Saját KB bal
Saját KB jobb

Hogyan segíthetnek a kutyák az autizmus spektrumzavarral élőknek?

A kutyák olyannak szeretnek amilyen vagy, és nem olyannak, amilyennek lenned kellene…

Ha igaz barátra vágysz, legyen kutyád!

Ez a tanács elsőre talán furának hathat, pedig tény, hogy egy kutyában sosem csalódik az ember. Annie Bowes szerint pedig az autizmus spektrumzavarral élők különösen sokat nyerhetnek, ha egy kutyával osztják meg az életüket. Nemrég megjelent könyvében (Dogs & Autism) az Idaho államban élő állatorvos harminc évnyi tapasztalatát osztja meg az olvasókkal. A szerző gyermekkora óta kutyákkal osztotta meg az életét, ami segített neki, hogy könnyebben megbirkózzon a spektrumzavar okozta kihívásokkal, és állatorvosként megtalálja a hivatását. Könyvében az elmúlt évtizedek tudományos kutatómunkája és saját tapasztalatai eredményeit osztja meg.

Mi az az autizmus spektrumzavar?

“Egy nem autistának elmagyarázni, hogy mi az az autizmus, olyan, mintha egy színvaknak próbálnánk leírni egy színt, amelyet ő nem láthat.” – fogalmaz Bowes. Szerinte az autizmus “az érzékeléssel kapcsolatos, egy olyan részünk, amelynek kifejezőeszköze nem a nyelv. Érzésekről van szó, amik erősebbek, mint a nyelv vagy a szavak. Szerencsére éppen ezeknek a kognitív funkcióknak a terén erősek a kutyák is, és ez teszi őket ideális társsá a spektrumon élők számára.”

A neurotipikus többség számára valóban felfoghatatlan lehet, ahogy egy autizmus spektrumzavarral élő a világot látja. Míg általánosságban az agy elülső lebenye domináns, amely a logikus gondolkodásért, a szavak és a beszélt nyelv használatáért és a gyakorlati feladatmegoldásért felel, addig egy autista teljesen másképp érzékeli a világot. Jellemző, hogy olyan dolgokat érzékelnek, amelyek a neurotipikusok számára nem hallhatók, láthatók vagy más módon érzékelhetők. Bowes ahhoz hasonlítja a jelenséget, mint amikor a kutyák már a vihar vagy földrengés előtt tudják, mi fog következni – az emberek többsége pedig nem érti, hogy csinálják?

Hasonló látásmód

Annyira a beszédre és a nyelvi kommunikációra van kiélezve a világ, hogy könnyen elfeledkezünk róla, hogy túl ezeken, más érzékek és érzékelések is léteznek. A kutyák szavak nélkül is érzékelik, hogy valaki szomorú vagy boldog, hogy fáj-e neki valami vagy aggódik. Ez felbecsülhetetlen azok számára, akik szóban – a többségi társadalom számára érthetően – csak nehezen tudják kifejezni az érzéseiket.

Temple Grandin, az ismert autista tudós és aktivista szerint “az autizmussal élők nem nyelvben gondolkoznak, hanem képekben. A gondolatmenetemben nem szerepelnek szavak, csak képek. Ha valaki egy teáskannáról beszél, az én fejemben megjelenik a teáskanna képe. Az állatok sem nyelvi eszközökkel gondolkoznak, hanem vizuálisan.”

“Jó dolog, ha olyannal oszthatod meg az életed, aki hasonlóan látja a világot, mint te.” – fűzi tovább a gondolatmenetet Bowes. “Éppen ezért lehet jó egy autizmussal élőnek, ha kutyája lehet. A kutyák úgy érzékelik a világot, ahogy mi, nem ítélkeznek és nem várják el, hogy összeszedjük magunkat. Egy kutya érzi, hogy mire van szükséged, és feltétel nélkül megadja neked.”

“A legjobb dolog, amit egy szülő a gyermekének remélhet, az a feltétel nélküli elfogadás érzése. Különösen, ha a gyermek autizmussal él, vagy bármilyen módon eltér a többségtől. Szerencsére az elfogadás nem elérhetetlen, és gyakran négy lábon, farokcsóválva érkezik.”

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu
Forrás: The Bark, Amazon review, Wikipedia. Kép: pexels.

 

 

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...