kognitív képességek - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová

A járás lassulása idős kutyáknál a demenciát jelezheti

Bohata Krisztina — Thu, 29 Jun 2023 12:40:54 +0000

Azok a kutyák, akik lassabban mozognak fizikailag, azok mentálisan is lelassulnak – derül ki a North Carolina State Egyetem friss tanulmányából. Az idős kutyák járási sebességének mérése egyszerű módszer lehet az egészségük nyomon követésére, valamint az agyi funkciók hanyatlásának dokumentálására az öregedés során. A kutatás eredménye egyértelműen rámutat arra, hogy a lelassult járás a demenciát jelzi.

A járási sebesség és a kognitív hanyatlás összefüggése

Az emberek járási sebessége erősen összefügg a kognitív hanyatlással. Tudósok pedig felvetették azt a hipotézist, hogy ugyanez igaz lehet a kutyákra is. Natasha Olby és kollégái 46 felnőtt és 49 idős kutya járási sebességét mérték meg. A felnőtt kutyák voltak a kontrollcsoport, náluk más mérést nem is végeztek. Az idős kutyáknál azonban további kognitív tesztelést csináltak, és a gazdák is kitöltöttek egy kognitív értékelő kérdőívet, a CADES kérdőívet. Minél magasabb a CADES pontszám, annál súlyosabb a kognitív hanyatlás.

Az idős kutyákat a CADES és a kognitív teszteredményeik alapján csoportosították. Az egyéni járási sebességet először egy pórázon vezetve mérték meg, öt méteres távolságban. Majd ugyanilyen távolságból a kutyáknak egy jutalomfalatot kellett visszahozniuk szabadon engedve. A kutyák hajlamosak követni a vezetőjük sebességét pórázon vezetve, ezért kellett kétféle módszer szerint mérni őket. A kutatók arra jutottak, hogy azok az idős kutyák, akik élettartamuk utolsó 25 százalékában voltak, lassabban mozogtak, mint a felnőtt kutyák.

Járási sebességünk nagyon stabil életünk nagy részében, majd csökkenni kezd az utolsó negyedében, vagy annál később. Úgy tűnik, ez a kutyáknál is így van. Azok idős kutyák ugyanis, akik lassabban mozogtak, súlyosabb kognitív hanyatlást mutattak a tulajdonosok által kitöltött kérdőíveken. Valamint rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken is.

Az ízületi fájdalom nem lassítja a járást

A kutatók azt is megállapították, hogy az ízületi fájdalom nincs hatással a járási sebességre. Bár a kutatók megjegyezték, hogy a programban nem voltak súlyos oszteoartrózissal rendelkező kutyák.

„A mobilitás nagymértékben a szenzoros bemenetekre, a központi feldolgozásra és a motoros kimenetekre támaszkodik – más szóval az idegrendszerre. Ennek eredményeként a mobilitás és a kogníció szorosan összefügg. Ha kevesebb a mobilitásod, az idegrendszered kevesebb bemenetet kap. Nem meglepő, hogy a járási sebesség és a demencia korrelál… Számomra a tanulmány izgalmas része nem csak az, hogy megmutatjuk, hogy a járási sebesség a kutyáknál is korrelál a demenciával. Éppúgy, mint az embereknél. Ennél fontosabb, hogy egy olyan tesztelési módszert tudunk kidolgozni, mely egy egyszerű szűrővizsgálattá válhat bármely állatorvos számára a demencia kezdeti tüneteinek megállapítása során.” (Natasha Olby – a tanulmány szerzője)

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post A járás lassulása idős kutyáknál a demenciát jelezheti appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kutya – pszichológia – 2. rész: Öntudat és önkifejezés

Bujdosó-Szalay Adél — Wed, 24 Nov 2021 08:38:42 +0000

A cikk első részében a kutyák a pszichológia és az etológia történetében betöltött szerepe volt a téma. A folytatásban az elmúlt évek kutatási irányairól és a kutyák kognitív képességeinek vizsgálatáról lesz szó.

Gondolkodom magamról, tehát vagyok?

Ahhoz, hogy elfogadjuk egy állatfajról, hogy megfelel a „valakiság” kritériumának, azaz, önálló belső lénye van, legtöbbször azt vizsgálják, hogy képes-e önmagáról gondolkodni. Ennek egyik tesztje, hogy felismeri-e magát a tükörben. (Röviden: A kísérletben résztvevő arcára egy pontot festenek. Ha a tükörbe nézve elkezdi piszkálni, az bizonyítja, hogy felismeri, hogy a tükörben lévő arc az övé.) Ezzel persze kizárunk minden olyan lényt, amelynek látása nem úgy fejlődött, hogy erre képessé tegye, továbbá például az egy év alatti gyermekeket.

A tükör-tesztet széles körben bírálják is emiatt, hiszen például az elefántok, a kutyák és a delfinek is megbuknak rajta – ez utóbbiak azért, mert nincs olyan mellső végtagjuk, amellyel lepiszkálhatnák a rájuk festett pöttyöt.

Ezért is adaptált az ELTE Etológia tanszéke egy olyan vizsgálatot kutyákra, amely más megvilágításból áll a helyzethez, és a fenti korlátok nem vonatkoznak rá. Ennek során a kísérlet alanya egy pokrócon foglal helyet. A feladat az, hogy a pokrócot, vagy egy ahhoz rögzített tárgyat átadjon a kísérletben résztvevő asszisztensnek. Ez csak úgy teljesíthető, ha az alany elmozdul a pokrócról. Azaz, rá kell jönnie, hogy ő az, aki ott van a pokrócon és neki kell megmozdulnia, ha teljesíteni akarja a feladatot, tehát testtudattal kell rendelkeznie.

Ebben a típusú tesztben a kutyák (ahogy az elefántok és a totyogók is) remekül teljesítenek. Pongrácz Péter, Lenkei Rita és munkatársaik személyében tehát magyar kutatók publikáltak először olyan tudományos eredményt, amely bizonyítja, hogy a kutyák rendelkeznek testtudattal, azaz, gondolkoznak magukról, tehát: lakik odabent valaki.

Beszélő kutyák

Ehhez képest, bár tudományosan még nem bizonyított, hogy állatok összetett érzelmekre is képesek, egy éppen folyó kutatásban egy kutya rendszeresen beszámol az álmairól, az érzéseiről és magára vonatkozó kérdéseket tesz fel a gazdájának. A közösségi médiafelületeken bárki megtekintheti a videórészleteket, melyek egyelőre még csak nyersanyagul szolgálnak egy 2020-ban kezdődött vizsgálatban.

Korábban írtunk róla, hogy egy amerikai beszédterápiás szakember a beszédfejlődésben gátolt emberek körében alkalmazott eszközökhöz hasonló elven a saját kutyáját tanította meg „beszélő gombok” segítségével szavak használatára. Az úttörő elgondolást többen követték és tanították meg a kutyáikat a gombok használatára. Ez azért rendkívül érdekes, mert a kutyák így a mi nyelvünkön tudják kifejezni azt, ami a fejükben jár. Azaz, számunkra is érthetően adhatnak bizonyítékot arról, hogy van ott valaki. Ráadásul a gombok használata mérhető, rögzíthető és elemezhető. A több, független helyszínen, több alannyal és hosszú távon rögzített felvételek pedig alkalmat adnak a tudományos vizsgálódásra.

Az érem másik oldala

Gazdiként sokan meg vagyunk győződve róla, hogy kutyáink nem csak hogy öntudattal, célokkal és elképzelésekkel, hanem egyéniséggel, személyiséggel, sőt, lélekkel is rendelkeznek. Tipikusan a pszichológia területéhez tartozó betegségeket legalábbis tulajdonítunk nekik. Egy finn kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a vizsgált kutyák több, mint 70%-ánál találtak olyan problémát, mint például szorongás, fóbiák, agresszió, amelyeket emberek esetében inkább lelki eredetűnek tartunk.

A traumák vizsgálata is új terület a kognitív kutyás kutatásban. A kölyökkori trauma, a gyász, a felnőttkori veszteség vagy stresszhelyzet okozta trauma kifejezések ma már nem csengnek idegenül, ha kutyákkal kapcsolatban hangzanak el.

Alig telt el pár évtized azóta, hogy az állatokat „automatáknak” tartották, mégis gyökeresen változott meg a kutyák gondolkodásáról alkotott képünk. A pszichológiai kísérletek tárgyaiból a kognitív kutatások érdeklődésének középpontjába kerültek a kutyák. Napról napra derülnek ki értelmi képességeikről újabb ismeretek, amelyek – gazdiként tudjuk – még csak a jéghegy csúcsát súrolják.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472; https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov; https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall; https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia; Atkinson & Hilgard: Pszichológia – 2005-ös kiadás; Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Dr. Karen Shaw Becker & Rodney Habib: Forever Dog; https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/; Képek: Photo by Harry Cooke from Pexels;

The post Kutya – pszichológia – 2. rész: Öntudat és önkifejezés appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kutya – pszichológia – 1. rész: Automatákból gondolkodó lények

Bujdosó-Szalay Adél — Wed, 24 Nov 2021 08:34:46 +0000

A pszichológia, azaz, szép magyar kifejezéssel élve, a lélektan, az emberi lélek tanulmányozásával, az ember belső folyamatainak, gondolkodásának megismerésével foglalkozó tudomány. A pszichológusok nemcsak lelki problémákat, elakadásokat segítenek leküzdeni, hanem kutatásokat is végeznek, az emberi lélek, az emberek közötti kapcsolatok, vagy az emberi személyiség mélységeit vizsgálják.

Állatok és a pszichológia

Az állatok szerepe a pszichológiában egészen a közelmúltig leginkább a kísérletekre szorítkozott. Számos kegyetlen és kevésbé kegyetlen kísérletet hajtottak végre a legkülönbözőbb állatokon, melyek célja az emberi elme, a gondolkodás, a figyelem, a memória, a reflexek, és még sok más működés megértése. Gondoljunk csak Pavlov kutyájára vagy a tanult tehetetlenséget vizsgáló Seligmanre.

Akkoriban még úgy gondolták, hogy az állatok csak mechanikus lények, egyfajta lélegző gépek, amelyek nem gondolkoznak, csupán reflex-szerűen cselekszenek. A mai napig él az az elv, mely szerint ha valamit meg lehet magyarázni egyszerű mechanizmusokkal, akkor nem igazolt összetettebb folyamatokat vélni a háttérben. Tehát, ha egy kutya például „szégyelli magát”, mert rosszat tett, az nem magyarázható azzal, hogy szégyelli magát, csak azzal, hogy megtanulta, hogy a gazdája elnézőbb vele, ha cuki fejet vág.

Változik a világ… megjelenik az etológiai látásmód

Ezzel a hozzáállással szemben kellett a Dr. Jane Goodall-hoz hasonló kutatóknak fellépniük, amikor olyan elméletekkel álltak elő, hogy a csimpánzok márpedig képesek gondolkodni. Először persze – finoman fogalmazva – nem arattak osztatlan sikert az elképzelések, de hosszú évek megfigyelései és kutatásai révén végül az etológusoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy igenis „van ott valaki„.

Az elmúlt évtizedekben (az ELTE etológia tanszékén folyó kutatásoknak is köszönhetően) a tudomány a főemlősök mellett a kutyák kognitív képességeivel is foglalkozik. Bebizonyították, hogy a kutyák igenis érző lények, akik több, mint 20 különféle érzelem megélésére képesek. Ez a szám folyamatosan nő, ahogy a tudomány számára is elfogadható keretek között sikerül vizsgálatokkal bizonyítani az egyes érzelmek meglétét. Nemcsak az érző lény voltát igazolják azonban egyre több állatnak, hanem azt is, hogy „valaki lakik odabent”. Azaz, hogy öntudattal, saját célokkal, gondolatokkal, elképzelésekkel rendelkező individuumok.

Ennek elfogadott kritériuma persze nagyon is emberközpontú. Hiszen mi, emberek, nyilván csak a saját mércénk szerint tudjuk megítélni, hogy egy másik állatfaj mennyire intelligens – azaz, mennyire képes adott helyzetben célszerűen viselkedni. Rendkívül szubjektív mérce ez, főleg, hogy elég gyengén kommunikálunk más fajok egyedeivel. Ha sikerül is, az inkább az ő tanulási képességeiket dícséri. Ez persze megint szubjektív…

Folytatása következik…

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472; https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov; https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall; https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia; Atkinson & Hilgard: Pszichológia – 2005-ös kiadás; Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Dr. Karen Shaw Becker & Rodney Habib: Forever Dog; https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/; Képek: Photo by Harry Cooke from Pexels;

The post Kutya – pszichológia – 1. rész: Automatákból gondolkodó lények appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.