A kutatók és tudósok is értetlenül állnak az eset előtt, korábban ilyennel még nem találkoztak Fokváros környezetében.

A védett pingvineket holtan találták egy Fokvároshoz közeli kisváros, Simon’s Town partjainál. Ezen a területen sok veszélyeztetett pingvin kolóniája él, az állatvédők kiemelt figyelemmel óvják a közösséget. A pingvinek holttestét alapos vizsgálatnak vetették alá, és szemeik körül méhcsípéseket találtak. A  Southern African Foundation for the Conservation of Coastal Birds (Dél-afrikai alapítvány a tengerparti madárvilág védelméért) klinikai állatorvosa, David Roberts vezette a vizsgálatokat. Nyilatkozatában kifejtette, hogy a helyszínen elhullott méheket is találtak és egyelőre értetlenül állnak az eset előtt.

Tovább folytatják a vizsgálatokat

A méhcsípések mellett más külsérelmi, vagy mérgezésre utaló jelet nem találtak az elhullott pingvineken. Mintáikat azonban további vizsgálatoknak vetik alá, hogy egy esetleges betegséget vagy toxikus anyag jelenlétét kizárják. A tömeges halálozás azért is érinti nagyon érzékenyen a fajt, mert ezek a pingvinek csak Dél-Afrika partjainál élnek és szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, ami azt jelenti, hogy a kihalás szélén állnak.

A madárvédelmi alapítvány munkatársai bár nem találtak magyarázatot, bizakodóak, mivel szerintük minden jel arra utal, hogy az eset egy szerencsétlen véletlennek köszönhető. Nem gondolják, hogy gyakran kell ilyen „támadásokra” számítani.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: guardian

A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli az emberi szem kéknek, ezt egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport állapította meg. Arra keresték a választ, hogy vajon miért olyan ritka a kék színű virág. Több okot is találtak, a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.

A Bayreuth-i Egyetem vezetésével végzett tanulmány eredményeit a Frontiers in Plant Science című folyóiratban publikálták. A virágtulajdonságok egyik legnagyobb adatbázisának számító TRY Plant Trait Database-ből származó információk elemzésével a kutatók érdekes eredményekre jutottak.

Szél által beporzottak között egyáltalán nincs kék

Azok a növényfajok, amelyeknek a beporzását a szél vagy az eső végzi, egyetlen egynek a virágát sem észleli kékként az emberi szem – olvasható az egyetem közleményében. Ezzel szemben a döntően rovarok és madarak által beporzott virágos növények 7,5 százalékának a virágát látják kéknek az emberek.

„Ez a különbség azt sugallja, hogy a beporzó organizmusok színérzékelése jelentősen befolyásolja a virágok színének kialakulását az evolúció folyamán” – mondta Anke Jentsch, az egyetem professzora.

Az emberi szemben három típusú fotoreceptor található, ezek a vörös, a zöld és a kék fényre reagálnak. A méhek ezzel szemben kevésbé érzékenyek a vörös színekre, kevésbé tudják megkülönböztetni a sárgát és a fehéret, ugyanakkor különösen élénken észlelik a kék árnyalatokat.

A kék virágpigment előállítása nagyon nehéz

„A méhek tehát a többi beporzócsoporthoz és az emberhez képest is másként látják a virágos növények színeit. Különösen vonzódnak a kék virágokhoz” – magyarázta Jentsch.

Azonban ha a méhek ennyire szeretik a kék virágokat, akkor a rovarok és madarak által beporzott növényfajoknak miért csupán a kis százaléka rendelkezik kék virággal?  Ennek bizony az az oka, hogy  a kék virágpigment előállítása annyira bonyolult a növények számára, hogy csak azok a fajok hoznak ekkora áldozatot, amelyek egyébként is ádáz küzdelmet vívnak egymással a beporzók figyelméért.

Olyan helyeken figyelhető ez meg inkább, ahol az éghajlati viszonyok különösen barátságtalanok a rovarok és egyéb beporzók számára, például magaslati éghajlaton. Azoknál a virágos növényeknél, amelyek fajgazdag füves vidékeken honosak és gyakran tápanyagszegény talajban kell túlélniük, a kék virág előnyös tulajdonság, mert a beporzók számára még nagy távolságból is kitűnik a többi faj közül.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Az Earthwatch szervezet minden évben nyilvános vitát tart arról, hogy mely élőlények nélkülözhetetlenek számunkra és a Föld számára. Az idei eseményre Londonban került sor múlt héten, ahol 5 tudós járta körül 5 veszélyeztetett és fontos faj tulajdonságait és az ökoszisztémában betöltött szerepüket. Az érvek, információk, tudományos tények és számok tükrében aztán a közönség szavazhatott arról, hogy mely faj fennmaradására költene egymilliárd dollárt, ha tehetné. A hallgatóság az előadások után úgy döntött, hogy a megvizsgált élőlények közül a méheket tartják a legfontosabbnak.

Az eseményen a méheken kívül a gombákat, planktonokat, denevéreket és a főemlősöket vizsgálták. Hamar kiderült, hogy mindegyik faj szerepe kiemelten fontos az ökoszisztéma összeomlásának megakadályozásához, de a legnagyobb csapás a méhek kihalásával érne bennünket.

Gombák

A gombáknak általában nem túl jó a hírük, sok betegség és fertőzés (növényi, emberi) okozójaként tartjuk őket számon. Ismerünk halált okozó mérgező gombákat is. A valóság azonban az, hogy az nagyon kevés gomba okoz kellemetlenséget az emberiségnek. Sőt, gombák nélkül nem is tudnánk létezni. A legtöbb szárazföldi növény tápanyagot és vizet a gombák fonalaiból nyer. Újrahasznosítják a halott szerves anyagokat és sok mérgező anyagot semlegesítenek. Védelmezik a fákat a kórokozókkal szemben. Számos gyógyszer alapanyagot termelnek, például a penicillint.

Planktonok

A planktonok képezik az óceánok élelmezési hálózatának alapját. Az óceánok élővilágának 98 százalékát teszik ki, földünk oxigénellátását fele részben ők biztosítják. Fontos szerepük van a Föld természetes hűtésében, vagyis a globális felmelegedés elleni védekezésben is, ugyanis elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot.

Denevérek

A denevérekről nem is gondolnánk, hogy milyen sok növény, gyümölcs életben maradásához szükségesek. Nélkülük a banánnak, mangónak vagy a datolyának kevés esélyük lenne a túléléshez. A denevérek ugyanis elfogyasztják azokat a káros rovarokat, melyek többek között ezeket a növényeket támadják.

Főemlősök

A majmok élőhelyeiken olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, melyektől mindannyian függünk. Tulajdonképpen ők az erdők kertészei. Ha azt akarjuk, hogy ezek az erdők állandó szén-dioxid-tárolóként működjenek, tiszta víz forrása legyenek, és szabályozzák az éghajlatunkat, akkor sokkal jobban kell vigyázni rájuk.

Méhek

Az ember által elfogyasztott növényfajok 70 százaléka, kb. 250 000 virágos növényfaj a méhek beporzásától függ. Ezek közül sok döntő jelentőségű a világ mezőgazdaságában. A méhek mintegy 90 növény, például alma, áfonya és uborka terméshozamát akár 30 százalékkal is képesek növelni. A virágos növények és méhek közötti partnerség az egyik legszélesebb körben elterjedt és legjelentősebb szimbiotikus interakció a Földön. Ez a 100 millió éves együttműködés hozta létre a fajok gazdag változatosságát.  Hiányukat nem csak az emberek éreznék meg, hanem azok a madarak és kis emlősök is, akiknek ezek a növények táplálékot biztosítanak.

Te melyik fajt választanád?

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: The Guardian

A méhek számának drasztikus csökkenése már a 70-es években elkezdődött, de napjainkra drámaian felgyorsult. Többek között az ENSZ is felszólította a világot, hogy foglalkozzanak ezzel a problémával és termesszenek a méheknek elegendő és biztonságos növényt a porzásra.

Sokan nem is gondolják, hogy milyen elképesztően fontos szerepet játszanak a méhek a természetben. Az emberiség táplálékának 90%-át nagyjából 100 növényfajta adja. Ennek a 70 %-át méhek porozzák be, nélkülük nem léteznének! Négy haszonnövény termesztése közül három teljes mértékben a méhektől, a beporzástól függ. Méhek nélkül nem lenne az asztalunkon többek között paprika, alma, kakaó és gyümölcs sem.

A méhek számának drasztikus csökkenését elsősorban a növényvédő szerek, környezetszennyezés okozzák, de a rádióhullámok is nagyon káros hatással vannak rájuk, hiszen megzavarja őket a tájékozódásban.

Hollandiában szerencsére nagyon komolyan veszik a méhek problémáját és időt, energiát fektettek egy szuper kis terv kidolgozására és megvalósítására. Összesen 316 buszmegálló tetejére telepítettek olyan növényt, mely kiváló porzóhely a méheknek. A zöld buszmegállók ezen kívül a finom port és az esővizet is megfogják.

Utrecht városnak nem ez az első nagyszabású zöld projektje. Egyik legfontosabb célkitűzésük, hogy 2028-ra csak elektromos buszok fognak közlekedni a városban, ehhez az év végéig  55 új elektromos busz fog munkába állni.  A város ezen kívül támogatást nyújt a zöld tetőteraszok létrehozására, melyre lakóközösségek, de magánszemélyek is pályázhatnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent.co.uk

Fotó:  BrightVibes