Etológia – Kulcs az állatok megértéséhez

„Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Az elnevezés a görög ethosz (ήθος), szokás szóból származik. A viselkedés definíciója kutatók körében is vita tárgya, mindazonáltal a jelenségek megértéséhez általában elegendő a viselkedést köznapi értelemben figyelembe venni. Tehát a viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenő változás, amelyet a megfigyelő szabad szemmel vagy különböző vizsgálati módszerekkel képes érzékelni. … Az így kapott adatok elemzése vezethet az okok felderítéséhez és a viselkedés tipizálásához. Az etológia a kísérleti állatpszichológiában és a természetrajzban gyökerezik.” – írja a Wikipedia releváns szócikke az etológiáról.

Gyakorlati szempontból, természettudományos beállítottságú, vagy laikus érdeklődő gazdiként az etológia ennél sokkal több, színesebb és érdekesebb terület. Az etológiai témájú írások és tudományos kutatások segítségével ugyanis teljesen új szemszögből ismerhetjük meg kedvencünket. A tudományos nézőponton keresztül megérthetünk egyes viselkedéseket, könnyebben értelmezhetjük a kutyánk kommunikációját és a tényekre alapozva ismerhetjük meg őt.

Napjainkban divatos a kutyák viselkedésére mindenféle elméletet kitalálni, botcsinálta „kutyapszichológusok” terjesztik sokszor mindenféle tudományos megalapozottságot nélkülöző elméleteiket. Bár a jószándék nem kétséges, sajnos ezek a széles körben elterjedt elvek sokszor többet ártanak, mint használnak a kutya – gazdi kapcsolatnak.

Ha benned is felmerültek a „miért” és az „ezt honnan vette vajon” típusú kérdések egy-egy színes-szagos kutyanevelési elmélet hallatán, és szeretnél hiteles kútfőből tanulni a kutyák viselkedéséről, akkor az alábbi válogatott írásokban biztosan nem fogsz csalódni.

Konrad Lorenz – Ember és kutya

A modern etológia atyja, a Nobel-díjas Konrad Lorenz műve már számos kiadást megért 1950-es megjelenése óta. Nem tudományos tankönyv és nem is száraz olvasmány. Lorenz szórakoztató és személyes történeteken keresztül mutatja be a kutyák viselkedését, azok egyes érdekes aspektusait. Szót ejt benne a kutya – ember kapcsolat eredetéről, de elsősorban a gyakorlati együttélés kérdéseit, hétköznapi szituációkat boncolgat.

Érdemes észben tartani a kötet olvasása közben, hogy a társadalom, és benne a kutyák helyzete, sokat változott az elmúlt hetven évben. Ma már talán nagyobb érzékenységgel, több érzelemmel viszonyulunk a kutyákhoz. És természetesen, ez a hét évtized nem múlt el tudományos fejlődés nélkül. Mindazonáltal, Konrad Lorenz műve alapmű, amelyet minden etológia iránt fogékony gazdinak érdemes kézbe venni.

Csányi Vilmos – Kis etológia

A nemzetközi etológia atyja után következzék a tudományterület hazai doyenjének klasszikusa. A „kis” szót nem lekicsinylő értelemben kell venni, pusztán arra utal, hogy az Etológia c. egyetemi tankönyv fogyasztóbarát verziójával állunk szemben, amelyet Csányi Vilmos professzor úr a nagyközönség számára írt.

Az 1980-as megjelenése óta több kiadásban megjelent alapmű az állati viselkedés miértjeire keresi a választ. Nem kifejezetten a kutyák viselkedésére fókuszál, inkább az etológia alapfogalmaival hivatott megismertetni az olvasót. Az eredetileg háromkötetes mű rövid történeteken, tudományos megfigyeléseken keresztül ismerteti meg az olvasót az állatok gondolkodásmódjával, szokásaival vagy éppen szerelmi életével.

Alexandra Horowitz – Inside of a Dog

A kognitológia, vagy kognitív tudomány a megismerés folyamataival foglalkozik. A Columbia Egyetem pszichológia professzora, Alexandra Horowitz a megismerési folyamataik révén mutatja be a kutyák belső világát, érzékelését és azt, hogyan látják a hétköznapi eseményeket, amelyeknek részesei.

Horowitz szerint, aki meg akar érteni egy állatot, annak először azt kell mérlegelnie, hogy az mit érzékel saját környezeteként („umwelt” – saját, szubjektív képünk a minket körülvevő világról), és mindezt milyen kognitív folyamatokkal dolgozza fel. A könyvből megismerhetjük a kutyák értelmi képességeit, valamint fiziológiai jellemzőiket, és ezeken keresztül képet formálhatunk arról, milyen lehet az élet kutya szemmel.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

http://www.matud.iif.hu/03aug/002.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia

Képek: Készítette: Max Planck Gesellschaft (Eurobas) – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7311962; Indexkép: pexels. Videó: Simon and Schuster Books YouTube

The post Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/news/dogs-behavior-issues-study?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DH9OAQhRTLN; Kép: Eclipse Chasers: https://www.pexels.com/photo/a-brown-cockapoo-dog-lying-on-the-grass-18507788/

The post A kutyák 99%-ának van valamilyen viselkedési problémája – ezek a leggyakoribbak appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Sétálunk, sétálunk… Találkozunk egy másik kutyával. Majd szorosabbra húzzuk a pórázt és kitérünk az útjukból, és milyen jól tettük, hiszen amint egymás mellé értek, a két kutya már morog és vicsorog. Mit lett volna, ha hagyjuk, hogy köszönjenek egymásnak és lejátszódjon egy normális üdvözlés?

Sok gazdiban olyan félelem alakult ki attól, hogy a kutyája megugat vagy megtámad egy másik kutyát, vagy esetleg őt éri atrocitás, hogy már eleve feszülten közelednek a többiekhez. Sajnos ez a szorongás gyakoribb, mint amennyire a kutyatámadások száma okot ad, és nagyrészt abból ered, hogy egyáltalán nem bízunk abban, hogy a kutyák tudják, hogyan viselkedjenek egymással.

A másik oldal pedig az, hogy nem ismerjük fel a kutyák testbeszédét, és nem tudunk közbelépni, ha például az üdvözlés átlép az udvariassági határokon. Lássuk tehát, meddig mehetünk el!

A szabályos, udvarias üdvözlés

A kutyák nyugodt testtartással, látszólag feszültség nélkül közeledek egymáshoz. Általában nem szemtől szembe, hanem inkább oldalasan, esetleg félhold formában meghajolva.

A szaglászás az üdvözlés velejárója. Amint a kutyák szaglótávolságon belülre kerülnek, rögtön információkra hajtanak, amelyek általában feromonok formájában áramlanak az orruk felé a másik kutya felől. Először valószínűleg udvariasságból összeérintik az orrukat, mielőtt a másik kutya hátsó fertályára fókuszálnának. A pasik persze itt is direktebbek, ők sokszor rögtön a hátsót célozzák be.

Az üdvözlés teljesen rendben van, ha mindkét kutya testtartása laza, a farkuk és az állkapcsuk is rugalmas, nem feszült. A kutyák nem mutatnak félelmet vagy aggodalmat, és mindketten kényelmesen érzik magukat a helyzetben.

Ha a kutyád testtartása merev, feszült, feláll a hátán a szőr, vagy morog, vicsorog, akkor inkább vond ki a szituációból és próbáld megnyugtatni. Ha fél, behúzza a farkát vagy hozzád menekül, akkor láthatóan nem tetszik neki a helyzet, ne kényszerítsd bele.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark;

Kép: pexels.com

The post Hogy néz ki egy normális kutya üdvözlés a gyakorlatban? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kevés sikeresebb szövetség létezik két eltérő faj egyedei között, mint a kutya – ember kapcsolat. Évezredek óta élünk együtt, és közben folyamatosan tanulunk egymástól és egymásról. A legújabb időkben a tudományos érdeklődés is a kutyák felé irányult, számos kutatásban vizsgálják a kommunikációjukat és a viselkedésüket. Talán ezzel párhuzamosan „demokratizálódik” is a viszonyunk. Már nem csak az számít, hogy az ember mit akar, milyen parancsot ad a kutyának és hogy az engedelmesen teljesítse, hanem a kutya „érdekei”, jólléte és érzései is egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Mint minden jó kapcsolat, a kutya – ember viszony is folyamatosan fejlődik, szeretnénk benne egyre jobbak lenni, mindkettőnk boldogsága és kiegyensúlyozottsága érdekében. Az alábbiakban öt olyan gyakori viselkedésről lesz szó, amelyek helyett lehet, hogy érdemes más alternatívákat választanunk, ha harmonikusabb kutya – gazdi viszonyra törekszünk.

Parancsszavak használata testbeszéd helyett

A kutyák mesterien olvasnak a testbeszédünkből. Innen tudják például, hogy balról vagy jobbról kerüljenek meg egy oszlopot séta közben. Az emberek viszont a tudatos kommunikációjuk nagy részét verbálisan teszik. Természetesen a kutyák képesek a parancsszavak megtanulására, de segíthetjük őket, hogy könnyebben rájöjjenek, mit szeretnénk, ha a testbeszédünket is használjuk.

Csapatépítő gyakorlat: Próbáld ki, hogy milyen csak a testbeszédeddel kommunikálni a kutyád felé! Te is sokat tanulhatsz belőle, hogy tudatosabban használod a gesztusokat, más részről pedig érdekes megtapasztalni, hogy milyen könnyedén ért meg a kutyád szavak nélkül is.

Bár a kutyák ösztönösen jobban értelmezik a testbeszédünket, mint a szavainkat, egy friss kutatásban azt olvashatjuk, hogy a gügyögést kifejezetten kedvelik és megnyugtatónak találják.

Séta – szaglászás nélkül

Képzeld el, hogy egy gyönyörű tengerparton sétálsz, a nap éppen lebukik a látóhatáron… És mindezt nincs időd megcsodálni, mert valaki siettet. Valahogy ilyen lehet a kutyák számára az a séta, amikor nem hagyjuk őket szaglászni. Hasonlóan az előző esethez, itt is a két faj érzékelésének eltéréséből adódik a különbség. Míg az ember elsősorban vizuális lény, addig a kutyák szaglása és hallása fejlettebb, és elsősorban a szagok hordoznak számukra információt.

Természetesen nincs mindig idő és tér a szagsétákra, de ha teheted, minél többször vidd kutyádat ilyen izgalmas kirándulásokra. Bővebben egy előző cikkünkben írtunk erről.

Szervezetlen napirend

Míg az emberek között sokan ösztönösen osztják be a napjukat, és ad hoc történnek velük az események, addig a kutyák számára nagyon fontos a rendszer és a rutin az életben.

Kutatók egyenesen azt állítják, hogy a rutinszerű dolgok betartásából érzi a kutya igazán a gazdája szeretetét, ettől érzik magukat biztonságban.

A pontos napirend segíti a kutyákat a „jó viselkedésben”. Ha például mindig ugyanakkor és ugyanott dolgozol, a kutyád megtanulja, hogy ez a munkaidőd, és nem zavar, hanem nyugodtan pihen. Az étkezések és a séta rendszere pedig segít, hogy tökéletesen működjön a szobatisztaság.

Fontos, hogy már egészen kölyökkorban elkezdjük a napirend szervezését és tartsuk magunkat az időpontokhoz. A kiszámíthatóság átlátható a kutyánk számára is, így sokkal kevesebb stresszhelyzetet kell megélnie, mint egy össze-vissza életvitelben.

Ölelgetés

Az ölelés a szeretet, a támogatás, az együttérzés kifejezésére szinte minden emberi kultúrában – sőt, még a főemlősök között is – elterjedt gesztus. A kutyák azonban nem ölelgetik egymást. Ennek részben fiziológiai okai vannak, hiszen nincs karjuk, amelyet ölelésre használhatnának. A kutyák testbeszédében a mellső lábak ráhelyezése a másik kutya hátára a dominancia jele.

Nem tudhatjuk, hogy a kutyák az emberi öleléshez is ugyanezt a jelentést társítják, tény viszont, hogy az Egyesült Államokban a kutyaharapásos esetek jelentős része a kutya személyes terébe való túlzott beférkőzés miatt történt (gyömöszölés, ölelés, stb.). Míg számos kutya elviseli a gazdája ölelését és testi közelségét, addig vannak, akik azonnal támadásba lendülnek, ha behatolnak a személyes terükbe. Az emberekhez hasonlóan, a kutyák sem szeretik, ha olyanok fogdossák őket, akiknek ezt nem engedik meg.

Állandóan elvárjuk tőle a barátságos viselkedést

A kulturált, jól nevelt ember mindenkivel kedves, barátságos. Még az utálatos szomszédot sem hagyjuk faképnél, és a nemszeretem kollégákra sem csapjuk rá az ajtót. A kutyák is különbséget tesznek más emberek és más kutyák között: vannak, akiket kedvelnek és vannak, akiket nem. Vannak, akikkel szívesen játszanak és vannak, akikkel nem.

Ennek ellenére gyakran rángatjuk bele a kutyáinkat egy csomó olyan társas helyzetbe, amelyben nem érzik jól magukat. Például hagyjuk, hogy idegenek simogassák. Hagyjuk, hogy kisgyerekek dögönyözzék. Hagyjuk, hogy a másik kutya odamenjen hozzá az utcán. És még sorolhatnám. Mert azt hisszük, hogy attól „jól nevelt” egy kutya, ha bármit meg lehet vele csinálni.

Csapatépítő gyakorlat: Legközelebb, ha (idegen) kutyával vagy emberrel találkoztok, figyeld meg a kutyád viselkedését! Ha nyílt a testbeszéde, lelkesen csóválja a farkát és az idegen felé fordul, akkor valószínűleg nincs ellenére a kontaktus. Ha viszont behúzza a farkát és hozzád bújik, hátrál, akkor inkább elkerülné a további közeledést. Ilyenkor mondd meg nyugodtan a másik embernek, hogy nem szabad megsimogatni, vagy ne engedje közelebb a kutyáját.

(Minden kutya más és más, vannak, akiket nem zavar az ölelés és a puszi és akár ötven parancsszót is megértenek. A fenti lista inkább gondolatébresztőnek íródott, rávilágít pár kérdésre és arra ösztönöz, hogy folyamatosan új szemmel figyeljük négylábú társunkat és együtt fejlődjünk vele.)

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://barkingroyalty.com/things-humans-do-dogs-hate/

Képek: pexels.

The post 5 bevett viselkedés amelyekről a kutyánk lehet, hogy másképp vélekedik appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Etológia – Kulcs az állatok megértéséhez

„Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Az elnevezés a görög ethosz (ήθος), szokás szóból származik. A viselkedés definíciója kutatók körében is vita tárgya, mindazonáltal a jelenségek megértéséhez általában elegendő a viselkedést köznapi értelemben figyelembe venni. Tehát a viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenő változás, amelyet a megfigyelő szabad szemmel vagy különböző vizsgálati módszerekkel képes érzékelni. … Az így kapott adatok elemzése vezethet az okok felderítéséhez és a viselkedés tipizálásához. Az etológia a kísérleti állatpszichológiában és a természetrajzban gyökerezik.” – írja a Wikipedia releváns szócikke az etológiáról.

Gyakorlati szempontból, természettudományos beállítottságú, vagy laikus érdeklődő gazdiként az etológia ennél sokkal több, színesebb és érdekesebb terület. Az etológiai témájú írások és tudományos kutatások segítségével ugyanis teljesen új szemszögből ismerhetjük meg kedvencünket. A tudományos nézőponton keresztül megérthetünk egyes viselkedéseket, könnyebben értelmezhetjük a kutyánk kommunikációját és a tényekre alapozva ismerhetjük meg őt.

Napjainkban divatos a kutyák viselkedésére mindenféle elméletet kitalálni, botcsinálta „kutyapszichológusok” terjesztik sokszor mindenféle tudományos megalapozottságot nélkülöző elméleteiket. Bár a jószándék nem kétséges, sajnos ezek a széles körben elterjedt elvek sokszor többet ártanak, mint használnak a kutya – gazdi kapcsolatnak.

Ha benned is felmerültek a „miért” és az „ezt honnan vette vajon” típusú kérdések egy-egy színes-szagos kutyanevelési elmélet hallatán, és szeretnél hiteles kútfőből tanulni a kutyák viselkedéséről, akkor az alábbi válogatott írásokban biztosan nem fogsz csalódni.

Konrad Lorenz – Ember és kutya

A modern etológia atyja, a Nobel-díjas Konrad Lorenz műve már számos kiadást megért 1950-es megjelenése óta. Nem tudományos tankönyv és nem is száraz olvasmány. Lorenz szórakoztató és személyes történeteken keresztül mutatja be a kutyák viselkedését, azok egyes érdekes aspektusait. Szót ejt benne a kutya – ember kapcsolat eredetéről, de elsősorban a gyakorlati együttélés kérdéseit, hétköznapi szituációkat boncolgat.

Érdemes észben tartani a kötet olvasása közben, hogy a társadalom, és benne a kutyák helyzete, sokat változott az elmúlt hetven évben. Ma már talán nagyobb érzékenységgel, több érzelemmel viszonyulunk a kutyákhoz. És természetesen, ez a hét évtized nem múlt el tudományos fejlődés nélkül. Mindazonáltal, Konrad Lorenz műve alapmű, amelyet minden etológia iránt fogékony gazdinak érdemes kézbe venni.

Csányi Vilmos – Kis etológia

A nemzetközi etológia atyja után következzék a tudományterület hazai doyenjének klasszikusa. A „kis” szót nem lekicsinylő értelemben kell venni, pusztán arra utal, hogy az Etológia c. egyetemi tankönyv fogyasztóbarát verziójával állunk szemben, amelyet Csányi Vilmos professzor úr a nagyközönség számára írt.

Az 1980-as megjelenése óta több kiadásban megjelent alapmű az állati viselkedés miértjeire keresi a választ. Nem kifejezetten a kutyák viselkedésére fókuszál, inkább az etológia alapfogalmaival hivatott megismertetni az olvasót. Az eredetileg háromkötetes mű rövid történeteken, tudományos megfigyeléseken keresztül ismerteti meg az olvasót az állatok gondolkodásmódjával, szokásaival vagy éppen szerelmi életével.

Alexandra Horowitz – Inside of a Dog

A kognitológia, vagy kognitív tudomány a megismerés folyamataival foglalkozik. A Columbia Egyetem pszichológia professzora, Alexandra Horowitz a megismerési folyamataik révén mutatja be a kutyák belső világát, érzékelését és azt, hogyan látják a hétköznapi eseményeket, amelyeknek részesei.

Horowitz szerint, aki meg akar érteni egy állatot, annak először azt kell mérlegelnie, hogy az mit érzékel saját környezeteként („umwelt” – saját, szubjektív képünk a minket körülvevő világról), és mindezt milyen kognitív folyamatokkal dolgozza fel. A könyvből megismerhetjük a kutyák értelmi képességeit, valamint fiziológiai jellemzőiket, és ezeken keresztül képet formálhatunk arról, milyen lehet az élet kutya szemmel.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

http://www.matud.iif.hu/03aug/002.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia

Képek: Készítette: Max Planck Gesellschaft (Eurobas) – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7311962; Indexkép: pexels. Videó: Simon and Schuster Books YouTube

The post Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Még sosem hallottál a Tellington TTouch módszerről? Pedig ezt a gyengéd kommunikáción alapuló módszert már világszerte negyven országban oktatják. Alkalmazzák trénerek, állatorvosok, állatkerti gondozók, menhelyi ápolók és szinte minden állatokkal foglalkozó terület képviselője. De nem csak a profik, hanem a gazdik számára is elsajátítható. Segíthet a gyakori viselkedési problémák leküzdésében és az kutya – gazdi kapcsolat fejlesztésében.

A Tellington TTouch módszert sikerrel alkalmazzák nem csak kutyák, hanem macskák, lovak és egyéb állatok esetében is.

Mi az a TTouch módszer?

A TTouch módszer az állat és ember közötti kölcsönös tiszteletre és együttműködésre épül. A gyengéd, mégis hatékony módszert Dr. Linda Tellington-Jones dolgozta ki, aki szerint a fizikai, a mentális és az érzelmi egyensúly megteremtése a kulcs. Ezért a TTouch a viselkedési problémák kezelése és a tanítás mellett a fizikai panaszok, a fajdalom enyhítésére is alkalmas. Minden Tellington TTouch gyakorlat a helyes testtartás és mentális jelenlét megteremtésével kezdődik. Ezeken keresztül a viselkedés is megváltozik.

A TTouch szóban szereplő első T a „trust”, azaz az angol bizalom szó rövidítése, míg a „touch” érintést jelent. A módszert gyakorló terapeuta tehát érintésekkel kommunikál az állattal, a keze segítségével érezteti vele, hogy jelen van és figyel rá. Különböző intenzitású és irányú érintések, simítások és masszázshoz hasonló technikák különböző üzeneteket közvetítenek az állatok felé. A gyakorló terapeuták pedig nyugodtan és figyelmesen követik az állat reakcióit.

Hogyan néz ki egy TTouch érintés a gyakorlatban?

Az egyes érintések neve utal az intenzitásra és az irányra. A Cloud Leopard, azaz felhő leopárd érintésben a felhő a gyengéd, könnyed érintésre, míg a leopárd az ujjakkal kifejtett nyomás erősségére utal. Az érintés segítségével csökkenthető az izomfájdalom és a merevség. A Raccoon TTouch, azaz mosómedve érintés során pedig a mosómedve apró kézmozdulatait imitálják. Ez utóbbi érintés élénkíti a vérkeringést, ezzel segítve a sebgyógyulást.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás:

https://www.marthastewart.com/7753155/tellington-ttouch-training-for-pets

https://ttouch.com/About_Us/What_is_the_Tellington_Method/Examples_of_TTouches/index.html

Képek: pexels

The post A TTouch módszer appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A tudományos bizonyítékok és a nyelvészeti definíció ugyan még elmarad, de mi tudjuk, hogy létezik: a kutyamosoly.

A mosoly anatómiája

Fülig érő száj, laza szemöldökök, nyugodt arckifejezés – ez a mosoly. Valójában az, hogy a kutyák mosolyognak-e, nagyban függ attól, hogy mit definiálunk mosolynak, illetve, hogy mennyire vagyunk megengedőek az emberi tulajdonságok kutyákra való kivetítésével kapcsolatban.

A kutyaviselkedés szakértői körében elfogadott nézet szerint a kutyák azért mosolyognak, mert tudják, hogy ez tetszik az embereknek. Ha meglátjuk, hogy a kutyánk vigyorogva fekszik a kanapén, mintha a világon nekik lenne a legjobb már megy is a nyünyörgetés. Az is feltételezhető, hogy a kutyák megfigyelik és eltanulják a jóindulat és kedvesség eme kifejezőjét, és hasonló célból alkalmazzák.

Az, hogy a kutya eltanulta tőlünk a mosolygás művészetét, és ezt a tehetségét elsősorban embereknek villogtatja, tulajdonképpen egyáltalán nem meglepő, hogyha figyelembe vesszük a kutyák tanulási képességét. A kutya mosolyog, amire pozitív megerősítést kap, ezért egyre gyakrabban csinálja. Más kérdés, hogy ezt a cselekvést valójában csak mi nevezzük mosolynak. Ettől függetlenül, a kutyánk mosolyogni fog, akár vezényszóra is, mert tudja, hogy dicséretet kap érte.

Hasonlít, de nem az

A kutyák számos arckifejezése hasonlít az emberi mosolyhoz. Ha például a sok szaladgálás után a kutyánk liheg, és ezért húzza vissza a szájszegleteit, az is nagyon hasonlít a mosolyhoz. Holott ezzel csak az a célja, hogy minél több hűsítő levegőt juttasson minél gyorsabban a tüdőbe. Néha a vicsorgás is tűnhet mosolynak, de ha a testbeszédet egységesen vesszük szemügyre, könnyen észrevesszük, hogy ez nem pozitív jelzés.

Amit leggyakrabban összekevernek a kutyamosollyal, az az úgynevezett behódoló vigyor, amikor a kutya fogai viccesen kivillannak. A testbeszéd nyugodt, megadó, a szemek pedig egy kissé összeszűkülnek, ezzel is erősítve az emberi mosolyhoz való hasonlóságot. Ez a póz megadást fejez ki, a kutya azt szeretné érzékeltetni, hogy nem jelent a szemben álló fél irányában semmilyen fenyegetést. A legfőbb különbség a boldog kutyamosolyhoz képest, hogy ezt más kutyák és emberek irányában is mutatják.

Forrás: The Whole Dog Journal; Képek: pexels.

The post Kutyamosoly appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egy hétköznapi példával szemléltetve ez úgy néz ki, hogy ahelyett, hogy jól elverik a kutyát, aki felugrik a gazdira, inkább megtanítják neki, hogy ha a gazdi hazaér, szépen, ülve várja, amíg meg nem engedik neki, hogy játsszon. Napjainkban szerencsére már széles körben népszerű és elfogadott a pozitív módszer, de még így is számos tévhit kering, amelyekből néhányat most igyekszünk megcáfolni.

Tévhit: A pozitív módszerek nem működnek a “kemény kutyáknál”.

Tény: Valójában pontosan a “kemény”, nehezen kezelhető vagy agresszív kutyáknál lehet látványos eredményeket elérni. Az ő esetükben a pozitív technikák segítségével biztonságosabban és hatékonyabban dolgozhatnak a szakemberek. A pozitív módszerek nem csak az engedetlenkedő kistestű kutyusok esetében eredményesek, de világszerte sok kiképző alkalmazza erőszakos, súlyos viselkedési problémákkal küzdő nagytestű kutyák rehabilitációjában is. Ahelyett, hogy az erőszakra erőszakkal válaszol, a pozitív megerősítéssel dolgozó tréner nem csak a pillanatnyi viselkedést képes megváltoztatni, hanem a kutya hozzáállását is. A kutyák agresszív viselkedését megértéssel és rálátással kell kezelni. Az agresszív kutyák stresszelnek az adott helyzettől, ezért először a stresszt kell kezelni, hogy a kutya a tréner jelenlétében jól érezze magát. A nyugodtabb helyzetben az oktató felderítheti, hogy mi áll az agresszív viselkedés hátterében, és a gazdival együttműködve dolgozhat a probléma megoldásán. Az  erőszakos vagy büntetésen alapuló technikák helyett a kutyát pozitív megerősítéssel vezetik rá, hogy az általa veszélyesnek vélt vagy fenyegető helyzeteket máshogy lássa. Egyes kutyák gyorsan megértik, hogy mit akarunk, míg másoknál időbe telhet az áttörés, ezért fontos, hogy minden kutyát és minden helyzetet egyedileg kezeljünk.

Tévhit: A pozitív trénerek nem alkalmaznak fegyelmet.

Tény: A pozitív nem egyenlő az engedékennyel! A legtöbb pozitív kiképző fegyelmezi a kutyákat, de erre a célra elsősorban hangjeleket, a játékból való kizárást, a rossz viselkedés figyelmen kívül hagyását használják. Számos technika áll rendelkezésre, hogy befolyásolják a kutya viselkedését, és a kívánatos irányba tereljék, de ezek egyike sem erőszakon vagy megfélemlítésen alapul. A pozitív tréningben az úgynevezett negatív büntetést használják, amely során elvesznek (negatív, azaz mínusz) valamit a kutyától, amit az szeret: figyelmet, játékot, simogatást, stb. és csak akkor adják vissza, ha a kutya a kívánatos viselkedést mutatja. Ezzel szemben az úgynevezett pozitív büntetés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kutya “kap valamit” (pozitív, azaz plusz) a rossz viselkedésért: fizikai bántalmazást, hangos kiabálást, az elektromos nyakörv okozta áramütést. A dominancia-alapú kiképzési módszer használ fizikai erőt és büntetést. Az “alfa forgatás vagy gördülés”, a harapás imitálására szolgáló csipkedés vagy a póráz felrántása és megtartása, amíg a kutya ki nem fogy a szuszból például mind olyan technikák, amelyek erőfölényt használnak és negatív élményt okoznak a kutyáknak. Bárki képes arra, hogy büntetéssel „megnevelje” a kutyáját, de ahhoz, hogy a kutyákat a helyes viselkedés irányába tereljük és közben kötődést alakítsunk ki ember és kutyája között, az csak a kutyák pszichológiájának alapos ismeretén keresztül sikerülhet.   

Tévhit: A kutyákat étellel tanítani vesztegetés. Egy kutyának nem az ételért kell jól viselkednie, hanem azért, mert boldoggá akarja tenni a gazdáját.

Tény: Azok, akik így gondolják, nem értik, mekkora ereje van az ételnek a tréning során. Étellel meg lehet győzni egy félős vagy ideges kutyát, hogy legyőzze a félelmet. Ha a félelmet okozó helyzetben a kutya elé ételt tesznek, az segít, hogy inkább a pozitív dologra, azaz az ételre figyeljen, mintsem a félelmet okozó ingerre. Ez nagy segítség, ha változtatni szeretnénk a szorongással küzdő, félős vagy stresszes kutya viselkedésén. A pozitív tréning azonban nem csak az ételről szól! A gazdik használhatnak más jutalmakat is a kutyájuk motiválására. Ez lehet dicséret, egy labda, simogatás vagy közös játék. A lényeg az, hogy az a jó jutalom, amely arra sarkallja a kutyát, hogy tanulni akarjon, mivel a tanulás által lesz a kutya magabiztosabb és sikeresebben tud megfelelni a környezet elvárásainak. Ráadásul a közös tanulás segíti a kutya és az ember közötti megértést és erősíti a kötődést. Ez egyáltalán nem vesztegetés.

Tévhit: A pozitív módszer csak addig eredményes, amíg a kutya jutalomfalatokat kap.

Tény: A kutya számára értékes jutalmakat addig használják a kiképzés során, amíg a kutya megbízhatóan nem reagál az adott parancsra. Amint ez megtörténik, az értékes jutalmat már csak egyre ritkábban kapja, és kisebb dicséretekkel, jutalmakkal díjazzák az elsajátított viselkedést, ennek ellenére a kutya továbbra is teljesíteni fogja a parancsot. A gyakorlatban a váltakozó jutalmazás (értékes és kevésbé értékes jutalmak) hatására a kutyák gyorsabban és megbízhatóbban reagálnak a parancsra. Ez a technika elméletben ugyanarra az elvre épül, mint ami miatt a kaszinók nyerőgépei is hamar függőséget okoznak. Így tanulják meg a kutyák, hogy ugyan nem kapnak minden alkalommal jutalmat, de mindig van rá esély, ezért a jövőben még keményebben fognak dolgozni érte.

Tévhit: A pozitív tréning lassan hoz eredményt.

Tény: Valójában a gazdik általában meglepődnek, hogy milyen gyorsan hoz látványos változást a kutya viselkedésében a pozitív módszer. A pozitív tanítás megváltoztatja azt, ahogy a kutya érez, ezáltal segít abban, hogy a helyes viselkedést válassza a helytelen helyett. Amint a kutya megtanulja, hogy az általunk állított kereteken belül hozzon csak döntéseket, mindannyiunk élete harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb lesz. Természetesen, a komolyabb, mélyen gyökerező problémák megoldása időbe telhet, de kérdés, hogy mi a cél? Gyors megoldást keresünk, amely csak elkendőzi a problémát, vagy a mélyére ásunk és az okokat szüntetjük meg? Ez utóbbit választva a kutya viselkedésében gyökeres és tartós változások érhetők el.

Bujdosó-Szalay Adél

(kutyabarát.hu)

Forrás: Victoria Stilwell- positively.com

Képek: Halans – Puppy Class series / @flickr

The post Tények és tévhitek a pozitív megerősítést használó tanítási módszerekről appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

De mi van, ha tévedek? 

Sokan úgy képzelik, hogy minden kutyafajta egyfajta saját, előre programozott viselkedési készlettel érkezik, és ezt nagyon nehéz még következetes neveléssel is módosítani. Úgy képzeljük, hogy ezek a tulajdonságok még azokban a keverékkutyákban is benne vannak, akik külsőre hasonlítanak az adott fajtára. Ezeket az előítéleteket még a kutyákkal foglalkozó szakemberek is dédelgetik, hiszen köztudomásúak, egyfajta általános bölcsességként tanuljuk meg őket. Természetesen a tapasztalataink is csak megerősítenek minket – ami egyébként nem meglepő, mivel a legújabb tudományos viselkedési és idegrendszerrel kapcsolatos kutatások szerint az emberi agy kiválogatja azokat az információkat, amelyek a már meglévő elképzeléseinket támogatják, míg az ellentmondásokat kiszűri. Ráadásul újabb és újabb kutatások támasztják alá a kutyák viselkedésének genetikai összefüggéseit. Egy új tanulmány azonosította azokat a géneket, amelyeknek köszönhetően a vizslák és pointerek jelzik a vadat, a terelőkutyák pedig terelnek.

Akkor miért is ne fajta alapján válasszunk magunk mellé kölyökkutyát? Olyan egyszerű lenne, nem? Ha szeretnénk egy tökéletes családi kutyát, aki jólnevelt, fáradhatatlanul türelmes a gyermekeinkkel, mindig visszahozza a labdát, de ha arról van szó, a csempészárut is kiszagolja, csak kiválasztjuk a megfelelő fajtát és kész. Természetesen pusztán a fajta alapján eldönthetjük, hogy melyik kutya veszélyes és melyik nem. Egyszerűbb így törvényt alkotni, mint ténylegesen eldönteni, hogy az adott kutya, aki közeledik felénk, vajon jó vagy rossz szándékkal teszi.

Talán mégsem ilyen egyszerű?

Először is, ott van a „Milyen kutya?” című kérdés. Az Amerikai Egyesült Államokban élő 77,5 millió kutya legalább fele keverék. Gyakran az állatmentők és a menhelyeken dolgozók is fajta vagy valamilyen fajtára való hasonlóság alapján kategorizálnak kutyákat: „labrador szerű”, „német juhász-keverék”, stb. Amikor DNS elemzéssel megvizsgálták ezeket a kutyákat, mindössze négyből egy esetben mutattak ki „számottevő” egyezést. Az esetek töredékében volt csak „túlnyomó” az egyezés, tehát a ránézésre valamilyen fajtába besorolt kutyák génjei és az adott fajta génjei ritkán mutattak egyezést, teljes egyezést pedig szinte soha. Ez az eredmény persze nem lepi meg azokat, akik jártasak a kutyák genetikájában és a tenyésztésben. Scott és Fuller sokat idézett 1960-as tanulmánya szerint, amelyben a kutyák fejlődését és a fajták jellemzőit vizsgálták, ha például egy cocker spánielt és egy basenjit kereszteznek, az utódok külleme gyakran egyik szülőre sem emlékeztet.

Még ha genetikai vizsgálattal felderítjük egy keverék kutya felmenőit, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy milyen öröklődő viselkedési vagy betegségre való hajlamokat hordoz. Bármely keverék kutya szülei a fajtatiszta kutyák viszonylag zárt állományából került ki, éppen ezért, a fajtatiszta kutyákra jellemző beltenyésztés és genetikai halmozódás az esetükben nem megfigyelhető. Minél nagyobb a genetikai sokszínűség, annál kevésbé megfigyelhetők bizonyos genetikailag öröklődő tendenciák. A fajtatiszta állományok beltenyésztése következtében lecsökken az állományon belül a genetikai változatosság, egyre több egyed fog egyre kevesebb genetikailag változatos tulajdonsággal rendelkezni. Egységesebbek lesznek a tulajdonságok – azok is, amelyekre tenyésztünk, és azok is, amelyekre nem. Tehát egy küllemi tulajdonságra tenyésztett állományon belül nem csak az egységes külső megjelenés, de egyes viselkedési és egészségi problémák is ugyanúgy előfordulnak.

Egy elzártan élő svédországi farkasfalka tanulmányozása során a kutatók arra jöttek rá, hogy a terméketlenséget okozó, nagyon súlyos beltenyészet hatásai is visszafordíthatók mindössze egy „kívülről jött” egyed bevezetésével. Éppen ezért, ha az előbb említett cocker spániel – basenji párosítást nézzük, hogyan is várhatnánk, hogy az új egyed spániel vagy basenji tulajdonságokat mutasson? Rendben. De mi van azokkal a fajtatiszta spánielekkel, basenjikkel és labradorokkal, akiket arra tenyésztettek, hogy egységes tulajdonságokat hozzanak? Elvárhatjuk, hogy az elvárásaink szerint fognak viselkedni?

Igen és nem.

Talán tanulságos lehet, ha megosztom az én halványszürke agaram, Annie történetét, aki éppen a kanapén fekszik egy kupac takaróva burkolózva, miközben ezt a cikket írom. Egyenesen a tenyésztőtől érkezett a fajtamentéshez, és teljesen egyértelmű volt, hogy miért nem volt képes a versenyzői karrierre. Amikor Henry, a másik mentett agaram (aki elég sikeres versenyzői karriert futott be ahhoz, hogy életben maradjon négy éves korában bekövetkezett nyugdíjazásáig), meglát egy mókust az ablakban vagy megiramodik egy nyúl után a parkban, Annie csak mélázva felpillant, majd visszatér a szaglászáshoz. Pedig minden egyes felmenője, generációkon keresztül motivált hajtó volt, hiszen másképp nem kerültek volna be a tenyésztésbe. A versenyagarakat két tulajdonság alapján tenyésztik: a kicsi szőrös dolgok kergetésére való hajlandóság és a villámgyors kivitelezés képessége miatt. A versenyipar bennfentesei szerint az így kitenyésztett kutyák mindössze 70-80%-a lesz végül alkalmas a versenyzésre. A tulajdonság előfordulásának 75%-os aránya magasnak hangzik, de azért nem tennénk rá nagyobb összeget a rulettasztalnál. Ez a tulajdonság ráadásul elég elterjedt a fajon belül, talán az egyik leggyakoribb ragadozói viselkedésformák közül (vadászat, cserkelés, hajtás, ölés, marás és evés), melyeket a híres farkasokkal foglalkozó etológus, David Mech írt le. Tehát a legtöbb kutya amúgy is végzi ezt a cselekvést. Ha ennél sokkal összetettebb tulajdonságokat nézünk, amelyek a vadonban egyáltalán nem részei a kutyafélék viselkedésének, sőt, kifejezetten ezek ellenében lettek tenyésztve, mint például más kutyák ellen küzdeni és nem reagálni a másik kutya testbeszédére, akkor ennek a viselkedésnek a tenyésztés során történő öröklésére méginkább lecsökkennek az esélyeink. Ez magyarázza, hogy a kutyaviadalokra „tenyésztett” kutyák közül mentett kutyák közül miért képesek sokan családi kanapékutyaként beilleszkedni az emberi társadalomba.

The post Kutyafajták és viselkedés appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Kutyabeszéd: mit jelentenek a kutyák hangjai és mit akarnak velünk közölni? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kijelenthetjük, hogy a kutyák, általánosságban ilyenek vagy olyanok? Esetleg ezt vagy azt a dolgot mindegyikük kedveli? Ahogy a kutyák viselkedésének kutatása fejlődik, úgy kapunk mi is pontosabb képet arról, hogy milyenek is ők, a kutyák. És úgy tűnik, hogy egyre kevésbé állják meg a helyüket az általánosítások. Az alábbiakban 10 eddig széles körben elfogadott nézetet veszünk sorra és helyezünk más megvilágításba.

1. A kutyák értik, mi az az osztozkodás

Az emberek megtanulják, hogy jó másokkal megosztani a jó dolgokat és szívesen adnak másoknak, mivel ez nekik is jó. A kutyák ezzel szemben a birtoklást élvezik, ezért ne vegyünk el tőlük semmit, ami fontos számukra, ha előzőleg nem tanítottuk meg, hogy ezt a viselkedést elfogadják tőlünk.

2. A kutyák élvezik az emberi szeretet-nyilvánítási formákat

Az emberi szeretet kifejezésének egyik legszebb módja az ölelés. Már egészen kicsi babákat is magunkhoz ölelünk, és felnőtt korban is megtartjuk ezt a szokást. A kutyáknál nem alakult ki a kommunikációnak ez a formája, ezért ez számukra nem természetes. Egyes kutyák élvezik az ölelést, míg mások félelmetesnek találhatják.

3. Az ugató vagy morgó kutya veszélyes

Az ugatás és a morgás azt fejezik ki, hogy a kutyának több térre van szüksége ahhoz, hogy biztonságban érezze magát. Bármelyik kutya, fajtától függetlenül, érezheti így magát. Általában a kutyák először finomabb jelzésekkel próbálják a tudtunkra adni, hogy mit éreznek, de sokszor ezeket nem vesszük észre, ezért csak a “durva” módszer marad.

4. A kutyák örülnek, ha idegen kutyák jönnek az otthonukba

A kutyák általában ragaszkodnak az otthonukhoz és az ott található dolgaikhoz, sokan védik is a területüket. Egy kutya nem tudja, hogy a barátaink, akik lehet, hogy pont az ő szórakoztatására hozzák magukkal a kutyájukat nem maradnak-e a nyakukon örökre, ezért még időben megpróbálják lefektetni a szabályokat.

5. A kutyák is ugyanannyira élvezik a pihenést mint mi

Egy fárasztó nap után hazaérve nem vágyunk másra, mint elnyújtózni a kanapén egy jó könyvvel vagy megnézni egy filmet. Amíg mi dolgoztunk, bevásároltunk, ügyeket intéztünk, addig a kutyánk egész nap otthon ült a négy fal között. Könnyen átlátható, hogy ő többre értékelne egy kiadós sétát vagy játékot a nap végén.

6. A túláradóan kedveskedő kutyák barátságosak

A túláradó kedvesség nem feltétlenül jelzi azt, hogy egy kutya valóban barátságos. A hízelkedés, a kedveskedő testbeszéd lehet a feszültség jele is. Sokan meglepődnek, ha egy kutya nem kitörő lelkesedéssel köszönti őket, pedig ez is teljesen normális. Hozzánk hasonlóan, a kutyák között is vannak, akik a visszafogottság hívei.

7. Ha egy kutya közeledik hozzánk, akkor játszani akar

Meglepődünk, hogy ha egy hozzánk, vagy a kutyánkhoz barátságosan közeledő kutya hirtelen odakap vagy elkezd morogni. Vannak kutyák, akik csak azért közelítenek, mert kíváncsiak, de nem szeretnének kapcsolatot létesíteni, de az is lehet, hogy a mi hirtelen reakciónk bizonytalanítja el az egyébként barátságos kutyát. Ha a kutyánk így viselkedik, pár másodperc után hívjuk vissza, ha új emberekkel vagy kutyákkal ismerkedik.

8. Ha elég nagy a kert, nem kell sétáltatni a kutyát

Akármilyen nagy is a kertünk, ha nem történik semmi újdonság, előbb-utóbb unalmassá válik a kutyánknak. A kutyák imádnak játszani – más kutyákkal, velünk vagy a játékaikkal; szeretnek új helyeket felfedezni, új impulzusokat gyűjteni a szabadban. Ne fosszuk meg őket ettől!

9. Csak az akaratos és makacs kutyák nem teszik, amit mondanak nekik

A kutyáknál többnyire nem tudatos döntés az engedetlenség. Sokszor csak nem tudják megtenni, amit kérünk tőlük, mivel vagy nem értik, mit szeretnénk, vagy éppen sokkal, de sokkal fontosabb teendőik vannak. Az, hogy a kutyánk ügyesen leül a konyhában, mert tudja, hogy akkor kap enni, nem jelenti azt, hogy tudja mit jelent az “ül” parancsszó, és mondjuk a kutyafuttatóban is azonnal leül. Attól, hogy nyugodt körülmények között teljesít egy parancsot, nem biztos, hogy akkor is megteszi, ha valami izgalmas dolog van a láthatáron.

10. Ha egy kutya morog, odakap vagy támad, akkor biztosan nem boldog

A kutyák először finom jelzéseket adnak, ha feszültek vagy idegesek lesznek: elfordítják a tekintetüket az aggasztó dologról, nyalogatják a szájukat, összevonják a szemöldöküket, emelgetik a mancsukat, megfeszítik az arcizmaikat. Ha nem vesszük észre a jeleket és továbbra sem segítünk a kutyánknak kikerülni a számára kellemetlen helyzetből, akkor lehet, hogy egyértelműbb, számunkra fenyegető jelekhez kell fordulniuk, mint a morgás vagy a harapás.

Bujdosó-Szalay Adél

(Kutyabarát.hu)

Forrás: http://theconversation.com/is-your-dog-happy-ten-common-misconceptions-about-dog-behaviour-97541

Szerzők: Paul McGreevy – az állatviselkedési és az állatjóléti tudományok professzora, Sydney-i Egyetem, Melissa Starling – kutató, Sydney-i Egyetem

Képek: flickr

The post Vajon boldog a kutyánk? 10 gyakori félreértés a kutyák viselkedése kapcsán appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A Labradoodle, a Labrador retriever és az uszkár keresztezéséből született kutya, az utóbbi években az egyik legnépszerűbb kutyafajtává nőtte ki magát az Egyesült Államokban. A Labradoodle-ök puha, göndör bundája és gyönyörű, nagy barna szemei sokak szívét megdobogtatják, olyanok, mint egy barátságos plüssmackó. Ráadásul, a két fajta remek tulajdonságait ötvözik: a Labradoodle-ök egy része nemcsak, hogy alkalmas segítő és vakvezetői feladatok ellátására, hanem az uszkárokhoz hasonlóan hipoallergén a szőrzetük, így azokban a családokban is lehetnek segítőkutyák, ahol valamelyik családtag allergiás a kutyaszőrre.

Wally Conron, a Labradoodle „feltalálója” azonban megbánta, hogy megalkotta ezt a keresztezett fajtát, mivel úgy érzi, hogy ezzel „kinyitotta Pandora szelencéjét”. A fajta népszerűségének hullámát meglovagolva ugyanis, felelőtlen szaporítók árasztották el a piacot. Conron úgy látja, „sokan csak a pénzt látják benne, sok Labradoodle-nek fizikai és mentális problémái vannak”.

Conron eredetileg egy pár kérésének szeretett volna eleget tenni azzal, hogy olyan vakvezető kutyát tenyészt a feleség számára, amely az allergiás férjnek sem okoz gondot, így született meg az első Labradoodle. Amint a csodakutyának híre ment, azonnal mindenki ilyet akart. A Labradoodle azonban nem a szó szoros értelmében vett kutyafajta, amelynek egységes a genetikája, és így az utódok ugyanazokkal a kívánt tulajdonságokkal jönnének a világra. A Labradoodle egy keverék, ahol az utódok változatos tulajdonságokat örökölhetnek a felmenőktől.

Még a Labrador retrievereken belül sem minden egyed alkalmas a segítői feladatok ellátására, de ha a helyzetet még azzal bonyolítjuk, hogy uszkárt is adunk a mixhez, az eredmény egyáltalán nem száz százalékos. Sok generáció, sokszor évszázadok tenyésztői szelekciója szükséges ahhoz, hogy egy fajta kiszámíthatóan egységes fizikai és jellembeli tulajdonságokat mutasson. Ez az időigényes folyamat a Labradoodle esetében nem történt meg, emiatt a Labrador és uszkár utódok különböző tulajdonságokkal születnek, némelyikük szőre nem is hipoallergén.

A fajtatiszta és az úgynevezett „dizájner kutyák” (két fajtatiszta kutya keresztezéséből született, felkapott keverék, mint például a Labradoodle, vagy a Maltipoo, amely a Máltai selyemkutya és a törpeuszkár keveréke) iránti igény hatalmas. Sokan a fajta külleme, mások a feltételezett jó tulajdonságai miatt választanak fajtatiszta kutyát, holott köztudott, hogy egy fajtán belül nem csak a jó tulajdonságok, de egyes genetikai gyengeségek, betegségek vagy idegrendszeri zavarok is öröklődhetnek.

Fontos, hogy tanuljunk a Labradoodle példájából, ne csak küllem alapján válasszunk kutyát. Ha fajtatiszta kutyát keresünk, fajtamentőket keressünk fel vagy csak megbízható tenyésztőtől vásároljunk, ne támogassuk a megfelelő háttér és gondosság nélkül, csak az anyagi haszonszerzés reményében működő szaporítókat.

Bujdosó-Szalay Adél

(Kutyabarát.hu)

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Labradoodle

https://nypost.com/2018/09/22/why-the-inventor-of-the-labradoodle-regretted-his-creation/?utm_source=zergnet.com&utm_medium=referral&utm_campaign=zergnet_3318962

Képek: wikipedia, @flickr

The post A Labradoodle sötét titka appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Tudjuk milyen érzés, amikor legszívesebben állandóan dögönyöznéd az ellenállhatatlanul cuki kutyusod, de vajon mit szól ehhez ő?  Nézzünk néhány dolgot, amivel nem igazán járunk a kedvükben!

#1 Ölelgetés

Lehet, hogy már próbálkoztál az ölelgetéssel, és most azt mondod magadban: nem volt semmi gond, tűrte, sőt! A valóságban viszont az a helyzet, hogy a legtöbb kutyát zavarja, ha megölelik, főleg ha idegenek, vagy gyerekek próbálkoznak meg ezzel. Idegen kutyánál mindenképp maradj inkább a simogatásnál.

#2 Ébresztgetés

Hagyd pihenni, amikor alszik. Ne ébreszd fel, mert ahogyan mi, emberek, a kutyák sem repdesnek örömükben, ha félbe kell szakítaniuk a szundikálást. Az idősebb kutyák hallása kevésbé jó, nem biztos, hogy hallják közeledő lépteid, ezért akár meg is ijedhetnek, ha érintéseddel hirtelen megzavarod őket. Tanítsd meg a gyerekeknek is, hogy feleslegesen ne zargassák az alvó kutyákat.

#3 Következetlenség

Döntsd el, mit engedsz meg a kutyádnak, és maradj következetes! Ha egy szakadt cipőt odaadsz neki játékként, ne lepődj meg, amikor a kedvenc lábbelidet is a szájába veszi, hiszen elméletben jóváhagytad, sőt, támogattad a cipőrágás iránti vágyát. Ugyanez a helyzet, ha hagyod, hogy örömében felugorjon rád, készülj fel, hogy valószínűleg mással is meg fogja tenni. Összezavarod, ha ellentétes utasításokat adsz neki.

#4 Változás

A kutyák számára nagyon fontos a napi rutin, amit jobb, ha csak minimális esetben változtatsz meg. Vonatkozik ez az etetésre, a sétákra, és a játékkal töltött időre is. Ha valami eltérően történik a megszokottól, az stresszt generálhat a kutyáknál, ami idővel viselkedési problémákhoz vezet. Legjobb tudomásod szerint tartsd magad a tervhez akkor is, amikor nem kell a munkaidőhöz igazodnod.

#5 Furcsa üdvözlés

Tudod, hogyan közeledj ismerősöd számodra idegen kutyájához? Az emberek nagy része nem tudja, hogy a gügyögés és a leguggolás miatt a kutyák fenyegetve érezhetik magukat, ezeket a „trükköket” tehát inkább ne alkalmazd. Pontosan ezért az sem előnyös, ha rögtön kinyújtod a karod feléjük. Inkább köszönj a gazdinak, adj időt, hogy közben négylábúja alaposan megszaglásszon. Csak akkor simogasd meg, ha a gazdája beleegyezett, hiszen ő ismeri a kutyát a legjobban.

Szerencsi Évi

(Kutyabarát.hu)

Forrás: moderndogmagazine.com

Képek: Unsplash

The post 5 dolog, ami idegesíti a kutyádat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.