A Kaszpi-tenger dagesztáni partvidékén történt fóka pusztulásnak egyelőre még nem tudják az okát. Az első hírek 700 tetemről szóltak, de az MTI vasárnapi frissítése szerint a halott fókák száma 2500-ra emelkedett. Ezt az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság természeti erőforrások minisztériuma közölte hivatalos Telegram-csatornáján.

Az elmúlt tíz év legjelentősebb fókapusztulása

Az illetékes minisztérium adatai szerint az elmúlt tíz évben nem történt ilyen súlyos fóka pusztulás a térségben. A legtöbb tetemet Juzbasnál, illetve a Szulak és a Surinka folyók torkolatánál találták.  Az első hírek szombaton érkeztek az orosz szövetségi halászati ügynökség (Roszribolovsztvo) észak-kaukázusi területi igazgatóságától, akik 700 fókatetem megtalálását jelentették be.  Vasárnapra ez a szám azonban majdnem megnégyszereződött. Az illetékes szakemberek még keresik az okokat és elkezdték a szükséges vizsgálatokat

Természeti tényezőkre gyanakszanak

A tömeges fóka pusztulás valószínűleg természeti tényezőkhöz kapcsolódik. Az állatokat felboncolták és mintákat gyűjtöttek a további vizsgálatokhoz. Moszkvai és asztraháni laboratóriumok széles körű bakteriológiai és virológiai vizsgálatokat végeztek, beleértve a koronavírus jelenlétének vizsgálatát. A fókák belső szerveinek állapota nem utal nehézfém- vagy növényvédőszer-eredetű mérgezésre. A pusztulás okának megállapításába további intézményeket fognak bevonni.

A kaszpi fóka

A kaszpi fóka a Kaszpi-tenger egyetlen emlőse. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2008-ban veszélyeztetettnek nyilvánította. Dagesztán 2015-ben programot fogadott el a faj megőrzésére. 2020-ban pedig bekerült az oroszországi védett fajokat tartalmazó Vörös Könyvbe. Egyedszámuk jelenleg 270-300 ezer között mozog, állományuk stabilnak mondható. 700 fóka pusztulása az illetékes regionális tárca szerint nem befolyásolhatja kritikusan a populációt. Az új számra (2500) azonban még nem reagáltak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

A Farne-szigetek, a szürke fókák paradicsoma Anglia legészakibb csücskénél található, Northumberland partjainak közelében.  A szigetnek jelenleg nincs állandó lakója, korábban szerzetesek laktak az elhagyott vidéken. A területet azonban sok turista keresi fel, elsősorban világítótornyai és különleges madárpopulációja miatt. A szigeten jelenleg nagyjából 100 fóka és kölykeik élnek, mely a brit környezetvédelem egyik elképesztő sikertörténete.

Fókaszámlálás hőkamerákkal

A Farne-szigetek Anglia egyik legnagyobb szürke fóka-kolóniájának ad otthont, és itt tartják legrégebb óta számon a fókakölyköket. A számlálást minden évben hőkamerás technológiával végzik, tavaly azonban a világjárvány miatt ez elmaradt. 1956-ban 751 kölyköt számoltak a szigeten, 2019-ben pedig 2823-at. Az idei számlálás éppen folyamatban van, de az előrejelzések szerint rekordszámú fókakölyök él jelenleg a parton, ezért a 2021-es számlálás eredményét már nagyon izgatottan várják a területet megfigyelő és kutató tudósok.

A siker nem magától jött

A szürke fókák védelme évtizedek óta szabályozva van Angliában.  Az első olyan állat volt az országban, melynek védelmét jogszabály írta elő, már 1914-ben. Többek között ennek is köszönhető, hogy  a szürke fóka világpopulációjának mintegy 50%-a jelenleg brit és ír vizeken él. A populáció növekedése többek között annak is köszönhető, hogy ezen a területen a fókáknak nincsenek természetes ragadozóik. Az 1980-as évekig még felbukkant egy-egy kardszárnyú delfin a területen, fókára vadászva, de ma már egy sem él itt.

A kölykök élete nem könnyű

A kölykökre ugyan nem leselkedik veszély semmilyen ragadozó formájában, ettől függetlenül életük első éve egyáltalán nem könnyű. A fókák 50%-a elpusztul mielőtt megérné az egy éves kort. A környezet ugyanis elképesztően kemény terep, csak a tapasztalt anya fókák tudják megvédeni és életben tartani kicsinyeiket. A kolónia azonban szépen fejlődik és gyarapodik, hála a fókákat védő törvénynek. A fókapopulációk egyébként más területeken is növekedésnek indultak, például az Antarktiszon is egészen biztatóak a számok. A Farne-szigetek szürke fóka számlálásának pontos eredményei februárra várhatók.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildelife

A világ legnagyobb jéghegye 2017-ben szakadt le az Antarktiszról. Három évet töltött a tengeren, most pedig elkezdett közelíteni Dél-Georgia szigete felé, ahol valószínűleg zátonyra fog futni. Az itt élő fókák és pingvinek számára ez óriási veszélyt jelent, mert a jéghegy el fogja zárni őket a nyílt víztől, vagyis a legfontosabb táplálékszerzési helyüktől.  Ez leginkább a keltetés és fiókák nevelésének időszakában veszélyes, mert ha túl nagy kerülővel, túl messzire kell menniük élelemért, nem biztos, hogy időben visszatérnek.

Történt már hasonló eset

A jéghegy körülbelül 500 km-re van a szigettől és nagyjából ugyanilyen méretű is. Műholdas felvételek szerint pontosan a sziget felé tart az áramlatoknak köszönhetően.  Az Antarktiszról  leszakadó jéghegyek útja általában ugyanez,  csak a mozgási sebességük változik attól függően, hogy milyen mélyen nyúlnak a vízvonal alá. Az A68 esetében ez csak pár száz méter, így haladási sebessége viszonylag gyors.  Amennyiben valóban zátonyra fut, úgy akár 10 évig is ott maradhat egy helyben, a  szigethez csapódva. Volt már ilyenre példa, 2004-ben Dél-Georgia partjainál futott zátonyra egy jéghegy, sajnos az ott élő pingvinek és fókák nagyon megsínylették a becsapódást, a fent leírt okok miatt. Nem sokkal a zátonyra futás után nagy számban találtak elhullott fókakölyköket és pingvineket.

Sok mindenre hatással lehet

A fókák és pingvinek életén túl sok minden mással is számolni kell egy ilyen zátonyra futás után.  Károsodhat az óceán fenekén található ökoszisztéma, de a hajózás is elakadhat és a halászatot is megzavarhatja. Egyelőre azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a jéghegy valóban a szigetnek fog ütközni, vagy egy áramlatnak köszönhetően elkerüli azt.  Ha mégis az óceánban marad, az segítheti a planktonok szaporodását, mely kiváló hatással van az éghajlatváltozás lassítására.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Ecowatch

A spanyolországi Santanderben, a Magdalena-félszigeten található állatkert évek óta súlyos kritikákat kap a nem megfelelő körülmények miatt. Állatvédők szerint az állatok rossz körülmények között tengődnek, az ápolók nem állnak a helyzet magaslatán és tudásuk sem megfelelő sok állat gondozásához. Az állatkertben azonban a mai napig nem történt változás, tárt kapukkal várja a látogatókat.

Július elején azonban olyan megdöbbentő és sokkoló dolog történt, mely nemcsak az állatvédő aktivistákat borzasztotta el, hanem a város lakóit és szinte minden embert, akihez eljutott a hír. Egy látogató twitter üzenetben tett közzé fotókat az oroszlánfókákat és pingvineket tömörítő kis medencéről, melyben nemcsak borzasztóan elhanyagolt, algával borított példányokat látunk, hanem egy halott fókát is félig becsomagolva, kiterítve a fűre.

Este Tuit va para @RevillaMiguelA : Va vd. a hacer algo con las malas condiciones en las que se encuentra el ZOO DE LA MAGDALENA DE SANTANDER ❓ Ya es hora del #CierreZooLaMagdalena no cree ❓ Implíquese, hay muchos animales en MUY malas condiciones HAGA ALGO #BastaYa pic.twitter.com/KGZPSrozBP

— Rocser 💜💜🔻 (@RoserRocs) July 3, 2020

Újabb petíciót indítottak

A fotók nem csak online jelentek meg, hanem a La Vanguardia újság is lehozta őket, melynek köszönhetően több mint 28 000 ember írta már alá azt a petíciót, melyben az állatkert azonnali bezárását és az állatok biztonságba helyezését követelik. Santander város tanácsa kiadott egy közleményt, miszerint a fóka természetes halált halt és véleményük szerint az állatok gondozás és körülményeik megfelelőek.

A santanderi állatkert nem először kerül a figyelem középpontjába. Korábban egy jegesmedve pusztult el a nem megfelelő tartás miatt, bár az okot akkor sem ismerték el. Állatvédelmi aktivisták szerint az állatok szörnyű körülmények között élnek, apatikusak és depressziósak. Nem megfelelő számukra sem az éghajlati viszony, sem a terület nagysága. Bezárási kérelmek már 2015 óta folyamatosan érkeznek a városhoz, de eddig semmi nem történt.

Az állatkerteket embereknek tervezik, nem állatoknak

Az állatkertek létjogosultságát ma már szerencsére egyre többen kérdőjelezik meg. Egy állatvédő, állatszerető ember tiltólistájára nem csak az állatos cirkuszok, állatos turistalátványosságok, de az állatkertek is egyre többször kerülnek fel. Az állatkerteket embereknek készítik, nem állatoknak. A ketreceket úgy tervezik, hogy az ember számára a legjobb élményt nyújtsák. Tulajdonképpen azért hurcolják egy helyre a világ minden tájáról az állatokat, vagy tenyésztik őket fogságban, hogy az ember nézegetés közben szórakoztassa magát, mindezt „szeretem az állatokat” felkiáltással. Azért sínylődik állatok tömkelege fogságban ilyen-olyan körülmények között, hogy az ember láthassa őket és ezért fizessen. Valljuk be, még a legszuperebb, legmodernebb, legjobb ellátást biztosító állatkert is megfosztja az állatokat a szabad élethez való joguktól, a természetes élőhelyüktől és életmódjuktól. Van ennél kegyetlenebb halálos ítélet?

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: express.co.uk, onegreenplanet, twitter 

A Human Society International (HSI) adta hírül, hogy június 17-től Skóciában tilos kilőni a fókákat, melyek a vadászok szerint a kereskedelmi halászatot veszélyeztetik.  A jelenlegi határozat tulajdonképpen egy meglévő törvény módosítása, mely lehetővé tette engedélyek kiadását fókák vadászatára. Ezzel pedig az illegális fókavadászatnak is teret engedett.  Az új törvény értelmében a büntetés akár 12 hónap börtön és 40 000 angol font pénzbüntetés is lehet. A HSI és a kormány adatai szerint 2011 óta összesen 1917 fókát lőttek le azért, hogy védjék a halászati tevékenységet.

Évekig dolgoztak az eredményért

A HSI tengerészkutatója Mark Simmonds és csapat évek óta figyelik a skót vizeket és nagyon aggasztónak találták a fókákkal szembeni fellépést. Megfigyeléseik szerint riasztóan sok egyedet lőnek le, sokukat pedig megsebesítik vadászat közben. Ezek az egyedek rendszerint lassan és fájdalmasan halnak meg, többségük meg sem jelenik a hivatalos statisztikában.  Hosszú évekig dolgoztak azon, hogy tudományos bizonyítékokat nyújtsanak be a törvényhozóknak arról, milyen fontos a fókák szerepe az ökológiai egyensúly fenntartásához.  Érthetően óriási eredményként könyvelték el a mostani törvénymódosítást.

Ugyanakkor azt is elismerik, hogy a halgazdaságok vezetőinek joguk van megvédeni állományaikat a fókáktól. Ezt azonban sokkal humánusabb módszerrel kell elérniük, nem pedig azok kilövésével. Erre vonatkozóan további javaslatokat is tesznek a halászati vezetőknek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org, HSI

Sokat szerepelnek tehát a hírekben, az Északi-sark olvadó jégmezőinek emblematikus alakjai lettek. Egyre kisebb az életterük, egyre kevesebb az élelmük. Mintha ez nem lenne elég, trófeavadászatnak is sokan áldozatul esnek. Gyakran látjuk, emlegetjük, csodáljuk vagy éppen sajnáljuk őket, mégis sok dolog van, amit nem tudunk a jegesmedvékről.

1. A jegesmedvék valójában feketék. Szőrük nem fehér, hanem áttetsző, bőrük pedig fekete. Az áttetsző, vagy színtelen szőr pedig azért tűnik fehérnek, mert visszaveri a fényt. Ez a tulajdonság pedig jól álcázhatóvá teszi őket.

2. Tökéletes „öltözékük” teszi lehetővé, hogy jeges vízben úszkáljanak. Kétrétegű bundájuk külső felülete olajjal átitatott, így az alsó, pihés réteget tökéletesen szárazon tartják még úszás közben is. A felső réteg akár 10 cm vastag is lehet. A bőrük alatt vastag zsírréteg védi testüket a hidegtől. A bocsokon ez a zsírréteg még nem elég vastag, így az anya medve nem is nagyon hagyja úszkálni csemetéit a jeges vízben.

3. A jegesmedvéket a tengeri emlősök közé sorolják, hiszen táplálékuk és élőhelyük is az óceánnal vannak szoros összefüggésben. Rájuk is vonatkozik például az Egyesült Államok hatályos tengeri emlősök védelméről szóló törvénye. 

4. Kiváló úszók. Akár 10 kilométeres sebesség elérésére is képesek. Úgy ugranak a vízbe, mint a kutyák, fejjel előre és úszástechnikájuk is hasonló. Csak mellső lábaikat használják lapátként, hátsó lábukat maguk után húzzák.  A víz alá nyitott szemmel merülnek és akár két percig is kibírják levegővétel nélkül.

5. Kedvencük a fóka. Idejük felét vadászattal töltik, a legszívesebben fókára vadásznak. Kifinomult szaglásukkal a jégtáblák repedései között kiszagolják őket és várják, hogy a felszínre jöjjenek. Sokszor órákig, de akár napokig is várakoznak és gyakran nem járnak sikerrel.

6. Alapvetően egyedül élnek. Életük nagy részét egyedül töltik, kivéve amikor a nőstények bocsokat nevelnek. Akkor is összejönnek többen, ha találnak egy tetemet, például bálnát, amit el tudnak fogyasztani, illetve a párosodási időszakban.

7. Eredetük nem teljesen tisztázott. A kutatók a jegesmedvékről azt gondolták, hogy a barna medvékből fejlődtek olyan medvékké, akik túlélnek a szélsőséges időjárási körülmények között nagyjából 150 000 évvel ezelőtt. A legújabb kutatások, DNS vizsgálatok alapján azonban fény derült arra, hogy a barna medvék és a jegesmedvék őse bár közös, már sokkal korábban, 600 000 évvel ezelőtt külön evolúciós útra léptek.

8. Óriások. A többi medvénél sokkal nagyobbak. Testhosszuk 1,8 – 3 méter, vállmagasságuk akár 1,6 méter is lehet. Egy jól megtermett hím testtömege 700 kilogramm, a nőstényeké 150 – 300 kilogramm.  Az eddig ismert legnagyobb jegesmedve 1002 kilogramm tömegű és 3,39 méter magas volt. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mnn.com, wikipedia