Az ELTE Etológiai tanszékén újabb érdekes vizsgálatot folytattak kutyákkal.  A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy alvás közben érzékelik-e a kutyák az emberi hangokat. Sőt azt is vizsgálták, hogy ha érzékelik a hangokat, meg tudják-e különböztetné hogy kitől származik. Figyelnek-e alvás közben a kutyák a külső zajokra, vagy nem érzékelik őket?

Összesen 13 kutyát vontak be a vizsgálatba

A kutyákat alvás közben vizsgálták különböző eszközökkel, melyekkel az agyhullámokat monitorozták. A rájuk kötött eszközök az egész alvási folyamatot mérték, így igen pontos adatokat szolgáltattak az alvás közbeni agyi működésről. A vizsgálat során ébrenléti, majd alvás előtti, végül alvás közbeni szakaszban különböző hangokat játszottak le az ebeknek.

Embertől származót, kutyától származót, sőt különböző hangulatokat is. A hangok hossza egységesen 1 másodperc volt, mindegyik ugyanolyan hangerőn szólt. Csak olyan hanggal dolgoztak, melyek nem ébresztik fel a kutyát. A hétköznapi életben előforduló, életszerű szituáció megteremtése volt a cél. Ugatás, nevetés, sóhajtás, köhögés és ásítás – csupa olyan hang, amit a kutya gyakran hallhat alvás közben.

Alvás közben is figyelnek

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kutyák alvás közben is érzékelik ezeket a hangokat. Sőt képesek megkülönböztetni, hogy az adott hang kutyától vagy embertől származik. Aközött is különbséget tett az agyuk, hogy a hang pozitív vagy semleges érzelmi töltetű volt-e. Ugyanerre képesek egyébként főemlősök, például mi, emberek is. Egerekkel is folytattak hasonló kutatást, és náluk is hasonló eredményekre jutottak. Mivel az ember viszonylag sok időt tölt alvással, ez a képességünk valószínűleg kulcsfontosságú volt az evolúció során túlélés szempontjából.

Az ELTE etológusai által végzett kutatás eredményeit a Scientific Reports folyóiratban publikálták. Ez az első olyan vizsgálat, mely mérési adatokkal támasztotta alá a kutyák alvás közbeni komplex hallási folyamatát.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Scientific Reports

 

Az ELTE Természettudományi Karának etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatuk során jöttek rá arra, hogy a kutyák agya nemcsak hogy érzékeli, ha emberi beszédet hall, de más-más mintázatot mutat egy ismeretlen és egy ismert nyelv hallatán, tehát képes megkülönböztetni a különböző nyelveket egymástól.

A kis herceg, mint teszt szöveg

A vizsgálatban összesen 18 kutya vett részt, őket először arra kellett kiképezni, hogy mozdulatlanul tudjanak feküdni az MRI vizsgálat során. A kutyák életük során csak egy nyelvet hallottak gazdájuktól, egy részük a magyart, másik részük a spanyolt. A kísérlet során „A kis herceg” című könyvből játszottak le a kutyáknak egy-egy szövegrészletet magyarul és spanyolul. A cél az volt, hogy összehasonlítsák az agyi válaszokat az általuk ismert és a nem ismert nyelvre. Azt is szerették volna kideríteni, hogy a kutyák felismerik-e a különbséget értelmes beszéd és nem-beszéd között. Ezért a szövegeket rövid részekre darabolták és összekeverték, hogy természetellenes ingereket állítsanak elő.

Felismerik a beszédet

A vizsgálat során kiderült, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbséget mutat az elsődleges hallókéregben. Ezt az sem befolyásolta, hogy a nyelvet ismerték, vagy nem. Arra viszont nem találtak bizonyítékot, hogy az értelmes beszédet előnyben részesítenék.

A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli.

(Raúl Hernández-Pérez, a publikáció társszerzője)

Megkülönböztetik a magyart a spanyoltól

A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a kutyák agya képes megkülönböztetni a spanyol és a magyar nyelvet egymástól. A  másodlagos hallókéregben ugyanis egyértelműen eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet. Ez arra enged következtetni, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják gazdájuk nyelvét.

Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség. 

(Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.)

A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Európai Kutatási Tanács és a Mexikói Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács támogatásával készült.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, ELTE Etológia 

A kutyás kutatások száma nagyjából 15 éve meredeken emelkedik a világban. Egyre több az ilyen jellegű kutatás, a világ legjobb kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik. Ezt pedig az Animal Cogniton folyóiratban, olasz kutatók által megjelenített tanulmány állítja.

Csányi Vilmos volt az első

Csányi Vilmos etológus nevét az egész ország ismeri, számos sikerkönyv szerzője, a kutyák viselkedéskutatásának elindítója és ma is főszerepet játszik a nemzetközi kutatásokban. 1994-ben nyerte az első pályázatot a kutyák kutatására, amikor még nagyon sokan szkeptikusak voltak a téma iránt és kétkedve várták az eredményeket. A professzor azonban egy nagyon korai trendre érzett rá és egy azóta is virágzó folyamatot indított el, számos fontos felfedezéssel.

Olasz kutatók közel harminc évnyi etológiai szakirodalmat dolgoztak fel, hogy megállapítsák a kutyás kutatások növekedésének ütemét. 2005-ben körülbelül 20 kutyás publikáció jelent meg, ez a szám 2018-ra 170-ig futott fel, ennek pedig 12 százaléka magyar szerzőktől származott. Világszinten a Canis familiaris viselkedésével foglalkozó publikációk száma arányaiban 0,6 százalékról 4 százalékra nőtt.

Változott a kutatási terület

Az első és legfontosabb eredményeket elért kutatások a kutya háziasításának viselkedési szabályaival foglalkoztak. Általában farkasokat hasonlítottak össze kutyákkal. Később azonban a kutya viselkedése, személyisége, temperamentuma és családban betöltött szerepe került középpontba. Fontos kutatási terület lett a fajták jellemzése, az agresszió jelenléte és kezelése. A kutatási témákat azonban nemcsak a kutatók érdeklődési területe, hanem a rendelkezésre álló források és támogatói szándékok is vezérlik. A magyar kutatók olyan új területeket is elkezdhettek kutatni, mint a kutyaelme működése alapján kidolgozott etorobotika, a neurokognitív folyamatok (fMRI, EEG) és az öregedés vizsgálata.

Büszkék lehetünk kutatóinkra.

A magyar kutatók szakmai felkészültségét jelzi, hogy az egyik legfontosabb kutyaviselkedést kutató folyóirat, az Applied Animal Behavior Science főszerkesztője 2021-től egy magyar etológus, Pongrácz Péter lesz. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia tanszéke 2005 óta őrzi a vezető szerepét, amely az olasz szerzők szerint “mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében”. Ritkaság számba megy, hogy egy magyar kutatócsoport évtizedeken át képes megőrizni vezető szerepét a nemzetközi porondon. Az ELTE Etológia kutató csoportjában megvannak azok a szükséges emberi és szellemi kvalitások, melyek szükségesek a kutatott témák stabilitásához és folytonos megújulásuk optimális arányához.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: elte.etologia.hu