Az őslakosok ismerik és tisztelik a természetet. Használják a természet adta forrásokat, de nem használják ki a természetet. Olyan tudás birtokában vannak, melyek kulcsfontosságúak lehetnek a természetvédelemben, a klímaváltozás elleni harcban. Érdemes tanulni tőlük és figyelni rájuk.

A természet őrei

Az őslakosok elképesztő módon ismerik a környezetüket. Az Amazonas vidékén élő yanomami nép például naponta 500 különböző növényfajt használ fel. Egészen bonyolult és összefüggő ismeretekkel rendelkeznek a környezetükről. Tudják, hogy mely fáknál laknak ízletes, ehető bogárlárvák és mely virágfajokat látogatják a méhek. A természet a mindennapi élet része és az élet szinte minden részén használják az által nyújtott javakat. A yanomami emberek azonban csak azt viszik el, amire a túléléshez szükségük van.

Nem meglepő, hogy a világ számos gyógyszere is a törzsi népektől származik. Évtizedekig kellett volna kísérleteznie a modern tudománynak ahhoz, amit készen kaptak az őslakosoktól. Például, hogy fás macskakarom inda csillapítja a hasmenést, vagy a kopálfa kérge kitűnő szemfertőzés kezelésére.

Az őslakosok jogainak biztosítása lehet a kulcs az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

Az erdőkben rejlő gazdag tudás és bölcsesség ellenére világszerte percenként 50 focipályányi őserdő pusztul el. Az őslakosok földjoga azonban sok helyen megakadályozza, hogy a természeti területeket az olaj, a gáz és a fa érdekében elpusztítsák. Bolívia, Brazília és Kolumbia azon területein, ahol földjogok vannak érvényben, az erdőirtás mértéke két-háromszor alacsonyabb, mint a hasonló, nem őslakosok által bejegyzett területeken.

A World Resources Institute egyik jelentésében egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy az őslakos közösségek megérdemelt jogainak biztosítása lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságilag leghatékonyabb módja. Számításaik szerint ha Bolíviában, Brazíliában és Kolumbiában mindenhol biztosítanák az őslakosok földjogait, akkor a következő 20 évben 49,7 megatonnával kevesebb szén-dioxidot termelnénk. Ez pedig annyi, mintha évente akár 12,6 millió autóval kevesebb közlekedne az utakon.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Műhold felvételek és a hivatalos adatok szerint idén január és június között közel 4000 négyzetkilométer erdőt pusztítottak el a térségben. Ez ötször akkora terület, mint New York City. Az Amazonas-medencében ez a valaha mért legmagasabb erdőirtási arány.

Környezetvédők és kutatók szerint a „bolygó tüdejének” nevezett erdőt lassan az összeomlás szélére sodorják. Az elmúlt fél évben rekord mennyiségű erdőtűz pusztított Amazóniában, melyet elsősorban földművesek okoztak. A gazdák felégetik és megtisztítják az erdős területeket, hogy aztán a földet növénytermesztés vagy állattenyésztés céljára használják. A brazil kormány támogatja a termőföldek terjeszkedését és lehetőséget biztosít az erdők irtásárára a cél érdekében.

Szavannává válhat

Az év elején végzett kutatások kimutatták, hogy az Amazonas trópusi erdeinek több mint 75 százaléka alig képes regenerálódni az aszályok és az erdőtüzek után. A tudósok szerint ez hamarosan elérheti azt  a kritikus pontot, amikor a fák tömeges kipusztulásával és az erdő szavannává válik. A Greenpeace szerint a régióban Amazonas államban volt a legmagasabb az erdőirtás mértéke, ahol 1236 négyzetkilométert irtottak ki. Pará és Mato Grosso államokban 1 105 négyzetkilométer, illetve 845 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki.

Nemzetközi összefogás szükséges

Három évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta Bolsonaro miniszter csökkentette a környezetvédelmi védelmet, és számos olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyek jutalmazzák a termőföldek kialakítását. A környezetvédelmi vészharang megkongatása után egyértelmű, hogy nemzetközi összefogásra van szükség az Amazonas-medence megmentésére. Az Egyesült Királyság kormánya jelenleg is egy egy olyan jogszabályról konzultál, amely megtiltaná a brit nagyvállalatoknak, hogy illegális erdőirtásból származó nyersanyagokat használjanak. Ilyen kereskedelmi és politikai eszközökkel lehet csak egyelőre csökkenteni a pusztítást.

A novemberi glasgow-i ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozón is bemutatták a műhold felvételeket, melyeken jól látszott, hogy az erdőirtás mértéke 2012 óta most a legmagasabb. A brazil kormány a nemzetközi nyomás hatására ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy legkésőbb 2028-ig megszüntessék az illegális erdőirtásokat. Ez azonban sajnos nem lesz befolyással a „legálisnak” nyilvánított pusztításra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheIndependent

Az Amazonas őserdeivel kapcsolatban évek óta csak rossz hírek érkeznek. Az irtások és erdőtüzek miatt egyre pusztul a Föld tüdejének is nevezett trópusi esőerdő, egyre rosszabb állapotba kerül, és területe folyamatosan csökken.

Most azonban a Science Thursday folyóiratban egy olyan tanulmány jelent meg, mely szerint van remény, és az esőerdők viszonylag hamar visszanyerhetik eredeti állapotukat. Ez pedig nagyjából 20 év, ennyi idő kell ahhoz, hogy egy teljesen kiirtott esőerdő terület 80%-ban visszanyerje eredeti állapotát. De csak abban az esetben, ha ez alatt a 20 év alatt a terület háboríthatatlanul épülhet vissza, és semmilyen emberi behatás nem éri.

Másodlagos erdő

A kutatók azt vizsgálták, hogy az úgynevezett másodlagos erdőknek mennyi időre van szükségük ahhoz, hogy megközelítőleg az eredeti állapotra visszaálljanak egy teljes pusztítás után. Másodlagos erdőknek nevezik azokat a területeket, melyek emberi behatás nélkül, önmaguktól nőnek vissza és népesednek be a területe jellemző állatfajokkal, miután a földterületet teljesen lecsupaszították az emberek. Az irtást a földterület használatba vétele miatt végzik általában, növénytermesztésre vagy állattenyésztésre vonják be az erdős területeket.

A több mint 90 kutatóból álló nemzetközi csapat azt vizsgálta, hogyan lehet helyreállítani 12 különböző erdőtulajdonságot az amerikai és a nyugat-afrikai trópusokon. Ehhez pedig a területeken található 77 tájegységet és 2275 erdőrészlet tanulmányoztak. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy a különböző tulajdonságok eltérő ütemben térnek vissza. A talaj már 10 évnél rövidebb idő alatt is képes helyreállítani eredeti állapotának 90 százalékát, a növények funkciója kevesebb mint 25 év alatt áll helyre. A terület szerkezet és biodiverzitása 25-60 év alatt nyeri vissza eredeti állapotát, míg a biomassza és a faj összetétel kicsivel több mint egy évszázad alatt. Összességében azonban a területek mindössze 20 éven belül visszaállnak régi állapotuk 78 százalékára.

Jobb módszer, mint a fák újraültetése

A tanulmány arra is rámutat, hogy a vizsgálatok szerint inkább hagyni kell az erdők természetes visszanövekedését az új fák ültetése helyett. A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás csökkentésének érdekét jobban szolgálja a természetes felépülés, mint a mesterségesen ültetett új fák telepítése. Mindez persze csak akkor működhet, hogyha a kiirtott területeket békén hagyják, és semmilyen emberi beavatkozás nem történik rajtuk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch