A bélbaktériumok és a jó memória kapcsolata

Az ELTE TTK kutatóinak új vizsgálata érdekes eredményt hozott

Az ELTE TTK kutatóinak új vizsgálata szerint a bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.  

Az utóbbi években egyre több figyelmet kap az úgynevezett bélflóra, amely valójában a bélbaktériumok közössége. Tudjuk, hogy fertőzések, antibiotikumok szedése vagy az egészségtelen táplálkozás következtében „felborulhat a bélflóra egyensúlya”. Azaz egyes baktériumok elszaporodnak, míg mások az ideálisnál alacsonyabb számban vannak jelen. Ez az állapot érezhetően kihat a közérzetre, az anyagcserére, de az utóbbi évek tudományos vizsgálataiból az is kiderül, hogy nem csak rövidtávon érezhető hatásokkal kell számolnunk.

A bélben élő baktériumok közösségét tudományosan bélmikrobiótának nevezik. Bár a köznyelvi „bélflóra” elnevezés téves, köztudomású, hogy a bélbaktériumok működése és az általuk teremtett bélmikrobiom számos betegséggel összefügg. Egyes ráktípusok, az Alzheimer-kór, az elhízás, a cukorbetegség és az autizmus esetében is megfigyeltek következetes eltéréseket a vizsgált egyének bélmikróbiomjának összetételében.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai azt vizsgálták meg, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta összetétele között.

A kutatás több szempontból is érdekes. Egyrészt a kutyák egészsége, egyes betegségek gyógyítása és diagnosztikája szempontjából, másrészt pedig azért, mert a kutyák bélbaktériumai sok hasonlóságot mutatnak az emberével.

A kutatók a Családi Kutya Program viselkedéstesztjeire érkező kutyáktól vettek székletmintát. A mintákat perceken belül -80°C-ra kellett hűteni, mivel egyes bélbaktériumok a beleken kívül is tovább szaporodnak. Az így időkapszulába zárt minták azonban pontos képet adtak a bélmikrobióta összetételéről.

„Mivel viszonylag kevés, 29 kutya vett részt a kutatásban, ezért kezdeti, útkereső vizsgálatnak tekintjük a munkánkat. Nem minden esetben lehet rávenni a viselkedési tesztekre érkező négylábúakat, hogy éppen a két teszt közötti szünetben végezzék el a dolgukat. Sikerült azonban kidolgoznunk egy új módszertant, amivel családi kutyák is vizsgálhatók, és olyan baktériumcsoportokkal találtunk összefüggést, amiket embereknél is leírtak” – mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa.

A memória és a bélmikrobióta kapcsolatának szempontjából a kutatók az Actinobacteria törzset vizsgálták.

Minden vizsgált kutya részt vett egy memóriateszten. Azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyikben rejtettek el a kutatók jutalomfalatot. Ötszöri próbálkozás során a kutatók megszámolták, hogy hány hibát követett el az adott kutya. Az eredmény arra utal, hogy a kutyák és az emberek az Actinobacteria törzs és a kognitív képességek tekintetében hasonlítanak. Ugyanis a többet hibázó kutyák székletében arányosan magasabb számban volt jelen az Actinobacteria.

„Ez azért izgalmas, mert a rossz memóriájú, Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is elszaporodik az Actinobacteria” – emeli ki a párhuzamot Sándor Sára genetikus, az ELTE Etológia Tanszék oktatója.


Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu
Forrás: ELTE.hu
Kép: pexels.
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...