sérülését.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MME, MTI

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) közleménye szerint tizenöt embert gyanúsítanak a nagykőrösi tanyán tartott kutyaviadalok ügyében.  Az ügy 2020 decemberében indult, amikor tiltott állatviadal szervezése bűntettének gyanúja miatt négy férfit fogtak el. A gyanúsítottak között budapesti, nagykőrösi, dunaharaszti, domaházi, zsombói, erdőhorváti és albertirsai lakos is van. Két nőt és egy fiút is gyanúsítottként hallgattak ki.

159 bűncselekmény

A gyanúsítottak legtöbbjének tiltott állatviadal szervezése, valamint állatkínzás miatt kell felelnie. Többeket ezen felül meggyanúsítottak gerinces állat tiltott állatviadal céljából történő tenyésztésével, lőfegyverrel visszaéléssel, illetve kiskorú veszélyeztetésével. Az ügyben összesen 159 bűncselekmény szerepel . Több gyanúsítottról is kiderült, hogy évek óta kimondottan állatviadalokra amerikai staffordshire terrier kutyákat tenyésztettek.

A kutyaviadalokat egymás között leszervezve, az egyes kutyák győzelmére fogadva, közönség előtt bonyolították le. A fogadásokból befolyt összegekből anyagi hasznot húztak, de nem csak ezen nyerészkedtek.  A több viadalt megnyerő, egyre agresszívebb kutyákat szaporították és a kölyköket értékesítették.

Száz kutyát foglaltak le

A nyomozás során összesen száz kutyát foglaltak le, mindegyikük öt évesnél fiatalabb volt. A rendőrök azt vélelmezik, hogy az idősebb, harcra alkalmatlan kutyák harc közben elpusztultak, vagy nem tartották meg őket. A lefoglalt kutyák további sorsáról az érintett kormányhivatalok döntenek.  Az NNI nyomozói az ügyet a napokban zárták le, és a „vaskos” iratanyagot vádemelési javaslattal megküldték a Pest Megyei Főügyészségnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI police.hu