Ökológusok évtizedek óta figyelmeztetnek az élővilág sokféleségének homogenizálódására, vagyis a fajok egyformává válására. A Sheffieldi Egyetem a napokban tette közzé új kutatását. Ennek eredménye szerint a feltűnő és szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező madarak fognak először kihalni.

A tanulmány vezetője, Dr. Emma Hughes szerint a globális kihalási válság nem csak egyszerűen azt jelenti, hogy fajokat veszítünk el. Ennél sokkal összetettebb problémáról van szó, aminek hatásait még felmérni sem tudjuk. Elveszítjük az egyedi vonásokat és az evolúciós történelmet. Az emberi tevékenység tehát nemcsak a fajok számát csökkenti drasztikusan, hanem aránytalanul nagy mértékben pusztítja el a Föld legegyedibb, legszokatlanabb és legkülönlegesebb élőlényeit.

Nem csak a távoli, egzotikus helyeket érinti

A probléma nem csak azokat az egzotikus helyeket érinti, ahol nagyobb számban fordulnak elő szokatlan fajok. Színes, érdekes madarak nemcsak a trópusokon vannak, hanem szerte a világon. A kihalási válság az Egyesült Királyságban is éreztetni fogja hatását. Veszélyben vannak például a különleges lundák, a háromujjú csüllő (Black-legged kittiwake) és a villás viharfecske is. Bármely faj elvesztése tragikus, de szembe kell néznünk a legkülönlegesebb, legszínesebb, legizgalmasabb fajok elvesztésével. Röviden, arra számíthatunk, hogy a világ „nagyon egyszerűvé, barnává és unalmassá” válik – mondta a New York Timesnak Dr. Eliot Miller, a Cornell Ornitológiai Laboratórium munkatársa.

Így kell elképzelni a biodiverzitás válságot

A biodiverzitás válsága nehezen elképzelhető, de ez a kutatás rámutat a lényegére. A bennünket körülvevő világ kevésbé lesz ragyogó, színes és érdekes. Ha kiirtjuk a legegyedibb tulajdonságokkal rendelkező madarakat és fajokat, és továbbra is pusztítjuk a Föld gazdag sokszínűségét, akkor mindannyian olyan módon fogunk elszegényedni, amit még fel sem tudunk fogni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian

Egy kormányközi friss jelentésből szemlézett a BBC hírportál, melyet a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) készített. Ez a szervezet a természetvédelemben olyan, mint a klímakutatásban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC. A jelentés szerint a kihalás motorja a fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat.

Lehet másként?

Az IPBES jelentését összesen 139 ország hagyta jóvá Bonnban. Központi témája pedig arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet fenntarthatóbb módon fát kitermelni, halászni és vadászni. Mindezt úgy, hogy a biológiai sokféleség is megmaradjon és az élelmiszerbiztonság se kerüljön veszélybe. Jelenleg a világon több milliárd ember hagyatkozik nagyjából 50 ezer vadon élő állat-, növény és gombafajra különböző célokból. Elsősorban élelmezési, de gyógyászati és például üzemanyag-ellátási forrásként használják őket. A jelentésben rámutatnak arra a mértéktelen kizsákmányolásra, amely mindezzel jár.

Az óceánokban élő halak nagyjából harmadát túlhalásszák, a vadon növő fák több mint tíz százalékát a fenntarthatatlan fakitermelés fenyegeti, a nem fenntartható vadászat pedig több mint 1300 emlősfajt sodort a kihalás szélére.Az illegális halászat és a vadon élő állatok és növények kereskedelmének visszaszorítása, az erdők jobb kezelése, valamint a földet és erdőket gondozó őslakosok jogainak elismerése segítene szembenézni a kihívásokkal – írta a jelentés.

Kényszerpálya

Jean-Marc Fromentin, az értékelés franciaországi társelnöke szerint a fejlődő országok vidéki lakosságát veszélyezteti leginkább a nem fenntartható gyakorlat. Ők sokszor kerülnek kényszerpályára. A megélhetésükhöz nincs más lehetőség, minthogy még inkább kihasználják a már veszélyeztetett fajokat elsősorban élelmezési célokra.

 „Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye. A fajok fenntarthatatlan, illegális és szabályozatlan felhasználása a probléma része. A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme évi 23 milliárd dolláros üzlet, amely néhány gátlástalan ember vagyonát gyarapítja” – Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: BBC, MTI

A World Wide Fund for Nature (Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Összesen 96 országban van tevékenyen jelen, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. Céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a fenntartható fejlődés segítése és a környezetszennyezés csökkentése. Különösen fontos számukra az erdők, édesvizek, óceánok állapotának fenntartása, hiszen ezek a régiók a legjelentősebbek a biodiverzitás szempontjából. Legújabb jelentésük szerint a világ jelenleg egy olyan brutális méretű kihalás felé tart, melyre nem volt példa a dinoszauruszok óta. Növények és állatok millió kerülnek a kihalás szélére a következő évtizedben.

Győztesek és vesztesek

A szervezet 2021-es, „Győztesek és vesztesek” című jelentése szerint az elefántok, a jegesmedvék, a cápák, a békák és a halak mind-mind kiemelt veszélyben vannak. Jelenleg 142 500 faj szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján, és közülük 40 000-et fenyeget kihalás. A listát 1964-ben készítették el először, azóta soha nem volt még ilyen magas a kihalás közelében lévő fajok száma. A WWF nemcsak a fajok kihalására figyelmeztet, hanem új globális természetvédelmi paktum kidolgozását sürgeti.

Kiemelt veszélyben lévő állatok

Az afrikai elefánt állománya az elmúlt 31 évben 86 százalékkal csökkent, így ez a faj tartozik a leginkább veszélyeztetett állatok közé. De a jegesmedvék sincsenek jobb helyzetben. Becslések szerint az Északi-sarkvidék jégpáncélja 2035 nyarára teljesen el fog olvadni, ez pedig a jegesmedvék élőhelyének végleges pusztulását jelenti majd.  A cápák és ráják száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben, a túlhalászás, az élőhelyek elvesztése és globális felmelegedés miatt.

Van reménysugár

A WWF szerint azonban reményre ad okot, hogy 2021-ben számos sikertörténet is született a világban. Az indiai orrszarvúk száma Nepálban például növekedésnek indult, ez pedig a természetvédők és aktivisták elkötelezett munkájának köszönhető. A kormánnyal együttműködve olyan intézkedéseket vezettek be az országban, melynek eredményeként 2015 óta 16 százalékkal nőtt a számuk. Az ibériai hiúz egyedszáma az elmúlt 18 évben megtízszereződött, jelenleg 1111 egyed él Spanyolországban és Portugáliában. Egy áttelepítési programnak köszönhetően az Alpokban élő szakállas keselyűk száma is ugrásszerűen megnőtt a kihalás széléről, jelenleg már 300 egyed él a régióban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, dailymail

Tobzoska, orchidea, kaméleon

Ez csak néhány azok közül a fajok közül, melyek a nemzetközi vadállat-kereskedelem és egzotikus növény piac kedvelt termékei. A belőlük táplálkozó iparág évente több millió dollárt termel. Azt, hogy ez milyen drámai hatással van a biodiverzitásra és az egyes fajok egyedszámának csökkenésére, egy új kutatás eredménye mutatja be. A Nature Ecology & Evolution természettudományi magazinban megjelent tanulmány megállapította, hogy összességében az illegális és legális vadon élő állatok és növények kereskedelme 61,6 százalékkal csökkentette a fajok egyedszámát. A veszélyeztetett fajok 81 százalékos csökkenést szenvedtek el a kereskedelem miatt.

„Fajok ezreivel kereskednek folyamatosan, melyekből háziállat, tradicionális gyógyászati alapanyag vagy éppen luxusétel lesz. Azt, hogy ez ilyen mértékben befolyásolja a fajok egyedszámát, eddig nem tudtuk. ” – mondta David Edwards társszerző.

A vadon élő állatok kereskedelmével foglalkozó legtöbb tanulmány általában a piaci trendekre összpontosít, nem pedig arra, hogy milyen hatással van ez az egyes fajok egyedszámára és élőhelyére.  Az új kutatási módszer alapját az képezi, hogy összehasonlítják a kereskedelem által sújtott területeket olyan érintetlen helyekkel, ahol nem folyik vadászat ugyanazokért az állatokért vagy növényekért.  Mindkét helyen több számláló eszközt helyeztek ki, a mért adatokkal pedig megbecsülték az adott területen élő fajok populációit.

Minél messzebbre viszik, annál kevesebb van belőle

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetköz vadállat és növény kereskedelem sokkal nagyobb hatással van a fajok populációjára mint a helyi kereskedelem. Minél messzebbre szállítanak egy állatot az élőhelyétől, annál jobban csökken az egyedszáma.  Ami pedig igazán megdöbbentő, hogy a védett területeken sem mértek sokkal jobb számokat.  Ezeken a részeken a fajok populációja 56 – 70,9 százalékkal csökkent.  Évente nagyjából 100 millió növényt és állatot mozgat meg a nemzetközi kereskedelem, mely becslések szerint 4-20 millió dollár forgalmat generál.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mongabay.com

Az esőerdők nem csak a biodiverzitás megőrzésének elengedhetetlen és legfontosabb forrásai, de a belélegzett oxigén nagyjából 28 százalékát biztosítják számunkra. Sok őslakos közösség megélhetése és fennmaradása is a fáktól függ. Az olyan hatalmas „szénelnyelők” mint például az amazóniai esőerdők óriási mennyiségben nyelik el az üvegházhatású gázokat, melyek veszélyesen magas szintre emelnék bolygónk hőmérsékletét. Azonban tömeges pusztulás miatt egyre kevésbé tudják ellátni többek között ezt a funkciójukat is.

A pálmaolaj tragédia

A pálmaolaj vagy pálmazsír az egyik legnépszerűbb élelmiszeripari alapanyag, mely a fogyasztási cikkek nagyjából 50 százalékában megtalálhatók. Állateledelek, tisztítószerek, sütik, rágcsálnivalók, olyan népszerű termékek, melyek szinte minden háztartásban fellelhetők. A világ pálmaolajának 90 százalékát mindössze két országban állítják elő, Indonéziában és Malajziában. Ezeknek az országoknak az ökoszisztémáját erősen sújtotta a pálmaolaj-ipar egyre növekvő területfoglalása. Óránként 300 focipálya nagyságú erdő esik áldozatul a pálmaolaj ültetvényeknek. Ezzel párhuzamosan pedig élőhelyük elvesztésével a kihalás szélére sodródnak az orangutánok, az elefántok, a szumátrai orrszarvúak és a szumátrai tigrisek. A területek megtisztítását a pálmaolaj kitermelő cégek általában égetéssel intézik el, mely a föld megtisztításának leggyorsabb módszere. A veszélyes tüzek nem csak az állatok, de a helyi lakosság egészségét és megélhetését is veszélyezteti.

A sokkoló valóság fotókon

A féktelen és kényelmes fogyasztás mellett a messzi esőredőkben folyó pusztítás nagyon távolinak tűnik számunkra. Ritkán gondolunk bele mogyorókrémet eszegetve a fotelben, hogy milyen árat fizet a természet nap mint a kényelmünkért, fogyasztási szokásainkért. Paul Hilton környezetvédelmi fotóriporter azonban elhozza nappalinkba a sokkoló valóságot. A fotós évek óta dokumentálja a pálmaolaj-ipar ökoszisztémára gyakorolt hatását, így pontos képet fest arról milyen volt a természetes, érintetlen esőerdő és milyen lett, amit az ember alkotott.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Paul Hilton (@paulhiltonphoto) által megosztott bejegyzés

Nyomokban életet tartalmaz

A látványon túl a legfontosabb különbség az, hogy utóbbiban egyáltalán nem élnek állatok és egyéb növények. A biodiverzitás nyoma sem lelhető fel az ember által létrehozott ültetvényen. Ha egy orangután például ide merészkedik, azonnal lelövik. A steril, szabályos és kizárólag az ipar számára létesített pálmafa ültetvény ugyan zöld, és egészen erdőnek néz ki, köszönő viszonyban sincs a természet által megalkotott esőerdőkkel. Jól nézzük meg ezeket a fotókat és tegyük fel magunknak a kérdést: megéri? Tényleg fontosabb a kényelmünk, az ízlésünk, a fogyasztásunk, mint állatfajok százai és az erdők pusztítása? A pálmaolaj használata és fogyasztása egy kis tudatossággal és odafigyeléssel kikerülhető. A kereslet csökkenésével pedig kitermelt mennyiségnek is csökkennie kell. Nagyon lassú folyamat de muszáj valahol elkezdeni. Nekünk, itthon, a fotelben.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet, Instagram

Az elemzés 500 olyan fajra mutat rá, amelyeknek kipusztulása felgyorsult és a kihalás szélén állnak. Ez nagyjából annyi faj, mely összesen az előző században eltűnt a bolygóról.  Ez az 500 faj valószínűleg nagyjából 20 év alatt véglegesen el fog tűnni. Az ember természetpusztító tevékenysége nélkül ez a folyamat több ezer évig tartott volna. Azokat a fajokat sorolják kritikus státuszba, melyeknek kevesebb mint 1000 egyede maradt fent. Többek között ide tartoznak orrszarvú fajok, madarak, teknősök, békák is. Egyes populációknak már a 94%-a kipusztult.

Dominóhatás

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes fajok kihalása dominóhatást indít el. Ez azt jelenti, hogy ha egy faj kipusztul, mely egy másik faj elesége volt, akkor ez utóbbi is előbb utóbb el fog tűnni. Minden faj kipusztulása újabb kipusztulást és újabb fajok eltűnését jelenti, mely visszafordíthatatlan.  A tudósok szerint sürgősen kezelni kell az emelkedő népességszámot, az élőhelyek pusztítását, a vadon élő állatok kereskedelmét, vadászatát, a mértéktelen szennyezést és minden olyan tevékenységet, mely a klímaváltozás felgyorsulásához vezet.

Rá kell jönnie az emberiségnek, hogy ha egy fajt elpusztít, annak a rendszernek egy részét semmisíti meg, mely az ő életfenntartó rendszere is. Ezért a veszélyeztetett fajok kipusztulását a kormányoknak globális vészhelyzetté kellene nyilvánítaniuk, mely nagyban hozzájárul ahhoz az éghajlati zavarhoz, melynek hatásait egyre inkább érezzük. A kutatást Gerardo Ceballos, a Mexikói Nemzeti Egyetem professzora vezette. Szerinte a végső pillanat előtt állunk, különben a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Összesen 29 400 szárazföldi gerinces fajra vonatkozó adatokat vizsgáltak meg melyek közül 505 olyan fajt azonosítottak, melyek már 1000 példányszám alatt vannak. Ezek közül pedig nagyjából a felében már kevesebb, mint 250 faj található csak. Ezek emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek. Nagy részük trópusi és szubtrópusi régiókban találhatók. A dominóhatás ezért elkerülhetetlen.

De nem csak a gerinces fajok tömeges kipusztulása fenyegeti a biodiverzitást. Egy 2019-es kutatás  szerint évente 2,5 százalékkal csökken a rovarok száma. Becslések szerint, ha ebben az ütemben folytatódik a pusztulás, 10 év alatt negyedére csökken a számuk, 50 év alatt felére, 2119-re teljesen kihalnak, nem lesznek rovarok a Földön.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian