Ha igaz barátra vágysz, legyen kutyád!

Ez a tanács elsőre talán furának hathat, pedig tény, hogy egy kutyában sosem csalódik az ember. Annie Bowes szerint pedig az autizmus spektrumzavarral élők különösen sokat nyerhetnek, ha egy kutyával osztják meg az életüket. Nemrég megjelent könyvében (Dogs & Autism) az Idaho államban élő állatorvos harminc évnyi tapasztalatát osztja meg az olvasókkal. A szerző gyermekkora óta kutyákkal osztotta meg az életét, ami segített neki, hogy könnyebben megbirkózzon a spektrumzavar okozta kihívásokkal, és állatorvosként megtalálja a hivatását. Könyvében az elmúlt évtizedek tudományos kutatómunkája és saját tapasztalatai eredményeit osztja meg.

Mi az az autizmus spektrumzavar?

„Egy nem autistának elmagyarázni, hogy mi az az autizmus, olyan, mintha egy színvaknak próbálnánk leírni egy színt, amelyet ő nem láthat.” – fogalmaz Bowes. Szerinte az autizmus „az érzékeléssel kapcsolatos, egy olyan részünk, amelynek kifejezőeszköze nem a nyelv. Érzésekről van szó, amik erősebbek, mint a nyelv vagy a szavak. Szerencsére éppen ezeknek a kognitív funkcióknak a terén erősek a kutyák is, és ez teszi őket ideális társsá a spektrumon élők számára.”

A neurotipikus többség számára valóban felfoghatatlan lehet, ahogy egy autizmus spektrumzavarral élő a világot látja. Míg általánosságban az agy elülső lebenye domináns, amely a logikus gondolkodásért, a szavak és a beszélt nyelv használatáért és a gyakorlati feladatmegoldásért felel, addig egy autista teljesen másképp érzékeli a világot. Jellemző, hogy olyan dolgokat érzékelnek, amelyek a neurotipikusok számára nem hallhatók, láthatók vagy más módon érzékelhetők. Bowes ahhoz hasonlítja a jelenséget, mint amikor a kutyák már a vihar vagy földrengés előtt tudják, mi fog következni – az emberek többsége pedig nem érti, hogy csinálják?

Hasonló látásmód

Annyira a beszédre és a nyelvi kommunikációra van kiélezve a világ, hogy könnyen elfeledkezünk róla, hogy túl ezeken, más érzékek és érzékelések is léteznek. A kutyák szavak nélkül is érzékelik, hogy valaki szomorú vagy boldog, hogy fáj-e neki valami vagy aggódik. Ez felbecsülhetetlen azok számára, akik szóban – a többségi társadalom számára érthetően – csak nehezen tudják kifejezni az érzéseiket.

Temple Grandin, az ismert autista tudós és aktivista szerint „az autizmussal élők nem nyelvben gondolkoznak, hanem képekben. A gondolatmenetemben nem szerepelnek szavak, csak képek. Ha valaki egy teáskannáról beszél, az én fejemben megjelenik a teáskanna képe. Az állatok sem nyelvi eszközökkel gondolkoznak, hanem vizuálisan.”

„Jó dolog, ha olyannal oszthatod meg az életed, aki hasonlóan látja a világot, mint te.” – fűzi tovább a gondolatmenetet Bowes. „Éppen ezért lehet jó egy autizmussal élőnek, ha kutyája lehet. A kutyák úgy érzékelik a világot, ahogy mi, nem ítélkeznek és nem várják el, hogy összeszedjük magunkat. Egy kutya érzi, hogy mire van szükséged, és feltétel nélkül megadja neked.”

„A legjobb dolog, amit egy szülő a gyermekének remélhet, az a feltétel nélküli elfogadás érzése. Különösen, ha a gyermek autizmussal él, vagy bármilyen módon eltér a többségtől. Szerencsére az elfogadás nem elérhetetlen, és gyakran négy lábon, farokcsóválva érkezik.”

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark, Amazon review, Wikipedia. Kép: pexels.

The post Hogyan segíthetnek a kutyák az autizmus spektrumzavarral élőknek? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Lelőtte egy gyerek segítőkutyáját, nem emeltek vádat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Lehet egy kutya autista? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mielőtt még bárki megijedne, a válasz: egyértelműen nem! Semmilyen tudományos alapja nincsen annak a teóriának, amely azzal riogatja a gazdikat, hogy a kötelező és ajánlott védőoltások mellékhatásaként autizmus alakulhat ki a kutyáknál.

Az, hogy kutyáknál létezik-e autizmus spektrumzavar, egyelőre még a tudományos kutatások területe. 1996 óta kutatják a kutyák autizmus jellegű viselkedési mintáit. A feltételezés igazolásához legközelebb 2015-ben jutottak. Egy kutatás során bull terriereken végeztek vizsgálatokat, ahol a kutyák farok-kergető viselkedését elemezték abból a szempontból, hogy vajon ez a kutyák autizmusának egyik tünete-e. (Az autizmus spektrumzavar egyik tünete a kényszeres, ismétlődő cselekvések végzése). 55 farok-kergető és 77 nem kergető kutyát vizsgáltak különböző szempontok szerint, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés, amennyiben fóbiákkal és más egyéb viselkedési képekkel párosul, lehet az autizmus jele is (Moon-Fanelli et al. 2011). Fontos megjegyezni, hogy ez egy feltételezés, amely további kutatást igényel, ezért tudományosan egyelőre nincs bizonyítva, hogy létezne a kutyák esetében is autizmus spektrumzavar.

Ami viszont bizonyítottan létezik, az az álhírek terjedése az interneten. Sajnos hazánkat is elérte az oltásellenes “mozgalom”, amely annak is köszönheti létét, hogy sokan elhiszik és megosztják áltudományos, megbízhatatlan oldalak szenzációhajhász cikkeit és tartalmait. Hiába a tudományos cáfolat, ezek az álhírek terjednek és beépülnek a köztudatba. Az Amerikai Egyesült Államokban odáig fokozódott a probléma, hogy ma már 14 államban újra felütötte a fejét a kanyaró, amelyet a védőoltásoknak hála, a XX. században már elfeledett betegségnek tartottak. Az oltásellenes csoportok azonban elterjesztették a hírt, hogy a kanyaró elleni védőoltástól autizmus alakul ki, ezért sok szülő megtagadta az oltást. Ennek köszönhetően, ma az Egyesült Államokban gyermekek betegednek és halnak meg egy olyan kórban, amely ellen van védőoltás.

Az oltásellenes csoportok most a kutyás gazdikat vették célba, és ennek eredményeképp az amúgy is alacsony vakcinázottságú Egyesült Államokban egyre több gazdi mond nemet az oltásokra, egy egyelőre nem is bizonyítottan létező szindrómától való félelmében. Az egyik Egyesült Királyság-beli rádióműsorban foglalkoztak a kérdéssel, és akkora visszhangja volt a hírnek, hogy a Brit Állatorvosi Egyesület (British Veterinary Association) hivatalos közleményt adott ki, amelyben cáfolják a feltevést, ezzel próbálva elejét venni egy esetleges járvány kialakulásának.

Persze a félinformációk sajnos könnyebben terjednek, mint a tudományos tények, és hiába ad ki közleményt az összes hivatalos szerv, hiába a háziorvosok, állatorvosok és egészségügyi szakemberek munkája, ha az emberek előbb hisznek egy interneten keringő álhírnek, mint a tudományos tényeknek. Hazánkban is vannak, akik ellenzik a kötelező védőoltásokat, de szerencsére nálunk ez nem opcionális kérdés. Mind a humán, mind az állategészségügyben fontos, hogy a teljes népesség/populáció védelme érdekében lehetőség szerint törekedjünk a járványok elkerülésére. Ennek leghatékonyabb módja a vakcinázás, mivel így fel sem ütheti a fejét a kórokozó. Hazánk élen jár a veszettség elleni védekezésben, mivel ez az oltás minden kutyának kötelező! Ahogy a tudatos kutyatartás teret hódít, úgy a kombinált védőoltásokra is növekszik az igény, elterjedőben van a szívférgesség elleni vakcinázás is. A védőoltások akkor hatékonyak, ha a teljes népesség/állomány közel 100%-át lefedik. Ha sokan megtagadják az oltásokat, akkor a fertőző ágensek elszaporodhatnak és új megbetegedéseket okozhatnak. Kegyetlenül hangzik, de még ha léteznek a védőoltásoknak mellékhatásai is, akkor is elenyészőek egy esetleges járvány kockázatával szemben. Ezért fontos, hogy járjunk utána pontosan a kutyánk egészségét érintő kérdéseknek. Minden esetben, ha kérdésünk merülne fel egy kezelés, vagy védőoltás mellékhatásaival kapcsolatban, konzultáljunk állatorvosunkkal, aki pontosan tudja ismertetni a hatásokat, kockázatokat és esetleges mellékhatásokat.

Bujdosó-SzalayAdél

(Kutyabarát.hu)

Forrás:  https://www.nytimes.com/2018/04/27/world/europe/britain-dogs-autism-vaccine.html
https://veterinaryrecord.bmj.com/content/182/18/501.2
https://www.petmd.com/dog/behavior/can-dogs-have-autism

Képek: @flickr

The post Rémhír terjed a neten: valóban autista lesz a kutyánk a kötelező védőoltásoktól? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.