Diktátorok kutyái – Adolf Hitler és Blondi
Aki a kutyákat szereti, rossz ember nem lehet? Ez az állítás valószínűleg nem állná ki a statisztikai próbákat. Ugyanis a történelmet formáló leggonoszabbnak tartott emberek, keménykezű diktátorok, – mint például Adolf Hitler – közül is voltak páran, akik kutyákkal oszották meg az életüket.
Voltak diktátorok, akik emberevő krokodilokat tenyésztettek, ahogy például az ugandai despota, Idi Amin. Mások, mint Hitler kortársa és ideológiai szövetségese, Benito Mussolini az oroszlánkölykök simogatásában lelte örömét. Bizonyára, mint minden embernek, a diktátoroknak is szükségük van az állatok társaságára, a feltétel nélküli elfogadásra – amiből, feltehetően, karrierjük előrehaladásával párhuzamosan egyre kevesebb jut nekik.
Így volt ez Adolf Hitler esetében is.
Blondi kiskutyaként került Hitlerhez. 1941-ben, a náci párt titkárságvezetője, Martin Bormann adta ajándékba a Führernek, aki nagyon kötődött a kutyához. Blondi azon kevesek egyike volt, aki Hitlerrel tarthatott a Führerbunkerbe, ahová Mussolini halálhírére menekült, és csak a legközelebbi körét vitte magával. Traudl Junge, Hitler bizalmas titkárnőjének feljegyzései szerint Blondi Hitler ágyában aludt ez alatt az időszak alatt. Annak ellenére, hogy Eva Braun ezzel egyáltalán nem értett egyet.
Hitler kutyaszeretete nem Blondival kezdődött. Az első világháborúban a harcok során befogadott egy kóbor foxit, akit Fuchsl-nak nevezett el. Nagyon kötődött a kutyához, állítólag a szabadideje nagy részét vele töltötte. Nagyon megviselte, amikor a harcok során elveszítette a kiskutyát 1917-ben.
1921-ben kapta első németjuhász kutyáját. Akkoriban a későbbi birodalmi vezér nyomorgott, és nem tudta megtartani a kutyát, ezért máshol talált neki otthont. Prinz azonban valahogy megszökött és visszatalált Hitlerhez, akit annyira meghatott a kutya hűsége és engedelmessége, hogy beleszeretett a fajtába.
A németjuhász a későbbi náci propagandában is fontos szerephez jutott. Mint ősi, tiszta német kutya állították be, mely a farkas ősök minden nemes tulajdonságával rendelkezik. Ez persze így nem fedi a valóságot, hiszen a németjuhász éppúgy háziasítás és tenyésztés eredménye, mint a palotapincsi. De valószínűleg nem ez volt a propaganda legnagyobb átverése…
Hitler hűséges maradt a fajtához, és először egy Muckl, majd két Blonda nevű kutyát vásárolt, míg 1941-ben megérkezett Blondi.
A ránk maradt feljegyzésekből úgy tűnik, hogy igazán törődött Blondival, és nagyon közel állt hozzá. Erre utal az is, hogy amikor a szovjetektől rettegve visszavonult a bunkerbe, Blondit és a kölykeit is magával vitte. A bunkerben egyébként több kutya is tartózkodott, például Eva Braun két terrierje, Hitler kutyakiképzőjének tacskója, illetve Gerda Christian kutyái. Amikor Hitler elkerülhetetlennek látta a véget, nem akarta, hogy Blondi és a kölykei a szovjetek kezébe kerüljenek. Ezért Blondinak adta az első ciánkapszulát. A többi kutyát lelőtték, de Blondinak, és a kölykök közül Hitler kedvencének, Wulfnak a holttestére a Führer és Eva Braun holtteste mellett találtak rá.