A Jane Goodall Intézet közleményben ítélte el az állatkertben történteket, ahol három csimpánzt lőttek ki, egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan miért. Az állatkertből több csimpánz is megszökött a kifutójából, közülük pedig legalább hármat lelőttek.

Három csimpánz a közlemény kiadásakor még mindig csapdában volt az épületben. Az állatkert vezetősége szerint nem volt más alternatíva, csak a csimpánzok kilövése. Nyugtató lövedéket az állatoknak okozott stresszre hivatkozva nem alkalmaztak. Továbbá az is kiderült, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű érzéstelenítő lövedék az állatkertben.

A Jane Goodall Intézet határozottan elítéli, hogy emberi gondozás mellett egy állat lelövésére kerüljön sor. Mindig kell lennie más megoldásnak. Hangsúlyozzuk azt a fontos szerepet, amelyet a gondozók játszhatnak a csimpánzok kifutóba való visszavezetésében. Az állatkerteknek pedig mindig elegendő nyugtatóval kell rendelkezniük, hogy elkerüljék az ilyen tragédiákat. A csimpánzok kilövése csakis mások közvetlen veszélye esetén jöhet szóba, mint legvégső megoldás. Megítélésünk szerint igencsak kérdéses, hogy erről volt szó. Szívfacsaró, hogy az egyik lelőtt csimpánz még csak három éves volt. (részlet a Jane Goodall Intézet nyilatkozatából)

Nem eutanázia történt

Az intézet szerint nem helyes, hogy az állatok lelövésére az eutanázia szót használják. Ez ugyanis azt jelenti, hogy mindez az állatok érdekében történt. Véleményük szerint azonban ez nem igaz. Úgy gondolják, hogy egy állatkertnek nem is szabadna állatot tartania, ha az egyetlen megoldás szökés esetén a leölés. A csimpánzok rendkívül intelligens állatok, akik meg tudják találni a módját annak, hogy kiszabaduljanak a kifutójukból.

Fontos lenne, hogy ilyen esetben fel legyen készülve az állatkert és a gondozók arra, hogy valamilyen humánus módon vegyék rá az állatokat arra, hogy térjenek vissza a kifutójukra.  Az ilyen eset nem egyedülálló, számos példa van arra, hogy egy kiszökött csimpánzt visszaterelték fegyverek és nyugtató nélkül a helyére. Az pedig elfogadhatatlan, hogy nincs megfelelő mennyiségű nyugtató lövedék egy állatkertben.

Vizsgálatot követelnek

A Jane Goodall Intézet egy független vizsgálatot sürget, mert az állatkert nem ad egyértelmű magyarázatot arra, hogy pontosan miért történt a tragédia. Kérdés még a további három csimpánz sorsa, akik egyelőre (a nyilatkozat idején) még nem tértek vissza a kifutójukba. Felszólították a Furuviksparken vezetőségét a további tragédiák elkerülésére, a helyzet megfelelő kezelésére.

„ A helyzet ellenőrzött megoldásának – vagyis a csimpánzok és az emberek biztonságának – érdekében használják a nemzetközi hálózaton belül rendelkezésre álló szakértői segítséget.”

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: janegoodall.hu

A Kebnekaise 150 kilométerre északra húzódik az Északi-sarkkörtől, magasságát az 1940-es években kezdték el mérni rendszeresen. A svéd hegycsúcs a kilencvenes évek közepe óta már több mint 20 métert veszített a magasságából, ami azt jelenti, hogy átlagosan évente két métert csökken.

A hegy déli csúcsa volt 2019-ig Svédország legmagasabb hegye, de miután a gleccser leolvadt a csúcsáról, ma már a hegység északi csúcsa hivatalosan is a legmagasabb. Ezen a csúcson nincsen jégtakaró és hó, így nagy valószínűség szerint a klímaváltozás miatt nem fog drasztikusan változni a mérete.

Emelkedő hőmérséklet, változó szélviszonyok

A Stockholmi Egyetem közleményt adott ki az általuk végzett kutatásról és megfigyelésről.  Adataik szerint augusztus 14-én a Kebnekaise déli csúcsa 2094,6 méter magasra nyúlt.  A kilencvenes évek közepén ugyanez a hegy még  2118 méter magas volt. A kutatók elsősorban a levegő hőmérsékletének emelkedésével, emellett a változó szélviszonyokkal is magyarázták a jelenséget, ugyanis ezek a tényezők befolyásolják, hogy hol halmozódik fel a hó télen.  A globális felmelegedés a világ összes gleccserének drasztikus olvadását okozta az elmúlt években.

Leszakadt jéghegyek

Délen sem jobb a helyzet, az Antarktiszon még májusban észlelte egy brit kutatóintézet először egy hatalmas jéghegy szokatlan mozgását, másnap már azt közölték műholdképek alapján, hogy a jéghegy levált az Antarktiszról.  Az A-76 összesen 4320 négyzetkilométer területű, 170 kilométer hosszú és 25 kilométer széles hegy , nagyobb mint a spanyolországi Mallorca szigete. A leszakadt hegy akkor az Antarktisz északnyugati részén, a Weddel-tengerben sodródott.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

Az egyik kiskutya, Molly dr. Bacsek György Svédországban élő unokatestvéréhez került volna. A kutyát szállító házaspárt a Dánia és Svédország közötti határon vették őrizetbe.

– Az unokatestvérem a férjével és a két kisgyerekükkel már évek óta kint él, és nagyon szerettek volna egy kiskutyát. Magyarországon találtak is egy tündéri kutyust, Mollyt. Úgy volt, hogy ők kiviszik magukhoz repülővel, de a vírus miatt ez a terv meghiúsult. Így Molly nálunk maradt, családtagként szerettük, közben pedig unokatestvéremék szervezték a kiszállítását. Sikerült is egy nagyon megbízható párt találni, ők többek között azzal foglalkoznak, hogy Magyarországról Svédországba visznek kutyákat – mondta el a Blikknek dr. Bacsek György. – Mi minden papírt beszereztünk Mollynak, ami az utazásához szükséges, az állatorvosi engedélyen át az útlevélig mindene rendben volt. A szállítók még a hatósági engedélyt is beszerezték a szállításhoz. Múlt hét szerdán adtuk át nekik Mollyt.

A  házaspárt azonban a határon őrizetbe vették, sőt még házkutatást is tartottak náluk.

– Egy napig hiába telefonálgattunk, nem kaptunk semmiféle érdemi választ arra, hogy a kutyákkal mi van – mondta el a Blikknek György felesége, dr. Nagy Katalin. – Rá egy napra a kutyát szállítókat kiengedték, és akkor derült ki, hogy a hatóságok elaltatták a kutyákat, pedig minden papírjuk rendben volt! A férjemmel sajátunkként szerettük Mollyt, nem ezt a sorsot érdemelte! Telefonon sikerült elérni a vámot, ahol egy ügyintéző velem együtt siratta a kiskutyákat, ő árulta el, hogy a Mezőgazdasági Hivatal döntött a kölykök sorsáról. Beszéltünk az ottani illetékessel, aki végül kibökte, hogy a tulajdonosok nem írták alá az állatok útleveleit. Ez nonszensz, hiszen ha Svédországban vannak, hogyan írják alá Magyarországon az útlevelet? – fakadt ki Katalin.

Fotó: Blikk

A házaspár jogi útra kívánja terelni az ügyet, a Blikk értesülése szerint jelenleg egy svéd ügyvédet keresnek, hiszen szerintük egyértelműen hivatali visszaélés történt.

Forrás: Blikk, Lakat Eszter

Fotók: Blikk