Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz adatai szerint a globális felmelegedés miatt az óceánok felszíni hőmérséklete újabb csúcsot döntött. 2016-ban mértek legutóbb rekordot, ez pedig idén megdőlni látszik. Az óceánok hőmérséklete ugyanis elérte a 20,96 Celsius-fokot, mely jóval magasabb, mint amennyi ebben az időszakban szokott lenni. Az óceánok vízének nem augusztusban kellene a legmelegebbnek lenniük, hanem márciusban.

Sok mindenre hatással van

Az óceánok komoly szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában. Amellett, hogy elnyelik a hőt, a Föld oxigénkészletének felét állítják elő valamint fontos szerepet játszanak az időjárási jelenségekben is. Ha a víz melegebb az átlagnál, csökken a széndioxid-felvevő képessége. Ezáltal jóval több olyan gáz marad a levegőben, mely további felmelegedést idéz elő. A meleg tengervíz ezen kívül megzavarja a halak és bálnák életét, akik emiatt hidegebb vizekbe költöznek. Ez pedig felborítja az egész élelmiszerláncot. A brit plymouthi Marine Lab, Matt Frost a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a szennyezéssel és a túlhalászással nagyobb stressznek tesszük ki az óceánokat, mint történelmünk során bármikor.

Egyre több a tengeri hőhullám

Tudósok szerint azért melegíti jobban a tengervizet az éghajlatváltozás, mert a kibocsátott üvegházhatású gázok nagy részét az óceánok nyelik el.  A 2016-os rekord idején teljes erővel tombolt az El Nino meteorológiai jelenség. Ezt a jelenséget a tengervíz felszínének felmelegedése idézi elő Dél-Amerika nyugati partjainál. Idén is elkezdődött az El Nino, de a 2016-os képest még gyengébb, így valószínűleg a következő hónapokban még magasabb óceánvíz átlaghőmérséklet várható.

Az idei tengervízi meleg rekordot több tengeri hőhullám előzte meg. Nagy-Britanniában, az Atlanti-óceán északi medencéjében, a Földközi-tengeren és a Mexikói-öbölben. Ezek a hőhullámok pedig olyan helyeken következtek be, ahol nem is számítottak rájuk a tudósok. A brit partoknál a víz hőmérséklete 3-5 fokkal meghaladta az átlagot júliusban a brit Meteorológiai Hivatal és az Európai Űrügynökség szerint. Floridában pedig a normálisnak tekintett 23-31 Celsius-fokhoz képest 38,44 fokos volt az óceán vize. Ezt az adatot a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közölte.

A tengeri hőhullámok gyakorisága 1982 és 2016 között a kétszeresére nőttek és intenzívebbé váltak 1980-hoz képest az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, BBC 

Viszonylag egyszerűen betartható hat életmódbeli változtatásra hívja fel egy új tanulmány a figyelmet, mellyel mindenki hatékonyan hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Három vezető intézmény készítette a kutatást és a The Guardian lap adta közzé először. Megállapították, hogy bizony érdemes elérni akár kis változtatásokat is az egyén szintjén. Ha tömegek tesznek meg apró dolgokat, nagy hatást érhetnek el a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében.

Csupán hat konkrét kötelezettségvállalás

Az éghajlati válság egyik fő okozója a túlfogyasztás, melyet mindössze hat kötelezettségvállalás betartásával vissza lehetne szorítani.  A tanulmányt a Leedsi Egyetem tudósai, az Arup globális mérnöki cég és a világvárosok C40-es csoportjának szakértői végezték, tehát komoly szakértőkről van szó. Egybehangzó véleményük szerint a hat vállalás teljesítésével annak a kibocsátás csökkentésnek a negyedét el lehetne elérni, amellyel a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt lehetne tartani.

The Jump

A tanulmány megjelenése után elindult egy új klímamozgalom is, melynek a Az ugrás (The Jump) nevet adták. A mozgalom küldetése: minél több embert meggyőzni arról, hogy vállalja a hat ígéretet. Úgy gondolják, hogy már nem érdemes vitatkozni azon, hogy az egyes embereknek lehet-e szerepe a bolygó védelmében. Egyértelművé vált, hogy komoly szerep jut az egyénnek ebben a harcban és valós eredmények érhetők el, ha tömegek képesek néhány apró dolgot megváltoztatni az életükben. Emellett természetesen a kormányoknak is óriási szerepet kell vállalniuk a küzdelemben, de egy ember sem tolhatja el magától a felelősséget azzal a gondolattal, hogy egyéni törekvései hasztalanok.

A hat változtatás

A tanulmányban összeszedett hat életmódbeli változás a következő:

1. Fogyassz zömmel növényi alapú táplálékot, azt is egészséges mennyiségben, pazarlás nélkül.
2. Évente ne vegyél háromnál több ruhadarabot.
3. Egy elektronikai eszközt legalább 7 évig használj.
4. Háromévente legfeljebb egyszer tegyél rövid repülőutat, hosszút pedig nyolcévente.
5. Szabadulj meg motoros járműveidtől (autó, motor) ha tudsz, ha nem akkor pedig használd ritkábban őket.
6. Hajts végre legalább egy nagyobb változtatást a lakossági energiafogyasztásodban, például telepíts napelemet vagy szigeteld le a házadat ha teheted; vagy csak tekerd lejjebb a fűtést pár fokkal.

A világ vezető városainak fogyasztási adatainak elemzéséből a tanulmány arra következtetett, hogy ez a hat lépés 25-27 százalékkal csökkenthetné az üvegházhatású gázok globális kibocsátását.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

A Bennington College Beyond Plastics (Műanyagokon túl) jelentése szerint az évtized végére az amerikai műanyagipar több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek.  Jelenleg legalább 232 millió tonnát bocsát ki évente, ami 116 átlagos méretű szénerőmű kibocsátásával egyenlő.

A műanyag az új szén

A Beyond Plastic elnöke, Judith Enck arra  is felhívta a figyelmet jelentésükben, hogy a károsanyag-kibocsátás egészségügyi hatásait aránytalanul nagy mértékben viselik az alacsony jövedelmű és színes bőrű közösségek. A műanyagipar károsanyag-kibocsátásának 90 százaléka mindössze 18 olyan közösségre korlátozódik, amelynek lakói 28 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az átlagos amerikai háztartások. Annak esélye pedig, hogy ezek kisebbségi közösségek, 67 százalék.

Gombamód szaprodnak a műanyagfeldolgozók az USA-ban, 2019 óta legalább 42 új üzem nyílt meg, vagy vár nyitási engedélyezésre. Ha ezek mindegyike teljes kapacitással gyártani kezd, azt további 55 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását fogja jelenteni 2025-re. Ez összesen annyi káros anyagot jelent, amit összesen 27 500 megawatt teljesítményű szénerőművek bocsátanak ki.

A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint a globális műanyagtermelés 2050-re megháromszorozódik, Enck szerint a fosszilis tüzelőanyag-ipar új fókusza a műanyag lesz.

„A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok kevesebb pénzt keresnek az energiatermeléssel és szállítással, ezért a műanyagot tekintik a B-tervnek. Nekünk, többieknek viszont nincs B-terv. Klímaválságban vagyunk” – Judith Enk, a Beyond Plastic elnöke.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: The Guardian, MTI