Naponta tízmillió mikroműanyag-részecske kerül a kék bálnák szervezetébe a legújabb kutatások szerint. Három-négy hónap alatt ez több mint egymilliárd részecskét jelent. Ennek a mennyiségnek a tömege pedig 230 kilogrammtól akár négy tonnáig is terjedhet. A kék bálnák így a legnagyobb műanyag szemét fogyasztók a világon.

Nem a vízben, hanem a táplálékban van

A tanulmányt végző kutatók szerint, ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik, akkor hamarosan akár 150 millió részecske is bekerülhet a bálnák szervezetébe naponta. A tanulmányhoz a Kalifornia parti vizekből vettek minták, de a világ más részein ennél még sokkal nagyobb is lehet a szennyezettség. A megadott számok a szennyezésből levont következtetések. A kutatók a kék bálna, a közönséges barázdásbálna, valamint a hosszúszárnyú bálna mikroműanyag fogyasztását vették alapul. Arra is rámutattak, hogy a szervezetbe került műanyag túlnyomó része nem a vízből, hanem az elfogyasztott táplálékból származik.

A hatás még nem tisztázott

A mikroműanyag és a benne lévő mérgező vegyületek károsak lehetnek a bálnák számára, de a pontos hatást még nem tudják megállapítani. A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Shirel Kahane-Rapport  elmondta, hogy a következő lépés ennek kiderítése lesz.

A mikroműanyagok ma már a Mount Everest csúcsától az óceánok legmélyéig mindenhol megtalálhatóak. Legalább 1500 vadon élő faj szervezetében találtak már mikroműanyag részecskéket. A szennyezés az emberi szervezetbe is bejut élelmiszeren, vízen és a belélegzett levegőn keresztül. Sőt, ezek a részecskék már az emberi véráramban is kimutathatók.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

2017 óta összesen négyszer észleltek bálnákat Spanyolország észak-nyugati területén az Atlanti-óceán partjának közelében. A legfrissebb észlelés augusztus 10-én történt, melyről a Bottlenose Dolphin Research Institute (BDRI) számolt be közösségi oldalán.

„Szeretnénk mindenkivel megosztani a jó hírt a bolygó legnagyobb állatfajának jelenlétéről a spanyol vizeken. A kék bálnak óceánjaink védelmének szimbólumai.”

A legnagyobb állatok

A kék bálnák a valaha ismert legnagyobb állatok a Földön. Hosszuk eléri a 30 métert, testtömegük pedig a 170 tonnát. A kék bálna egészen a 20. század elejéig gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengeriben. Mindaddig, amíg az ember ipari mértékben el nem kezdte vadászni és mészárolni őket. Egy évszázad alatt az intenzív vadászat a kihalás szélére sodorta a fajt. 1996-ban egy nemzetközi összefogásnak köszönhetően olyan védelmi intézkedések bevezetésére került sor, mely korlátozza a bálnavadászatot, de az egyezmény alól a mai napig találnak kibúvót és kiskapukat a bálnavadászattal foglalkozó államok egy része.

Spanyolország sem volt kivétel

Az ország vizein is ipari mennyiségben vadászták a bálnákat, egészen addig, amíg el nem fogadták a kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó globális moratóriumot, amikor is betiltották a tevékenységet az országban. A 70-es években azonban, a tiltás előtt, a kék bálnák egész generációja tűnt el a vizekből. Úgy tűnik, a túlélők leszármazottjai most visszatértek a spanyol vizekre is.

A visszatérésnek más oka is lehet

Egyes tudósok szerint az éghajlatváltozás nagyban befolyásolja a bálnák élőhelyét is.  Arra is fény derült az elmúlt évek kutatási során, hogy a bálnák nem csak az éghajlati változásokra reagálnak, hanem emlékeik alapján vándorolnak. A múlt tapasztalatai megmaradnak a faj kollektív emlékezetében és ez készteti őket arra, hogy visszatérjenek olyan vizekre, ahol korábban tömegesen éltek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch

A földfelszín 72 százalékát sós víz borítja, az óceánokat több mint 230 ezer ismert faj lakja és nagyjából 2 millió ismeretlen. A Föld óceánjainak hozzávetőlegesen csak az 5 százalékát fedezték eddig fel, tehát óriási túlzás azt állítani, hogy ismerjük a lakóit. Még azok a fajok is, akikről úgy gondoljuk, mindent tudunk, számos meglepetést tartogatnak számunkra.

A polip hímek párzást követően életük végéig demenciában szenvednek

A polip már magában egy fantasztikus állat, 9 aggyal és három szívvel él. A kilenc agy nem teljesen helytálló megfogalmazás, ugyanis egy teljes értékű aggyal rendelkezik, a többi 8 úgynevezett idegi struktúra. Ezek pedig egyenként 50 millió idegsejtből tevődnek össze. Funkciójuk a külvilág érzékelésére és a reflexszerű mozdulatok irányítására korlátozódik. A polip másik érdekessége, hogy kék a vére. Amit azonban az Aquarium Store Depot polipjain figyeltek meg, az egészen zavarba ejtő. A hím polipok ugyanis párzás után állítólag krónikus memóriavesztést szenvednek el, és hátralévő életüket demensen élik le. Ennek némileg ellentmond, hogy más megfigyelések szerint a hím polipok párzás után azonnal elpusztulnak.

A kék bálna nyelvének súlya akkora, mint egy egész elefánt

A kék bálna a világ legnagyobb ismert állatfaja. Akár 30 méterre is megnőnek és 199 tonnát is lehet a súlyuk. Egy teljesen kifejlett bálnának csak a nyelve akár 7000 kilogrammot is nyomhat, mely megfelel egy felnőtt elefánt súlyának. A kék bálna kicsinye pedig nagyjából már születésekor akkora, mint egy felnőtt elefánt.

A delfinek nyitott szemmel alszanak

A delfinek barátságos és hihetetlenül intelligens állatok. Számos cikket olvashattál már róluk nálunk, elsősorban a delfináriumok kegyetlen világával kapcsolatban mutattuk be a delfinek igazi életét, személyiségét és tulajdonságait. Azonban azt még nem említettük, hogy ezek az állatok hihetetlen szintre emelték az éberséget. Egyszerre csak az agyuk egyik felével alszanak, a szemük pedig az alvási periódusban is nyitva van.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife, wikipedia

Az egykor tömegesen szaporodó és nagy számban jelen lévő hatalmas kék bálnák mára a kihalás szélén álló fajok között szerepelnek, egyedszámuk kritikusra csökkent az elmúlt évtizedekben. Most azonban egy kis reménysugár mutatkozik arra, hogy talán megmenekülnek a kihalás elől. Kutatók meglepően nagy számban találtak ugyanis kék bálnákat a Déli-Georgiai sziget körül.

A kutatók már lemondtak róluk

A bálnák megfigyelésére indult expedíció kutatói elsősorban nem kék bálnákat kerestek mégis 23 nap alatt 58 példányt számoltak meg útjuk során, mely óriási meglepetés volt Jennifer Jackson biológus csapatának.  Céljuk az Atlanti-óceán déli részén élő egyéb bálna populációk feltérképezése volt, így teljesen váratlanul érte őket, hogy útjuk során ilyen számban észlelték a kék bálnákat. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a kék bálnák a kihalás széléről visszatértek Dél-Georgiába.

Mi lehet a visszatérés oka?

A kutatók egyetlen magyarázatként azt találták, hogy az 1980-as években ezen a területen is betiltották a bálnák kereskedelmi célú vadászatát. Az állatok szaporodása és egy populáció megerősödése sok időbe telik, valószínűleg a tiltást követően a kék bálnák esetében ez mostanra datálódott. Az 1990-es években az óceán déli részén csak alig több mint 2000 kék bálna élt, azóta ez a szám nagyon lassan, de folyamatosan emelkedik. A visszatérés azt is jelenti, hogy megfelelően tudnak táplálkozni, ami pedig az egészséges ökoszisztéma jele.  Az okok között az is szerepel, hogy Dél-Georgia kormánya szigorú és hatékony intézkedéseket vezetett be a bálnák védelmében, mind a halászati tevékenység korlátozását tekintve, mind pedig a partok védelmét erősítve.

Sok mindenre keresik a választ a tudósok

A kutatók abban reménykednek, hogy ez a lokális populáció növekedés a kék bálnák számának általános növekedését jelenti a világ más óceánjaiban is. Azonban jelenleg még nagyon sok mindent nem tudnak erről a különleges állatfajról. Azt sem tudják pontosan, hogy mekkora a jelenlegi egyedszám, hiszen a nyílt óceánon, ahol semmilyen halászati és turisztikai tevékenység nem folyik, nehéz észlelni és megfigyelni őket. A kutatók azonban úgy gondolják, nagyon valószínű, hogy a bálnák száma máshol is növekedésnek indult. A bálnavadászaton kívül azonban más tényezők is fenyegetik a bálnákat. A szélsőséges időjárási körülmények, az áramlatok változása, a hajók szennyezése mind-mind érzékenyen érintheti a szaporodásukat és életben maradásukat. A kutatók szerint még túl korai lenne találgatni, mi lesz a kék bálnákkal az elkövetkező évtizedekben. Azonban önmagában a számok már azt mutatják, hogy igenis hatással vannak az állatvédelmi és környezetvédelmi intézkedések egy-egy faj életére, növekedésére és sorsára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: livekindley.co