A kutyák már akkor az ember mellett dolgoztak, amikor a vadászó – gyűjtögető életmódról áttértünk a kezdetleges gazdálkodásra
A legutóbbi kutatás igazolta, miszerint kutyáink az emberi történelem egyik kulcspillanatában is velünk voltak: akkor is mellettünk álltak és dolgoztak már, amikor őseink vándoroltak, majd a megfelelő helyen letelepedtek, és vadászó – gyűjtögető életmódjukat feladva elsőként megpróbálkoztak a gazdálkodással.
A legújabb DNS vizsgálaton alapuló bizonyítékok pótolnak bizonyos hézagokat abban a történetben, hogy hogyan kaptuk meg az akkori farkasokból a ma élő kutyáinkat. A gazdálkodás kezdeményei a Közel-Kelet egyes részein jelentek meg először, a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén.
Az emberek, akik addig vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, letelepedtek és elkezdték vadon termeszteni a növényeket: búzát, árpát, borsót és lencsét. Ezzel egyidőben vadon élő juhokból, tehenekből és sertésekből kiemelt állatokat is háziasítottak. Körülbelül 9000 évvel ezelőtt, ahogy a gazdálkodás első úttörői elkezdtek arrébb vándorolni a Közel-Keletről, magukkal vitték a gazdálkodás módszertanát, valamint velük tartottak az állataik is: birkák, kecskék és természetesen kutyák is.
A bizonyítékok a maradványokból kivont DNS-ből származnak, amelyekre régészeti lelőhelyeken bukkantak rá Európa-szerte és Ázsiában. – Tanulmányunk azt mutatja, hogy a kutyáknak és az embereknek régóta összefonódott a története – a kutyák követték az embereket az európai migrációjuk alatt – jelentette ki Dr. Morgane Ollivier, a franciaországi Rennes Egyetem professzora. – Ebben a tanulmányban azt mutatjuk be, hogy a kutyák és az emberek élete már akkor ténylegesen kapcsolódott egymáshoz. –
Az út a farkastól a kutyáig
A kutyák farkasoktól való elválásának és megszelídítésének története igencsak összetett. Nagyjából 20 000 – 40 000 évvel ezelőttre tehetjük a különválást, valószínűleg amikor az ember rátért a vadászó-gyűjtögető életmódra. Nem csak egy helyen történt meg a háziasítás: valószínűleg hasonló módon, több, egymástól több ezer mérföldre élő farkas populációjában is végbemenent a domesztikáció. 
A háziasítás hosszú folyamata megváltoztatta a farkas viselkedését és génjeit, és végül a hosszú évezredek alatt fejlődött olyan kutyává, amelyeket ma ismerünk.
Amikor a kutyák Európába érkeztek az új életmódot folytató emberekkel, már Európában is végmenet hasonló háziasítási folyamat, így összekeveredhettek az újonnan érkezők azokkal a kutyákkal, amelyek már ott voltak, ezzel megváltoztatva a génállományt.
A kutyatenyésztés évszázadai végül még tovább keverték az ebek génjeit. A modern kutyák, mindenféle formáik és méreteik, nagyon különböznek azoktól a korai kutyáktól, akik az embereket kísérték a vándorlások során.
Témához kapcsolódó tartalmainkból:
Kutyaszeretetünk mit sem változott az évszázadok során – megtalálták egy fiú 18. századi matek füzetét tele kutyás irka-firkával
9000 éves leleteket találtak pórázon ábrázolt kutyákról
Mitől lett a kutya az ember legjobb barátja?
Új módszerrel korrigálták a kutyák háziasításának idejét
(kutyabarát.hu)
Forrás: bbc
