A zöld tengeri teknőst a hátán fekve, mozdulatlanul találták meg egy sziklás partszakaszon. Első ránézésre nem mutatott látható életjeleket, a megtalálók mégis értesítették az állatmentőket, akik elszállították a Tarangona Wildlife állatkórházba.

Ebben az intézményben kifejezetten vadállatok, többek között tengeri teknősök gyógyításával foglalkoznak. A teknősnek hiányzott az egyik uszonya, a másikba egy chip fúródott, a páncélján pedig lyuk tátongott. A külső látható sérülésektől eltekintve jó állapotúnak tűnt és az úszással sem volt problémája.

Műanyag ürülék

A kis teknős aztán első ürüléke azonban kizárólag műanyagból állt. Nem a normális ürülék tartalmazott műanyagot, hanem maga az ürülék volt tiszta műanyag. További hat napon keresztül csak műanyag távozott a teknős szervezetéből. Mindenféle méretű, színű és összetételű. Kemény, puha, éles, sőt némelyiken még a felirat is látszódott. Sarah Male, a Tarangona állatorvosa elmondta, hogy a fészekből kikelő teknősöket annyi műanyag veszi körül, hogy táplálékként fogyasztják el.  Összesen 6 kis üvegcsét töltöttek meg a műanyagdarabokkal, melyeket részletesen kielemeztek.

This tiny turtle arrived at Taronga Wildlife Hospital recently with a stomach full of plastic. We hope the NSW Plastic Action Plan will reduce the number of turtles admitted to us in the future. To support the vital work of our hospitals, please visit https://t.co/QCMerPsjYb pic.twitter.com/lJ92Ceu2jr

— Taronga Zoo (@tarongazoo) July 28, 2022

Túlélte, de még hosszú az út

A teknős bekerülésekor mindössze 127 grammot nyomott. Ma már a gondos ápolásnak és rendes táplálásnak köszönhetően elérte a 400 grammos súlyt. A teljes gyógyulásig azonban még hosszú az út, az orvosok szerint akár egy évbe is telhet, míg vissza lehet engedni az óceánba.

Világszerte évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, amelynek 78 százalékát egyáltalán nem hasznosítjuk újra. Évente mintegy 8,8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. 700 tengeri állatot fenyeget a kihalás veszélye a műanyagok miatt belegabalyodás, szennyezés és lenyelés formájában. A tengeri teknősök 50 százalékának gyomrában található már műanyag. 2050-re a tengeri madárfajok 99 százalékának lesz a szervezetében műanyag. A Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint 2025-re három tonna halra egy tonna műanyag jut majd, és ha minden marad a régiben, 2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A Srí Lanka-i elefántok problémájára már régóta próbálják figyelmeztetni az illetékeseket helyi állatvédők. A téma azonban akkor robbant be igazán a köztudatba az egész világon, amikor Leonardo DiCaprio január 26-án megosztotta közel 20 millió Twitter-követőjével az Associated Press cikkét a nyílt szeméttelepeken való legeltetés következtében elpusztuló vadon élő ázsiai elefántok problémájáról.

Srí Lankán az elefántokat tisztelik, és gyakran szerepelnek kulturális és vallási tevékenységekben. Ennek ellenére az állatok közül sokan kóbor kutyákkal és varjakkal együtt táplálkoznak ezeken a szemétlerakókon, amelyek gyakran vadvédelmi övezetek és más védett területek közelében találhatók.

https://t.co/pA9nxqLM6W

— Leonardo DiCaprio (@LeoDiCaprio) January 25, 2022

A halál oka: ételmérgezés

Srí Lanka környékén 54 olyan szemétlerakó van, melyek teljesen nyitottak és az állatok könnyedén a területükre tévednek. Ezeken a telepeken rengeteg élelmiszerhulladék van polietilén zsákokban. Amikor az étel megromlik az oxigénmentes környezetben, a baktériumok mérgező anyagokat hozhatnak létre. A szemétevő elefántok halálának gyakran ez az ételmérgezés a tényleges oka.

Srí Lankán a települési hulladékot gyakran nyílt szeméttelepeken helyezik el a helyi önkormányzatok. Mivel ezek a telepek nem higiénikusak és bűzlenek, igyekeznek ezeket az emberi településektől távol eső területeken elhelyezni. Ez azt eredményezi, hogy a szeméttelepeket a vadon élő állatok, köztük elefántok által látogatott területeken alakítják ki. A megoldás az lenne, ha a kommunális hulladékot ott helyeznék el, ahol keletkezik és nem a természetvédelmi területek vagy a vadon élő állatok élőhelyének közelében.

Összetett probléma

Prithiviraj Fernando elefántbiológus, a Természetvédelmi és Kutatóközpont (CCRSL) munkatársa szerint a szemétevés nem jelent akkora veszélyt az elefántokra. Szerinte az állatok szelektíven táplálkoznak a hulladékból és a szeméttelepeket látogató elefántok általános kondíciója nem rosszabb, mint a természetes környezetben táplálkozó társaiké. Fernando és munkatársai több szeméttelepen is tanulmányozták az elefántok viselkedését Srí Lanka déli részén. Megállapították, hogy a Yala Nemzeti Park közelében található Uddakandara szeméttelepet 26 elefánt látogatja, a Wellawaya-ban lévő szeméttelepen pedig körülbelül 24 elefánt él. A csapat megfigyelte a Kataragamában található, mára már megszűnt szeméttelepet is, ahol több mint 45 elefánt táplálkozott. Kiszámolták, hogy Srí Lanka 54 szemétlerakóhelyén átlagosan 20 elefánt táplálkozik, ami körülbelül 1000 szemétevő elefántot jelent.

A szeméttelepek bezárása újabb problémát szülne

Srí Lankán számos probléma adódik abból, hogy az elefántok termőföldeket és veteményeseket túrnak fel és rabolnak ki. Ennek az az oka, hogy természetes élőhelyük rohamosan csökken, nagyrészt épp a mezőgazdasági tevékenység miatt. Nincs más forrásuk a táplálkozásra, viszont a gazdák így számos esetben kerülnek konfliktusba velük. Sok elefántot meglőnek, hogy távol tartsák és elijesszék őket a termőföldektől.  A kormány úgy véli, ha bezárják ezeket a szeméttelepeket, az elefántok visszatérnek a termőföldekre és sokkal nagyobb veszélybe kerülnek, mint a szeméttelepeken. A megoldás az lehet, hogy a szeméttelepeket biztonságosabban kezelik és az oda látogató állatokat nem teszik ki mérgezés lehetőségének.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

A Tisza tisztítására irányuló mozgalmak és összefogások a kommunális hulladéktól próbálják folyamatosan megtisztítani a folyót, de legalábbis csökkenteni azt a hatalmas műanyag szennyeződést, amit a Tisza már országunkba belépve nagyrészt magával hoz.

Mi a helyzet a mikroműanyagokkal?

A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folytat kutatást azzal kapcsolatban, hogy a jól látható és érzékelhető kommunális műanyag hulladék mellett a folyóban miként alakul a mikroműanyag szennyeződés. A mikroműanyag szennyezés elsősorban kommunális eredetű. A 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik. Legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.

Kutatási metódus

A SZTE a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásával zajló projekt keretében a Tisza forrásától egészen a torkolatáig vizsgálják az üledék minták mikroműanyag-szennyezettségét. Ezen kívül pedig az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel-2 ötnaponta készített felvételei alapján arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok.

Akár 1000 évig sem bomlik le

A vizsgálatok szerint egyre több a mikroműanyag a Tiszában. Amióta műszálas ruhák léteznek és a mosásukon keresztül a szennyvízzel a műanyagok a folyóba kerülnek, nagyjából azóta növekszik folyamatosan a folyó mikroműanyag tartalma. Ezek az anyagok pedig akár 500-1000 évig sem bomlanak le. A Tisza kutatása és a szennyeződés mérésre továbbra is folyik. A kutatók arra is keresik a választ, hogy az árvízek miként szállítják tovább a szennyezést és végül hol rakják le. A szakemberek arra is kíváncsiak, mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban. Kutatják továbbá, hogy milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: SZTE, MTI

Spanyolországban új fejezet nyílik 2023 elejétől a műanyag szennyezés elleni harcban. Az ország új célt tűzött ki, miszerint betiltják a szupermarketekben a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolását.

Az illetékes minisztérium által kidolgozott rendeletből egyre több részlet derül ki, a tárca szóvivője pedig nyilatkozott az El País spanyol lapnak, miszerint a műanyag szennyezés mára minden határt túllépett, sokkal jobban kell küzdeni ellene, mint gondolnánk.

Csak a csomagolás évi 1,6 millió tonna

A statisztikák szerint csak a műanyag csomagolások Spanyolországban évente 1,6 millió tonna műanyag hulladékot termelnek. Ennek a mennyiségnek kevesebb mint a fele kerül csak újrahasznosításra. A zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolása, fóliázása régóta terítéken van a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságok asztalán. Ezek a csomagolóanyagok feleslegesen szennyezik a környezetet, használatuk elengedhető és szükség esetén mással pótolható. A spanyolok egyébként a francia jogszabályt követik, ott már 2022 elején életbe lép egy hasonló, zöldség-gyümölcs műanyag csomagolást tiltó jogszabály.

A törekvések itt nem állnak meg

A csomagolás betiltásán kívül a rendelet más előírásokat is tartalmaz. 2023-tól szabályozni fogják a rendezvényeken felhasználható műanyag poharak számát, valamint felére kívánják csökkenteni a forgalomban lévő ásványvizes és üdítőitalos PET palackok számát. Valamint azt is szeretnék elérni, hogy ezeknek a PET palackoknak a 100 százaléka újrahasznosítható legyen.

„Műanyagot eszünk, műanyagot iszunk és műanyagot lélegzünk.”

Ezzel a mondattal kommentálta Julio Barea, a Greenpeace munkatársa a spanyol kormány törekvéseit. A környezetvédelmi szervezet üdvözölte a döntést, de vannak aggályaik a végrehajtást, betartást, alkalmazást illetően. A rendeletet egyébként összhangban van egy korábbi tanulmány ajánlásaival. A Marine Pollution Bulletin folyóiratban megjelent tudományos értekezés a spanyol tengerparton talált mikroműanyag szennyezés mértékét tárta fel, valamint ajánlásokat fogalmazott meg vállalatok és magánszemélyek részére is, a szennyezés mértékének csökkentésére. A tanulmány kifejtette, hogy az újrahasznosítás nem old meg semmit, a kulcs az egyszer használatos műanyag drasztikus csökkentésében rejlik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Ecowatch

Egy dolog azonban biztos, az emberi műanyag szennyezésnek köszönhetően szinte mindenhol lehet találni mikroműanyagot. Tengerekben, az ott élő növényzetben, állatokban de a szárazföldi talajban és környezetben is kimutathatók. A tengerek és állatok mikroműanyag szennyezéséről egyre több kutatás és tanulmány készül. Az Egyesült Államokban és Kínában azonban most először a talaj szennyezettségét és az ezzel összefüggő folyamatokat kezdték el vizsgálni tudósok.

A mikroműanyag, vagy más néven mikroplasztik az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat jelenti. Ezek az apró darabkák a műanyagok bomlási folyamata során keletkeznek a műanyagok szerkezetének szétesésével, melyet első sorban az ultraviola sugarak okoznak, a napsugárzáson keresztül… A mikroműanyagok részecskéit először az 1970-es években figyelték meg. A figyelem középpontjába a 2000-es évektől kezdődően kerültek.

Wikipedia

Jelen vannak a növényekben

A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a nano- és mikroműanyagok felhalmozódnak a növényi szövetekben. Baoshan Xing, a Massachusett Amherst Egyetem munkatársa szerint erre közvetlen bizonyítékuk van. Ez pedig nagyon rossz hír, hiszen a növények műanyag szennyezettsége közvetlen ökológiai hatással és következménnyel lehet a mezőgazdaságra és az élelmiszer biztonságra. A növényekben fellelhető műanyag egyértelműen és kizárólag az ember műanyaghulladék termelésnek köszönhető. Molekuláris és genetikai kutatásokkal bizonyították, hogy a növények felhalmozzák a nanoműanyagot szövet-és molekuláris szinten is. A szennyezés a gyökerektől egészen a  hajtásokig kimutathatók.

A hosszú távú hatás még ismeretlen

Nem tudják még megmondani, hogy mindez milyen hatással lesz a növényekre hosszú távon, de az eddigi megfigyelések szerint a vizsgált növények teljes biomasszáját csökkentette a műanyagszennyezés. Csökkent a gyökerek és a növény mérete is, ezzel pedig csökken a termés is. Egyelőre a kutatók sem tudják, hogy a mikroműanyag milyen hatással lesz hosszú távon a növények és a mezőgazdaság alakulására. Egy biztos, a műanyagszennyezés csökkentésére még egy nyomós okot találtak. Ma már rengeteg alternatív megoldás között válogathatunk, ami kiválthatja az egyszer használatos műanyagokat. Az egyre népszerűbb csomagolásmentes üzletek például kiiktatják a flakonok, műanyag zacskók és dobozok használatát is.

A műanyag hulladék csökkentéséért mindenki tehet valamit. Nézz körül közvetlen környezetedben és vizsgáld felül fogyasztási, vásárlási szokásaidat. Egy kis odafigyeléssel biztosan találsz olyan műanyagot, amit ki tudsz iktatni az életedből.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.com