A nyersetetésre történő átváltás – illetve, általánosságban táplálkozási irányzatok közötti váltás vagy egyszerűen tápváltás esetén is – előfordulhat, hogy kutyánk az átmeneti időszakban egy kis segítségre szorul. Nincs ebben semmi meglepő. Képzeljük csak el, hogy éveken keresztül csak gyors ételen éltünk, majd hirtelen teljes értékű, nyers ételekre váltanánk. Valószínűleg a mi szervezetünknek is kellene egy kis idő, amíg átáll az új rendszerre. Ebben az időszakban a türelem mellett az odafigyelés és az alábbi három gyógynövény viszont sokat segíthet.

Mivel járhat a váltás?

Attól függően, hogy mivel és milyen sokáig etettünk korábban és mire váltunk, illetve a kutyánk korától, egészségi állapotától és egyéni jellemzőitől függően számos tünetet észlelhetünk táplálkozási váltás során:

• csökkent vagy fokozott energiaszint
• hasmenés vagy szorulás, hányás
• lágyabb állagú, szokatlan szagú széklet
• a székletürítés gyakorisága (többször vagy épp kevesebbszer ürít)
• a széklet mennyisége (többet vagy épp kevesebbet ürít)
• étvágy növekedése vagy csökkenése stb.

Fontos figyelmeztetés: Minden esetben kérjük állatorvos segítségét, ha nyersetetésre vagy más táplálkozási irányzatra váltunk. Ha kutyánk súlyos, aggasztó tüneteket produkál, azonnal keressük fel az állatorvost!

Ezek többnyire a méregtelenítéssel és a szervezet, elsősorban az emésztőrendszer alkalmazkodásával vannak összefüggésben. Normál esetben enyhe tünetekről beszélünk, amelyek legfeljebb egy-két hét alatt elmúlnak.

A váltást támogathatjuk különböző probiotikumokkal, melyek támogatják a bélmikrobiom (bélflóra) alkalmazkodását, illetve gyógynövény készítményekkel is, melyek segítenek a méregtelenítési folyamat során.

Gyógynövény alkalmazás kutyák esetében

Kutyák és emberek esetében is igaz, hogy a gyógynövény készítmények alkalmazását körültekintően, a gyógyszerekhez hasonló óvatossággal végezzük. Ne feledjük: a gyógynövények hatóanyagot tartalmaznak, amely „kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg”. A pontos adagolásról kérjük ki szakember véleményét.

Gyógynövények alkalmazhatók forrázat (tea), tinktúra, szárított és kapszula formában. Ezek közül az alábbiakban a szárított vagy kapszulás kiszerelés javasolt.

Kamilla

A kamilla (Matricaria recutita) virágzatát gyűjtik, majd szárítják ki. A kamillavirág összemorzsolva szórható rá az eledelre. Csökkenti a gázképződést és segít a gázok ürítésében, ezzel csökkentve a puffadást. Görcsoldó hatású, segít szorulás és hasmenés esetén is. Ezen felül nyugtató és gyulladáscsökkentő hatása is ismert.

Adagolás: 25 mg szárított kamilla / 40 dkg eledel; illetve tea esetén: 15 g virágzat 1 dl vízzel forrázva 10 ttkg-ként, naponta 2-3 alkalommal elosztva.

Vemhes kutyáknak tilos kamillát adni!

Édeskömény

Az édeskömény (Foeniculum vulgare), a zellerfélék családjába tartozik, és puffadásgátló, szélhajtó hatásáról ismert. Csökkenti a szorulást, székrekedést, és étvágyjavító hatású.

Adagolás: 25 mg szárított édeskömény / 40 dkg eledel.

Vemhes kutyáknak tilos édesköményt adni!

Máriatövis

Májtisztító, méregtelenítő hatásáról ismert gyógynövény, amely támogatja az egészséges májműködést és a máj regenerálódását. Emiatt javasolt antibiotikum kúra után, illetve műtétek és gyógyszeres kezelések mellett a máj támogatására. Az állatorvosok egyre gyakrabban tanácsolják a gyógyszeres élősködő elleni szerek mellett kúraszerű fogyasztását.

A máriatövisben (Silybum marianum) található szilimarin nevű hatóanyag révén támogatja a májműködést és a méregtelenítést, amely jól jön a táplálkozási váltás esetén is. A szilimarin legjobban alkoholos tinktúrából szívódik fel, de ezt csak az állatorvos kifejezett javaslata esetén alkalmazzuk. Egyébként érdemes olyan készítményt választani, amely kifejezetten kutyák számára is javasolt, és jól felszívódó formában tartalmazza a gyógynövény hatóanyagát.

A máriatövis hatással van az inzulintermelésre (csökkentheti a cukorbetegek inzulinszükségletét), illetve bizonyos gyógyszer-hatóanyagok felszívódását is befolyásolja. Ezért csak állatorvosi felügyelettel javasolt szedni.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Dogs Naturally Magazin, wikipedia; wikipedia; Gyógynövények kutyáknak; Kép: Photo by Blue Bird from Pexels

The post Három gyógynövény, amely segíthet a nyersetetésre váltás idején appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Tonhal, makréla, lazac, szardínia, ponty, csuka vagy tőkehal – biztonságos, egészséges vagy veszélyes a hal a kutyák számára? Cikksorozatunkban körbejárjuk a kérdést.

Az első részben a halfogyasztás egészségügyi előnyeiről, illetve a tengeri és édesvízi halak közti legfontosabb különbségekről írtunk. A sorozat második részében a halászott és a tenyésztett halakról, valamint a hal etetésének módjairól volt szó.

Melyik halak adhatók a kutyáknak?

Harcsa

A megfelelően hőkezelt vagy fagyasztott harcsafilé biztonságos a kutyák számára.

Tőkehal

Ahogy fentebb is említettük, a nagytestű tőkehal az élete során rengeteg ipari vegyi anyagot és nehézfémet raktároz el testében, ezért etetése csak egészen kis mennyiségben javasolt.

Makréla

A makréla az olajos halak sztárja, rendkívül magas az omega-3-zsírsav tartalma. Az amerikai állatorvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a makréla esetében a szövetekben felhalmozódott higany kritikus mennyiségű, ezért nem javasolják. A nagyobb testű makrélák esetében ez valóban igaz, a kisebb méretű közönséges makréla (S. scombrus) azonban biztonságos. A közönséges makréla állománya a túlhalászat miatt drasztikusan lecsökkent, ezért fokozottan figyeljünk, hogy fenntartható forrásból származó halat vásároljunk.

Ponty

A ponty biztonságosan adható a kutyáknak, a fentiekben leírtak szerint.

Pisztráng

Tiszta vizekben élő, kistestű hal, ezért talán az egyik legtisztább húsú halféle, amelyet választhatunk.

Lazac

A lazac népszerű választás, de csak hőkezelve (hosszas fagyasztás után vagy főzve, sütve). A nyers lazacban lévő Neorickettsia helminthoeca kórokozó súlyos mérgezést okozhat. Tehát a füstölt lazac, a sushi és a sashimi mind szigorúan tiltólistásak, még kóstoló mennyiségben is!

A lazaccal kapcsolatban elterjedt, hogy az Északi-sarkkörön gyakran a nyers lazac a szánhúzó kutyák fő tápláléka. Ez így is van, de ez nem ok arra, hogy mi is nyers lazacot adjunk a kutyáknak, egészben, szálkákkal és bőrrel együtt. Egyrészt azért nem, mert itthon nem tudunk a hideg óceánból friss lazacot fogni, amit azon melegében a kutyánk elé vetnénk. Másrészt, a sarkkörön túl élő lazacokban nem élnek azok a kórokozók, amelyek délebbi társaikban, és amelyek potenciálisan megbetegíthetik a kutyákat. Mindenesetre, ha nagytestű északi szánhúzónkkal szerencsénk van ellátogatni az Északi-sarkkörre és ott friss lazacot fogni, akkor is kérdezzük meg az állatorvost, mielőtt kutyánknak adnánk.

Szardínia

A tápláléklánc alján lévő szardínia akár egészben is (konzerv vagy fagyasztás után nyers) remek választás. Olajos hal, ezért az omega-3-zsírsavak gazdag és biztonságos forrása.

Tilápia, pangasius, afrikai harcsa és társaik

A tilápia és a többi fent említett hal, jellemzően tenyészetből származik, ráadásul a halak között nem kifejezetten kiemelkedő a tápértékük. Bár nem mérgező, de különösebb haszna sincs a kutyák számára.

Tonhal

Egyike a nyersen is adható halaknak – de, ahogy előbb is írtuk, sajnos a tengerek szennyezése miatt a tonhal húsa nehézfémeket és higanyt tartalmaz, ezért mértékkel etessük.

Pár szóban a puhatestűekről

Bár itthon kevéssé elterjedt a táplálkozásban, pár szóban érdemes kitérni a puhatestűek kérdésére. A puhatestűek közé tartoznak a csigák, kagylók, a tintahal, a polip és az osztriga. Ezen tengeri állatok rendkívül gazdagok számos hasznos nyomelemben (cink, vas, magnézium), omega-3-zsírsavban és fehérjében. Már kis mennyiségben is rendkívül előnyösek lehetnek a kutyák számára, ezért ha lehetőségünk van rá, érdemes adni pár falatot nekik – természetesen főzve, és csak frisset.

A polip és a tintahal kiemelkedő fehérjetartalma révén kiváló lehet, ha kutyánknak valamilyen okból kifejezetten magas fehérjetartalmú diétára van szüksége.

Az egyetlen kivétel az osztriga, amelyet egyrészt egyébként sem szokás főzve fogyasztani, másrészt egy olyan algát tartalmazhat, amely bénulásos megbetegedést okoz a kutyának. Így, bár csábító, hogy a mindennapi osztrigánkat megosszuk kedvencünkkel, ne tegyük!

Rákfélék

Friss rákféléket (tarisznyarák, garnéla, homár, stb.) megfőzve és megtisztítva adhatunk a kutyánknak, de fontos tudni, hogy a kutyák körében gyakori az allergiás reakció ezekre a tengeri herkentyűkre.

A cikkben leírtak nem minősülnek állatorvosi tanácsnak. Mielőtt bármilyen hallal etetnénk a kutyánkat, kérjük ki az állatorvos tanácsát. Egyes betegségek esetén a hal etetése kifejezetten ellenjavallt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.dogowner.co.uk/can-you-mix-dog-food-with-tuna/; https://spoiledhounds.com/fish-dogs-can-eat/; https://www.barfshop.hu/milyen-halakat-adhatsz-a-kutyadnak-mikor-hasznos-a-lazacolaj-105; https://www.purina.com/articles/dog/nutrition/can-dogs-eat-fish; https://www.akc.org/expert-advice/nutrition/can-dogs-eat-fish/; https://www.caninemuscleworks.com.au/health-articles/2018/3/5/fish-for-dogs-which-to-avoid-and-which-to-feed; Kép: Photo by Francesco Ungaro from Pexels

The post Hal – tények és tévhitek a halhús etetésével kapcsolatban – III. appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Tonhal, makréla, lazac, szardínia, ponty, csuka vagy tőkehal – biztonságos, egészséges vagy veszélyes a kutyák számára? Cikksorozatunkban körbejárjuk a hal etetésének kérdését.

Az első részben a halfogyasztás egészségügyi előnyeiről, illetve a tengeri és édesvízi halak közti legfontosabb különbségekről írtunk.

Tenyésztett vagy halászott hal?

Kerüljük a nagyüzemi halgazdaságokból származó, olcsó halakat. Ezek például, de nem kizárólag, az afrikai harcsa, a pangasius és a ponty. Természetesen nem minden ponty származik nagyüzemi halgazdaságból, de mindig nézzük meg, honnan jön a hal, különösen, ha a kutyánkról van szó!

Miért?

A nagyüzemi haltenyésztésben viszonylag kis helyen tartanak együtt rengeteg halat, akiknek nincs lehetősége elúszni onnan – tehát gyakorlatilag a saját ürülékükben úszkálnak. A zsúfoltság és a szennyezett körülmények mellett a betegségek könnyen felüthetik a fejüket, ezért antibiotikumokkal tömik őket. Az sem éppen étvágygerjesztő, hogy a feldolgozás után a filén kívüli többi részt ledarálják és visszaetetik a még megmaradt halakkal. Ilyen körülmények mellett lehetséges a „szép fehér(ített) halfilé” előállítása ilyen áron.

A halászat tehát előnyösebbnek tűnhet, ha nem akarunk antibiotikummal teletömött, mesterségesen fehérített vagy pirosra színezett, kényszernevelt húst adni a kutyánknak. Figyeljünk azonban arra, hogy fenntartható halászati módszerrel kifogott halat válasszunk, vagy voksoljunk a hazai halakra (busa, csuka, pisztráng, kecsege, stb.).

Ha friss halat vásárolunk, akkor láthatjuk, pontosan mit veszünk. Ha a kopoltyúja piros, akkor friss, ha nem, akkor nem az. Ha szép, ép a bőre és a pikkelyei, az jó jel. Legyen friss illata, érezzük rajta a vizet ahonnan kifogták. Egy vákumcsomagolt filé esetében ezt elég nehéz megítélni, csak a kereskedő által adott információra hagyatkozhatunk.

Hogyan adjuk a halat a kutyánknak?

Akár tengeri, akár édesvízi hal, a nyers hal olyan kórokozókat és élősködőket tartalmazhat, amelyek veszélyesek a kutyákra. Nyers halat csak 2-4 hét fagyasztást követően adjunk a kutyánknak.

A hőkezeléssel csökken a hal omega-3-zsírsav tartalma, ezért érdemes óvatosan hőkezelni. Inkább pároljuk, főzzük, vagy lassan süssük. A szálkák veszélyesek lehetnek, ezért inkább filét adjunk a kutyáknak (BARF vagy PREY etetés esetén a gazdi felelőssége, hogy kockáztatja-e a csontok, szálkák etetését, kövessük a szakértők és az állatorvos tanácsát!). A hal bőre azonban mehet, sőt! A héjában van a vitamin, azaz, a bőr a leggazdagabb omega-3-zsírsavban.

A konzerv halak közül kerüljük a növényi olajban eltett halakat, mert a növényi olaj egyáltalán nem szükséges a kutyánk számára, sőt, magas omega-6-zsírsav tartalma miatt serkentheti a gyulladásos folyamatokat és felborítja a hal ideális omega-3/omega-6 arányát. A sós lében eltett halak helyett inkább a natúr lében eltett változatot használjuk (ilyen tonhal, lazac a legtöbb szupermarketben kapható).

A következő részben eláruljuk, hogy az elterjedt halfajták közül melyik egészséges és melyik veszélyes a kutyák számára, illetve az is kiderül, hogy ehetnek-e a kutyák osztrigát.

A cikkben leírtak nem minősülnek állatorvosi tanácsnak. Mielőtt bármilyen hallal etetnénk a kutyánkat, kérjük ki az állatorvos tanácsát. Egyes betegségek esetén a hal etetése kifejezetten ellenjavallt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.dogowner.co.uk/can-you-mix-dog-food-with-tuna/; https://spoiledhounds.com/fish-dogs-can-eat/; https://www.barfshop.hu/milyen-halakat-adhatsz-a-kutyadnak-mikor-hasznos-a-lazacolaj-105; https://www.purina.com/articles/dog/nutrition/can-dogs-eat-fish; https://www.akc.org/expert-advice/nutrition/can-dogs-eat-fish/; https://www.caninemuscleworks.com.au/health-articles/2018/3/5/fish-for-dogs-which-to-avoid-and-which-to-feed; Kép: Photo by Harrison Haines from Pexels

The post Hal – tények és tévhitek a halhús etetésével kapcsolatban – II. appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Tonhal, makréla, lazac, szardínia, ponty, csuka vagy tőkehal – biztonságos, egészséges vagy veszélyes a kutyák számára? Cikksorozatunkban körbejárjuk a hal etetésének kérdését.

Friss hús és hal, valamint zöldségek alkotják számos népszerű, újhullámos kutyaeledel összetevő listáját. A hal etetése kapcsán azonban elég nagy a bizonytalanság, ami részben talán a „tilos” listákból, részben pedig abból ered, hogy hazánkban az emberek sem fogyasztanak túl sok halat. Az alábbiakban igyekszünk nagyvonalakban tisztázni a hal kérdést és eloszlatni a félelmeket a hal etetése kapcsán.

Manapság már számos táplálási irányzat létezik, amelyek közül néha nem egyszerű megtalálni a kutyánk számára ideálisat. A szokványos gabona-alapú száraz kutyaeledelek mellett már népszerű alternatívák a nagyobb hústartalmú eledelek, amelyekben a marha-csirke-bárány trión felül egyéb húsok és halak, valamint zöldségek is találhatóak az összetevők listáján. Egyre népszerűbbek az otthon készített étrendek is, és sok gazdi szívesen egészíti ki a teljes értékű eledeleket friss, ízletes és tápanyagokban gazdag „emberi” élelmiszerekkel. Ezzel alapvetően nincs is semmi gond, amíg kiegyensúlyozott, a kutya specifikus tápanyagigényének megfelelő étrendről van szó – és nem etetünk olyan élelmiszert, ami ártalmas a kutyáknak.

Miért jó a hal a kutyáknak?

A halas eledelekben legtöbbször lazaccal, makrélával és szardíniával találkozunk, de láthatunk pontyot, harcsát is az összetevők listáján. A hal alapvetően fehérjében gazdag, zsírban viszonylag szegény (fajtától függően) táplálékforrás lehet.

Az úgynevezett olajos halak optimális arányban tartalmaznak omega-3- és omega-6-zsírsavakat, melyek hasznosak az immunrendszer erősítésére és a gyulladásos tünetek csökkentésére. Ezek a halak kalóriában egyáltalán nem szegények, hiszen magas a zsír(olaj)tartalmuk. Olajos halak a lazac, a tonhal, a makréla, a hering és a szardínia. Az csak véletlen egybeesés, hogy ezek a halak kaphatóak olajos konzervként – maga az olajos jelző a hús arányában jelenlévő zsírra utal, nem pedig a tartósítás módjára. Tehát a nem olajban eltett tonhal is olajos hal, hiszen maga a halhús tartalmazza a hasznos olajat. Ezért népszerű táplálék kiegészítő a lazacolaj, amelyet a lazac húsából nyernek.

Diéta esetén adhatok halat?

A halak, ahogy a húsok között is, különböző zsírtartalmú húsokról beszélhetünk. Míg a lazac, a harcsa és a nagyobb testű halak húsa zsírosabb, a tilápia és a keszeg például zsírszegény. Ezért, ha célunk a kutya testtömegének csökkentése, akkor nem feltétlenül a halas eledel a megoldás.

Édesvízi vagy tengeri halak?

A halak között gyakran különbséget tesznek a tengeri és édesvízi halak között. Ez valószínűleg az omega-3-zsírsav-tartalommal van összefüggésben. Bár tény, hogy a hideg tengeri halakban több az omega-3-zsírsav, mint az édesvíziekben, a csuka, a kecsege, a busa, a pisztráng és a harcsa (a halas tápok leggyakoribb összetevője) is tartalmaz belőle.

Egyes vélemények szerint ezek etetése pedig biztonságosabb is, mivel a tengeri halakban – elsősorban a tonhalban – jelentős mennyiségű higany és egyéb nehézfémek találhatók. Az Amerikai Kennel Klub (AKC) ajánlása szerint ezeket legfeljebb csak ritkán és kis mennyiségben adjuk a kutyánknak: egy 10 kg-os kutyának körülbelül max. 20 g tonhalat havonta. Az amerikai humán táplálkozási ajánlások szintén óva intenek a túl gyakori tonhal-fogyasztástól. A másik tengeri hal, amellyel érdemes mértékkel bánni, az a tőkehal. Ebből sem ajánlott a kutyánknak rendszeresen vagy nagyobb mennyiséget adni.

Biztonságosabbak a kistestű tengeri halak, mivel ezek gyorsabban elérik a kifejlett méretüket, tehát nem töltenek annyi időt a nehézfémekkel szennyezett tengervízben és nem raktároznak el annyit a káros anyagokból.

A következő részben a tenyésztett és a halászott hal közötti különbségekről, illetve a hal etetésének módjáról lesz szó.

A cikkben leírtak nem minősülnek állatorvosi tanácsnak. Mielőtt bármilyen hallal etetnénk a kutyánkat, kérjük ki az állatorvos tanácsát. Egyes betegségek esetén a hal etetése kifejezetten ellenjavallt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.dogowner.co.uk/can-you-mix-dog-food-with-tuna/; https://spoiledhounds.com/fish-dogs-can-eat/; https://www.barfshop.hu/milyen-halakat-adhatsz-a-kutyadnak-mikor-hasznos-a-lazacolaj-105; https://www.purina.com/articles/dog/nutrition/can-dogs-eat-fish; https://www.akc.org/expert-advice/nutrition/can-dogs-eat-fish/; https://www.caninemuscleworks.com.au/health-articles/2018/3/5/fish-for-dogs-which-to-avoid-and-which-to-feed; Kép: Photo by Lone Jensen from Pexels

The post Hal – tények és tévhitek a halhús etetésével kapcsolatban – I. appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A hazánkban is egyre felkapottabb nyersetetés, vagy más néven BARF, régi gyökerekre nyúlik vissza a kutyatáplálásban. Alapvetően a kutyák természetes táplálkozását veszi alapul, és erre építi fel a modern táplálkozástudományi elveknek megfelelően a diétát. Fontos megjegyezni, hogy a kutyák tisztán nyers hússal etetése nem megfelelő a kutyák számára, hiánybetegségeket és nagyon komoly egészségügyi problémákat okoz! A nyersetetés nem egyenlő a nyers hús etetésével! Mielőtt nyersetetésbe fognánk, olvassunk utána a szakirodalomnak, és ami a legfontosabb: mindenképpen konzultáljunk az állatorvosunkkal!

Mint több modern kutyatáplálási módszer, a nyersetetés is természetesebb, egészségesebb alternatívát kínál az előre gyártott, rengeteg adalékanyagot tartalmazó kutyaeledelekkel szemben. A BARF kifejezés egy rövidítés, az angol Bones and Raw Food, azaz csontok és nyers ételek szavak kezdőbetűiből. Ez a rövidítés azonban félrevezető lehet, mivel a fogalom nem csak nyers húsokat takar. Egy kiegyensúlyozottan összeállított BARF étrendben helyet kapnak zöldségek, gyümölcsök, belsőségek és egyéb kiegészítők is, megfelelő arányban kiegészítve csontos, porcos és színhússal.  

A BARF étrend kicsit hasonlít az emberek paleo étkezési rendszeréhez abban, hogy itt is a gyökerekhez nyúlnak vissza: hogyan táplálkoztak a kutyák évezredekkel ezelőtt a természetben? A kutya ragadozó, dögevő életmódot folytatott, tápláléka nagy részét belsőségek, csontos és porcos húsok és emésztett gyomortartalom tette ki. Ennek megfelelően fejlődött az emésztőrendszere, ezért ezek a táplálékok a megfelelőek a kutyák számára. Ellenérvként felmerülhet, hogy azóta már nagyon sok idő eltelt, és a kutyák alkalmazkodtak az ember által számukra nyújtott táplálékokhoz, a teljes értékű kutyaeledeleket pedig szintén komoly kutatások alapján fejlesztik.

Sok pozitív példát látunk egészséges, BARF-os kutyákra; a magyar kutyás közösségekben is sok gazdi sikerrel alkalmazza a módszert. Cikkünk célja nem a vita eldöntése, hiszen minden kutya más, más ételeket szeret, esetleg egészségügyi problémákkal küzd, ezért a gazdik felelőssége, hogy melyik étrendet követik. Nagyon fontos viszont, hogy bármelyik diétát kövessük, ne végezzünk félmunkát. A teljes értékű kutyaeledelek előre összeállított, kényelmes megoldást kínálnak a kutyák mindennapos etetésére: csak kinyitjuk a zacskót és kitesszük a megfelelő mennyiséget. Ezzel szemben egy BARF étrend elsőre rakétatudománynak tűnhet, érdemes tehát alaposan tanulmányozni az elméletet, mielőtt belevágnánk.

Ha BARF etetésbe fognánk, figyeljünk a változatosságra! Ahogy a természetben sem csak csontos hús jutott a kutyáknak napokon keresztül, úgy a nyersetetésben is figyeljünk rá, hogy megfelelő mennyiségben kerüljön a kutyánk tányérjára csont, színhús, belsőség valamint zöldségek és gyümölcsök. Bizonyos húsok nem alkalmasak nyers etetésre (például csak csirke farháttal etetni a kutyánkat nem csak, hogy nem BARF, de főleg nem egészséges, és komoly egészségügyi kockázata van!). Ne kezdjünk bele a nyersetetésbe megfelelő információk nélkül, vegyük a fáradságot és olvassunk utána, tájékozódjunk és tartsuk be az arányokra vonatkozó irányelveket.

Bujdosó-Szalay Adél

(Kutyabarát.hu)

Forrás: http://www.kutyaegeszseg.hu/a-barf-nyers-etetes/

https://www.feol.hu/allatvilag/nyers-hus-kutya-barf-etrend-allatorvos-1843463/

Képek: @flickr

The post Kutyáink egészséges táplálása – mi is az a BARF etetés, hogyan fogjunk hozzá és mit ne csináljunk? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.