Libéria fővárosának közelében hat lakatlan szigeten élnek azok a csimpánzok, akiket hosszú éveken keresztül kegyetlen állatkísérletekre használtak. Összesen hatvanöten vannak.

A kísérleteket az Egyesült Államok egyik vérbankja finanszírozta és évtizedeken át tartott. Ez alatt az idő alatt becslések szerint 400 csimpánzt tartottak fogva ketrecekben, egy libériai laboratóriumban. Az állatokon biopsziákat és egyéb fájdalmas kísérelteket hajtottak végre. Az évek során, ahogy kezdték betiltani az ilyen jellegű kísérleteket, a laboratóriumban lévő csimpánzok száma csökkent. A 2000-es évek elején zárták be végleg a labort, ekkor a csimpánzokat hat lakatlan szigetre telepítették át, de nem gondoskodtak róluk.

Hepatitis B vakcina kutatására használták őket

A kísérletek még a hetvenes években kezdődtek. A Hepatitis B vakcina kutatására vonatkozó laboratóriumi állatkísérleteket a New York Blood Center, egy vérbank rendelte meg. Több száz csimpánzt vásároltak a laboratórium részére, a kegyetlen kísérleteket legtöbbjük nem élte túl. 2015-ben a New York Blood Center elsősorban állatvédelmi aktivisták nyomására csökkentette a finanszírozást, a hatvanöt megmaradt csimpánzt pedig a szigetekre telepítették.

Itt azonban nincs számukra megfelelő és elég természetes táplálék és ivóvíz. Egy nagy nemzetközi állatvédelmi szervezet, a HSI (Humane Society International) azonnal jelentkezett, hogy gondját viselje a csimpánzoknak és vállalta, hogy életük végéig gondoskodik az állatokról. Ehhez azonban a vérbank beleegyezésére volt szükség, melyet végül 2017-ben kaptak meg.

Nem engedhetők vissza a vadonba

Mivel a csimpánzok egész életüket fogságban töltötték, nem telepíthetők vissza a vadonba. A HSI gondoskodik arról, hogy ezek az állatok a lehető legjobb módon éljék le hátralévő napjaikat. A csimpánzok folyamatosan friss élelmet és orvosi ellátást kapnak a gondozóktól. Minden reggel több mint 200 kilogramm élelmet készítenek számukra, az esti adag pedig 120 kilogrammot nyom. A szigeten élő csimpánzok akár 30 évig élhetnek, de a HSI továbbra is gondoskodik róluk. Ezen a videón többek között az etetésüket láthatjátok.

A csimpánzokról készült dokumentumfilmet ITT nézhetitek meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Onegreenplanet

Beagle fajtájú kölyökkutyát százas nagyságbrendben az Envigo-nál kifejezetten állatkísérletekre tenyésztik. A PETA rejtett kamerás, több hétig tartó nyomozása sokkoló tényekre és bánásmódra derített fényt. Csak a vizsgálat ideje alatt 360 kiskutya lelte halálát a telepen.

A cégről tudni kell, hogy évek óta a kísérleti laboratóriumok „beagle-szállítója” és legálisan működik. Sőt, nemcsak hogy legálisan működik, de az Országos Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) finanszírozza.

Kegyetlen bánásmód

A vizsgálat során kiderült, hogy az állatokkal kegyetlenül bánnak és szükségtelen szenvedésnek teszik ki őket. Többször előfordult, hogy a gondozók közvetlenül a kölykök szívébe vagy a fejükbe fecskendezett szerekkel végeznek eutanáziát. Mindkét eljárás óriási fájdalmat és szenvedést okoz a kutyáknak. A szoptatós anyáknak több napig nem adtak enni, hogy tejük elapadjon, a kölyköket pedig nagynyomású fecskendőkkel etették.

A PETA által közzétett videóból az is kiderül, hogy a kutyákat rácsos aljzatú, rendkívül kényelmetlen kennelekben tartják, tápjukban különböző bogarakat találtak és több kutya súlyos betegségtől szenved, melyeket egyáltalán nem kezelnek. A karmuk túlnőtt, mely szintén fájdalmas lehet egy kutyának.

Vizsgálatot indítottak

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma vizsgálatot indított a céggel szemben, mely már régóta az állatvédők fókuszában van. A tenyésztő telepen egyszerre 5000 kutya él, a szukákat kétszer elletik egy évben. Minden hónapban nagyjából 500 kölyökkutyát adnak el állatkísérleteket végző laboratóriumoknak.

A PETA nyomázási ideje alatt 360 beagle kölyök pusztult el a gondozás hiánya, megelőzhető és gyógyítható betegségek miatt, vagy egyszerűen összenyomták egymást a szűk ketrecekben. Sajnos az a kutya sem jár jobban, aki túléli a telep borzalmait, hiszen útja biztosan egy laboratóriumba vezet, ahol még több szenvedés vár rá.

A PETA videóját itt nézhetitek meg:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A Sicence folyóirat számolt be arról, hogy az USDA ( U.S. Department Of Agriculture), az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma még 2019-ben egy igen jelentős változtatást hajtott végre, mindezt a színfalak mögött, mindenféle híradás vagy bejelentés nélkül. Az addig átfogó és minden állatkísérleteket végző laborra kiterjedő vizsgálat helyett, ma már csak az 1100 állatokat is használó orvos-biológiai laboratóriumok egy részét ellenőrzi.

Koncentrált ellenőrzés

A változást egy egyetemi hallgató fedezte fel a Harvardon. Az intézmény Állatjogi és Politikai Klinikájának igazgatója, Katherine Meyer belső dokumentumokkal igazolta állításukat. A minisztérium egy AAALAC International nevű szervezetet bízott meg úgynevezett „koncentrált” vizsgálatokkal, mely azt jelenti, hogy nem a teljes labor állományra terjednek ki az ellenőrzések.  Meyer szerint a hiányos ellenőrzésekkel a minisztérium megsérti az állatvédelmi törvényt, hiszen így nem tudják biztosítani, hogy minden laboratórium megfeleljen a szabványoknak.

Nincs már szükség rájuk

A dokumentumokat Brett Richey, a Harvard jogi hallgatója kutatta fel és tette nyilvánossá. Szerinte az USDA már több éve hazudik a kutatólaborok ellenőrzési metódusáról és gyakorlatáról.  A közvélemény és az állatvédők egyre nagyobb számban és egyre hangosabban követelik az állatkísérleteket végző kutatólaborok bezárását. Egyes tanulmányok szerint semmi szükség az ilyen kísérletekre. Az állatok nagy részén emberi gyógyszereket tesztelnek, melyek 90 százaléka akkor is elbukik az emberi tesztelésen, ha az állati sikeres volt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: science.org

Az űrhajózás úttörői

A kereskedelmi és turisztikai célú űrhajózás hajnalán nehezen képzelhető el, hogy alig hat évtizeddel ezelőtt az első ember űrbejuttatásáért folyt a hidegháborús űrverseny. Mai szemmel azt is nehéz felfogni, hogy ebben a versenyben űrkutyák és más kísérleti állatok voltak az úttörők. Mire a technológia elég fejletté vált, hogy Bjelka és Sztrelka elsőként vissza is térjenek a kozmoszból, számos kutya, majom és rágcsáló fizetett az életével az ember nagyratörő tervének szolgálatában.

Az 1950-es években az akkori világ két legnagyobb hatalma között nem nyílt színtéren dúlt a háború. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió tudományos és technológiai csatát vívtak. A legfőbb cél az űrutazás volt. A két szuperhatalom ebben látta saját legyőzhetetlenségének és technológiai fölényének bizonyítékát.

Lajka – az első kutya az űrben

1957-ben, a Nagy Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulójára a szovjetek Föld körüli pályára állították a Szputnyik-2-t fedélzetén Lajka kutyával. Ő volt az ismert űrkutyák közül az első, aki ténylegesen elérte a világűrt.

Lajkának az űrutazás előtt hasonló „kiképzést” kellett kiállnia, mint a humán asztronautáknak. A rengeteg fájdalom és megpróbáltatás ellenére mindig szelíd és kedves volt. Gondozói és a tudósok tudták, hogy a technológia, amellyel kísérleteznek, nem alkalmas arra, hogy Lajkát visszahozzák a Földre. Eleve halálra volt ítélve. Egyes beszámolók szerint mérgezett ételt készítettek be a kabinba, hogy a lehető legkevesebb fájdalommal járjon majd a kutyus halála. Sajnos a kabinja a vártnál jóval hamarabb túlhevült, ezért Lajka feltehetően hőgutát kapott a zárt térben.

Lajka a kísérleti állatok és az állatjogi küzdelem szimbólumává vált. Sorsa nem sokban különbözött számos névtelen sorstársáétól, akik a „sikertelen” űrkísérletekben vesztették életüket.

Míg a szovjetek elsősorban kutyákkal kísérleteztek, addig a NASA majmokat használt a rakéta- és űrhajótesztekben. Az amerikaiak elsősorban a fiziológiai hasonlóság miatt döntöttek majmok és főemlősök mellett. A szovjetek viszont azért találták alkalmasnak a kutyákat, mert kezelhetőek, engedelmesek és jól bírják a bezártságot. A kiképzés részeként az űrkutyákat akár 15-20 napra is szűk helyekre zárták, ezzel szoktatva őket a kabin körülményeihez.

A szovjet űrprogramban számos kutya vett részt, Lajka volt az egyetlen, akit a biztos halál tudatában küldtek az űrbe.

A Vosztok-program

Az emberi űrutazáshoz a járművet a visszatérésre is alkalmassá kellett tenni, megkezdődött a Vosztok űrhajók fejlesztése. A Szputnyik-4 volt az első Vosztok-előd, amellyel nagyjából sikeres repülést hajtottak végre, bár a leszállás itt sem volt zökkenőmentes. A Szputnyik-4 kialakítása alkalmas lett volna egy ember szállítására, de a hivatalos jelentések szerint üresen lőtték fel.

A következő kilövést már legénységgel tervezték: Liszicska és Barsz, két kutyus készült az űrbe. Űrhajójuk 1960. július 28-án a startnál felrobbant.

1960. augusztus 19-én szenzációs hírt közöltek: a Szputnyik-5 Föld körüli pályára állt. Az űrhajó némiképp Noé bárkájához hasonlított annyiban, hogy a fedélzetén negyvenkét egér, két patkány, egy szürke nyuszi,  különböző növények és gombák, valamint a két űrhajóskutya, Bjelka és Sztrelka utazott. A legénység teljesítette az egy teljes napig tartó utat, majd sikeresen landoltak Kazahsztánban.

Az űrhajó utasai nem a járművel együtt értek földet, hanem a becsapódás előtt katapultáltak. Bjelka és Sztrelka egy speciális életfenntartó boxban, ejtőernyővel landoltak. Ők lettek az első űrkutyák, akik nem csak megjárták a világűrt, de egészségesen vissza is tértek onnan.

Olyannyira, hogy Sztrelka hamarosan hat kiskutyának adott életet, akik közül egyet Nyikita Hruscsov, a SZU minisztertanácsának elnöke Jackie Kennedy first ladynek ajándékozott. A Pushinka – puha, bundás – névre keresztelt kiskutya a Fehér Ház kedvence lett, bár a fogadtatása nem volt felhőtlen.

Caroline Kennedy beszámolója szerint a kutya megérkezésekor az édesapja, J. F. Kennedy elnök hevesen kérdőre vonta a first ladyt, hogy mire vélje a kis korcs kölyköt a Fehér Házban? Jackie Kennedy erre elmesélte, hogy egy bécsi vacsorán Hruscsov elnök mesélt neki az űrkutya kölykökről, mire ő viccesen megkérdezte, nem adná-e neki az egyiküket.

Hruscsov és Kennedy egyébként rendszeresen leveleztek egymással. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke így köszönte meg szovjet kollégájának a kiskutyát:

„Tisztelt Tanácselnök Úr,

…

A feleségem és én rendkívül örültünk „Pushinka” érkezésének. Bár az útja a Szovjetunióból az Egyesült Államokba korántsem volt olyan drámai, mint az édesanyja utazása, mindenesetre jól viselte. Mindketten nagyra értékeljük, hogy elfoglalt életében nem feledkezett meg a dologról.

A legjobbakat kívánjuk Önnek, Feleségének és Családjának.

Őszinte híve:

John Fitzgerald Kennedy

1961. június 21.”

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: http://www.urvilag.hu/az_urkutatas_50_eve/20100820_az_elsok_akik_tuleltek_az_urrepulest_50_eve_startolt_a_szputnyik5

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lajka_(kutya)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szputnyik-program

https://en.wikipedia.org/wiki/Soviet_space_dogs

Képek:

eredeti szovjet biztonsági modul kutyák számára:

CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=172699

Lajka egy román postabélyegen:

By scanned by user Neozoon, Public Domain, <a href=”https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8166574″>Link</a>

Bjelka kutya kitömve és Sztrelka kutya kitömve: By Teknoraver – Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=74195110

Veterok és Ugoljok, két űrkutya, akik sikeresen visszatértek a Földre: By Tekniska museet – Rymdhundarna Veterok och Ugoljok, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=41828292

Indexkép: pexels.