Kutyabarát filmajánló – Ki kutyája vagyok én? – Nem kuvasz love story
Érdekes kérdéseket feszeget Lakatos Róbert szatirikus dokumentumfilmje, a „Ki kutyája vagyok én?”. Először is, adott egy magyar fajta, a kuvasz, amelyet eredetileg a nyáj őrzésére, védelmére tenyésztettek ki a pásztorok. Erre a feladatra már egyre kevésbé van szükség, így a kuvaszra sem, ezért a fajta a kihalás szélére sodródott. Vajon mi ilyenkor a teendő? Megmenteni egy olyan fajtát, amely már nem gyakorolhatja az eredeti funkcióját? Egy „kemény kutyát”, amelynek a családi tartása és ösztöneinek kielégítése családi kutyaként igényel némi elhivatottságot.
Vagy hagyjuk, hogy a fajta átalakuljon, és lassacskán eltűnjön, ahogy a pásztor hagyomány és a legeltető állattartás is? Mennyire része a kultúránknak a kuvasz, és mit is jelent nekünk ez a kultúra most, a 21. században, amikor a közös kulturális örökségünk politikai propagandaként való alkalmazása nem összetart, hanem elválaszt minket.
Kuvasz témában: Kuvaszok a medvék és farkasok védelmében
És persze ott van a tenyésztés kérdése, ami csak tovább bonyolítja a helyzetet. Amikor Magyarország és Románia is komoly kóborkutya és elhagyott kutya problémákkal küzd, vajon van létjogosultsága újabb almok létrehozásának? Vajon mást válaszolunk erre a kérdésre, ha egy magyar fajtáról van szó vagy ha divatos francia bulldogokról?
Rendkívül sok kérdést vet fel a mozikban nemrég bemutatott, magyar – román koprodukcióban készült 80 perces dokumentumfilm. Nem szigorúan kutyás film, határozottan nem könnyű esti szórakozás. Bár fanyar humora és a kutyák szájába adott beszólások kétségtelenül oldják a közép-európai politika, nemzeti identitás, én-identitás feszegető kérdéskörét.
Ha szeretünk egy filmről órákig beszélgetni, napokig gondolkodni – és az sem zavar, ha nem jutunk el a megoldásig, akkor érdemes ellátogatni valamelyik művészmoziba és megnézni Talpas párkeresésének történetét. Megoldást nem ígérhetünk, de gondolatébresztő élményt biztosan.