Az előző részben arról volt szó, hogyan alakulnak ki a kutyákban a félelem emléknyomok, és mitől válhat egy ijedtség tartós traumává. Most nézzük, mit tehetünk mi, gazdik, hogy segítsünk a kutyánknak újra biztonságban érezni magát.

A korai szocializáció mint védőoltás a félelem ellen

A kutyák életében 3 és 14 hetes kor között zajlik a legfontosabb szocializációs időszak, amikor minden új élmény mélyen bevésődik. Ebben az időszakban szerzett jó tapasztalatok – például kedves emberekkel, zajokkal, más kutyákkal, állatorvosi vizsgálattal – életre szólóan megalapozhatják a biztonságérzetet.
Dr. Malamed szerint a szocializáció „olyan, mint egy viselkedésbeli védőoltás”: aki sokféle helyzettel találkozott biztonságos környezetben, később rugalmasabban reagál a váratlan eseményekre is.

Ha ez a korai tapasztalat hiányzik – például menhelyi, elhanyagolt vagy izolált kölyök esetében –, a kutya felnőttként is hajlamosabb lehet a félelemre és az elkerülésre.

Amikor a múlt visszaköszön

Egy traumatikus élmény nemcsak viselkedésben, hanem testi szinten is hat. A tartós stressz és szorongás gyengíti az immunrendszert, emésztési panaszokat okozhat, és bőrproblémák formájában is megjelenhet.
A kutya ilyenkor nem „rossz” vagy „hisztis” – egyszerűen csak a saját biztonságát próbálja megőrizni. Gyakori, hogy a félelem elkerülő viselkedéshez vezet: a kutya nem akar bemenni egy szobába, ahol egyszer megijedt, vagy elkerül egy bizonyos hangot, helyet, személyt.

Hogyan segíthetünk?

A legfontosabb, hogy ne erőltesd a félelmet kiváltó helyzetet. Hagyd, hogy a kutya maga döntse el, mikor közelít, mikor tart távolságot. A nyugodt, semleges viselkedésed segít neki megérteni, hogy nincs veszély. Ha sikerül egy apró lépést tennie előre – például közelebb megy valamihez, amitől félt –, dicsérd meg és jutalmazd finoman. Kerüld a büntetést, a feszült hangnemet, a pórázrángatást – ezek csak tovább mélyítik a bizonytalanságot.

A fokozatosság a kulcs: mindig csak annyit vállaljon, amennyitől még nem ijed meg. A biztonságos helyek, kiszámítható napi rutin és a gazdi nyugalma mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kutya megtanulja: a világ újra kiszámítható és biztonságos.

Ahogy az előző részben is írtuk, egy kialakult asszociáció (emléknyom) felülírása hosszadalmas munka. Emlékezzünk csak vissza a macskára, akit csak egyszer etettek meg! Ahhoz, hogy az egyszeri élmény által kialakult asszociáció kioltásra kerüljön, 30 negatív tapasztalatra volt szükség. Tehát, ha kutyánkat egyszer megijesztette valami, akkor nagyjából ennyi pozitív tapasztalat fog kelleni ugyanabban a helyzetben ahhoz, hogy az emléknyom halványodjon. Természetesen, minél többször és minél rendszeresebben történt vele negatív tapasztalat, annál több alkalomra lesz szükség.

Azt is hozzá kell tennünk, hogy sem a kutyák, sem  a macskák, de még az emberek sem képesek a félelem állapotában tanulni. Azaz, először fel kell oldani a helyzettől való félelmet, hogy a kutya új asszociációt legyen képes kiépíteni. Bonyolultan hangzik? Igazából nem az, de sok-sok kitartásra és ismétlésre, türelemre van szükség hozzá, hogy működjön.

Amikor szakemberre van szükség

Ha a félelem vagy elkerülés rendszeresen visszatér, érdemes viselkedésterapeutához fordulni. Olyan trénert keressünk, aki jártas a kutya viselkedés és tanulás folyamataiban. A legjobb, ha a viselkedésterápia irányában indulunk el, mivel itt egy már rögzült viselkedés módosítása a cél, nem pedig „pusztán” a szocializáció vagy a tanulás. A megfelelő szakember segíthet abban, hogy a kutya újra pozitív élményeket társítson a korábbi félelmeihez, és megtanulja, hogyan kezelje a stresszt.

Összegzés

A kutyák félelmei nem „rossz szokások”, hanem tanult, érzelmi válaszok a múlt tapasztalataira. Sokszor időre, türelemre és biztonságra van szükségük ahhoz, hogy újra bízzanak. A gazdi szeretete és empátiája nemcsak gyógyít, hanem átírja a félelem történetét is – minden apró, bátor lépéssel. Ugyanakkor, ez a folyamat hosszú és türelmet, megértést igényel. Ne habozzunk segítséget kérni, hiszen a félelem emléknyomok felülírhatók!

Cikkünk 1. részét itt olvashatjátok: Félelem, reaktivitás, emléknyomok – Miért tűnik úgy, hogy a kutyád sosem felejt el semmit, ami egyszer megijesztette?

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/dog-behavior/fear-memories-dogs?utm_campaign=linkinbio&utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_content=www.instagram.com/p/DQCeV3VjYFa; Kép: Dominik Gryzbon: https://www.pexels.com/photo/rescue-dog-being-comforted-by-caregiver-30556345/; https://www.pexels.com/photo/rescue-dog-in-trinidad-and-tobago-awaiting-adoption-30556344/

The post Félelem emléknyomok – Miért tűnik úgy, hogy a kutyád sosem felejt el semmit, ami egyszer megijesztette? – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kevés dolog olyan nehéz a gazdik számára, mint látni, amikor a kutyájuk fél. Legyen az tűzijáték, hirtelen zaj, vagy akár egy leesett tárgy — a reakció sokszor mélyebbnek és tartósabbnak tűnik, mint amit „észszerűen” várnánk. Mintha a háttérben egy mélyebb félelem húzódna meg, amely minden egyes alkalommal felszínre tör. De vajon tényleg emlékeznek minden rossz élményre? Egy egykori traumát soha sem tudunk teljesen elfeledtetni velük? Tényleg ennyire erősek és meghatározók a félelem emléknyomok?

A válasz összetett: a kutyák nem őrzik minden apró ijedtség részleteit, de a valóban félelmetes élmények nyomot hagynak bennük. Ezek az úgynevezett félelem emléknyomok a viselkedésükben, testtartásukban és reakcióikban is újra és újra megjelenhetnek.

Hogyan keletkeznek a félelem emléknyomok?

A kutyák tanulásának egyik alapja az asszociatív tanulás. Ha két dolog együtt történik – például sötét este tűzijáték szól –, az agyuk összekapcsolja a kettőt. Így később már önmagában a sötétség is félelmet válthat ki, mert az agy felidézi az eredeti, ijesztő élményt. Ahogy Dr. Rachel Malamed állatorvos-pszichiáter magyarázza: „A kutyák képesek úgynevezett feltételes érzelmi reakciókat kialakítani, amikor egy semleges inger (például egy hang vagy helyzet) a korábbi félelemhez társul, és önmagában is kiváltja azt.”

Mi a különbség az ijedtség és a trauma között?

Nem minden ijedtség válik traumává. Hogy egy élmény mennyire maradandó, több tényezőtől függ: a kutya személyiségétől, az esemény súlyosságától és attól is, hogyan reagált a gazdi.

Vannak kutyák, akiket „nem hat meg” egy kisebb riadalom, mások viszont hosszú ideig elkerülik azt a helyet vagy személyt, akihez a félelem kötődik. Ez részben genetikai és idegrendszeri érzékenység kérdése: egyes kutyák idegrendszere gyorsabban aktiválódik, és lassabban nyugszik le.

Az esemény körülményei is meghatározóak. Ha a kutya előre érzékeli, hogy valami történni fog, könnyebben dolgozza fel a helyzetet. De ha „derült égből villámcsapásként” éri a félelem – például hirtelen előugró kutya, leeső tárgy, durranás –, sokkal mélyebb nyomot hagyhat. És legalább ilyen fontos, hogy a gazdi hogyan reagál. Ha ő is megijed, kiabál, vagy nem tud biztonságot nyújtani a kutyának, azzal akaratlanul is megerősítheti a félelem jelentőségét.

A korábbi tapasztalatok és az életkor szerepe

Ha egy kutya egyszer már megijedt valamitől, akkor érzékenyebben reagál a hasonló helyzetekre. Minden újabb negatív élmény mélyíti a régi emléket. A fiatal kutyák különösen sérülékenyek, mert még nem tanulták meg, hogy a világ legtöbb dolga nem veszélyes. Az idősebb kutyák több tapasztalat alapján képesek különbséget tenni valódi fenyegetés és ártalmatlan zaj között. Ők, ha addig kiegyensúlyozottan éltek, akkor már sokkal ellenállóbbak az apróbb ijedségekkel szemben, hiszen egy hatalmas hegynyi tapasztalattal rendelkeznek arról, hogy a világ egy jó, kiszámítható, biztonságos hely. Ezt egy hangos kulcscsomó leesés nem ingatja meg.

A félelem emléknyomok tehát nem feltétlenül tudatosak, mégis meghatározzák, hogyan érez a kutya egy adott helyzetben. Ezért fordulhat elő, hogy egy kutya hetek vagy akár hónapok múltán is visszahőköl attól a ponttól, ahol egyszer megijedt. Ha volt már tapasztalatunk olyan kutyával, akit korábban bántottak, akkor tudjuk, hogy évekig is eltarthat, mire a kezünk közeledésére nyugodtan, félelem nélkül képesek reagálni. Ez is az asszociatív tanulás miatt van. Ahhoz, hogy egy megerősített kapcsolat (asszociáció) kikopjon, sokkal több „újratanulás” szükséges. Ezzel kapcsolatban végeztek egy kísérletet, amely jól szemlélteti ezt a tanulási – kikopási folyamatot.

A kísérletben egyszer adtak a kóbor macskáknak enni. Egyetlen egyszer! Ezt követően a macskák még harminc alkalommal keresték fel a helyet, ahol enni kaptak, mire kikopott az asszociáció. Ha közben újra kaptak ugyanott enni, akkor még hosszabb ideig jártak vissza a helyszínre, mire feladták. Ugyanezt az elvet használjuk egyébként  a tanítás során is. A kutya valamit jól csinál, mi jutalmazzuk, a kutya ismétli a cselekvést, akkor is, ha már nem kap érte jutalmat. A kioltás csak sok-sok nem jutalmazás után jön létre, de ha közben újra megerősítjük a cselekvést, akkor jó időre biztosítjuk, hogy az fennmaradjon.

A félelem az egyik legelemibb érzés, ezért gyorsan rögzül. Elég, ha egy kutya egyszer megijed a seprűnyéltől, azt a félelem emléknyomot 30 (vagy több) pozitív vagy semleges találkozás fogja csak felülírni.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/dog-behavior/fear-memories-dogs?utm_campaign=linkinbio&utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_content=www.instagram.com/p/DQCeV3VjYFa; Kép: Dominik Gryzbon: https://www.pexels.com/photo/rescue-dog-being-comforted-by-caregiver-30556345/; https://www.pexels.com/photo/rescue-dog-in-trinidad-and-tobago-awaiting-adoption-30556344/

The post Félelem emléknyomok – Miért tűnik úgy, hogy a kutyád sosem felejt el semmit, ami egyszer megijesztette? – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Idén is több városban várható tűzijáték megrendezése augusztus 20-án. Aminek egyik oldalról sokan örülnek, de a zajokra érzékeny kutyák és gazdáik már kevésbé. Nekik szeretnénk segíteni az alábbi tippekkel.

Fontos tudni, hogy kölyökkutyáknál az első tűzijáték élménye döntő lehet a későbbiekre vonatkozóan. Bár a zajfóbia veleszületett hajlam kérdése, a szoktatás és a pozitív élmények segíthetnek abban, hogy ne alakuljon ki pánik vagy erőteljes félelem a zajoktól. Ezért azt javasoljuk, hogy az első tűzijáték alatt ne hagyjuk egyedül a kutyánkat. Legyünk ott vele, nyújtsunk biztonságot. Ez egy jó alkalom arra, hogy játékkal, falatokkal, kellemes élményekkel tegyük számára semlegessé, kevésbé félelmetessé a történéseket. Kérdés esetén forduljunk erőszakmentes trénerhez! Az alábbi tippek kölyökkutyák esetében is alkalmazhatók a kellemesebb légkör megteremtésére.

Lemozgatás, gyakorlás

A tűzijáték napján is igyekezzünk tartani magunkat a megszokott napirendhez, hiszen a kutyák számára ez biztonságot, kiszámíthatóságot jelent. Arra figyeljünk azonban, hogy a testmozgást, a sétát korábbra, még a rendezvények kezdete, a tömeg és a zaj megjelenése előttre időzítsük. Lehetőség szerint szánjunk több időt a mozgásra, kiránduljunk vagy eddzünk, hogy kutyánk levezethesse az energiát és nyugodtan tölthesse az estét.

Interaktív játékok, tölthető játékok

Attól függően, hogy kedvencünknek mekkora félelmet okoz a tűzijáték, érdemes lehet pár jó játékkal készülni az estére is. Vannak kutyák, akik szinte pánikolnak, és nem hogy játszani, de enni sem bírnak vihar vagy tűzijáték alatt. Számukra ez (egyelőre) nem opció. Azok a kutyák, akiket le lehet terelni a félelemről és reagálnak a közeledésünkre, esetleg ez az első tűzijáték az életükben, örülhetnek a játéknak és ez elvonhatja a figyelmüket. Fontos, hogy pozitív dolog társul a hangos zajhoz.

Szerezzünk be valami igazán izgalmas, különleges játékot, például tölthető kongot vagy csörgős-zörgős huzivonit, amivel együtt játszhatunk.

Mivel töltsük meg a tölthető kutyajátékot?

Nyugtató mellény vagy nyugicsomó

Bár megoszlanak a tapasztalatok ezzel kapcsolatban, a nyugicsomó sok kutyának és cicának segít, hogy könnyebben viselje a stresszes helyzeteket, így a hangos zajokat is.

Az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban kapható úgynevezett Thundershirt nálunk egyelőre még nem elérhető. Azonban maga a módszer otthoni alapanyagokkal is könnyen reprodukálható. A lényeg, hogy a kendő vagy fásli által kifejtett nyomás csökkenti a szorongást és nyugtató hatással van a kutyákra. Nem csak vihar vagy tűzijáték esetén, hanem bármely stresszes helyzetben alkalmazható, cicákon, kutyákon egyaránt. Figyeljünk, hogy ne szorítsuk meg túl erősen a kendőt!

Zene

Tudományos kutatási eredmények bizonyítják, hogy az egyszerű, lassú tempójú (50-60 bpm) komolyzene jelentősen csökkenti az állatok stressz-szintjét. Ma már léteznek akár 10-15 óra hosszú, kifejezetten kutyák számára készült zenék, amelyek letölthetők, de ingyenesen is hallgathatók a zenei portálokon. Az egyik kedvencünk a Relax My Dog csatorna, ahol rengeteg zene és videó közül választhatunk az alkalomnak megfelelőt.

Gyógynövények és kivonatok

Számos természetes, nyugtató hatású szer létezik, melyek közül a leggyengédebbek bizonyos szárított gyógynövények és a virágesszenciák.

Ezeket bátran alkalmazhatjuk kedvencünkön bármilyen stresszes helyzetben, így tűzijáték alatt is, az alábbi módon:

4 + 1 Bach virágesszencia, amelyet érdemes kipróbálnod

Gasztrokutya – Levendulás-kamillás nyugtató kutyakeksz

A gyógynövények alkalmazása és adagolása azonban nem gyerekjáték. Számos gyógynövény tartalmaz olyan hatóanyagot, amely akár veszélyes is lehet kedvencünkre, ezért kérjük (fitoterápiában jártas) állatorvos tanácsát, mielőtt egyéb gyógynövényekkel kísérleteznénk.

Plusz 1 tipp:

Őrizzük meg a nyugalmunkat! Teremtsünk olyan  légkört otthon, amely segít, hogy mi magunk is nyugodtak legyünk. Kapcsoljunk zenét, húzzuk be a függönyöket, gyújtsunk gyertyát stb. Kutyáink rendkívül fogékonyak az érzelmeinkre, ezért fontos, hogy mi magunk nyugodtak és kiegyensúlyozottak maradjunk, akkor is, ha kedvencünk fél, pánikol.

Az első legyen mindig a kutya biztonsága. Készítsünk olyan biztonságos zugot, ahová visszahúzódhat, hogy ne a legnagyobb pánikban próbáljon menekülni – mondjuk az tévéállvány mögé. Kistestű kutyánkat vegyük fel, nyugtassuk meg, a nagyobb kutyusokat pedig simogassuk, gyengéden masszírozzuk, ha félnek. Ezzel nem a félelmet erősítjük bennük, hanem azt, hogy ránk mindig, mindenben számíthatnak!

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: One Green Planet; Kép: Photo by Designecologist from Pexels.

The post 5 természetes módszer, amellyel segíthetünk kutyánknak a tűzijáték alatt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egyre gyakrabban találozhatunk blogokon, kutyás oldalakon a „reaktivitás” kifejezéssel. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez az agresszivitás szinonimája, színes papírba csomagolt megnevezése. Holott, nem ilyen egyszerű a helyzet.

A gyökerektől

Ahogy a tudományos eredmények hatására változik a kutyákhoz való hozzáállás, úgy változnak azok a címkék is, amelyeket eddig bizonyos viselkedésekre alkalmaztak. A dominancia-elmélet hívei szerint egy kutya, ha nem úgy viselkedik, ahogy az adott helyzetben elvárható lenne, az a rosszindulat, az agresszió, ne adj’ Isten a gazdi gyengeségének jele. A tudomány azonban rávilágított, hogy a kutyáknál korántsem csak két „mód” létezik. Egy kutya nem domináns vagy engedelmes, hanem számos érzelmet élhet meg, melyeket folyamatosan kommunikál felénk és a külvilág felé.

A reaktivitás kifejezés nem címke, nem negatív és nem is az agresszivitás, dominancia szinonimája. Egyrészt, mivel teljesen más nézőpontot tükröz, mint a korábbi dominancia-elvű módszerek. Itt arról van szó, hogy a kutyánkat értelmes, tanulékony és gondolkodó lényként fogadjuk el, és ott segítünk neki beilleszkedni a világba, ahol neki szüksége van rá. Segítjük és támogatjuk, nem pedig lenyomjuk.

A kutyák között is vannak hevesebb, hangosabb és erőteljesebb egyéniségek. Vannak, akik szívesen hallatják a hangjukat, míg mások csendesebbek. Egyesek ezerrel vetik magukat a játékba, másoknak idő kell. Néhányan nem félnek semmitől, míg mások igen. Egyesek ingerlékenyek – na, ők a reaktív kutyák.

A definíció

A reaktivitás pusztán annyit takar, hogy egy kutya intenzívebben, hevesebben reagál egy adott környezeti ingerre. Úgy is fogalmazhatunk, hogy bizonyos helyzetekben magasabb az arousal-szintje, és gyorsabban, intenzívebben ad választ egy ingerre. 

A reakció gyakran ugatás vagy morgás, ezért tűnhet a reaktív kutya agresszívnek. Érdekes, hogy gyakran láthatjuk, hogy a gazdik mindenfajta hangadást korlátoznak a kutyáiknál. Az ugatást elsősorban, még olyan helyzetekben is, ahol ez nem zavaró. Illetve, sajnos, az is gyakori, hogy a gazdik helytelenül ítélik meg a saját kutyájuk szándékát. Nem tudják megkülönböztetni a félelmet, az agressziót, a frusztrációt és a segítségkérést a kutya részéről.

Pedig ez rendkívül fontos lenne, hogy a társadalomban megfelelően funkcionáló kutyákat neveljünk.

Az agressziónak ugyanis nincs helye a kutyafuttatón, a parkban póráz nélkül, a gyerekekkel a kertben. Van helye azonban szakértő tréner kezében, aki segít, hogy a megfelelő eszközökkel biztonságosan élhető körülményeket biztosítsunk és dolgozzunk az agresszió kezelésén. Ilyen esetben nyilván fontos a többi kutya, ember és állat védelme.

A reaktivitás esetében nem feltétlenül itt keresendő a megoldás, bár egy hozzáértő oktató itt is sokat segíthet. Reaktív kutyával élni sokszor nem egyszerű, ezért érdemes lehet segítséget kérni olyan személytől, aki támogat minket.

Mi áll a háttérben?

A reaktivitás hátterében több ok húzódhat meg, melyek közül a múltbeli rossz élmények, a szocializáció hiánya és az abúzus talán a leggyakoribbak. Ha ilyenről tudunk, érdemes lehet a mélyére ásni. A félelemből fakadó reaktivitás kezelhető és normalizálható, de ehhez az kell, hogy a kutyánkkal együtt dolgozzunk rajta. A félelemből fakadó reaktivitás tipikus példája egy adott tárgyra, hangra, személyre, szituációra adott túlzó válasz. Például, ha a kutyánk minden férfit megugat.

A félelem mellett a reaktivitás másik oka lehet a frusztráció is. Itt általában egy korlátozó tényező (póráz, kerítés, a gazdi szorítása, stb.) gerjeszti az ugatást. Ennek példája az a kutya, aki pórázon megugat mindenkit, de ha nincs pórázon, vidáman elvan. Persze itt sem az a megoldás, hogy akkor nem tesszük pórázra! Inkább keressük meg az okot, és kezeljük azt, így segíthetünk a kutyánknak a legtöbbet.

„Üljél rendesen!”

A kutyánk reakciói, cselekedetei számos üzenetet hordoznak. Például a reaktivitás arról, hogy hogyan érzi magát egy adott helyzetben. Mindig ott van a lehetőség, hogy értelmezzük, „meghallgassuk”, mit szeretne közölni. Dönthetünk úgy is, hogy minden ilyen jellegű próbálkozását sárba tiporjuk, mert „engedetlen”, „rossz”. Ez olyan, mint amikor a gyerek kérdéseire a szülő rendre utasítja: a klasszikus „üljélrendesen!”. Ha kutyánk ugat valamire, és mi pórázt rántunk és lábnál vonszoljuk szerencsétlent, az nem fog előre vinni. A következő hasonló szituációban ugyanúgy fog reagálni.

Annyit érünk el, hogy kutyánk nem fog hozzánk segítségért fordulni, ha nem tud megoldani egy helyzetet, hiszen mi nem segítünk, csak megbüntetjük ezért. Ráadásul, nem fogja megtanulni, hogy mi a helyes viselkedés abban a szituációban.

A reaktivitás nem a kutya „hibája”. De nem is a gazdié. Nem azért van, mert nem vagyunk elég kemények vagy nincs tekintélyünk. Van rá megoldás, amellyel tökéletesen lehet „kezelni”, és szerencsére vannak olyan szakemberek, akik tudnak segíteni, ha egyedül nem boldogulunk.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.whole-dog-journal.com/training/reactive-dog-behavior/; https://www.akc.org/expert-advice/training/reactivity-vs-aggression/; http://www.drjensdogblog.com/from-crazy-to-calm-a-training-plan-for-leash-reactivity/; http://etologia.elte.hu/file/tudomanyos/Kutyaszemelyiseg2013.pdf Kép: Photo by cottonbro: https://www.pexels.com/photo/a-woman-posing-with-her-dog-on-the-beach-5080812/; Photo by cottonbro from Pexels; 

The post Reaktivitás – mit jelent és miben különbözik az agresszivitástól? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A Bach virágterápia egyfajta alternatív gyógymód, mely nem a fizikai tüneteket kezeli, hanem az érzelmi egyensúly helyreállításában segít. A terápia kifejlesztője, Dr. Edward Bach (ejtsd becs, nem bah) elmélete szerint ugyanis a betegségek háttérben az egyén belső konfliktusai állnak, amelyeket negatív érzelmek okoznak. Ha kiegyensúlyozzuk az érzelmeket, akkor a belső konfliktus is megoldódik.

A virágokat a holisztikus gyógyászatban az érzelmi sérülések, fájdalmas érzések gyógyítására használják. Ebből az elvből kifolyólag a Bach virágok is az érzelmi támogatásban tudnak segíteni. A Bach virágcseppek enyhe készítmények, mellékhatásuk nincs. A velük való kezelés laikusok számára is lehetséges, a 38 esszencia közül megtalálni az adott érzelmi állapotnak megfelelőt azonban tapasztalatot és érzékenységet igényel.

Az alábbiakban olyan jól bevált megoldásokat mutatunk, amelyek egy-egy gyakori, jellemző érzelmi állapoton segíthetnek.

Impatiens – Nebáncsvirág

Türelmetlenség – Előkerül a póráz és már kaparja az ajtót, lelkesen csahol és fel-alá rohangál az előtérben? Ugyanez a helyzet, ha megcsörren a tápos zsák, csengetnek vagy munka után közeledsz az ajtótok felé? Ha kutyád magas energiaszintje nagyfokú türelmetlenséggel párosul, akkor érdemes lehet kipróbálnod a Nebáncsvirág cseppeket. Mivel a viselkedés hátterében sokszor a magány áll, próbálj több minőségi időt tölteni a kutyáddal!

Holly – Magyal

Féltékenység, gyanakvás – Idegesen morog, vicsorog és látszólag ok nélkül odakap, ha egy másik kutya, esetleg a gazdija közelít? Ha nem fájdalom áll a háttérben, elképzelhető, hogy kutyád féltékeny, túlzottan félti a játékait, fekhelyét vagy az ételét. Ha új családtag érkezik, akár kisbaba, akár új házikedvenc, aki várhatóan sok figyelmet igényel majd, akkor megelőzésképp és az átállási időszakban is alkalmazható, hogy csökkentse kedvenced túlérzékenységét.

Walnut – Diófa

Változás – A változás az élet része, ennek ellenére sokszor mi is nehezen birkózunk meg vele. Kedvenceink ráadásul nem feltétlenül részei a folyamatnak, csak azt veszik észre, hogy egyik napról a másikra új lakásban élnek, új családtag költözik be vagy éppen a gazdi napirendje –és ezzel a kutyáé is – változik meg. Ilyen esetekben a Diófa cseppek segíthetnek, hogy hamarabb hozzászokjon a megváltozott körülményekhez.

Star of Bethlehem – Ernyős madártej

Búbánat, sokk, abúzus, trauma – Sajnos sok kutya esetében a bántalmazás, az rossz életkörülmények vagy akár hirtelen sokk, trauma is előfordul az életük valamely szakaszában. Bár szavakkal nem tudják elmondani az élményeiket, bizonyos jelekből, vagy akár az ismert előtörténetükből tudhatjuk, hogy átestek ilyen sajnálatos eseményeken. Ha tudod, hogy kedvenced állatkínzás, bántalmazás vagy trauma áldozata volt, esetleg elveszítette a gazdáját, társát, akkor az Ernyős madártej cseppekkel segíthetsz neki a feldolgozásban. Nem csak a friss, hanem a régmúltban elszenvedett trauma esetén is alkalmazható.

Mint bennünk, emberekben, a kutyáinkban is mély nyomot hagynak a traumatikus események. Légy vele megértő, ha látszólag ok nélkül pánikba esik, fél valamitől vagy bizonytalan. Nem tudhatod, min ment keresztül. Vannak kutyák, akik súlyos trauma esetén sem csüggednek, szinte nem is látszik rajtuk a múltjuk, míg másoknál hosszú éveken keresztül érezhető. Oktató, tréner és pszichológus segíthet.

Rescue Remedy

Az Rescue remedy nem egyetlen virág esszencia, hanem öt különböző keveréke, amelyek együtt, egymást erősítve fejtik ki a hatásukat. Szinte minden olyan helyzetben használható, amikor a kutyánkat szeretnénk megnyugtatni, a félelmeit csökkentenénk. Gyors segítség lelki és testi traumák esetében, mint például a baleset, rovarcsípés, allergiás roham, megrázkódtatás, műtétek. De használhatjuk vihar és tűzijáték idején, vagy ha a kutyánk hirtelen megijed valamitől. (Ha már kialakult félelme van a hangoktól, akkor a Molyhos napvirág vagy több esszencia keveréke segíthet).

Adagolás

Naponta 3-4 alkalommal 2 cseppet adj pár napon keresztül, amíg a tünetek enyhülnek. Ha nem használ, 4-5 nap után hagyd abba.

A Bach virágterápia kiegészítő gyógymód, amely segíthet az érzelmi sérülések, félelmek, traumák feldolgozásában. Enyhébb esetben önmagukban is segíthetnek, de komolyabb viselkedésproblémák, trauma esetén tréner, állatpszichológus vagy állatorvos segítségére is szükség lehet.

Szerző: Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Források:

• https://en.wikipedia.org/wiki/Bach_flower_remedies

• Dogs Naturally Magazine: A Guide to Using Bach Flower Remedies for Dogs booklet

• BachFlowerPets.com

• viragterapia.hu

• larimarkristalykapu.hu/bach-viragterapia

• https://www.dogsnaturallymagazine.com/changed-mind-bach-flower-remedies/

Képek: pexels.

The post 4 + 1 Bach virágesszencia, amelyet érdemes kipróbálnod appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Júniusban gyakoriak a hirtelen támadt, dörgéssel, villámlással járó viharok. A hirtelen hőmérséklet-, és légnyomásváltozás a kutyákra is hat. Nagyon sok négylábú fél, vagy egyenesen retteg a viharban. Mit tehetünk ilyenkor? Nézzünk 6 tippet, hogyan enyhíthetjük kutyánk félelmét.

A kutyák gyakran már előre jelzik a vihar közeledtét, mivel ők érzékelik a légköri nyomás változását is. Vannak olyan ebek, akik már ilyenkor nagyon idegesek, rágnak, fel-alá járkálnak, túlzottan lihegnek vagy folyamatosan ugatnak. Fontos, hogy ilyen esetben nyugodtak maradjunk, ezzel is segítve a kutyának nyugalma megtartásában a vihar alatt.

Az alábbi 6 tipp segíthet a nyugalom megőrzésében:

1. Biztonságos zug

Alakíts ki egy olyan területet, ahová a kutya el tud vonulni, ha kényelmetlenül érzi magát a vihar alatt. Az a lényeg, hogy legyen számára egy kis kényelmes zug, ahová nem jut be a fény és a zaj. Ez lesz az ő személyes „viharbunkere”. Tudni fogja, hogy ide tud behúzódni a viharok alatt, és azt is, hogy itt biztonságban van.

2. Minden ajtót, ablakot, kaput tarts zárva!

A kutyák nagyon meg tudnak ijedni a váratlan zajoktól, pánikba eshetnek és menekülni kezdenek. A villámlás és a mennydörgés gyakran vált ki ilyen reakciót belőlük. Nem szabad megadni az esélyt a menekülésre, ügyelni kell arra, hogy minden ajtó és ablak zárva legyen. Mint mindig, ilyenkor is fontos, hogy kutyád azonosítható legyen, ha mégis megtörténne a baj. A chip mellett egy telefonszámmal ellátott biléta is legyen a nyakörvén, sokszor ennek segítségével hamarabb hazakerülhet.

3. Nevezz ki egy „viharruhát”

A tapasztalat az, hogy ha a kutyára egy ruhát adsz, az sokszor segít neki a különböző szorongások miatti félelem legyőzésében. A ruha enyhe nyomást gyakorol a testére, hasonlóan a bepólyázott csecsemőhöz, megnyugtatja és csökkenti a szorongását.

A következő tipp, talán kicsit nehéz lesz, de nagyon fontos …

4. Ne kényeztesd, simogasd túlságosan

Azzal, hogy nyugtatgatni próbálod, átöleled, simogatod, lehet, hogy több kárt okozol, mint hasznot (bár megjegyezzük, egyes kutyapszichológiával foglalkozó cikkek pont az ellenkezőjét írják…). A kutya azt fogja érzékelni, hogy valami nincs rendben, és még idegesebb lesz. A túlzott kényeztetés helyett egyszerűen maradj nyugodt és határozott, legyél támogató, de nem túlságosan kényeztető.  Fontos, hogy ilyenkor soha ne büntesd a viselkedése miatt!

5. Zavaró tényezők

Próbáld meg valamivel elterelni a figyelmét a félelmetes hangokról és fényekről. Játssz vele, dobálj labdát, vagy próbáljatok ki valami új játékot. Ha úgy látod, hogy ez jó megoldás, akkor  – sok ismétléssel – a játék és a vihar között pozitív asszociációt alakíthatsz ki. Olyan dolgot találj ki amit mindketten élveztek!

fotó: smartpetsstore.com

6. Irányítsd a szorongásait

A kutyák átveszik a gazda energiáját, ideges, feszült energiád azonnal átmegy a kutyára. Vihar idején is próbálj nyugodt és összeszedett maradni, és ez segít majd a kutyának is megnyugodni. Beszélj hozzá boldog és nyugodt hangon, nevess, amikor csak lehet.

(Kutyabarát.hu)

forrás: blog.theanimalrescuesite, indexkép: darwinmyvetservice.com.au

The post 6 tipp, hogyan segíthetünk kutyánknak átvészelni a viharokat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A maszk viselése félelmet kelthet kutyánkban – így szoktasd hozzá appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A három, fent megnevezett fajta rendkívül népszerű Ausztráliában, és az állatorvosok azt feltételezik, a válogatás nélküli, vagy éppen színváltozat szerinti tenyésztés okozza a gondot. Szerencsére van megoldás, és a kutyaterápiában keresendő.

Lobry de Bruyn, az Animal Sense nevű klinika vezetője úgy gondolja, a városi kutyáknak szükségük van egyfajta mentális stimulációra, amit gyakran nem kapnak meg. Egyre több olyan esettel fordulnak hozzájuk az aggódó gazdik, hogy a négylábú családtag félelmében felugrik, ha árnyékot vagy falevelet lát, és gyakorlatilag mindent megugat. Önmagában nem abnormális, ha egy kutya felugrik vagy ugat, nem mindegy viszont, hogy mindez milyen helyzetben és milyen gyakorisággal fordul elő.

A terápia alatt többek között ezt a két faktort vizsgálják, és próbálják megfejteni a viselkedés mögötti érzelmi hátteret. Meglepő módon a legtöbb esetben a birkákat hívják segítségül, nem kis sikerrel. A mentális lefárasztás legalább olyan fontos, mint a fizikai, és erre a birkaterelés tökéletes gyakorlás. A kutyák általa megtanulják, hogyan koncentrálják figyelmüket a feladatra, a külső, zavaró tényezők dacára.

Az esetek kapcsán Lobry de Bruyn tapasztalatai alapján nem elsőként ugyan, de nagyon fontos gondolatot fogalmazott meg. Azt tanácsolja a kutyára vágyó embereknek, ne a fajta vagy a szín legyen a meghatározó, hanem a körülmények, amelyben az állat élni fog. Mielőtt négylábúval bővítenénk a családot, kérjük ki egy állatorvos véleményét!

Forrás: www.abc.net.au
Kép: Pexels

The post Egymás után kerülnek terápiára a túltenyésztett ebek Ausztráliában appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.