A kutyatulajdonosok egyik legfontosabb feladata, hogy gondoskodjanak kedvencük után a tisztaságról. Ezt az üzenetet most Terézváros önkormányzata egy rendkívül kreatív és humoros módon juttatta el a lakosokhoz: egy videóval, amelyben egy villanyszerelő egy elhagyott kutyapiszokra lép, megcsúszik, és emiatt rossz vezetéket vág el. A következmény? Budapest és a világ más városai is teljes sötétségbe borulnak. A videó végén egy figyelemfelkeltő üzenet jelenik meg: „Ne hagyd szarban Terézvárost! Ha nem szeded fel a kutyád után, 100 ezer Ft bírságot is kaphatsz.”

Ez a humoros, mégis tanulságos kampány kiváló példája annak, hogyan lehet hatékonyan felhívni a figyelmet a közterületek tisztán tartásának fontosságára. A kutyatulajdonosok felelőssége, hogy ne csak saját otthonukat, hanem az utcákat és parkokat is tisztán tartsák, hiszen ezek a területek mindenki közös használatában állnak.

A „Kakitündér nem létezik” kampány – közös felelősségünk a tiszta városért

A kutyakaki-probléma nem csupán Terézvárost érinti, hanem az egész országot. A Kutyabarát.hu kezdeményezése, „A Kakitündér nem létezik” kampány, ugyanezt az üzenetet hirdeti: a kutyatartóknak maguknak kell gondoskodniuk kedvencük után. A kampány célja, hogy elgondolkodtassa a gazdikat, és humoros, de egyértelmű módon hívja fel a figyelmet a felelős állattartás egyik legfontosabb aspektusára.

A kampány során figyelemfelkeltő matricák és plakátok kerültek ki a főváros különböző kutyafuttatóiba, illetve vidéki városokban is egyre több helyen találkozhatunk velük. A szervezők célja, hogy a lakosság minél szélesebb körben megértse: egy tiszta, élhető városért közösen kell tenni. A kampány indulása óta rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, ami arra ösztönzi a kezdeményezőket, hogy még több plakátot és matricát helyezzenek ki.

Csak egy mozdulat

A kutyatulajdonosok és a kutya nélküli lakók közötti egyik legnagyobb konfliktusforrás a kutyaürülék közterületeken való hátrahagyása. Pedig a megoldás rendkívül egyszerű: csak egy mozdulat szükséges ahhoz, hogy mindenki számára élhetőbb legyen a környezet. A felelős állattartás része, hogy a gazdik kutyájuk után eltakarítsanak, ezzel nemcsak a közösség többi tagját tisztelik meg, hanem elkerülhetik a komoly pénzbírságokat is.

A figyelemfelhívó kampányok, mint a Terézváros önkormányzatának videója és a Kakitündér nem létezik kezdeményezés, mind abban segítenek, hogy egy szemléletváltás induljon el. Ha minden kutyatartó felelősségteljesen viselkedik, akkor közösen tehetünk azért, hogy Budapest és az ország más városai is tisztábbak, rendezettebbek legyenek. Ne hagyjuk szarban a városunkat!

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/Terézváros

Belgiumban, Gent környékén vizsgáltak meg kutatók négy természetvédelmi területet, ahol nagy számban fordulnak elő kutyás turisták és kirándulók. Az eredmény szerint olyan mértékű a kutyák ürüléke és vizelete ezeken a helyeken, amely már károsíthatja a vadvilágot. A talaj elemzés során kiderült, hogy határérték feletti szintet ér el az ösvények talajának nitrogén és foszfor szintje.

Jelentős a kutyák melléktermékeinek hatása

A kutatók négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát és azok ürülékét vették alapul. Eszerint a kutyák évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak maguk után hektáronként. Összehasonlításképpen, a mezőgazdaság, közlekedés és ipar nitrogén szennyezése hektáronként 5-25 kilogramm. A terepet egy olyan szimuláció alapján mérték fel, hogy a kutya a gazdája mellett pórázon sétál és legfeljebb 2 méteres távolságba tud bemenni az ösvénybe.

A vizsgálat során a természetvédelmi területek 500 látogatása során több mint 1600 kutyát számoltak össze. Ezt a számot kombinálták a kutyák által ürített nitrogén és foszfor átlagos szintjével. Az eredmény szerint pedig évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén.

Miért jelent ez problémát?

A természetben sétáló, kutyát sétáltató gazdiknak fogalmuk sincs arról, hogy kárt okoznak a környezetben. De miért probléma a kutyák által ott hagyott vizelet és ürülék? Az ilyen erdei ökoszisztémákban általában alacsony az ásványi anyagok mértéke. A bevitt foszfor és nitrogén pedig felborítja az egyensúlyt és csökkenti a biodiverzitást. Az olyan növények, melyeknek kedvez a túltrágyázás elburjánzanak és elnyomnak más növényeket. Ezzel pedig azokat az állatokat is veszélybe sodorják, akik ezekkel a növényekkel táplálkoznak. Még a kutatók is meglepődtek azon, hogy milyen mértékben kerülnek ezek az anyagok a talajba a kutyákon keresztül. A legnagyobb problémának viszont azt tartják, hogy ez egyáltalán nem kap figyelmet és senki nem foglalkozik azzal, miként lehetne kiküszöbölni.

Mi a megoldás?

Van megoldás, nem is túl bonyolult és csak a gazdikon múlik. Ha mindenki felszedné egy erdei séta közben a kutyakakit, akkor szinte az összes foszforterhelés megszűnne erről a vonalról. A vizelet továbbra is szennyezné ugyan a talajt, mert magas a nitrogén tartalma, de a teljes nitrogénszennyezésnek így is csak a felét jelentené a környezet számára. A kakitündér tehát az erdőben sem létezik, kutyáink ürülékét ott is fel kell szedni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, TheGuardian

A kérdőívet minden kerületi polgár számára elérhetővé tették, tehát kutyások és nem kutyások is elmondhatják véleményüket és tapasztalataikat.  A kerületben kiemelkedően jó a kutyapiszok kukák helyzete, az elmúlt években több száz kutyapiszok gyűjtő szemetest helyeztek el az utcákon, parkokban. A zacskó töltése is hatékonyan meg van oldva, általában hamar pótolják a kiürült tartókat.

Mikor büntessen a közterület-felügyelet?

A kérdőívben többek között olyan kérdések is felmerülnek, melyeket helyi polgárok indítványoztak az önkormányzatnak. Lakossági javaslatként érkezett be az önkormányzathoz az is, hogy a közterület-felügyelők bírságolják meg azt a gazdit, akinél nincs ürülékgyűjtő zacskó. Ez a felvetés elsőre nagyon szigorúnak és talán túlzónak tűnhet és egyelőre nincs életben ilyen rendelet, azonban érdemes foglalkozni a kérdéssel elméleti szinten.

A városi kutyakaki helyzet

Abban minden tudatos és felelős gazdi egyet ért, hogy a kutya ürüléket kötelességünk felszedni a közterületről.  Az olyan kampányok és érzékenyítő programok, mint például a Kutyabarát Magazin által szervezett „A kakitündér nem létezik” edukációs program, sokat segített azon, hogy az elmúlt évek alatt a városi „kutyakaki helyzet” egyre jobb és jobb legyen.  Valóban egyre több az ürülékgyűjtő konténer és a kihelyezett gyűjtők szám a városban, melyet csak használni kell.

Azonban lehet ez egy gazdi számára alapvetés? Felmenti őt az alól, hogy mindig legyen nála kakizacsi? Vagy ha véletlenül éppen nincs, akkor büntetést érdemel? Egy ilyen szigorú rendelet talán még jobban elősegítené a kutyások felelős viselkedését, de bizonyára olyan „becsületes” gazdik is áldozatul esnének, akiknél valóban csak egyszeri botlásként éppen kifogyott a kakizacsi.

Ti mit gondoltok egy ilyen szabályozásról? Írjátok meg kommentben! Arról is szívesen hallanánk, hogy más kerületekben is foglalkoznak-e ilyen példamutatóan a kutyások helyzetével, mint a Hegyvidéken. Mit tapasztaltok?

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

A beküldött mintát összevetik egy adatbázissal, a labor vezetője szerint 10 mintából 6 esetben a kutya szerepel az adatbázisban és be tudják azonosítani a tulajdonost. Na de milyen adatbázis és ki finanszírozza ezt az egész rendszert?

A BBC rövid riportja Annapolis városban (Maryland) járt utána egy ilyen rendszer működésének. Ebben a városban a vezetés időt és pénzt szán arra, hogy kiderítsék, kik azok a gazdik a kutyás közösségben, akik nem szedik fel kutyájuk után a piszkot.  Egy lakóparkhoz tartozó kutyafuttatót a DNS teszt előtt úgy ellenőrzött az üzemeltető, hogy ha érkezett egy bejelentés ottfelejtett kutyakakiról, akkor a biztonsági kamera felvételeit nézték vissza, hogy annak segítségével találják meg a bűnöst. Ez azonban sok időt, energiát igényelt és kevés eredménnyel járt.

A DNS teszt bevezetése óta minden kutyától, aki a lakóparkban lakik, DNS mintát vesznek, mely csak egy kis nyálmintát jelent, tehát a kutyának semmilyen tortúrával nem jár. Ennek a költsége 40 USD, amit a tulajdonosnak kell fizetni. Ez a minta aztán bekerül annak a labornak az adatbázisába, ahová a mintákat küldik.  Amikor találnak egy elhagyott kutyagumit, a gondnok mintát vesz belőle egy speciális mintavételi eszközzel, ezt beküldik a laborba. A mintavétel költsége 20 USD, melyet szintén a megállapított bűnös fizet.

A Tenessee-ben működő labor naponta legalább 100 mintát kap az ország minden pontjáról, ahol bevezették a rendszert. A labor vezetője viccesen meg is jegyezte, hogy a postásuk valószínűleg utálja őket,  hiszen naponta csak és kizárólag kutya kaki mintákat visz nekik.

A DNS teszt költsége 65 USD és hamar el is készül az eredmény. Ezt aztán összevetik az adatbázissal és a találat alapján már be is azonosították, hogy ki volt a figyelmetlen, vagy hanyag tulajdonos. Annak az esélye, hogy a teszt téves eredményt hozzon 1:250 000 000 000 000 000 000, tehát mondhatjuk, hogy szinte nulla.

Az adott lakópark kutyafuttatójában pár hónap alatt szinte teljesen megszűnt a probléma, a figyelmeztetések kiküldése után mindenki sokkal jobban odafigyelt arra, hogy tisztán tartsa a futtatót és egy percre se tévessze szem elől a kutyáját, nehogy figyelmetlenségből történjen baleset.

A kutya kakira specializálódott DNS labor már 7 éve működik és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Több,  mint 300 000 kutya van  az adatbázisukban és ez a szám egyre csak nő.  Azonban  még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy az USA-ban jelenleg nagyjából 90 millió kutya él.

A rendszer tehát tökéletesen működik, egyetlen nagy hátránya, hogy csak zárt lakóközösségekben van értelme mintát szedni és adatbázist létrehozni, így a közterületek problémájára sajnos nem nyújt megoldást.

 

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: bbc.com

Kulturált, jólnevelt városi kutyataróként naponta 2-3-4 műanyag zacskóval járulunk hozzá a Föld szennyezéséhez. Ez évente kutyánként körülbelül 1100 műanyag zacskót jelent, egy kutya életében 15 000 zacskóval számolni nem túlzó. Csak Budapesten 3 millió gazdás kutya él – ez naponta 9 millió zacsi…

A szennyezett műanyag szemét nem újrahasznosítható, ezért minden egyes zacskó, amit erre a célra használunk, a szemétben végzi. Mi történik ezután velük? A kommunális hulladék újra nem hasznosítható részét szemétégetőben égetik el. Mivel a körforgásban semmi nem vész el, csak átalakul, ezért a műanyagok mérgező vegyületei is, amelyek a légkörbe jutva szennyezik a bolygónkat. Vannak olyan országok, ahol a hulladékgazdálkodás egyik módja, hogy hatalmas szeméttelepeken gyűjtik a szemetet, és hagyják, hogy a természet végezze a dolgát. A szemétből a méreganyagok a talajba jutnak, szennyezve a vízkészletet, a szél pedig felkapja és elhordja a mozgatható darabokat.

Az óceánokba jutó szemét 80%-a a szárazföldről kerül a vízbe. Mára odáig jutottunk, hogy ebből a hatalmas mennyiségű hulladékból egy új kontinens született, amelynek neve is van: Great Pacific Garbage Patch, azaz Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget.

Ma már nem kell zöld aktivistának lenni, hogy textilszatyorral menjünk bevásárolni, kerüljük az előrecsomagolt termékeket és ne vásároljunk rossz minőségű, kidobásra ítélt termékeket. Ugyanígy, nem csak nejlonzacskóval lehet feltakarítani a kutyánk után.

A környezetbarát zacskók között találunk olyat, amely természetes úton gyorsabban lebomlik, mint a hagyományos műanyag, de olyat is, amely keményítőből készül, tehát nem is műanyag. A csúcs, környezetvédelmi szempontból, a komposztálható zacskó, amely nem bomlik le lassabban, mint mondjuk a krumplihéj. Léteznek a WC-ben lehúzható zacskók is, amelyek nagyon kényelmesen használhatóak, és ugyanannyira károsak, mint bármi más, ami a WC-be kerül.

Magyarországon a lebomló műanyag zacskókat könnyen be lehet szerezni, a nagyobb állatfelszerelési üzletekben és online is. Az áruk elsőre borsosnak tűnhet, de ezek a zacskók többnyire strapabíróbbak és erősebbek a sima nejlonzacsiknál. Ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele ökológiai mancsnyomunkat!

Bujdosó-Szalay Adél / kutyabarát.hu

Forrás: greenpeace, WWF, Our World In Data

Képek: @flickr

Még 2015 nyarán indult el “A kakitündér nem létezik!” kampányunk, aminek keretében figyelemfelhívó plakátokat, matricákat készítettünk és a kutyások, azaz a Ti segítségetekkel igyekszünk a mai napig minél több helyre eljuttatni, kitenni, ezzel is elgondolkoztatva a kutyájuk végtermékét ilyen-olyan okból „elegánsan” otthagyó Gazdikat.  

A kampány indulása óta nagyon sok pozitív visszajelzést és segítséget kaptunk Tőletek, plakátunk így már számos fővárosi és jó néhány vidéki helyszínen hívja fel a figyelmet a cselekvésre. A kampány mellé állt 2018-tól a Bayer Hungária Kft. Állat-egészségügyi Divíziója, akikkel közösen az otthagyott kutyaürülék veszélyeire is, továbbá – ennek kivédése érdekében – a féregtelenítés fontosságára is felhívjuk folyamatosan a  figyelmet.

Sőt a kampány üzenete eljutott az RTL Klub Híradójának szerkesztőségéhez is: 

A Kutyabarát.hu, a városi kutyások és felelős kutyatartók közösségi portálja ezzel a kampányával már 2015 óta a tiszta, élhető kutyás városokért küzd. Úgy látjuk már elindult egy szemléletváltás, mely azokat is cselekvésre buzdítja, akik eddig átléptek a probléma fölött, de tisztában vagyunk azzal, hogy sok tennivaló van még az ügyben. Ezen leszünk továbbra is!

„A Kakitündér nem létezik” © szlogen védjegy oltalom alatt áll!

(Kutyabarát.hu)

Videó: RTL Klub Híradó 2016.08.22.

Fróman Zoli kutyatréner a nemrég felújított Mester utcai kutyajátszótéren mesél nekünk arról, hogy milyen szabályokat kell betartanunk a kutyafuttatókban és arról, hogy miért érdemes napi szinten kutyajátszóterekre vinni kedvencünket.

A Mester utcai kutyafuttató a Bayer kutyatér program támogatásával teljesen megújult és 7 remek játékkal is gazdagodott. Ne hagyjátok ki, ha a közelben jártok.

Kutyáink alapvető szükséglete a szabad, rendszeres mozgás így a városban élő négylábúak is megérdemlik, hogy póráz nélkül szaladgálhassanak. A kutyafuttatók remek lehetőséget nyújtanak a szabad mozgásra és arra, hogy a kutyusok egymással is, a gazdival is játszhassanak. Ráadásul nem csak kutya és gazdi között alakul ki remek kapcsolat, hanem a gazdik is megoszthatják egymással tapasztalataikat.

A kutyafuttatóknak hála, akár a város közepén is találhatunk olyan talpalatnyi kis szigetet, ahol mi is és kutyusunk is jól érezheti magát. Amikor a kutyajátszótérre érkezünk, érdemes pár alapvető szabályt betartanunk. Zoli elmeséli nekünk, hogy lépjünk be a futtató területére, hogy mire kell odafigyelnünk, amikor kedvencünket szabadon engedjük. Felhívja a figyelmünket arra is, hogy milyen fontos három havonta féregteleníteni kutyáinkat, amire a Drontal csont alakú tabletta kitűnő megoldást nyújt.

Ismered a Kakitündér nem létezik kampányt?

Pár szóban Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu egyik alapítója elmeséli nekünk, hogy miről is szól a kampány, amihez akár ti is csatlakozhattok. Tegyünk együtt a sikerért, hogy tisztább és egészségesebb környezetben élvezhessünk minden szabadban töltött percet kedvenceinkkel.