A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát – tartja a mondás. De vajon mi a helyzet a kutyákkal és a hazug emberekkel? Észreveszik a kutyák, ha félrevezetik őket? Mondjuk ha a finom falatba gyógyszert rejtesz? Ha azt mondod a parkban, hogy „gyere ide, kapsz jutifalatot”, miközben pontosan tudod, hogy üres a zsebed, átlátnak rajtad?

Az érzelmeinket biztosan olvassák

Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy a kutyák rendkívül érzékenyek az emberi érzelmekre. Egy, az Animal Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák több stresszjelet, például remegést vagy nyüszítést, mutattak, amikor emberi sírást hallottak, mint amikor valaki dúdolt. A kutatók úgy vélik, az évezredes háziasítás során a kutyák megtanulták „ráhangolni” magukat az ember érzelmi állapotára.

Egy 2017-es vizsgálat azt is kimutatta, hogy amikor a kutyák dühös emberi arckifejezést látnak, gyakrabban nyalogatják a szájukat. Ez a viselkedés az izgatottsághoz és a stresszhez köthető. Vagyis a negatív érzelmeket különösen jól érzékelik. De vajon ez azt is jelenti, hogy a hazugságot is kiszimatolják?

A „Sally–Anne-teszt” kutyaváltozata

2021-ben a Bécsi Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, képesek-e a kutyák különbséget tenni egy megbízható és egy hazug ember között.

A vizsgálat alapja az úgynevezett Sally–Anne-teszt volt, amelyet eredetileg gyermekeknél alkalmaznak annak mérésére, hogy megértik-e: másoknak lehetnek téves hiedelmeik. (A klasszikus példa szerint Sally elrejt egy golyót egy kosárba, majd távollétében valaki átteszi azt egy dobozba. Amikor Sally visszatér, hol fogja keresni? A helyes válasz: ott, ahova eredetileg tette. A gyerekek körülbelül négyéves korukig adnak rossz választ erre a kérdésre, mivel a mentalizációs képességük, azaz mások gondolatainak „olvasása” addig nem elég fejlett.)

A kutatók 260 kutyát tanítottak meg arra, hogy két lefedett tál közül megtalálják az ételt. Egy számukra ismeretlen személy megbízhatóan jelezte, melyik tál alatt van a falat, így a kutyák „megtanultak” hinni neki. Ezután jött a csavar. Egy második ember a kutya jelenlétében áthelyezte az ételt az egyik tálból a másikba. Volt, hogy az első személy ezt látta, volt, hogy nem.

Amikor az első ember nem látta az áthelyezést, a kutyák fele követte a téves jelzést, és az üres tálhoz ment. Amikor viszont az illető szemtanúja volt az étel áthelyezésének – tehát tudnia kellett volna az igazságot –, a kutyák kétharmada figyelmen kívül hagyta a hibás jelzést, és a másik tálat választotta.

Vagyis érzékelték, ha valaki „nem megbízható”.

Egy korábbi, 2014-es kutatás hasonló eredményre jutott: a kutyák képesek következtetéseket levonni egy ember megbízhatóságáról, és a jövőben ennek megfelelően módosítják a viselkedésüket.

Akkor lebukunk, ha átverjük őket?

Mielőtt bűntudatunk lenne amiatt, hogy sajtdarabkába rejtjük a gyógyszert, vagy trükkel vesszük rá őket az állatorvosi vizitre, érdemes árnyalni a képet.

Becky Mathia, a kansasi Wayside Waifs menhely trénere szerint a kutyák elsősorban a testbeszédünkre és a hangszínünkre reagálnak. Ugyanakkor tanulnak az ismétlődésekből. Ha rendszeresen „átverjük” őket, például jutalomfalatot ígérünk, de nem adjuk oda, idővel felismerhetik a mintát. Ilyenkor bizonytalanná válhatnak, vagy kevésbé reagálnak a hívásunkra.

Nem arról van szó tehát, hogy erkölcsi értelemben hazugnak tartanak minket. Sokkal inkább arról, hogy a következetlenség rombolhatja a bizalmat.