A tervezett támogatás keretösszegét Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos jelentette be közösségi oldalán. Az összeget pályázati rendszerben állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek kapják munkájuk támogatásához.

Januárban jelenik meg a pályázati kiírás

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek fontos alappillérei az állatvédelemnek. Ezért a kormány fontosnak tartja a munkájuk támogatását, melyet pályázati úton elnyerhető anyagi támogatással biztosít. A tavalyi évben meghirdetett pályázaton összesen 187 civil szervezetet tudtak támogatni. A pályázók akkor 500 ezer és 10 millió forint közötti összegekre nyújthatták be kérelmüket.

Az anyagi támogatást a legtöbb esetben ivartalanítási akciókra, működési költségek fedezésére és sok esetben a menhelyi férőhelyek bővítésére használták fel.  A pályázat zárása után felmérés készült, melyben a civil szervezetek véleményét kérték ki a támogatás folyamatáról. Legtöbben az adminisztrációs terheket csökkentését és a pályázható célok bővítését jelölték meg lehetséges módosításoknak.

A teljes bejelentést itt nézheted meg:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/Ovádi Péter 

Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) frissen alakult Kutyás Szolgálati és Állatvédelmi Tagozata, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány támogatásával, állatvédelmi szakemberekből álló szakértői testületet hozott létre. Az országos lefedettségű polgárőrség, mintegy 66 ezer polgárőr tagjával,a jövőben részt vesz a megelőzésben és segít az állatkínzás gyanús esetek felderítésében. A polgárőrök képzést és megfelelő eszközöket is kapnak munkájukhoz.

Az alapítvány pedig eszközökkel, oktatási anyagokkal és programlehetőségekkel támogatja a polgárőr-egyesületek állatvédelmi tevékenységét. Az OPSZ elnöksége ünnepélyes keretek között létrehozta a Kutyás Szolgálati és Állatvédelmi Tagozatot Túrós András elnök vezetésével, majd Dunakeszin megalapították az Állatvédelmi Szakértői Testületet, amely állatvédelmi szakjogászokból és szakállatorvosokból áll.

Ovádi Péter kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a lakosság részéről nagy az igény az állatkínzókkal szembeni következetes fellépésre. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években mennyit szigorították az állatvédelmi rendelkezéseket. A polgárőr-egyesületek már eddig is fontos szerepet játszottak a bűnmegelőzésben és bűnfelderítésben, most a testület szakértői gárdája is támogatni fogja tevékenységüket. Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány elnöke jelentősnek nevezte az alapítvány és az OPSZ közötti együttműködést. Elmondta továbbá, hogy az alapítvány elindítja az Állatvédelmi Kompetencia Programot, hogy hiteles információkkal lássa el az állatvédelemben résztvevőket, köztük a polgárőröket is.

Molnár Zoltán, az OPSZ állatvédelmi tagozatának elnöke kiemelte, hogy a polgárőrök mindig is érzékenyek voltak az állatokkal kapcsolatos bánásmódra. Az országos struktúra kiépítése során a Tatabányai Polgárőr Egyesület és más polgárőr-egyesületek hasznos gyakorlatai szolgáltak alapul. Frigyer László jogász, az állatvédelmi tagozat általános elnökhelyettese kiemelte, hogy a 66 ezer polgárőr olyan észlelési és jelzési rendszert tud biztosítani, amelyet jelenleg egyetlen más hatóság sem az országban tud.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Kocsis Máté frakcióvezető és Ovádi Péter miniszteri biztos nyújtotta be azt az előterjesztést, melynek segítségével szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezte.  Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, az állatvédelmi törvény jelentősen szigorodni fog számos területen.

Szaporítók elleni fellépés

A javaslat lehetőséget biztosít a szaporítok elleni sokkal határozottabb büntetőjogi fellépésre. Szigorú szankcionálás várhat a visszaesőkre és az állatmérgezőkre. Sőt, már a mérgezés előkészítése is büntetendő lenne. A jelenlegi három éves maximum szabadságvesztéssel szemben bizonyos esetekben ez akár öt évre is emelkedhetne. Ez pedig még Európán belül is igen szigorúnak számít. Különösen a visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztító elkövetők kaphatnának öt év letöltendő börtönbüntetést.

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: „a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.”

Állatviadal – a résztvevők is büntethetők

Az előterjesztés szerint az állatviadalok szervezőin kívül a résztvevőket is büntetnék. Ezeken a konkrétumokon kívül pedig általánosságban elmondható, hogy az állattartástól való eltiltás és az állat büntetőeljárás során történő elhelyezésének jogi feltételeit is rendezi a tervezet, életszerűbbé és hatékonyabbá téve ezeket az állatok érdekében.

Az előterjesztés megszületését hosszú, széleskörű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül. (Ovádi Péter)

Szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségének megteremtése

A javaslatok elsősorban a jogszabályi környezet módosítását vették célba azért, hogy az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával szigorúbb büntetőjogi lehetőségeket teremtsenek meg. Súlyosabban büntetné például azokat, akik az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt hajtják végre.

Újítás az állattartástól való eltiltás kapcsán

Jelenleg a büntetőbíró nem szabhatja ki az állattartástól való eltiltást, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti csak azt. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet.

A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az Ávtv-ben foglaltak szerint kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az lenne, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók. (Ovádi Péter)

A javaslat az alábbi jogszabályok módosítását foglalja magában:

− az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.),

− a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,

− a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,

− a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-jén lép hatályba.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/Ovádi Péter 

„Állatvédelmi aktualitások 2021” címmel nagyszabású konferencia zajlott pénteken az Állatorvostudományi Egyetemen. A konferenciát a januárban alakult Állatvédelmi Központ szervezte. Szó volt az állatvédelem témakörét érintő legfrissebb intézkedésekről, kutatási eredményekről és tervekről. Az előadók között az állami és oktatási szférán kívül helyet kaptak civil- és szakmai szervezetek is.

 „Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt néhány hónapban korszakhatárhoz érkezett a magyarországi állatvédelem. A területért felelős miniszteri biztost neveztek ki, nemzeti konzultációra került sor, megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács és az állatvédelmi oktatásért-kutatásért felelős tudásközpont, az ÁTE Állatvédelmi Központ. Közös feladatunk és felelősségünk, hogy a téma iránti fokozott figyelmet fenntartsuk, és megtörténjenek azok az intézkedések, amelyeket az állatszerető emberek régóta várnak”

– ezekkel a szavakkal köszöntötte a megjelenteket az esemény moderátora, a konferenciát szervező Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, Vetter Szilvia.

Tudományos alapú állatszeretet

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora nyitóbeszédében kitért arra, hogy az Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye, az Egyetem története pedig egybeforr az állatvédelem magyarországi történetével. A magyar állatorvos elődök vezető szerepet vállaltak az első állatvédő szövetségekben, egyesületekben, tudásuk, magas szintű gyógyító tevékenységük pedig ma is pótolhatatlan az állatvédelemben. Az Állatvédelmi Központ idei megalakításával az Egyetem – immáron sokadszor – hitet tett a tudományos alapú állatszeretet, a természetközeliség, illetve az etikus létezés alapelvei mellett.

Az állami szférából Nagy István agrárminiszter és Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos tartottak beszédet. Szó esett az év elején elindított sikeres állatvédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszédről is, melynek során több mint negyedmillióan mondták el a véleményüket a témában. A válaszok kiértékelését követően, a társadalmi igényt figyelembe véve a kormány jelenleg  67 állatvédő szervezet munkáját segíti 141 millió forintos kerettel. Veprik Róbert, az újonnan megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnöke azt hangsúlyozta előadásában, hogy egyre több embert érint meg az állatvédelem kérdése, a 14-30 éves korosztályra különösen jellemző, hogy teljes mellszélességgel kiáll egy-egy megvert, megkínzott állat mellett. Kiemelte a gyermekek és a fiatalok oktatásának fontosságát valamint az ezzel foglalkozó társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen szerepét.

Együttműködési megállapodás

A Civilút Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem a konferencián együttműködési megállapodást írt alá.  Az Alapítványt képviselő Gulyás Andrea kuratóriumi tag elmondta, hogy az együttműködés tovább erősíti a két szervezet kapcsolatát; az Egyetem a tudomány oldaláról segíti a Civilút azon törekvését, hogy az állatvédelem kapcsán is kialakuljon a párbeszéd a civil – és szakmai szervezetek, valamint a döntéshozók között. Gulyás Andrea emlékeztetett arra is, hogy a Civilút Alapítvány célkitűzése az egyéni és társadalmi felelősségvállalás erősítése.

A konferencián előadást tartott továbbá (az előadások sorrendjében) Fekete Sándor György, az Állatorvostudományi Egyetem professor emeritusa, Dúl Udó, a Nemzeti Agrárkamara állattenyésztési csoportvezetője, Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem osztályvezető egyetemi docense, Miklósi Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem intézetvezető professzora, Daróczi István alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztályának vezetője, Sós Endre, az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségének elnöke, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa, Schütz Éva, a Szentendrei Kisállatkert tulajdonosa, állatorvos, Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány szóvivője, Benke-Bercsényi Kinga, az „Egy természetjáró lány” blog szerzője, Petrus Krisztina, az Ebugatta ügyvezető igazgatója, Szűcsné Mércse Adrienn, az Ürömi Állatotthon tulajdonosa, valamint Koska Hedvig, az Állatvédelem gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak Facebook oldal főszerkesztője.

A konferencia teljes anyaga nyilvános, az alábbi videón nézhető meg:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ÁTE Állatvédelmi Központ

2021. január 26-án megtartotta első, bemutatkozó sajtótájékoztatóját az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ (röviden ÁTE Állatvédelmi Központ). A hiánypótló központ feladata, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem elméletének és gyakorlatának, segítve mind az állatvédelemmel kapcsolatos állami döntések meghozatalát, mind a terepen dolgozó állatorvosokat és állatvédőket.

A Központ egy olyan tudásbázis, amely nem csupán az állatorvos képzésben biztosítja a korszerű állatvédelmi ismeretek átadását: a nem állatorvos szakembereknek, civileknek is szervez képzéseket, szakmai napokat. Vállalkozik továbbá a legújabb állatvédelmi kutatási eredmények közérthető nagyközönségi kommunikációjára is. Az ÁTE Állatvédelmi Központ az Állatorvostudományi Egyetem új szervezeti egységként 2021. január elsején kezdte meg működését.

A régióban is hiánypótló szervezet

A Központ megalakulását bejelentő sajtótájékoztatón Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora kiemelte: az állatorvosoknak az állatvédelem nagyköveteinek kell lenniük, a lehető legmagasabb szintű, nemzetközileg is versenyképes állatvédelmi ismeretekkel kell rendelkezniük. Az Állatorvostudományi Egyetem a hazai állatvédelmi kutatások és szakemberképzés legfontosabb helyszíne. Már 2017 óta kötelező tárgy az Állatvédelem az elsőéves magyar, angol, német nyelvű állatorvos hallgatóknak, 2021-ben pedig újabb mérföldkőhöz érkezik az állatvédelem kutatása és oktatása. A hallgatók egy új kötelező tárgyat, az Összehasonlító Állatvédelmet hallgatják magyarul és angolul. A már végzett állatorvosok számára pedig hamarosan megteremtik az állatvédelmi szakállatorvos-képzést.  Hasonló, egyetemhez köthető tudásbázis számos országban működik már a világban, de régiónkban hiánypótló ez a szervezet.

Már az óvodában el kell kezdeni a felelős állattartás oktatását

A sajtótájékoztatón Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásárét felelős miniszteri biztos kérdésünkre elmondta, hogy véleménye szerint rengetegen vannak, akik tenni akarnak az állatvédelemért, de önhibájukon kívül nem mindig van meg az a tudás, ami ehhez szükséges. Az Állatvédelmi Központ nem csak az egyetemistáknak, hanem a civileknek, pedagógusoknak, kormány tisztviselőknek, rendőröknek is biztosít a jövőben képzést és tudásbázist. Ovádi Péter  hangsúlyozta továbbá azt is, hogy már az óvodákban, iskolákban el kell kezdeni az ismeretek átadását, ezért a Központtal közösen olyan korcsoportoknak megfelelő oktatási anyagokat állítanak össze, melyet minden oktatási intézmény szabadon használhat a jövőben. Hosszú távon pedig szeretnék, hogy a Nemzeti alaptantervbe is bekerüljön a felelős állattartás, mint tantárgy. 

Új szín a magyarországi állatvédelem palettáján

Vetter Szilvia, az ÁTE Állatvédelmi Központ vezetője elmondta, hogy a központ fontos feladata lesz egyes állatvédelmi ütközőpontok, vitatott témák azonosítása, majd ezek tanulmányozása, kutatása és oktatása. Ilyen téma az állatvédelem jogszabály- és intézményrendszerének megfelelősége, hatékonysága, a végrehajtás körüli problémák, a gazdasági haszonállatok állatjólléti helyezte, valamint a menhelyekkel, kóbor állatokkal, ivartalanítással, szaporítótelepekkel, az állatkínzás jogi, pszichológiai és kriminológiai vonatkozásaival, a természetvédelem és az állatvédelem kapcsolódási pontjaival, az állatkínzás és az emberek elleni erőszak összefüggéseivel, a cirkuszi állatokkal és a vadászat állatvédelmi vonatkozásaival (pl. orvvadászat) kapcsolatos kérdések. A Központ többalkalmas képzéseket tervez – többek között – hatósági állatorvosok és civil szervezetek részére, de néhány órás szakmai napokat, konferenciákat is szerveznek.

Várják az érdeklődőket 2021. február 26-án első online, egynapos képzésükre, melynek címe: Kiből lesz az állatkínzó? Az állatbántalmazók profilja.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Cover: unsplash

Győrben tartott sajtótájékoztatót január 13-án Ovádi Péter, a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. A program négy pillérének bemutatásán túl hangsúlyozta, hogy fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat is a tervezetbe, ezért országjáró körútja során megbeszélést folytatott a helyi hatóságok, civil szervezetek és önkormányzatok képviselőivel. Székesfehérvár és Zalaegerszeg után Győr a harmadik olyan város, ahol az állatvédelemről egyeztetett.

A sajtótájékoztatón Ovádi Péter beszámolt arról, hogy négy egyetértési pillér alakult ki a megbeszéléseken. Az egyik ilyen pillér az ivartalanítási program fontossága, ennek folytatásáért helyben az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek segítséget kell nyújtani. A második pillérként említette, hogy a felelős állattatásról már óvodai, iskolai környezetben is beszélni kell a gyermekeknek, mert lényeges, hogy helyes képük legyen róla. A harmadik, hogy az illegális szaporítók ellen fel kell venni a harcot, a telepeket fel kell számolni, mert a kóbor állomány nagy részben ezekről a telepekről kerül ki – folytatta.

A negyedik és az egyik legfontosabb pillér, hogy a civil szervezetek támogatásában a személyi jövedelemadó felajánlható egy százaléka és a lakossági támogatások után az államnak is szerepet kell vállalnia, mert a civil szervezetek adják ma Magyarországon az állatvédelem gerincét.

Győr és térsége az állatvédelmet tekintve jól áll, felkészült csapat foglalkozik az állatvédelemmel a hatóság, a civil szervezetek és az önkormányzat részéről – fogalmazott.  Simon Róbert Balázs, Győr és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy az állatok védelmének központi szerepe van az emberek életében. Hozzátette, hogy a megyeszékhelyen és környékén mintegy harminc éve zajlik szervezetten az állatmentés. Több civil szervezet is működik, amelyek az állatvédelemmel eredményesen foglalkoznak.

Nagy Péter, a győri Emberek az Állatokért Alapítvány menhely vezetője azt mondta, hogy az állatvédelemnek kezd rangja lenni a társadalomban. Az alapítvány menhelyén évente mintegy hatszáz állatot gondoznak, emellett csaknem háromszáz állat ivartalanításában segítenek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Forrás: Ovádi Péter/Facebook

(Kutyabarát.hu)

„Nagy István miniszter úr a mai napon aláírta azt a rendeletmódosítást, amellyel kezdeményezésemre a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával szemben lépünk fel. Továbbra is közös ügyünk az állatvédelem!” – írta Facebook bejegyzésében Ovádi Péter, állatvédelemért felelős miniszteri biztos.

Forrás: https://www.facebook.com/ovadipeter

Index kép: Magyar Szőrmeellenes Liga / https://www.facebook.com/MSZEL

(Kutyabarát.hu)

A mai megbeszélésünk alkalmával figyelembe vette és elfogadta a Kormány részére tett, mintegy másfélmillió kutyatartó képviseletében is megfogalmazott javaslatát, hogy a kutyás gazdik időkorlátozás nélkül tudjanak sétálni este nyolc óra után is, a lakóhelyük 500 méteres körzetén belül.

Megfontolásra javasoltam, hogy a kutyafuttatók nyitvatartását az önkormányzatok saját hatáskörben tudják mérlegelni és rendezni.Arra kérek mindenkit, hogy a helyzettel éljünk és ne visszaéljünk! Ami a legfontosabb továbbra is vigyázzunk egymásra

Amennyiben megkaptuk a további információt Ovádi Péter miniszteri biztos úrtól, cikkünket frissítjük!

(Kutyabarát.hu)

Index kép: unsplash.com

Ezt olvastad már?

A kölyökkutya táplálása