Az Amazonas Alap (Amazon Fund) működését a korábbi elnök, Jair Bolsonaro bénította meg, amikor szabálytalanságokra hivatkozva az alap két bizottságát is felszámolta. A pénzügyi alap az ország erdőirtás elleni harcának egyik legfőbb fegyvere volt.

Az Amazonas Alap az erdők védelmére valaha létrehozott legnagyobb alap

A csütörtöki döntés arra kötelezi a hatóságokat, hogy 60 napon belül indítsák újra a pénzügyi alapot. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a Brazil Állami Fejlesztési Bank elkezdje felhasználni azt a több mint 525 millió font értékű összeget, amely 2019 óta a kasszájában rekedt. Az Alap működése közel négy évig volt ellehetetlenítve, mely pótolhatatlan veszteségeket okozott az esőerdőkben. Az újraindítás azonban lehetővé teszi a fenntartható fejlődés előmozdítását és az erdőirtás csökkentését.

Új elnök, új szemlélet – győzelem az esőerdőknek

Az október 30-án megválasztott  Luiz Inácio Lula da Silva elnök ígéretet tett arra, hogy a szélsőjobboldali vezető környezetellenes politikájának véget vet. Az Amazonas Alapot maga Lula elnök hozta létre 2008-ban, akkori kormányzati ciklusa alatt.  Nyolcéves elnöksége idején több mint 70 százalékkal csökkentette az erdőirtást. Lula január 1-jére tervezett beiktatása után az erdőirtás megszüntetését is célnak tűzte ki. Ez pedig nem lesz könnyű feladat. Bolsonaro hatalomra kerülése óta minden évben nőtt az erdőirtás, idén  pedig 15 éves csúcsot ért el.

Bolsonaro döntése alkotmányellenes volt

A friss  bírósági ítélet szerint a Bolsonaro-kormány döntése az Alap felfüggesztéséről alkotmányellenes és felelőtlen volt egy olyan időszakban, amikor az erdőirtás és az erdőtüzek száma egyre fokozódik. Bolsonaro döntése miatt az támogató országok (Németország, Norvégia) is visszavonták a támogatásukat. Norvégia egyedül az alap kiadásainak 94 százalékát fedezte. Bolsonaro döntése milliárdokba került az Alapnak az elszalasztott lehetőségek miatt.

Németország brazíliai nagykövete néhány órával a döntés után jelezte, hogy újra támogatni fogják az Amazonas Alap munkáját.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Az Amazonas őserdeivel kapcsolatban évek óta csak rossz hírek érkeznek. Az irtások és erdőtüzek miatt egyre pusztul a Föld tüdejének is nevezett trópusi esőerdő, egyre rosszabb állapotba kerül, és területe folyamatosan csökken.

Most azonban a Science Thursday folyóiratban egy olyan tanulmány jelent meg, mely szerint van remény, és az esőerdők viszonylag hamar visszanyerhetik eredeti állapotukat. Ez pedig nagyjából 20 év, ennyi idő kell ahhoz, hogy egy teljesen kiirtott esőerdő terület 80%-ban visszanyerje eredeti állapotát. De csak abban az esetben, ha ez alatt a 20 év alatt a terület háboríthatatlanul épülhet vissza, és semmilyen emberi behatás nem éri.

Másodlagos erdő

A kutatók azt vizsgálták, hogy az úgynevezett másodlagos erdőknek mennyi időre van szükségük ahhoz, hogy megközelítőleg az eredeti állapotra visszaálljanak egy teljes pusztítás után. Másodlagos erdőknek nevezik azokat a területeket, melyek emberi behatás nélkül, önmaguktól nőnek vissza és népesednek be a területe jellemző állatfajokkal, miután a földterületet teljesen lecsupaszították az emberek. Az irtást a földterület használatba vétele miatt végzik általában, növénytermesztésre vagy állattenyésztésre vonják be az erdős területeket.

A több mint 90 kutatóból álló nemzetközi csapat azt vizsgálta, hogyan lehet helyreállítani 12 különböző erdőtulajdonságot az amerikai és a nyugat-afrikai trópusokon. Ehhez pedig a területeken található 77 tájegységet és 2275 erdőrészlet tanulmányoztak. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy a különböző tulajdonságok eltérő ütemben térnek vissza. A talaj már 10 évnél rövidebb idő alatt is képes helyreállítani eredeti állapotának 90 százalékát, a növények funkciója kevesebb mint 25 év alatt áll helyre. A terület szerkezet és biodiverzitása 25-60 év alatt nyeri vissza eredeti állapotát, míg a biomassza és a faj összetétel kicsivel több mint egy évszázad alatt. Összességében azonban a területek mindössze 20 éven belül visszaállnak régi állapotuk 78 százalékára.

Jobb módszer, mint a fák újraültetése

A tanulmány arra is rámutat, hogy a vizsgálatok szerint inkább hagyni kell az erdők természetes visszanövekedését az új fák ültetése helyett. A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás csökkentésének érdekét jobban szolgálja a természetes felépülés, mint a mesterségesen ültetett új fák telepítése. Mindez persze csak akkor működhet, hogyha a kiirtott területeket békén hagyják, és semmilyen emberi beavatkozás nem történik rajtuk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch

Az esőerdők nem csak a biodiverzitás megőrzésének elengedhetetlen és legfontosabb forrásai, de a belélegzett oxigén nagyjából 28 százalékát biztosítják számunkra. Sok őslakos közösség megélhetése és fennmaradása is a fáktól függ. Az olyan hatalmas „szénelnyelők” mint például az amazóniai esőerdők óriási mennyiségben nyelik el az üvegházhatású gázokat, melyek veszélyesen magas szintre emelnék bolygónk hőmérsékletét. Azonban tömeges pusztulás miatt egyre kevésbé tudják ellátni többek között ezt a funkciójukat is.

A pálmaolaj tragédia

A pálmaolaj vagy pálmazsír az egyik legnépszerűbb élelmiszeripari alapanyag, mely a fogyasztási cikkek nagyjából 50 százalékában megtalálhatók. Állateledelek, tisztítószerek, sütik, rágcsálnivalók, olyan népszerű termékek, melyek szinte minden háztartásban fellelhetők. A világ pálmaolajának 90 százalékát mindössze két országban állítják elő, Indonéziában és Malajziában. Ezeknek az országoknak az ökoszisztémáját erősen sújtotta a pálmaolaj-ipar egyre növekvő területfoglalása. Óránként 300 focipálya nagyságú erdő esik áldozatul a pálmaolaj ültetvényeknek. Ezzel párhuzamosan pedig élőhelyük elvesztésével a kihalás szélére sodródnak az orangutánok, az elefántok, a szumátrai orrszarvúak és a szumátrai tigrisek. A területek megtisztítását a pálmaolaj kitermelő cégek általában égetéssel intézik el, mely a föld megtisztításának leggyorsabb módszere. A veszélyes tüzek nem csak az állatok, de a helyi lakosság egészségét és megélhetését is veszélyezteti.

A sokkoló valóság fotókon

A féktelen és kényelmes fogyasztás mellett a messzi esőredőkben folyó pusztítás nagyon távolinak tűnik számunkra. Ritkán gondolunk bele mogyorókrémet eszegetve a fotelben, hogy milyen árat fizet a természet nap mint a kényelmünkért, fogyasztási szokásainkért. Paul Hilton környezetvédelmi fotóriporter azonban elhozza nappalinkba a sokkoló valóságot. A fotós évek óta dokumentálja a pálmaolaj-ipar ökoszisztémára gyakorolt hatását, így pontos képet fest arról milyen volt a természetes, érintetlen esőerdő és milyen lett, amit az ember alkotott.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Paul Hilton (@paulhiltonphoto) által megosztott bejegyzés

Nyomokban életet tartalmaz

A látványon túl a legfontosabb különbség az, hogy utóbbiban egyáltalán nem élnek állatok és egyéb növények. A biodiverzitás nyoma sem lelhető fel az ember által létrehozott ültetvényen. Ha egy orangután például ide merészkedik, azonnal lelövik. A steril, szabályos és kizárólag az ipar számára létesített pálmafa ültetvény ugyan zöld, és egészen erdőnek néz ki, köszönő viszonyban sincs a természet által megalkotott esőerdőkkel. Jól nézzük meg ezeket a fotókat és tegyük fel magunknak a kérdést: megéri? Tényleg fontosabb a kényelmünk, az ízlésünk, a fogyasztásunk, mint állatfajok százai és az erdők pusztítása? A pálmaolaj használata és fogyasztása egy kis tudatossággal és odafigyeléssel kikerülhető. A kereslet csökkenésével pedig kitermelt mennyiségnek is csökkennie kell. Nagyon lassú folyamat de muszáj valahol elkezdeni. Nekünk, itthon, a fotelben.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet, Instagram

Dél-Amerika országainak az Amazonas erdőtüzei most egy újabb problémát is jelentenek. Jelenleg is zajlik a  küzdelem a koronavírus terjedésének megfékezéséért, a tüzekből származó óriási füst pedig egyáltalán nem segíti ezt a harcot. Sőt kimondottan súlyosbítja a helyzetet, hiszen a légzőszerveket megtámadó vírus szennyezett levegővel együtt kétszer akkora terhet ró egy szervezetre.

20%-kal nőttek az égő területek

A kormány adatai szerint az erdőtüzek június hónapban 20%-ot nőttek az előző időszakhoz képest, így elérték a 13 évvel ezelőtt mért legmagasabb adatokat. Összesen 2248 esetet észleltek ebben a hónapban, ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban 1880 volt. A kutatók most attól tartanak, hogy ez a folyamat a tavalyi pusztító erdőtüzekhez fog vezetni. Ehhez még hozzájön a koronavírus járvány, mely Brazíliában jelenleg is tombol. Az Egészségügyi Világszervezet szerint több mint 58 000 ember halt meg a Covid-19-ben Brazíliában és több mint 1,3 millió fertőzöttet regisztráltak. 

Fekete augusztus

Tavaly augusztusban járta be a világsajtót az Amazonas lángolása, minden egészségügyi és természetvédelmi szervezet megkongatta a vészharangokat. A felelősséget legtöbben elsősorban az ország miniszterelnökére hárították, aki feloldotta az erdőirtási tilalmat és az embereket gazdálkodásra, állattenyésztésre ösztönözte. Ehhez viszont földre van szükség, a földet pedig az esőerdők irtásával, felégetésével lehet megszerezni. A természetesnek tartott erdőtüzek mellé az így gyújtott és elszabadult tüzek társultak, melyek óriási ökológiai katasztrófához vezettek.  Ehhez még az is hozzá tartozik, hogy év eleje óta 34%-kal nőtt az erdőirtás mértéke, tehát a tendencia semmit nem változott.

Kutatók szerint a helyzet rendkívül kiélezett és veszélyes, de még meg lehetne állítani egy újabb katasztrófát. Csak attól függ, hogy a brazil kormány milyen lépéseket tesz a tűz megfékezésére. Egyelőre úgy látszik, hogy Bolsano mégiscsak törődik az esőerdővel, májusban fegyveres erőket küldött az illegális tüzek megfékezésére. Ez a lépés egyelőre úgy néz ki, hogy nem állította meg sem az erdőirtás növekedését, sem pedig a tüzek terjedését.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent.co.uk