Egy kormányközi friss jelentésből szemlézett a BBC hírportál, melyet a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) készített. Ez a szervezet a természetvédelemben olyan, mint a klímakutatásban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC. A jelentés szerint a kihalás motorja a fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat.

Lehet másként?

Az IPBES jelentését összesen 139 ország hagyta jóvá Bonnban. Központi témája pedig arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet fenntarthatóbb módon fát kitermelni, halászni és vadászni. Mindezt úgy, hogy a biológiai sokféleség is megmaradjon és az élelmiszerbiztonság se kerüljön veszélybe. Jelenleg a világon több milliárd ember hagyatkozik nagyjából 50 ezer vadon élő állat-, növény és gombafajra különböző célokból. Elsősorban élelmezési, de gyógyászati és például üzemanyag-ellátási forrásként használják őket. A jelentésben rámutatnak arra a mértéktelen kizsákmányolásra, amely mindezzel jár.

Az óceánokban élő halak nagyjából harmadát túlhalásszák, a vadon növő fák több mint tíz százalékát a fenntarthatatlan fakitermelés fenyegeti, a nem fenntartható vadászat pedig több mint 1300 emlősfajt sodort a kihalás szélére.Az illegális halászat és a vadon élő állatok és növények kereskedelmének visszaszorítása, az erdők jobb kezelése, valamint a földet és erdőket gondozó őslakosok jogainak elismerése segítene szembenézni a kihívásokkal – írta a jelentés.

Kényszerpálya

Jean-Marc Fromentin, az értékelés franciaországi társelnöke szerint a fejlődő országok vidéki lakosságát veszélyezteti leginkább a nem fenntartható gyakorlat. Ők sokszor kerülnek kényszerpályára. A megélhetésükhöz nincs más lehetőség, minthogy még inkább kihasználják a már veszélyeztetett fajokat elsősorban élelmezési célokra.

 „Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye. A fajok fenntarthatatlan, illegális és szabályozatlan felhasználása a probléma része. A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme évi 23 milliárd dolláros üzlet, amely néhány gátlástalan ember vagyonát gyarapítja” – Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: BBC, MTI

A divatvilágban már régóta tevékenyen részt vesznek a tervezők az állatok és környezetünk védelmében. A legmenőbb divatházak ma már általában szőrmementesek és sokuk a bőr használatát is elhagyta. A könnyűzene képviselői azonban nem mutattak nagy aktivitást a témában, bár ez bizonnyal a Covid miatti hosszú kihagyásnak is köszönhető.

Sok-sok újítás és odafigyelés

A Coldplay újításai még azoknak is érdekesek lehetnek, akik az együttest esetleg nem ismerik.  Egy csomó új kezdeményezéssel csökkentik az energiafelhasználást és szinte kizárólag megújúló energiát használnak majd. Az arénákba „kinetikus padlót” telepítenek, hogy a rajongók által a koncert alatt létrehozott energiát is hasznosítsák. A zenekar érkezése után azonnal  napelemeket helyeznek el a küzdőtéren, a színpadon és a szabadtéri stadionok más részein, hogy energiát termeljenek a koncert előtt. A hálózati áram szintén megújuló forrásokból származik majd.

Még a színpad is újrahasznosítható lesz

Talán az egyik legnagyobb vállalás, hogy az együttes színpada csak újrahasznosítható és fenntartható anyagokból, többek között bambuszból és újrahasznosított acélból épül.  A turné útvonalát is aszerint tervezték meg, hogy  a lehető legkevesebb repülőjáratot használják. Sőt! Miden repülőúton felárat fizetnek a fenntarthatóbb légi üzemanyagért. A rajongókat is bevonták a környezetvédelembe, egy applikáción keresztül igazolhatják, hogy alacsony szén-dioxid kibocsátású utazást vállalnak, ezért pedig különböző kedvezményeket kapnak a helyszínen.

Minden eladott jegy után egy fa

Még mindig nincs vége a sornak, a zenekar azt is vállalta, hogy minden eladott jegy után egy fát ültetnek. A rajongók által viselt világító karkötők, a Coldplay koncertjeinek jellegzetes kellékei, komposztálható anyagokból készülnek majd. A karkötők zömét újrahasznosítják, gyártásukat 80 százalékkal csökkentik. Még a koncerten használt konfetti is biológiailag lebomló lesz és a tervek szerint egyszer használatos műanyag palackok sem lesznek kaphatók.

„A bolygó éghajlati válsággal néz szembe. Ezért az elmúlt két évben környezetvédelmi szakértőkkel konzultáltunk, hogy ezt a turnét a lehető legfenntarthatóbbá tegyük, és ami ugyanilyen fontos, hogy kihasználjuk a fellépésekben rejlő lehetőségeket az ügy előmozdítására. Nem fogunk mindent jól csinálni, de elkötelezettek vagyunk amellett, hogy mindent megtegyünk, amit csak tudunk, és megosztjuk, amit tanulunk” – fogalmazott közleményében a Coldplay.

Az együttes sajnos nem ejti útba Magyarországot, legközelebb hozzánk Németországban és Lengyelországban fognak fellépni jövőre.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: coldplay.com, TheGuradian, MTI

A Nestlé Purina büki gyára az elmúlt 23 év bővítéseinek eredményeként mára Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb állateledel gyárává vált. Az üzem egyedülálló innovatív technológiákat és ipari robotokat használ a gigantikus mennyiségű állateledel előállítására, amit naponta 70 kamion szállít a világ 50 különböző országába.

A fenntarthatóság jegyében

A gyárlátogatást a holland igazgató, Arthur Van Raalte nyitotta meg, aki izgalmas és érdekes adatokat osztott meg a gyár működéséről, az állateledel piac sajátosságairól és saját fejlesztéseikről. A gyár egyik legfontosabb vállalása, hogy az összes alutasakos állateledel csomagolását egy éven belül újrahasznosítható anyagból fogják készíteni. A tesztelés alatt lévő tasakok funkcionalitásukban és küllemükben megtévesztésig hasonlítanak a klasszikus alutasakokra, első pillantásra meg sem lehet őket különböztetni. De nem csak a büki gyár törekszik a fenntarthatóbb gyártási technológiák alkalmazására, a svájci anyacég vállalása, hogy 2050-re karbonsemlegessé teszik a teljes termelést.

A legszigorúbb higiéniai szabályok között készül az állateledel

A gyárlátogatás megkezdése előtt részletes és mindenre kiterjedő biztonsági-és higiéniai tájékoztatást kaptunk. A gyárban nemcsak a higiéniára helyeznek kiemelt hangsúlyt, hanem a dolgozók és a gyárba belépők biztonságára is. A teljes biztonsági menetfelszerelésen felül még a kesztyűnket is váltogatni kellett a különböző gyáregységek között.

Gigantikus számok

A büki üzem az egyik legnagyobb és legjelentősebb állateledel gyár a kontinensen. A Nestlé Purina által előállított állateledel éves mennysége meghaladja az 1 millió tonnát. A gyártás 85 százaléka külföldi piacokra irányul, az elmúlt tíz évben több mint 450 milliárd forint értékben exportáltak állateledelt Bükről. A tervek szerint a jövő év első negyedévében átadott bővítés után a büki gyár naponta több mint 5 millió termék gyártására lesz képes.

1956-ban jelent meg az első extrudált kutyaeledel

A Purina 1894-es alapítása mérföldkő volt a kedvtelésből tartott háziállatok táplálásában. Számos innováció fűződik a Purina nevéhez. Ők hozták létre a világ első kutya táplálkozás tudományi központját 1926-ban.  A világ első extrudált kutyaeledelét is a Purina állította elő, mégpedig a mai napig piacon lévő Dog Chow márkanév alatt. 1998-ban az első hipoallergén, hidrolizált fehérjés kutyatáp piacra dobását is nekik köszönhetjük.  Sőt, az első kifejezetten kölyökkutyáknak készült eledel, az első nedves eledel és az első testalkathoz igazított táplálás is a Purina fejlesztése.

Tények és tévhitek kedvenceink táplálásával kapcsolatban

Dr. Márton Kinga, a Purina állatorvosa elmondta, hogy még mindig sok tévhit kering a kedvtelésből tartott kisállatok táplálásával kapcsolatban. Makacsul tartja magát például az a hiedelem, hogy mivel a kutya a farkas leszármazottja, táplálását is a farkas szükségleteihez kell igazítani. Ez nem igaz, hiszen az evolúciós során a kutyák képessé váltak a szénhidrát emésztésére, átalakult az emésztőszervek morfológiája is, melyeket figyelembe kell venni a táplálás során.

A másik gyakori és makacs tévhit, hogy a kutyák és macskák többsége allergiás a csirkére, amit a gyári eledelek legnagyobb része tartalmaz. A statisztikák szerint azonban a „csirkeallergiásnak” diagnosztizált állatok közel 70%-ának panaszait nem a csirke fehérje okozza, hanem egyéb kórokozó. A nemzetközi statisztikák szerint a marhahúsra például sokkal több kutya allergiás, mint a csirkére. A baromfi hús a legkönnyebben emészthető, ideális összetételű húsfajta, az egészséges állatok esetében ugyanakkora eséllyel vált ki táplálékallergiát, mint bármelyik más fehérjeforrás.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

támogatott tartalom

Bizony, megdöbbentő az óriási dömping a nemzetközi ruházati láncok polcain, óriási a kínálat és már szinte irreális módon cserélődik a választék hétről hétre. Mi, vásárlók pedig csak azt szeretnénk, hogy minél olcsóbban és minél nagyobb kollekcióból választhassuk ki a nekünk tetsző darabokat, melyekre egyébként igazából az esetek nagy százalékában semmi szükségünk sem lenne. De olcsó és szép és ezt nem lehet itt hagyni… Ismerős, ugye?

Amikor fizetünk a kasszánál nyilván nem jut eszünkbe, hogy a gyártás során milyen mennyiségű vizet pazaroltak el, vagy milyen kemikáliák jutottak a talajba, vagy éppen a megmaradt ruhák – amiket bizony le kell venni a polcról pár hét után – nehezen lebomló hulladékként kerülnek a környezetbe. Sőt, ez arra a ruhadarabra is érvényes amelyet megvettünk, hiszen olcsó alapanyagának és rossz minőségének köszönhetően nagyon hamar a szemétbe kerül.

A fenntartható divat fogalma már az 1980-as években megjelent. Nagyjából ekkor érkeztek az első hírek az etikátlan gyártási körülményekről (gyermekmunka, kizsákmányolás) és a bődületes környezetszennyezésről. Egyre több divatcég ismerte fel ezt a problémát és próbálta magát az etikus gyártás és fenntartható divat felé orientálni, figyelembe venni a környezet és az állatvilág védelmét, valamint az etikus foglalkoztatást. Ez a folyamat viszont sokkal költségesebb és lassabb, mint a jól bevált tömeggyártás, ezért azok a cégek, akik az árral versenyeznek a piacon – tehát az olcsóságra építik a marketingjüket – nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy drágítsák a gyártási folyamatukat.

Ezért számít igazán nagy lépésnek, hogy az egyik legnagyobb fast fashion óriás, az Inditex csoport bejelentette, 2025-ben már csak fenntartható forrásból származó ruhákat fognak gyártani és az összes márkájuk a fenntartható divatot fogja képviselni. Az Inditex csoport tagjai többek között a Zara, a Pull&Bear és a Massimo Dutti.

Pablo Isla vezérigazgató nyilatkozata szerint 2023-ra az összes viszkóz alapanyaguk fenntartható lesz és a gyártás során használt energia 80%-a megújuló forrásokból származik majd. 2025-re pedig a viszkózon túl az összes pamut és poliészter alapanyaggal szeretnék elérni a 100%-os fenntarthatósági rátát.  Az Inditex csoport bevételének 70%-át a Zara forgalma teszi ki, így a legnagyobb fókusz most ezen a márkán van. Mivel ez a márka egy nagyon erős és kedvelt brand az egész világon, valamint elsődleges márkaüzenetük nem az olcsóság, így valószínűleg nem fog nagy visszaesést okozni az esetleges áremelés, mely a fenntartható divat elengedhetetlen velejárója.

Ennek a drágulásnak viszont érdemes megfizetni az árát, mert így mi is tehetünk közvetve valamit a fenntartható divat minél szélesebb körű elterjedéséhez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.com, businessoffashion.com

Fotók: edgeexpo.com, businessoffashion.com, shutterstock