Nem értették eddig a tudósok, hogyan kerülnek a világ egyik feléről a másikra olyan fajok, melyeknek elvileg semmi keresnivalójuk nem lenne az adott területen. Úgy tűnik, hogy sikerült megoldani a rejtélyt, miszerint az óceánokon felhalmozódott műanyag hulladékokon teszik meg a hatalmas utakat. Ezek a betolakodó fajok súlyos fenyegetést jelentenek az őshonos állatokra és növényekre, amennyiben sikerül életben maradniuk és megvetni a lábukat az új ökoszisztémában.

Japánból Kaliforniába

Emlékszünk még a 2011-es japán szökőár hatalmas pusztítására. Csaknem 16 ezer ember halálát okozta, rengeteg épületet, infrastruktúrákat döntött romba és nagyjából ötmillió tonna hulladékot sodort a tengerbe. Ezt a hulladékot pedig egészen Hawaii, Alaszka és Kalifornia partjaiig vitte a víz. A hulladékon pedig olyan állatfajok utaztak keresztül az óceánon, akik ezeken a partszakaszokon korábban nem voltak fellelhetőek. A Smithsonian Környezeti Kutatóközpont szakemberei 2017-ben 289 olyan japán tengeri fajt, köztük tengeri csigákat, tengeri rózsákat és rákféléket számoltak össze, amelyek távoli partokon bukkantak fel a cunamit követően.

Kiszoríthatják az őshonos fajokat

A hulladékon bevándorló egyedek az új területeken aztán kiszoríthatják természetes élőhelyeikről az őshonos fajokat, olyan betegségeket is hordozhatnak, melyekre a helyi állat-és növényvilág nincs felkészülve. David Barnes, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) ökológusa és a Cambridge-i Egyetem vendégelőadója szerint a jelenség növeli egyes fajok kipusztulásának kockázatát, miközben csökkenti a biológiai sokféleséget, valamint az ökoszisztémák működő- és ellenálló képességét. A betolakodó fajok ezen kívül az emberre is fenyegetést jelenthetnek élelmiszer-biztonsági szempontból.

Akár hat évet is átvészelnek az óceánon

A japán szökőár arra is rámutatott, hogy sok állat akár hat évet, vagyis a korábbinál jóval több időt  is átvészelt az óceánon hánykolódva.  A különös utazás egyik elsődleges útvonala a Szuezi-csatornán át vezet a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe.  A kutatók úgy vélik, hogy jelenleg 455 olyan tengeri betolakodó faj van a Földközi-tenger keleti részében, melyek a csatornán át érkezett, döntően műanyag hulladékon.

Bárhonnan – bárhová

A tengeri utazgatás még megdöbbentőbb adata, hogy a Déli-óceánban is azonosítottak műanyaghulladékon érkezett fajokat, így az is bebizonyosodott, hogy a sarkvidéki hideg sem jelent akadályt a különös vándorlásnak. A tengeri hulladékok mennyisége az elmúlt két évtizedben drasztikusan megnövekedett. Többek között ennek is köszönhető, hogy a tudósok szerint ama már több tízezer faj képes nagyjából bárhonnan bárhova eljutni, akár napok, akár évtizedek alatt.

(Bohata Krisztina)

Forrás: MTI, The Guardian

Nzambie Matee üzeméről a Reuters hírügynökség számolt be a napokban. A Gjenge Makers néven futó vállalkozás Nairobiban található, és olyan műanyaghulladékot dolgoz fel, melyet már máshol nem tudnak újrahasznosítani. A módszer feltalálója és az üzem alapítója szerint ezekből a hulladékokból olyan téglát gyártanak, mely akár ötször erősebb, mint a beton. Még csak meg sem repednek, ha a földhöz vágják őket. A téglákat pedig kültéri burkolatnak használják első sorban, de az építkezés más területein is hasznosíthatók.

Hiába várták a kormány intézkedését

Matee egyébként egy mérnök hölgy, aki azért tökéletesítette módszerét és hozta létre az üzemet, mert megelégelte, hogy a kormány semmit nem tesz az egyre kezelhetetlenebb hulladék mennyiséggel. Ma már naponta 1500 téglát képesek legyártani a különböző műanyag hulladékok keverékével.  A csomagoláshoz szükséges anyagokat ingyen kapja cégektől, de a műanyagért ő is fizet. A téglák elkészítéséhez homokot melegítenek, ezzel préselik össze a műanyag szemetet. 2017 óta már 20 tonna műanyaghulladékot hasznosítottak újra és már tervezi nagyobb gyártósor építését és az üzem bővítését. A kereslet olyan nagy már a téglákra, hogy Matee számításai szerint az új befektetés akár év végéig meg is térülhet. A műanyag hulladék építkezéseken való felhasználása nem teljesen új dolog, ma már utakat is építenek újrahasznosított műanyagból. Sajnos az egyszer használatos műanyagok elterjedése a világjárvány kitörésekor ugrásszerűen megnőtt, így egyre nagyobb szükség van a kreatív újrahasznosítási ötletekre.

A Matee-val készült interjút és a téglagyárat itt nézhetitek meg:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Reuters, youtube

A képeket egy Henry Jacobs nevű fotó készítette, ahogy a Lee Valley csatorna mellett sétált London Haringey nevű kerületében. A fotósnak azonnal feltűnt, hogy a mókus furcsán viselkedik a műanyag hulladékkal, nem csak játszik vele, vagy fogdossa, hanem jól látható módon valamire fel akarja használni. Ekkor már tudta, hogy el kell kapnia a pillanatot és gyorsan készített pár fotót a furcsa jelenetről. 

„Amikor először megláttam, hirtelen azt sem tudtam, hogy milyen állatot látok. Nagyon furcsa látvány volt a műanyag szatyorral. Csak néztem, hogy mi ez és vajon mit akar azzal a szeméttel csinálni? ” – nyilatkozta később a fotós, amikor a képek készítésének körülményéről kérdezték.

A fotós azonban nem új dolgot fedezett fel. Már 2018-ban megfigyelték tudósok, hogy több városhoz közeli helyen is műanyag szemetet, zacskókat használnak a mókusok a fészkük építéséhez.

Megdöbbentő számok

A műanyag szennyezés a világnak ma már nagyjából 2,5 trillió dollárba kerül és nagyon sok állatfajra van különböző hatással. A legtöbbnek az életét veszélyezteti és nemcsak halálukat, de kipusztulásukat is okozhatja. Még az olyan hulladék is, mint a lufi, ami nem klasszikus szemeteléssel kerül a környezetbe, rengeteg veszélyt rejt a madarak számára. Az állatok halálát okozó műanyag szennyezésről elképesztő adatok látnak napvilágot. 2019. áprilisában egy vörös bálnát találtak egy olasz tengerparton 49 kilogramm műanyaggal a testében – holtan. A Fülöp-szigeteknél egy elhullott bálna gyomrából 88 kilogramm műanyag szemetet húztak ki. A teknősök is szinte minden tengeri állat óriási veszélynek van kitéve, hiszen a műanyag hulladékot élelemnek nézik és megeszik. Ez pedig a halálukat is okozhatja. Az EarthDay.org 2018-as becslése szerint évente 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, melyből 236 000 tonna úgynevezett „mikroműanyag”. Ezek olyan műanyag darabok, amelyek még egy emberi köröm méreténél is kisebbek. Egyes becslések szerint 5,25 billió makró- és mikroműanyag darab lehet az óceánban, ezek nagy része pedig a tengeri állatok szervezetében végzi. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotók: nypost.com

A fotósorozat egy jegesmedve családot mutat be, ahogy a vízparton a kölykök iszappal teli műanyag gallonokkal játszanak, műanyagok lógnak ki a szájukból vagy éppen megpróbálnak megenni egy műanyag zacskót.

Danny Sullivan fotós dokumentálta a szívfacsaró jeleneteket egy alaszkai utazása során. A fotók széles körű publikálásával reméli, hogy az emberek végre tényleg a fejükhöz kapnak és rájönnek, micsoda pusztítást okozunk a mérhetetlen mennyiségű műanyaghulladék termelésével.

Az olvadás miatt került felszínre a műanyag szemét

Az 58 éves fotós idegenvezető feleségét kísérte el októberben az alaszkai Kaktovikba, ahol már többször is járt korábban. Elmondása szerint nem csak a mérhetetlen szennyezésre mutatnak rá a fotók, hanem a felgyorsult éghajlatváltozásra is. 5 éve ugyanezen a helyen, ugyanebben a hónapban nagyjából 5 fokkal volt hidegebb, mindent hó borított, így a műanyag hulladékot is, amihez a medvék nem fértek hozzá. Az olvadásnak köszönhetően a hulladékok a felszínre kerültek, így potenciális veszélyt jelentenek az ott élő állatokra nézve is.

Egy műanyag palack Alaszkában, a semmi közepén, egy jegesmedve szájában mindennél jobban megmutatja, hogy amit teszünk, az egész bolygóra óriási hatással van. A palack szinte bárhonnan származhat a világból és nagy eséllyel jegesmedvék gyomrában fogja végezni. A lenyelt műanyag pedig végzetes lehet ezeknek az állatoknak.

A világon mindenhol ott van a szemetünk

Az emberiség szemete a legszebb érintetlen helyekre is eljut és hihetetlen károkat okoz. Sullivan, aki a saját szemével látta ezt a szomorú látványt, elkeseredetten nyilatkozott a helyzetről. Hiába váltjuk le szépen lassan a műanyagot alternatív megoldásokra, az már mindenhol ott van és visszafordíthatatlan károkat okozott.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: nypost.com

Fotók: Mediadrumimages/DannySullivan